[Grem] Székely János, szombathelyi megyéspüsp. a Magyar Katolikus Püspöki Kar új elnöke

[Emoke Greschik]

 A kereszténység életereje, hogy segít és szeret – Beszélgetés Székely
Jánossal, az MKPK új elnökével
Nézőpont <https://www.magyarkurir.hu/nezopont> – 2025. szeptember 9., kedd
| 14:46
https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-keresztenyseg-eletereje-hogy-segit-es-szeret-beszelgetes-szekely-janossal-az-mkpk-uj-elnokevel
Két egyházmegye, egyetemi tanárság, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia
Cigánypasztorációs Bizottsága és a Caritas in Veritate Bizottság
elnökségének tapasztalataival került az MKPK elnöki pozíciójába.

*A megújulás lehetőségeiről, irányáról, küldetésről, az Egyház társadalmi
felelősségéről,  a társadalomban elfoglalt szerepéről, helyéről kérdeztük
Székely János szombathelyi megyéspüspököt az MKPK elnökévé választását
követően.*

*– Püspök úr, váratlanul érte az MKPK elnökké választása, vagy számított
erre?*

– Mindenekelőtt nagy szeretettel és örömmel köszöntök minden kedves
Olvasót, hívő embereket és keresőket egyaránt, minden jóakaratú embert. *A
keresztény üzenet, a szeretet és a remény üzenete az emberiség legnagyobb
kincse. Nagy ajándék és még nagyobb felelősség*, hogy ennek a kincsnek
lehetek közvetítője.

A választással kapcsolatban sejtettem, hogy vannak püspöktársaim, akik rám
gondolnak mint lehetséges elnökre, de hogy van-e ennek reális esélye, azt
nem tudtam.

Ez azonban inkább a dolog emberi oldala. *Az életünk és a történelem
eseményei mögött ugyanis ott rejtőzik a Teremtő Isten szeretete, kegyelme*.
A választás eredményét ilyen lelkülettel fogadtam, mint Isten hívását.

A feladat messze meghaladja az én képességeimet, erőimet. *Isten
kegyelmében, oltalmában bízom. A választás Máriapócson történt: a
Máriapócsi Szűzanya, a Magyarok Nagyasszonya oltalmába ajánlom az elnöki
szolgálatomat*. Kérem *kedves szentjeim közbenjárását is, Szent Mártont,
Szent Istvánt, Szent Erzsébetet, Szent II. János Pál pápát, Boldog
Batthyány-Strattmann Lászlót és Boldog Brenner Jánost*. Kérem
püspöktestvéreim segítségét, tanácsait is, valamint minden keresztény
testvérem imádságát, tanácsait, támogatását.

*– Az elnökké választása után rövid idővel közzétett videoüzenetében
<https://www.magyarkurir.hu/hazai/a-szeretet-kincse-arcanak-apostolanak-lenni-szekely-janos-az-mkpk-uj-elnokenek-koszonto-szavai>
a katolikusokhoz és egyúttal minden jóakaratú emberhez szólt, a „szeretet
kincsének képviselőjeként”. Ön szerint mi az Egyház küldetése a mai magyar
társadalomban, közéletben? *

– *A kereszténység legfontosabb üzenete az, hogy ez a világ* *Isten
szeretetéből, Atya, Fiú és Szentlélek örök élet-áradásából lett.* Ebből a
szeretetből fakadt az atommagok és elektronok tánca, a nyíló virágok, a
nevető gyermekarcok, a férfi és a nő szerelme. *Szeretetre születtünk, és
akkor lesz valakinek boldog és teljes az élete, ha megtanul szeretni, ha
ajándékká teszi, ha odaadja az életét.*

*A kereszténység a remény üzenetét hordozza. Azt a meggyőződést, hogy a
világmindenség *nem véletlenül a semmiből keletkezett, hanem *van oka és
van beteljesedése, célja is. Az emberi élet nem a semmiből a semmibe tart.*

A kereszténység, az Egyház küldetése az, hogy ezt az örömhírt hitelesen
élje, ünnepelje és adja tovább. Ezzel ad a legtöbbet a társadalomnak, az
emberiség nagy családjának.

*– Elnöki szolgálatának kezdetén Székesfehérvárra látogatott a
Székesfehérvári Egyházmegyei Karitász Szent Kristóf Házába, ahol
fogyatékkal élőkkel találkozott
<https://www.magyarkurir.hu/hazai/-ti-vagytok-az-egyhaz-kincsei-az-mkpk-uj-elnoke-elso-utjan-fogyatekkal-eloket-keresett-fel>.
Miért eset a választása erre, mit akart üzenni ezzel?*

*– Amikor Mindszenty bíborost kinevezték esztergomi érsekké, és először
tett ilyen minőségben látogatást Budapesten, akkor elhatározta, hogy nem a
Szent István Bazilikában tartandó ünnepi mise lesz az első esemény, hanem
Budapest egyik legszegényebb negyedének, az Auguszta telepnek a
meglátogatása. A legszegényebb családokhoz ment el, vitt nekik élelmiszert
és reményt, feléjük akarta kifejezni az egyház különleges szeretetét,
közelségét, odafigyelését.*

*Valami hasonlót szerettem volna én is kifejezni. Ahogyan valaha Szent
Lőrinc diakónus tette, akitől az egyház kincseit kérte Róma városának
prefektusa. Lőrinc hamar szétosztotta a még nála levő, szegények javára
összegyűjtött adományokat, azután pedig elvitte a város prefektusának
palotája elé a betegeket és a szegényeket, és azt mondta a prefektusnak:
„Ők az egyház kincsei!”*

*Az egyház elsősorban nem intézmény, hanem szeretetközösség, amelyben
kitüntetett helye van a gyöngének, a szegénynek, a betegnek, az idősnek, a
rászorulónak.*

*Egyházunk igyekszik is tenni értük*. Elég csak *a Katolikus Karitász kb.
tízezer **önkéntesé*re gondolnunk, akik szerte az országban segítik a
rászorulókat, de gondolhatunk *a 95 tanodánkra és nyitott házunk*ra,
amelyekben a *hátrányos helyzetű gyermekek számára adunk családias
légkörben tanulási lehetőséget *és szerető, befogadó közösséget, *vagy a
Magyar Máltai Szeretetszolgálat szerteágazó tevékenységére, iskoláinkra,
szociális intézményeinkre*. Szeretném, ha egyházunknak ez az arca még
hitelesebben, erősebben megjelenhetne.

*– Napjaink valósága mélyen átpolitizált. Hogyan definiálná állam és egyház
kapcsolatát?*

– *Egy német jogfilozófus, Ernst Wolfgang Böckenförde mondta azt, hogy az
állam, ha valóban a közjót szolgáló jogállam akar lenni, akkor olyan
értékekre kell támaszkodnia, *amelyeket saját maga nem tud magának
biztosítani,* amelyeket kívülről kell kapnia. XVI. Benedek pápa mondta,
hogy az állam ezeket az értékeket a vallások által megtermékenyített
értelemtől kell, hogy kapja. Ahogyan az igazság kérdése sem többségi
szavazás által dől el, úgy a jó, a közjó kérdése sem.*

*Az európai kultúra három életadó gyökerét három várossal szokták jelezni:
Athén, Róma és Jeruzsálem*. *Athén a görög filozófiára utal, vagyis arra* *a
meggyőződésre, hogy az igazság, azaz a valóság megismerhető, és e szerint a
megismert igazság is kellene élnünk. Róma a római jogot jelzi*,* vagyis azt
a felismerést, hogy a társadalmat méltányos jogrend kell, hogy szabályozza*.
*Végül pedig Európa legfontosabb tápláló gyökere Jeruzsálem, azaz a Biblia
értékei: annak a felismerése, hogy minden ember Isten képmása és ezért
végtelen érték, hogy szeretetre születtünk, hogy az emberi élet nem a
megsemmisülés felé tart, hanem van beteljesedése. *Martin Buber
perszonalista filozófus mondta, hogy *egy kultúra addig él, amíg
kapcsolatban van azzal az Éltető Titokkal, amely valaha létrehozta. Az
európai kultúrát mindenekelőtt a kereszténység értékei hozták létre. Addig
van jövője, amíg ebből az éltető forrásból meríteni tud*.

*Ebben az értelemben egy mély, bensőséges kapcsolat van *a társadalom és a
vallás, vagy konkrétabban: *az egyház és az állam között. A vallások, és
különösen is a kereszténység által képviselt értékek nélkülözhetetlenek egy
olyan állam számára, amely valóban a közjót akarja szolgálni.*

*Az egyháznak ezenkívül van egy prófétai szerepe is a társadalommal
szemben. Újra és újra ki kell mondania az evangélium értékeit*, *különösen
akkor, ha ezek az értékek veszélybe kerülnek. *Szólnia kell a béke, az
igazságosság, a szegények és a gyöngék, a teremtett világ megóvása, a
család és az élet védelmében.

*Más lehetne a világunk, ha az emberiség, és különösen is az államok
vezetői meghallanák az Egyház társadalmi tanításának üzeneteit.*

*Például azt, hogy a gazdasági tevékenység célja nem a haszon. A cél *sohasem
a pénz, hanem az ember, mégpedig *a teljes ember - test és lélek - és
minden ember – beleértve elsősorban a legszegényebbeket, az afrikai, az
ázsiai embert is – kibontakozása, boldogulása, teljes emberi fejlődése*. Az
egyház társadalmi tanításának egy másik alapigazsága kimondja, hogy *a
magántulajdonhoz való jog nem egy mindenek fölötti jog. Van egy ennél
erősebb jog, mégpedig a minden embernek emberhez méltó megélhetéshez való
joga. A világ vagyonának nagy része jelenleg kevesek kezében
koncentrálódik. Meg kellene fordítani ezt a folyamatot*.

*– Miből meríthet ma erőt a kereszténység, hogyan válhat a hit ismét
vonzóvá a világ számára?*

*– Szent II. János Pál pápa *a *Novo Millennio Ineunte* kezdetű
körlevelében leírja, hogy hogyan kellene a kereszténységnek megújulnia a
harmadik évezred küszöbén. A körlevél alapmottója „*Duc in altum*” –* evezz
a mélyre! A szent pápa felszólít arra, hogy építsük újra kapcsolatunkat
Istennel, legyen Ő az első helyen az életünkben. *Fedezzük fel újra a
vasárnapot, a családi imádságot! *Minden keresztény *tudatosítsa, hogy
*meghívást
kapott az életszentségre! Legyen az Egyház újra a szeretet iskolája*,
közösségek közössége! Adjuk tovább bátran az örömhírt!

*XVI. Benedek pápa három fő okban foglalta össze, miért volt az első
háromszáz év kereszténysége olyan életerős. Az első, szilárdan hitték a
kereszténység alapigazságait: hogy a világot Isten alkotta; a Biblia
Istentől származik, Isten Lelkének ereje és fénye van benne; hogy Jézusban
maga Isten jött közénk, benne és általa az élő Isten vérezte át a
történelem szövetét; hogy Krisztus feltámadt, és a szentségeink ezért
hatékonyak; hogy az erkölcsi parancsok jók; hogy van örök élet. A
kereszténység az ókor végén úgy jelent meg, mint egy logikus, gyönyörű,
kristálytiszta világnézet, amely rendkívül vonzó volt az Ókor végének kissé
széteső kulturális és vallási élete számára*. N*agyon sokan emiatt az
intellektuális erő miatt is csatlakoztak a kereszténységhez. Manapság ebből
sokat elveszített a kissé megfáradt nyugati kereszténységünk.*

*A második ok: a keresztények élete hiteles volt. Segítették a szegényt,
szerették egymást, ha kellett, vállalták a vértanúságot is. A harmadik ok:
hirdették az evangéliumot*. Elsősorban nem is papok, hiszen *a
kereszténységnek ekkor még nem voltak nyilvános templomai, hanem egyszerű
keresztények adták tovább a hitüket rokonnak, munkatársnak, barátnak.
Embertől emberig terjedt, futótűzként*. Ma sok keresztény meg sem próbálja
hitét átadni, azt szinte szégyelli vagy magánügynek tartja.

*Nagy szerepe lenne a megújulásban *a világi keresztényeknek. Mennyire nagy
szükség lenne *sugárzó keresztény családokra, ahol természetes a hűség, a
gyermekáldás bátor elfogadása, a családi imádság.*

*Ragyogó fiatalokra, akik felvállalják hitüket és a szerint is élnek, olyan
idős emberekre, akik imádságukkal, bölcsességükkel a közösségünk kincsei*!
De óriási szükség van *hiteles papokra, szerzetesekre is, akik egész
szívvel, nagy odaadással végzik küldetésüket.*

*– Ferenc pápa gyakorta hangsúlyozta a külső misszió mellett a belsőt, a
hívő lélek „megtérését”. Hogyan látja a kifelé fordulás, nyitottság és a
belső megújulás összefüggését?*

– *Az igazi megújulás belülről fakad, a szívből indul el. *XVI. Benedek
gyakran megfogalmazta, hogy a misszió nem valamifajta propaganda, nem
emberi logika mentén elinduló tevékenység, amely azt célozza, hogy sokan
legyünk és erősek legyünk.

*A misszió túlcsorduló szívből fakad.*

Ha valaki valóban átélte Isten szeretetét, a szeretetben való élet örömét,
akkor ott van benne a vágy, hogy ezt átadja. Az első lépés tehát a belső
megújulás, de utána következnie kell ebből a szeretet sokféle
cselekedetének, legyen az közösségépítés, karitász, vagy az evangélium
hirdetése.

*– A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Cigánypasztorációs Bizottságának
vezetőjeként, a Caritas in Veritate Bizottság elnökeként is közeli
tapasztalatai vannak az egyház társadalmi felelősségéről. Várható, hogy
MKPK elnökként azon lesz, hogy a szociális, vagy a teremtésvédelmi
szempontok még hangsúlyosabbá váljanak az egyházi kommunikációban. Vannak
konkrét tervei, amelyeket szeretne megvalósítani az öt éves mandátuma *ideje
* alatt? *

*– Vannak álmaim, elképzeléseim. A püspöki konferenciáknak együtt kell
lépnie, ezért talán nem is fogalmaznék meg igazán konkrétumot. *

Ami rajtam áll, a legjobb erőimmel, képességeimmel szeretném szolgálni a
magyarországi keresztény közösséget, és egész népünket.

*– Az említett videóüzenetből, de korábbi megnyilatkozásaiból is kitűnik,
hogy történelmi távlatokban gondolkodik. Ön szerint a végidőket éljük, vagy
az emberiség számára van valós esélye a XIV. Leó pápa által említett
„fegyvertelen és lefegyverző békének”, a krisztusi békének? *

*– A történelem nem egy determinált folyamat. Isten szabadnak alkotta az
embert, és az emberiség tud tragikusan rossz döntéseket is hozni, elég az
ukrajnai háborúra, vagy a gázai konfliktusra gondolnunk. De tud az
emberiség bölcs és jó döntéseket is hozni. Ilyenekből is volt egy jó néhány
az emberiség történetében, például a rabszolgaság felszámolása. Ugyan az
ember ember által való kihasználásának megvannak ma is a rejtettebb formái,
de az a drasztikus rabszolgaság, amely a XIX. század elejéig fennált, az
megszűnt.*

*A Leó pápa által megfogalmazott „fegyvertelen és lefegyverző béke*” nem
egyszerűen a nagyhatalmak erőegyensúlya, hanem olyan béke, *amely a
szeretetre és az igazságosságra épül*. Ez nem irreális álom, hanem reális
lehetőség az emberiség számára. *Óriási dolog lenne, ha a nagyhatalmak
felismernék, az igazi cél nem a másik meggyengítése, nem a felülkerekedés,
hanem az együttműködés*. Ha a fegyverkezési költségnek csak egy kicsi
részét arra szánnák, hogy a legszegényebb régiókat és országokat
fejlesszék, hogy emberhez méltó élethez segítsék hozzá az ott élőket, akkor
szebb és igazságosabb, boldogabb lehetne a világ.

Az emberiségnek rá kellene döbbennie arra is, hogy *nem mennyiségben
kellene növekednünk, hanem minőségben*. Egy véges bolygón végtelen
mennyiségi növekedés nem lehetséges.

*Nem a fogyasztásban*, *nem a termelésben *kellene az igazi kibontakozást
keresni, hanem *emberségben, művészetben, barátságban, élményekben,
szeretetben, lelkiségben. *

*Magyar népünk, ahogy Harrach Péter volt családügyi miniszter mondta, két
nagy kihívással néz szembe. Az egyik a tragikus demográfiai helyzetünk, a
másik pedig a cigány testvéreinkkel való együttélésünk. Szép és élhető jövő
csak akkor képzelhető el, ha megtanulunk egymás jogait tiszteletben tartva,
egymást segítve, testvérként élni ebben a közös hazában.*

*– A Szombathelyi Egyházmegye megyéspüspökeként kormányoznia kell a helyi
hívő közösséget. Gondolt arra, hogy miként tudja összehangolni az országos
és a helyi feladatokat? *

– *A Szombathelyi Egyházmegye Magyarország talán legvallásosabb,
legkatolikusabb vidéke, megérdemli, hogy kellő figyelem forduljon felé.
Helyi kötelezettségeimnek teljes mértékben eleget akarok tenni a jövőben
is. Ezzel együtt nagyon jó munkatársaim vannak, sok mindent szeretnék nekik
átadni a feladataimból*. Bízom benne, hogy ez a sok odafigyelést és
energiát igénylő kettős küldetés Isten kegyelme, a püspöktársak és
munkatársaim segítsége által lehetséges és gyümölcsöző lesz.

*– Mit üzen a Magyar Kurír és Új Ember olvasóinak?  *

– Meg vagyok arról győződve, hogy *a szeretet üzenetét a szeretettel, a
barátság gesztusaival kell átadni*. Azt szeretném, ha az emberek
Egyházunknak ezt az arcát látnák.

*Legyen tele az életünk jótettekkel, kinyújtott kézzel, segítéssel.*

*Hogy pedig erre képesek legyünk, menjünk oda a szeretet forrásához! Az
emberi szívet egészen csak odaföntről lehet megtölteni, azt csak Isten, a
csendben az Ő közelében töltött idő, a szentségekből való részesedés*, a
Biblia, a testvéri közösségben megélt hit tudja betölteni. * Menjünk
gyakran a forráshoz és merítsünk, töltekezzünk belőle!*

*Fotó: Merényi Zita*

* Trauttwein Éva/Magyar Kurír*

*Az interjú nyomtatott változata az Új Ember 2025. szeptember 14-i számában
jelenik me*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250911/e363f0d0/attachment.html>