<br><div class="gmail_quote"><div style><div><div><div><p>
Egy ausztrál vidéki város kórházának idős otthonában elhunyt egy idős <br>
férfi. M<br>
Mindenki azt gondolta, semmi értékeset nem hagyott maga után.<br>
Később, amikor az ápolók csekélyke hagyatékát átnézték, az alábbi verset <br>
találták. Olyan erőteljes hatással volt rájuk a szépsége, a tartalma, <br>
hogy lemásolták, és a kórház minden nővérének odaadták.<br>
Az egyik nővér Melbourne-be is magával vitte. Az öregembernek az utókor <br>
számára hagyott egyetlen öröksége az óta számos magazin karácsonyi <br>
számában megjelent országszerte, többek között mentális egészség témájú <br>
magazinokban. Egyszerű, de ékesszóló verse mellé diaporáma is készült.<br>
És ez az öregember, akinek nem volt mit hagynia a világra, most <br>
„névtelen” versével az interneten bejárja az egész világot.<br>
<br>
A fura öreg<br>
<br>
Kinek gondoltok, amikor rám néztek?<br>
Mit láttok? Kit láttok, nővérek?<br>
Egy fura öreget, nem annyira bölcset,<br>
Mit lát, mit csinál – ő nem is tudja már.<br>
Elejti a falatot. Ha hangosan szóltok,<br>
Hogy „Próbálja meg!” - választ sem kaptok.<br>
Hogy ti ott vagytok, mintha neki fel se tűnne,<br>
Eltűnik mindig a zoknija, cipője…<br>
Kénytekre-kedvtekre átadja önmagát,<br>
Fürdetés, etetés tölti ki a napját.<br>
Ezt gondoljátok? És ezt látjátok?<br>
Szemetek nyissátok: hisz’ ez nem én vagyok!<br>
Megmondom, ki vagyok: ki csendben meghúzódva<br>
Megteszem, eszem is, mint a nővér mondja…<br>
Apámnak, anyámnak kicsi fiacskája,<br>
Szerető fészkében egyik fiókája.<br>
Szárnyra kelő kamasz, jövő álmodója,<br>
Szerelmes társának boldog bevárója.<br>
Húszéves vőlegény: szívem nagyot ugrik<br>
Esküm emlékére, mit tartanom illik.<br>
Huszonöt évemmel, magam is apaként<br>
Őrzöm kicsinyeim boldog otthon keblén.<br>
Harmincéves férfi: ó de gyorsan nőnek!<br>
Téphetetlen szálak minket összefűznek.<br>
Negyven lettem: kirepültek, üres már a fészek,<br>
De marad a párom, így nem hullanak könnyek.<br>
Ötven éves lábaimnál kisbabák játszódnak,<br>
Nagyszülők lettünk már, unokáink vannak.<br>
Majd sötétség jő rám: feleségem meghalt.<br>
Jövőm eddig fény volt, mit most a rém felfalt.<br>
Gyermekeim most már nélkülem megállnak.<br>
Múlt szeretet jár át, évek, mik elszálltak.<br>
Most már öreg vagyok. Kemény a természet.<br>
Az idős ember vicces. Vicc csak az enyészet.<br>
A test, a kellem, erő széthullik, elillan,<br>
Kő maradt, ahol rég mondták: a szívem van.<br>
Ám az éltes testben ott belül fiatal<br>
Vagyok még. Tépett szívem duzzad:<br>
A múlt sok örömet és fájdalmat visszaad.<br>
Újraélem szerelmünket, hosszú életünket,<br>
Túlságosan gyorsan elszállt éveinket.<br>
Elfogadom szépen, hogy minden elmúlik.<br>
Nyisd hát ki a szemed, láss túl azon, mi vén:<br>
Nézz csak meg közelről: hát EZ vagyok én!!<br>
(Ford. Barsi Boglárka)<br>
<br>
Jusson eszedbe ez a vers, amikor legközelebb idős emberrel találkozol, <br>
akit anélkül söpörnél félre, hogy észrevennéd rejtőző, fiatal lelkét. <br>
Egy nap valamennyien ilyenek leszünk!<br>
<br>
(Szerzője Phyllis McCormack, szerkesztette Dave Griffith.)<br>
<br>
A legjobb, legszebb dolgokat a világon se nem láthatjuk, se nem <br>
érinthetjük meg… a szívünkben kell éreznünk őket!<br>
<br>
</p>
</div>
<div style="color:#fff;min-height:0">__._,_.___</div>
<table style="margin-top:20px;margin-bottom:10px" cellspacing="4px">
<tbody>
<tr>
<td style="font-size:12px;font-family:arial;font-weight:bold;padding:7px 5px 5px;color:#fff;background-color:#f2f2f2;border:1px solid #eaeaea">
<a style="text-decoration:none;color:#2d50fd" href="http://groups.yahoo.com/group/varosmajori_csaladok/post;_ylc=X3oDMTJxMW5oOXNlBF9TAzk3MzU5NzE0BGdycElkAzIwODg3MzIyBGdycHNwSWQDMTcwNjExNjIyMQRtc2dJZAMzMjE0BHNlYwNmdHIEc2xrA3JwbHkEc3RpbWUDMTM1MzMzOTQxNQ--?act=reply&messageNum=3214" target="_blank"></a><br>
</td><td style="font-size:12px;font-family:arial;padding:7px 5px 5px;color:#fff;background-color:#f2f2f2;border:1px solid #eaeaea"><br></td><td style="font-size:12px;font-family:arial;padding:7px 5px 5px;color:#fff;background-color:#f2f2f2;border:1px solid #eaeaea">
<br></td><td style="font-size:12px;font-family:arial;padding:7px 5px 5px;color:#fff;background-color:#f2f2f2;border:1px solid #eaeaea"><br></td><td style="font-size:12px;font-family:arial;padding:7px 5px 5px;color:#2d50fd;background-color:#f2f2f2;border:1px solid #eaeaea">
<br></td></tr></tbody></table></div></div></div></div><br>