Rodney Stark vallásszociológus optimista: az Evangélium által felkínált emberi együttélés modellje ...<br><br><font size="1"><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/miert-gyoztes-keresztenyseg" target="_blank">http://www.magyarkurir.hu/hirek/miert-gyoztes-keresztenyseg</a> </font><br>
<br>„A világ lakosságának 40 százaléka keresztény, és a keresztények száma a
többi valláshoz képest gyors növekedést mutat” – ilyen és hasonlóan
meglepő, optimista kijelentésekkel él Rodney Stark vallásszociológus.
Elismert név a szakmában, 30 könyvét 15 nyelvre fordítottak le.<br><br>A <i>kereszténység győzelme </i>című, legújabb művében – amelyben
egyébként szó sincs semmiféle triumfalizmusról – a texasi Baylor
University szociológusa a kezdetektől napjainkig vizsgálja a
kereszténység terjedésének történetét. Hangsúlyozza: az evangélium által
felkínált emberi együttélés modellje tette győzedelmessé vallásunkat
régen és ma is, a legkülönfélébb társadalmi körülmények között. Modern
módszerekkel folytatott felmérései szerint az egykor áthatolhatatlannak
tűnő Kínában ma már 70 millió keresztény él, számuk megegyezik a kínai
kommunista párt tagjainak létszámával.<p>Az Avvenirében Lorenzo
Fazzininek adott interjúban Stark elmondja: a kereszténység választása a
történelem során „biológiai szempontból” is kedvező volt. A
keresztények kezdettől fogva olyan közösségeket alkottak, amelyek
képesek voltak támogatni tagjaikat. Gondot viseltek egymásról, ápolták a
betegeket, gondoskodtak az öregekről, a szegényekről. Az első
keresztények irgalmasságból fakadó erőfeszítéseinek köszönhetően oly
mértékben tudták enyhíteni az emberek szenvedését, hogy átlagéletkoruk
magasabb volt a környezetükben élő pogányokénál. A keresztény nők
jobban éltek társaiknál: később házasodtak, férjeik hűségesebbek voltak,
nem váltak el tőlük, nem kellett a pogányok körében elterjedt abortuszt
választaniuk. A lelki szempontokon túl is derűsebb, vonzóbb életük volt
pogány társaikénál.</p><p>A riporter a keresztényeket érő vádról is
kérdezte a szociológust, miszerint Konstantinusz ediktumát követően az
Egyház elnyomta a pogányokat. Stark kutatásai szerint „a pogányságot nem
nyomta el gyors ütemben valamiféle intoleráns kereszténység, hanem
nagyon lassan tűnt el, sőt, a New Age bizonyos köreiben még ma is él.”
Pogány szentélyek, szertartások a keresztény területeken is léteztek még
a VIII-IX. századig, a pogányságot nem nyomta el egyfajta militáns
kereszténység, hanem hosszú időn keresztül tovább élhetett.</p><p>Stark
megállapítja azt is, hogy a reformáció jótékony hatására a Katolikus
Egyházon belül művelt, buzgón vallásos szerzetesek és szerzetesnők olyan
közösségei jöttek létre, amelyek energikus módon voltak képesek
megerősíteni a hitet Európában és a világ más részein is. Hasonló dolog
történt a közelmúltban Latin-Amerikában is: ahol magasabb a protestánsok
száma, ott a katolikusok is nagyobb számban vesznek részt a liturgikus
eseményeken. A protestantizmus kihívására válaszként a szemináriumokba
is többen jelentkeznek.</p><p>Az úgynevezett Globális Délről, vagyis a
gazdaságilag fejletlenebb, szegény országokból érkező bevándorlás Stark
szerint szintén pozitív hatással van az európai kereszténységre.
Németországban zsúfolásig telnek az afrikai prédikátorok alapította
protestáns templomok. A templomokat megtöltő hívek pedig főként
„bennszülött” németek.</p><p>A kereszténység jövője szempontjából a
legfontosabbnak azt tartja, hogy a templomokba járó emberek több
gyermeknek adnak életet. „Ha ez így folytatódik a következő években is,
akkor Európában keresztény újjászületés várható csupán e két csoport
termékenységi adatai következtében is” – zárta le a beszélgetést a
texasi egyetemi professzor.</p><p>Magyar Kurír</p>