[Grem] A Pázmány BTK dékánja egy a Kat.Egyh. tanításával ellentétes, a PPKE nevében publikált cikkről + a PPKE katolikus szellemiségéről

2025. Sze. 16., K, 10:17:22 CEST

Sorosi Eszter level 2025. szept. 16-án:
:
Kedves Lista!
Most kaptam, küldöm!
Üdv,
Eszter

Kedves Eszter!

Örömmel és hálával írom e sorokat, mert egy éles kanyart sikerült bevennünk.

Mint tudja, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem *három pszichológus oktatója
többszörösen megsértette a belső szabályzatot, megszegte a
munkaszerződését, és szembehelyezkedett a bibliai értékrenddel.* S mindezek
után még nekik állt feljebb: az ellenük hozott irgalmas ítélet
felülvizsgálatát követelték.

Most azonban egyik oktató a másik után elhagyta az Egyetemet. *Az első
tanítási napra, szeptember 8-ra már mindegyikük távozott.*

Ők adták fel, nem mi. Ők veszítettek, nem mi.

Ha emlékszik, amikor ezt a kampányt elindítottam, célom az volt, hogy
megduplázzuk a gender-aktivista tábor *7.000* aláírását, és így megmutassuk
az egyetem vezetőinek: *nincsenek egyedül a normalitás oldalán.* De néhány
nap alatt *10 ezer* bátor támogató aláírás is elegendőnek bizonyult ahhoz,
hogy a nyomás hatására az oktatók bedobják a törülközőt.

Ez számunkra is tanulság: soha nem szabad feladni az értékeinket. A
végsőkig küzdenünk kell, mert nincs hova hátrálnunk.

De hisz Ön tisztában van ezzel.

*Mert most éppen gyermekei és unokái jövője, a keresztény oktatás
tisztasága forgott veszélyben.* Ön pedig büszke lehet arra, hogy nevét adta
ehhez a történelmi és nemes ügyhöz, és kiállt a felelős vezetők mellett.

Az egyetem hivatalos közleménye után nagy örömmel vettem, hogy személyesen
is találkozhattam *Birher Nándor* dékán úrral, akinek átadhattam a több
száz támogató üzenetet, és az aláírók kinyomtatott névlistáját.

Kölcsönösen ígéretet tettünk, hogy a jövőben is támogatjuk egymást a jó
ügyekben, és nem engedjük, hogy az ország legnagyobb keresztény egyeteme
elsüllyedjen az ideológiák viharaiban.

Mert végső soron minden rajtunk, tudatos polgárokon múlik. *Ne várjuk
mindig a politikától vagy akár az egyháztól a megoldást* — merjünk mi
magunk kiállni családjainkért, közösségeinkért és hazánk jövőjéért.

Ön megtette. Szívből köszönöm.

Végezetül fogadja szeretettel egy helyszíni videós beszámolómat arról a
pillanatról, amikor a győzelemmel szembesültem. Csak kattintson IDE.
<https://em.citizengo.org/OTA3LU9EWS0wNTEAAAGc8E6Z-scgth3RmohML9RtI6rbHCmZvXWxs43vXcQm4qwF-ubIbHiOeEV99t2jZcbngEFGHTc=>

Alább pedig a *Bölcsészettudományi Kar* teljes közleményét elolvashatja:

<https://em.citizengo.org/OTA3LU9EWS0wNTEAAAGc8E6Z-sEFtmPTYICviQ-CsXZYlsGVg4clJIsWicR68dthrrHOHK0bBJIyPA2I0YXSpt_xmhY=>

Maradok hálával és tisztelettel:

*Teleki Béla és a CitizenGO csapata*

Ui.: Ezúttal nem kellett hozzá dobokat vernünk, tüntetnünk, szórólapoznunk,
mégis győztünk.

Jólesik kimondani, mert Ön és én kiérdemeltük: sikerült. És ha szeretne még
több ilyen győzelemben osztozni, *kérem, támogassa munkánkat rendszeres
adománnyal.*
* Kattintson ide, és legyen a CitizenGO motorja!
<https://em.citizengo.org/dc/TpOIx7qxO_BtYDmdfNO0dE9FcA1gWPo96Fga9cu7lQmbiTmfTThE9CiBR-Nuo2rxrzaC2_4pm-_t5iCpDkGcIQz5F2D5KSrpHEswZYnW3A5zakKpK23UbT_pHX6s-R-wrPXKEZm__f1FC73o_0-dlCSFbQcmR5i77PEHq1YPR8WnCZhTmTxFIE4AoM8xWb1wPyohqA6VTaBCd_KQf8-JLTUNDmY-vu1-PyhNl6oTYbHJg0OrugXP1DYp6SQlP6UpwkRmaHrynYZUd1MxOASsYpGDRq_y9fk7_sMoM-NFumBLQHvGgd43UBPfnqx72D0CpL0g_niAuSarWlcwMI7SC4jpR_XbVPJm1J32gfcGVzICshvgIxqDhKzprt0J9FjBaIT4xDMs_JrkhAyBmNm17XydDBkYYHNQBO4kODDEeuU=/OTA3LU9EWS0wNTEAAAGc8E6Z-lfQomFh2G0LpAAdOw_BcjQVnkGbxVZdXSW94m9kNFmCPUeGCFSKuawiuYgXrFBjaIk=>
*

--

*A radikális globalisták és a „woke” elit el akarják fojtani
értékeinket. *Csakhogy
mi nem hajlunk meg. A CitizenGO olyan polgárok millióit fogja össze
világszerte, akik fáradhatatlanul küzdenek az élet, a család és a szabadság
védelmében. Van hitünk – ezért nem adjuk fel.

On Sat, Sep 13, 2025 at 10:18 AM Emoke Greschik <greschem at gmail.com> wrote:

> !!!!!!!!!!!!  "Nem vádbeszédre, hanem párbeszédre lenne szükség" –
> Kuminetz Géza, a PPKE rektora ..... (pl. a pszichológusügyről)
> Nézőpont <https://www.magyarkurir.hu/nezopont> – 2025. szeptember 11.,
> csütörtök | 16:30
>
> https://www.magyarkurir.hu/hirek/nem-vadbeszedre-hanem-parbeszedre-lenne-szukseg-kuminetz-geza-rektor-pszichologusugyrol
>
>
> „Elfogadjuk, hogy léteznek másféle tudományeszmények, de ha nem értünk
> velük egyet, akkor bizony vitatkozni és érvelni fogunk velük szemben.
> Joggal várjuk el, hogy a mi álláspontunkat is hallgassák meg” –
> hangsúlyozta Kuminetz Géza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora, akit
> elsősorban az egyetem Pszichológiai Intézetének három kutatója körül
> kibontakozott vitáról kérdeztünk.
>
> *– Elkezdődött az új tanév, az egyetemeken is. Hány diákot vettek fel idén
> a Pázmányra?*
>
> – Egyetemünkön már sok éve azt tapasztaljuk, hogy minden ősszel több
> diákot veszünk fel, mint a megelőző tanévben. Így volt ez most is. A
> Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karra (BTK) 2830 jelentkező nyert
> felvételt. Ez több mint 600 fővel haladja meg a 2024-es felvételi
> létszámot. Az új szakok, mint a gazdálkodás és menedzsment, valamint a
> gyógypedagógia is sikeres évet kezdett. A Jog- és Államtudományi Karra
> (JÁK) több mint 800 főt vettünk fel, ráadásul a jogi képzési területen
> hétből négy képzésen nálunk volt a legmagasabb ponthatár. De az Információs
> Technológiai és Bionikai Karon (ITK) is emelkedést tapasztalunk. Itt a
> mérnök informatikus és a bionika szakok mellett a szakirányú továbbképzések
> – mint például a mesterséges intelligencia alkalmazásai – is népszerűek.
>
> Külön öröm számunkra, hogy a pedagógus szakokra nagyon sokan jelentkeztek.
> A gondoskodáspolitikai mesterképzésre, a társadalomtudományi doktori
> iskolába, de a pszichológia szakra is sokan nyertek felvételt, vagyis ez
> egy igen sikeres évkezdés. A pszichológia szak annak ellenére népszerű,
> hogy a sajtóban olyan cikkek jelentek meg, melyek igyekeztek a Pázmány
> bölcsészkart, közelebbről a pszichológiaképzést lejáratni.
>
> *– Valóban, a sajtóban tegnap *(az interjú 2025. szeptember 9-én készült
> – *a szerk.*)* ismét napirendre került a BTK három kutatójának ügye. De a
> korábbi cikkeket olvasva is azt tapasztalhatjuk, hogy a szenzáció fontosabb
> a valóságnál. Összefoglalná röviden, mi is történt valójában?*
>
> – A Pázmányon minden oktatónak engedélyt kell kérnie a rektortól akkor, ha
> oktatói minőségében, illetve az egyetemhez kapcsolódó ügyben nyilatkozni
> szeretnének. Ebben pedig meg kell határozni a témát. A három kutató
> nyilatkozattételi engedélykérésükben többek között azt jelezte felénk, hogy
> írásukban kiemelik, „a keresztény hit útmutatást ad arra, hogyan forduljunk
> a másik ember felé”. Azt is hangsúlyozták, hogy „a katolikus hit
> szemszögéből” vizsgálják a tárgyalandó kérdést, valamint azt is
> megemlítették, hogy a cikkben „tudományos bizonyítékokra fognak
> támaszkodni”. Emellett törekednek a magas szakmai minőségre, és a katolikus
> értékrendet veszik alapul. A probléma ott van, hogy egyáltalán nem ez
> történt.
>
> Az áprilisban kikerült cikk után júniusban ismét megjelent egy írásuk,
> mely homlokegyenest szemben állt azzal, amit eredetileg jeleztek.
>
> Birher Nándor, a BTK dékánja emiatt állított fel etikai bizottságot ebben
> az ügyben június 19-én, hiszen az oktatók nem általános, hanem egy jól
> körülírt másik témára kaptak nyilatkozattételi engedélyt. Ezt követően
> munkáltatói figyelmeztetésben részesültek, vagyis nem „fegyelmit” kaptak,
> mint ahogyan az a sajtóban megjelent. A dékán lehetőséget adott nekik arra,
> hogy egy továbbképzésen vegyenek részt, melynek során jobban megismerhetik
> a katolikus tanítást. Erre azért is szükség lett volna, mert a cikkekből
> kiderült, nagyon sok mindennel nincsenek tisztában.
>
> A nyár folyamán Szondy Máté és Kengyel Judith Gabriella bejelentette
> felmondási szándékát, és megszűnt a munkaviszonyuk. Zsila Ágnes több
> levelet is írt nekem, nehezményezve az eljárást. A probléma ezzel az volt,
> hogy ezt a levelezést – az én és a dékán válaszaival együtt, a
> megkérdezésünk nélkül – elküldhette a sajtónak is, amire a témában
> megjelent cikkekből következtethetünk. Ennek ellenére türelmesek voltunk
> vele, ám a tegnapi napon kaptunk tőle egy felmondó levelet, melyben
> indokként többek között azt jelölte meg, hogy nem értett egyet a kötelező
> továbbképzéssel. Pedig erre a munkaszerződés alapján a dékánnak joga van
> elküldeni az oktatókat. Azt is felvetette, hogy nem tudja eldönteni, hol
> sérti meg egy-egy írásában a katolikus szellemiséget. Ez is azt támasztja
> alá, hogy szükség lett volna a jelzett továbbképzésre, hiszen akkor, amikor
> ide jött tanítani, azt is vállalta, hogy tiszteletben tartja az egyetem
> elvárásait. A három oktató ügyét Bognár Bulcsú elbocsátásával is
> összekapcsolták, de ennek ehhez nincs semmi köze. Az ő munkaviszonya
> gazdasági okok miatt lett megszüntetve.
>
> *– Az említett kutatók korábbi cikkeikben azt is megfogalmazzák, hogy a
> Katolikus Egyház a múltban és napjainkban is korlátozta, korlátozza a
> tudományos kutatás szabadságát. Mi erről a véleménye?*
>
> – A tudományos kutatás szabadsága nem azt jelenti, hogy azt és úgy
> kutatok, ahogyan akarok. A kereteket minden esetben meghatározza, hogy az
> adott egyetemet, intézményt ki alapította, milyen szándékkal és céllal.
> Emellett a fenntartónak is lehetnek elvárásai a kutatóval szemben. Egy
> katolikus egyetemen például akkor sem lehet tömegpusztító fegyverek
> létrehozásával foglalkozni, ha az tudományos alapokon nyugszik. Mivel
> sokféle egyetem létezik, ezeket pedig különféle céllal alapították, a tudós
> szabad döntésén múlik, hogy melyiket választja. Többféle tudományeszmény
> létezik, egy multinacionális cég, az állam vagy valamelyik egyház a maga
> értékrendje szerint szabja meg a maga célját.
>
> Ha valaki egy katolikus egyetemen, például a Pázmányon oktat, kutat, akkor
> annak tisztában kell lennie azzal, hogy hol is dolgozik. Az egyetem
> vezetése pedig joggal gondolja úgy, hogy ez így is van, vagyis az oktató
> tudja is, milyen szellemiségű intézményt választott.
>
> A keresztény tudományeszmény holisztikus, melyben összekapcsolódik a józan
> ész, a zsenialitás, a szaktudomány, a filozófia, a teológia és a misztika.
> Ám az egyik területen összegyűlt ismeret nem állhat a másikkal ellentétben.
> Számunkra például az a kérdés fontos, hogyan tudunk harmóniában élni a
> természettel. Egy olyan társadalom létrehozását szeretnénk segíteni, ahol
> az ember békésen, boldogan, kiteljesedve tud élni. A Katolikus Egyház a
> vallásszabadság végiggondolása révén hozta létre az egyetemet. Elfogadjuk,
> hogy léteznek másféle tudományeszmények, de ha nem értünk velük egyet,
> akkor bizony vitatkozni és érvelni fogunk velük szemben. Joggal várjuk el,
> hogy a mi álláspontunkat is hallgassák meg.
>
> Szerintünk a katolikus tudományeszmény megóv a nagy tévedésektől, míg a
> redukcionista felfogás kihull az idő rostáján.
>
> De azt is fontos kiemelni, hogy a katolikus hit elfogadása szabad döntés
> kérdése, senkit sem lehet erre kényszeríteni, de nem lehet megakadályozni
> azt sem, hogy valaki megvallja a hitét, akár a tudomány területén is.
>
> *– Emellett az is megfogalmazódott, hogy „minél mélyebben vallásos valaki,
> annál kevésbé bízik a tudományban…, akik aktívabban részt vesznek a
> hitéletben, jellemzően kevésbé értik a tudományos magyarázatokat”. A cikkek
> írói nem vesznek tudomást arról, hogy a nyugati értelemben vett tudomány
> bölcsői pont az Egyház által létrehozott egyetemek voltak. A vallásosság
> valóban szemben áll a tudománnyal, a rációval?*
>
> – Pont az említett holisztikus szemlélet segíthet abban, hogy leleplezzük
> a hamis vallásosságot, valamint a torz és álságos tudományt. Schütz Antal
> vallástipológiája szerint egyébként a tudomány is válhat amolyan
> pótvallássá. A katolicitás a tudomány és a vallásos élet vadhajtásait is
> igyekszik lemetszeni. Ha valaki azt állítja – valamiféle tudományos
> kutatásra hivatkozva –, hogy a vallásos ember elutasítja a tudományt, vagy
> azt mondja, hogy az Egyház egésze szemben áll a tudománnyal, az enyhén
> szólva is elfogult.
>
> *– Mit vár el egy katolikus egyetem az oktatójától? *
>
> – Azt mindenképpen elvárjuk a Pázmány oktatóitól, hogy ismerjék a
> Katolikus Egyház tanítását.
>
> A másik fontos szempont, hogy akkor is tartsák tiszteletben az egyházi
> álláspontot, ha nem értenek vele egyet.
>
> Meggyőződésem, hogy az, aki alaposan megismerte a krisztusi tanítást, az
> nem fog vele szembehelyezkedni. Mi egyrészt tehát nyitottságot várunk el,
> ugyanakkor azt szeretnénk, hogy oktatóink ne legyenek elfogadók a
> destruktív ideológiákkal szemben. A keresztény emberben van egy tűzfal,
> mely nem engedi a személyiség mélyére azokat az eszmei irányzatokat, melyek
> szemben állnak a katolikus értékrenddel.
>
> A Pázmány oktatóinak legalább a fele katolikus. De szívesen látjuk azokat
> az oktatókat is, akik elfogadják az egyetem irányultságát. Egy társadalmi
> kérdéskört, mint amilyen például az LMBTQ, lehet és kell is tudományosan
> vizsgálni, ám ez csupán fenomenológia, hiszen az már egy másik kérdés, hogy
> etikai oldalról, a hit szemével nézve milyen következtetéseket vonunk le a
> megfigyelt jelenségből. Fontos az is, hogy egy tudományterület nem csak
> abból áll, amit éppen most állítanak a kutatók, annak még ki kell állnia az
> idő próbáját.
>
> *– Az Egyház tanítását sok esetben úgy mutatják be, mintha az valami
> korlátolt ideológia lenne…*
>
> – A világnézete mindig hat a kutatóra. Senki nem mentes ezalól. Ám nem
> mindegy, mi is az az értékrend, mennyire szilárd és megalapozott, ahonnan
> kiindulunk. Az ideológiai korlátoktól egyébként megóvhatja a tudóst, ha
> történelmi távlatba helyezi az eredményeit, a tudományágát. Erre főleg a
> társadalomtudományoknál lenne szükség. Az irodalom példáját felhozva, nem
> lehet kidobni az ablakon a korábbi korok klasszikusait, azoknak a korabeli
> vagy későbbi értelmezéseit, csupán azért, mert ma ez már nem divatos, vagy
> nem tartják időszerűnek.
>
> Fontos, hogy megőrizzük mindazt, amit a régi korokban gondoltak. Ha valaki
> nem így jár el, annak a meglátásait nagy valószínűséggel a következő,
> esetleg hasonlóképpen egy ideológiai irányzat által vezérelt tudomány felül
> fogja majd írni.
>
> Vagyis a problématudatból nem lehet kivetni azt, ami egyszer oda bekerült.
> Megjegyzem, a nagy katolikus, keresztény gondolkodókat, írókat a 20.
> századi diktatúrák pont ideológiai szempontok miatt vetették ki a kánonból.
>
> *– Az említett kutatókkal kapcsolatban felmerül a média súlyos
> felelőssége, hiszen látható, nem a valóság, hanem valami egész más
> vezérelte a cikkek íróit.*
>
> – A médiumoknál sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ki a tulajdonos, a
> fenntartó, mint ahogyan láthatóan azt sem, hogy milyen eszmei alapon állnak
> az újságíróik. A világnézet meghatározza a valóságtudatot. Az előzetes
> meglátások behatárolhatják azt is, hogy mi az a kérdés, amit feltesznek.
>
> Ha már előre eldöntötte valaki, hogy mi a valóság, ha ki akarja
> kényszeríteni a saját maga által elgondolt véleményt, akkor annak nem sok
> köze lesz az igazsághoz.
>
> Nem csak a tudósra igaz, hogy az információ birtoklása még nem tudás, még
> nem műveltség. Az Egyház megközelítése szerint a műveltséghez normális
> szocializáció, normális munkahely kell, ám mindezek alapfeltétele az, hogy
> valaki normális családban nőhessen fel. Ebben a vallás, a hit fontos
> támpontot nyújt.
>
> A konkrét esettel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy
>
> a Pázmányt senki nem kereste meg ebben az ügyben. Fenntartások nélkül
> elfogadták azt, amit a három pszichológus állított, ez pedig komoly
> médiaetikai kérdéseket vet fel.
>
> Olyannyira, hogy egyenesen az egyetem „szájába adtak” gondolatokat,
> melyeket nem is ellenőriztek le. A mai napon kiküldtünk helyreigazítási
> kérelmeket, ezek meg is jelentek. Ám jól tudjuk, hogy az első cikk súlyát
> már semmilyen későbbi javítgatás nem fogja tudni enyhíteni.
>
> *– Ezekből az írásokból az is kiderül, hogy a tudományos párbeszéd is
> egyre nehezebb, hiszen a szerzők az állításaikkal nem megegyező,
> tudományosan megalapozott véleményeket meg sem említik.*
>
> – Kétségkívül nem vádbeszédre, hanem párbeszédre lenne szükség. A
> tudományos vita során elengedhetetlen, hogy megvizsgáljuk az ellentétes
> véleményeket. Olyan ez, mint egy bíróság, ahol mind a két fél kifejti a
> nézeteit, bemutatja a bizonyítékait, magyarázatait. A tudományos
> közvélemény csak úgy foglalhat állást, ha alaposan, lehetőség szerint
> elfogulatlanul szemügyre vette az érveket. Ez ma sajnos azért is
> problematikus, mert egyre nehezebb megtalálni azokat a közös alapokat,
> ahonnan el tudunk indulni a párbeszéd során.
>
> *Fotó: Lambert Attila*
>
> *Baranyai Béla/Magyar Kurír*
>
>
>
> <http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
> Vírusmentes.www.avg.com
> <http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
> <#m_-1941315876586453569_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250916/84f81a98/attachment.html>