[Grem] A Pázmány BTK dékánja egy a Kat.Egyh. tanításával ellentétes, a PPKE nevében publikált cikkről + a PPKE katolikus szellemiségéről

[Emoke Greschik]

!!!!!!!!!!!!  "Nem vádbeszédre, hanem párbeszédre lenne szükség" – Kuminetz
Géza, a PPKE rektora ..... (pl. a pszichológusügyről)
Nézőpont <https://www.magyarkurir.hu/nezopont> – 2025. szeptember 11.,
csütörtök | 16:30
https://www.magyarkurir.hu/hirek/nem-vadbeszedre-hanem-parbeszedre-lenne-szukseg-kuminetz-geza-rektor-pszichologusugyrol


„Elfogadjuk, hogy léteznek másféle tudományeszmények, de ha nem értünk
velük egyet, akkor bizony vitatkozni és érvelni fogunk velük szemben.
Joggal várjuk el, hogy a mi álláspontunkat is hallgassák meg” –
hangsúlyozta Kuminetz Géza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora, akit
elsősorban az egyetem Pszichológiai Intézetének három kutatója körül
kibontakozott vitáról kérdeztünk.

*– Elkezdődött az új tanév, az egyetemeken is. Hány diákot vettek fel idén
a Pázmányra?*

– Egyetemünkön már sok éve azt tapasztaljuk, hogy minden ősszel több diákot
veszünk fel, mint a megelőző tanévben. Így volt ez most is. A Bölcsészet-
és Társadalomtudományi Karra (BTK) 2830 jelentkező nyert felvételt. Ez több
mint 600 fővel haladja meg a 2024-es felvételi létszámot. Az új szakok,
mint a gazdálkodás és menedzsment, valamint a gyógypedagógia is sikeres
évet kezdett. A Jog- és Államtudományi Karra (JÁK) több mint 800 főt
vettünk fel, ráadásul a jogi képzési területen hétből négy képzésen nálunk
volt a legmagasabb ponthatár. De az Információs Technológiai és Bionikai
Karon (ITK) is emelkedést tapasztalunk. Itt a mérnök informatikus és a
bionika szakok mellett a szakirányú továbbképzések – mint például a
mesterséges intelligencia alkalmazásai – is népszerűek.

Külön öröm számunkra, hogy a pedagógus szakokra nagyon sokan jelentkeztek.
A gondoskodáspolitikai mesterképzésre, a társadalomtudományi doktori
iskolába, de a pszichológia szakra is sokan nyertek felvételt, vagyis ez
egy igen sikeres évkezdés. A pszichológia szak annak ellenére népszerű,
hogy a sajtóban olyan cikkek jelentek meg, melyek igyekeztek a Pázmány
bölcsészkart, közelebbről a pszichológiaképzést lejáratni.

*– Valóban, a sajtóban tegnap *(az interjú 2025. szeptember 9-én készült – *a
szerk.*)* ismét napirendre került a BTK három kutatójának ügye. De a
korábbi cikkeket olvasva is azt tapasztalhatjuk, hogy a szenzáció fontosabb
a valóságnál. Összefoglalná röviden, mi is történt valójában?*

– A Pázmányon minden oktatónak engedélyt kell kérnie a rektortól akkor, ha
oktatói minőségében, illetve az egyetemhez kapcsolódó ügyben nyilatkozni
szeretnének. Ebben pedig meg kell határozni a témát. A három kutató
nyilatkozattételi engedélykérésükben többek között azt jelezte felénk, hogy
írásukban kiemelik, „a keresztény hit útmutatást ad arra, hogyan forduljunk
a másik ember felé”. Azt is hangsúlyozták, hogy „a katolikus hit
szemszögéből” vizsgálják a tárgyalandó kérdést, valamint azt is
megemlítették, hogy a cikkben „tudományos bizonyítékokra fognak
támaszkodni”. Emellett törekednek a magas szakmai minőségre, és a katolikus
értékrendet veszik alapul. A probléma ott van, hogy egyáltalán nem ez
történt.

Az áprilisban kikerült cikk után júniusban ismét megjelent egy írásuk, mely
homlokegyenest szemben állt azzal, amit eredetileg jeleztek.

Birher Nándor, a BTK dékánja emiatt állított fel etikai bizottságot ebben
az ügyben június 19-én, hiszen az oktatók nem általános, hanem egy jól
körülírt másik témára kaptak nyilatkozattételi engedélyt. Ezt követően
munkáltatói figyelmeztetésben részesültek, vagyis nem „fegyelmit” kaptak,
mint ahogyan az a sajtóban megjelent. A dékán lehetőséget adott nekik arra,
hogy egy továbbképzésen vegyenek részt, melynek során jobban megismerhetik
a katolikus tanítást. Erre azért is szükség lett volna, mert a cikkekből
kiderült, nagyon sok mindennel nincsenek tisztában.

A nyár folyamán Szondy Máté és Kengyel Judith Gabriella bejelentette
felmondási szándékát, és megszűnt a munkaviszonyuk. Zsila Ágnes több
levelet is írt nekem, nehezményezve az eljárást. A probléma ezzel az volt,
hogy ezt a levelezést – az én és a dékán válaszaival együtt, a
megkérdezésünk nélkül – elküldhette a sajtónak is, amire a témában
megjelent cikkekből következtethetünk. Ennek ellenére türelmesek voltunk
vele, ám a tegnapi napon kaptunk tőle egy felmondó levelet, melyben
indokként többek között azt jelölte meg, hogy nem értett egyet a kötelező
továbbképzéssel. Pedig erre a munkaszerződés alapján a dékánnak joga van
elküldeni az oktatókat. Azt is felvetette, hogy nem tudja eldönteni, hol
sérti meg egy-egy írásában a katolikus szellemiséget. Ez is azt támasztja
alá, hogy szükség lett volna a jelzett továbbképzésre, hiszen akkor, amikor
ide jött tanítani, azt is vállalta, hogy tiszteletben tartja az egyetem
elvárásait. A három oktató ügyét Bognár Bulcsú elbocsátásával is
összekapcsolták, de ennek ehhez nincs semmi köze. Az ő munkaviszonya
gazdasági okok miatt lett megszüntetve.

*– Az említett kutatók korábbi cikkeikben azt is megfogalmazzák, hogy a
Katolikus Egyház a múltban és napjainkban is korlátozta, korlátozza a
tudományos kutatás szabadságát. Mi erről a véleménye?*

– A tudományos kutatás szabadsága nem azt jelenti, hogy azt és úgy kutatok,
ahogyan akarok. A kereteket minden esetben meghatározza, hogy az adott
egyetemet, intézményt ki alapította, milyen szándékkal és céllal. Emellett
a fenntartónak is lehetnek elvárásai a kutatóval szemben. Egy katolikus
egyetemen például akkor sem lehet tömegpusztító fegyverek létrehozásával
foglalkozni, ha az tudományos alapokon nyugszik. Mivel sokféle egyetem
létezik, ezeket pedig különféle céllal alapították, a tudós szabad döntésén
múlik, hogy melyiket választja. Többféle tudományeszmény létezik, egy
multinacionális cég, az állam vagy valamelyik egyház a maga értékrendje
szerint szabja meg a maga célját.

Ha valaki egy katolikus egyetemen, például a Pázmányon oktat, kutat, akkor
annak tisztában kell lennie azzal, hogy hol is dolgozik. Az egyetem
vezetése pedig joggal gondolja úgy, hogy ez így is van, vagyis az oktató
tudja is, milyen szellemiségű intézményt választott.

A keresztény tudományeszmény holisztikus, melyben összekapcsolódik a józan
ész, a zsenialitás, a szaktudomány, a filozófia, a teológia és a misztika.
Ám az egyik területen összegyűlt ismeret nem állhat a másikkal ellentétben.
Számunkra például az a kérdés fontos, hogyan tudunk harmóniában élni a
természettel. Egy olyan társadalom létrehozását szeretnénk segíteni, ahol
az ember békésen, boldogan, kiteljesedve tud élni. A Katolikus Egyház a
vallásszabadság végiggondolása révén hozta létre az egyetemet. Elfogadjuk,
hogy léteznek másféle tudományeszmények, de ha nem értünk velük egyet,
akkor bizony vitatkozni és érvelni fogunk velük szemben. Joggal várjuk el,
hogy a mi álláspontunkat is hallgassák meg.

Szerintünk a katolikus tudományeszmény megóv a nagy tévedésektől, míg a
redukcionista felfogás kihull az idő rostáján.

De azt is fontos kiemelni, hogy a katolikus hit elfogadása szabad döntés
kérdése, senkit sem lehet erre kényszeríteni, de nem lehet megakadályozni
azt sem, hogy valaki megvallja a hitét, akár a tudomány területén is.

*– Emellett az is megfogalmazódott, hogy „minél mélyebben vallásos valaki,
annál kevésbé bízik a tudományban…, akik aktívabban részt vesznek a
hitéletben, jellemzően kevésbé értik a tudományos magyarázatokat”. A cikkek
írói nem vesznek tudomást arról, hogy a nyugati értelemben vett tudomány
bölcsői pont az Egyház által létrehozott egyetemek voltak. A vallásosság
valóban szemben áll a tudománnyal, a rációval?*

– Pont az említett holisztikus szemlélet segíthet abban, hogy leleplezzük a
hamis vallásosságot, valamint a torz és álságos tudományt. Schütz Antal
vallástipológiája szerint egyébként a tudomány is válhat amolyan
pótvallássá. A katolicitás a tudomány és a vallásos élet vadhajtásait is
igyekszik lemetszeni. Ha valaki azt állítja – valamiféle tudományos
kutatásra hivatkozva –, hogy a vallásos ember elutasítja a tudományt, vagy
azt mondja, hogy az Egyház egésze szemben áll a tudománnyal, az enyhén
szólva is elfogult.

*– Mit vár el egy katolikus egyetem az oktatójától? *

– Azt mindenképpen elvárjuk a Pázmány oktatóitól, hogy ismerjék a Katolikus
Egyház tanítását.

A másik fontos szempont, hogy akkor is tartsák tiszteletben az egyházi
álláspontot, ha nem értenek vele egyet.

Meggyőződésem, hogy az, aki alaposan megismerte a krisztusi tanítást, az
nem fog vele szembehelyezkedni. Mi egyrészt tehát nyitottságot várunk el,
ugyanakkor azt szeretnénk, hogy oktatóink ne legyenek elfogadók a
destruktív ideológiákkal szemben. A keresztény emberben van egy tűzfal,
mely nem engedi a személyiség mélyére azokat az eszmei irányzatokat, melyek
szemben állnak a katolikus értékrenddel.

A Pázmány oktatóinak legalább a fele katolikus. De szívesen látjuk azokat
az oktatókat is, akik elfogadják az egyetem irányultságát. Egy társadalmi
kérdéskört, mint amilyen például az LMBTQ, lehet és kell is tudományosan
vizsgálni, ám ez csupán fenomenológia, hiszen az már egy másik kérdés, hogy
etikai oldalról, a hit szemével nézve milyen következtetéseket vonunk le a
megfigyelt jelenségből. Fontos az is, hogy egy tudományterület nem csak
abból áll, amit éppen most állítanak a kutatók, annak még ki kell állnia az
idő próbáját.

*– Az Egyház tanítását sok esetben úgy mutatják be, mintha az valami
korlátolt ideológia lenne…*

– A világnézete mindig hat a kutatóra. Senki nem mentes ezalól. Ám nem
mindegy, mi is az az értékrend, mennyire szilárd és megalapozott, ahonnan
kiindulunk. Az ideológiai korlátoktól egyébként megóvhatja a tudóst, ha
történelmi távlatba helyezi az eredményeit, a tudományágát. Erre főleg a
társadalomtudományoknál lenne szükség. Az irodalom példáját felhozva, nem
lehet kidobni az ablakon a korábbi korok klasszikusait, azoknak a korabeli
vagy későbbi értelmezéseit, csupán azért, mert ma ez már nem divatos, vagy
nem tartják időszerűnek.

Fontos, hogy megőrizzük mindazt, amit a régi korokban gondoltak. Ha valaki
nem így jár el, annak a meglátásait nagy valószínűséggel a következő,
esetleg hasonlóképpen egy ideológiai irányzat által vezérelt tudomány felül
fogja majd írni.

Vagyis a problématudatból nem lehet kivetni azt, ami egyszer oda bekerült.
Megjegyzem, a nagy katolikus, keresztény gondolkodókat, írókat a 20.
századi diktatúrák pont ideológiai szempontok miatt vetették ki a kánonból.

*– Az említett kutatókkal kapcsolatban felmerül a média súlyos felelőssége,
hiszen látható, nem a valóság, hanem valami egész más vezérelte a cikkek
íróit.*

– A médiumoknál sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ki a tulajdonos, a
fenntartó, mint ahogyan láthatóan azt sem, hogy milyen eszmei alapon állnak
az újságíróik. A világnézet meghatározza a valóságtudatot. Az előzetes
meglátások behatárolhatják azt is, hogy mi az a kérdés, amit feltesznek.

Ha már előre eldöntötte valaki, hogy mi a valóság, ha ki akarja
kényszeríteni a saját maga által elgondolt véleményt, akkor annak nem sok
köze lesz az igazsághoz.

Nem csak a tudósra igaz, hogy az információ birtoklása még nem tudás, még
nem műveltség. Az Egyház megközelítése szerint a műveltséghez normális
szocializáció, normális munkahely kell, ám mindezek alapfeltétele az, hogy
valaki normális családban nőhessen fel. Ebben a vallás, a hit fontos
támpontot nyújt.

A konkrét esettel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy

a Pázmányt senki nem kereste meg ebben az ügyben. Fenntartások nélkül
elfogadták azt, amit a három pszichológus állított, ez pedig komoly
médiaetikai kérdéseket vet fel.

Olyannyira, hogy egyenesen az egyetem „szájába adtak” gondolatokat,
melyeket nem is ellenőriztek le. A mai napon kiküldtünk helyreigazítási
kérelmeket, ezek meg is jelentek. Ám jól tudjuk, hogy az első cikk súlyát
már semmilyen későbbi javítgatás nem fogja tudni enyhíteni.

*– Ezekből az írásokból az is kiderül, hogy a tudományos párbeszéd is egyre
nehezebb, hiszen a szerzők az állításaikkal nem megegyező, tudományosan
megalapozott véleményeket meg sem említik.*

– Kétségkívül nem vádbeszédre, hanem párbeszédre lenne szükség. A
tudományos vita során elengedhetetlen, hogy megvizsgáljuk az ellentétes
véleményeket. Olyan ez, mint egy bíróság, ahol mind a két fél kifejti a
nézeteit, bemutatja a bizonyítékait, magyarázatait. A tudományos
közvélemény csak úgy foglalhat állást, ha alaposan, lehetőség szerint
elfogulatlanul szemügyre vette az érveket. Ez ma sajnos azért is
problematikus, mert egyre nehezebb megtalálni azokat a közös alapokat,
ahonnan el tudunk indulni a párbeszéd során.

*Fotó: Lambert Attila*

*Baranyai Béla/Magyar Kurír*


<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Vírusmentes.www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250913/ead74d1a/attachment.html>