[Grem] Mai vasárnapi szentlecke + evang. + elmélkedés

[Emoke Greschik]

*Barsi Balázs atya elmélkedéseinek forrása:
**https://barsitelekmm.blogspot.com/
<https://barsitelekmm.blogspot.com/>**, a Bp. Barron elmélkedések napi
emailjeire a  **wordonfire.org <http://wordonfire.org> ** linken **  lehet
feliratkozni.*
*xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx*


*SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a Filemonhoz írt leveléből *

*Szent Pál tanítja, hogy a rabszolga is testvérünk Krisztusban. Szeretett
Testvéreim! *Én*, az öreg Pál most Krisztus Jézusért *fogságot
szenvedek. *Fiamért,
Onezimuszért könyörgök, akinek* bilincseimben
* én adtam életet. Úgy küldöm vissza hozzád, mint saját szívemet. Szerettem
volna magam mellett tartani, hogy helyetted szolgáljon nekem *fogságomban,
amelyet
*az evangéliumért viselek. Beleegyezésed *nélkül *azonban mégsem teszem,
hogy jótéteményed ne *kényszerből *fakadjon, hanem önként vállald. Talán
éppen azért hagyott ott egy időre, hogy egyszer s mindenkorra visszakapjad,
de már nem mint *szolgát,
* hanem többet: mint szeretett testvért. Mert nekem teljesen az, de neked
még inkább: test szerint is, az Úrban is. Ha tehát együtt érzel velem,
fogadd őt úgy, mint engem.*
*Ez az Isten igéje. *
* Filem 9b-10.12-17*


*ALLELUJA Ragyogtasd szolgád fölé arcodat, * végzéseidre taníts meg *engem!
Zsolt 118,135 – 5. tónus.


*† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből * *Csak az lehet Jézus tanítványa, aki
vele együtt vállalja **a keresztet *
*is. Abban az időben amikor Jézust nagy népsokaság követte, ő
*hozzájuk *fordult,
és így szólt: „*Aki *hozzám jön, *de nem* gyűlöli *apját, anyját,
feleségét, gyermekeit, fivérét és nővéreit,* sőt még *saját magát *is, *nem
lehet
* az én tanítványom. *Aki tehát nem *hordozza keresztjét, *és nem *így
követ, *nem lehet* az én tanítványom. Ha *valaki *közületek tornyot akar
építeni, vajon nem ül le előbb, hogy kiszámítsa *a költségeket*, hogy *van-e
miből* befejeznie? Mert *ha *az alapokat lerakta, *de* (az építkezést)
befejezni *nem tudta, mindenki, aki *csak látja, *gúnyolni kezdi:* »*Ez az
ember építkezésbe fogott, de nem tudta befejezni.«
* Vagy, ha egy király hadba vonul egy másik király ellen, előbb leül és
számot vet, vajon a maga tízezer katonájával szembe tud*-e *szállni azzal,
aki húszezerrel jön ellene? Mert *ha nem
*, követséget küld hozzá még akkor, amikor messze jár, és békét kér tőle.
Tehát *mindaz, aki *közületek *nem *mond le *mindarról, *amije van,* nem
lehet
*az én tanítványom.” Ezek az evangélium igéi. *
*Lk 14,25-33*
*Barsi Balázs atya elmélkedése:*
*Egy Filemon nevű jómódú kolosszei kereszténytől megszökött egy
rabszolgája, Onezimusz. A császári birodalom fővárosába ment, remélve, hogy
ott a nagy ismeretlenségben szabad életet kezdhet. De csak bujkált*, *bizonyára
nem a felső tízezer „szalonjaiban”, hanem ócska lebujokban, ahol éjszakai
pillangók és gyanús külsejű férfiak rajzották körül.* *Onezimusz tiszta
szemű fiatalember. Elhanyagolt ruházata, gondozatlan szakálla * *mögül,
bűnei* *mögül egy még ártatlanul kereső, egy szebb világra szomjazó lélek
szépsége ragyog át. Egy kereszténynek megakad rajta a szeme*. R*áveszi,
hogy hallgassa meg Pál apostolt, aki bilincsekben ugyan, de fogadhatja
látogatóit. *
*Amint ott ül közvetlenül az Apostol lábánál, ez a szökött rabszolga
egyszerre csak keserves sírásra fakad, csak úgy rázkódik a válla meg a
lehajtott fürtös feje a zokogástól. Az öreg, bölcs és vértanúságra megérett
Pál pedig felismeri, hogy Jézus Lelke látogatta meg ezt az embert*.
*Megkereszteli,
vagyis új, halhatatlan, istengyermeki életet ad neki, s igazi apai
gyöngédséggel szorítja magához. Azután tintát, papirost hozat, s levelet
diktál. Amikor Onezimusz előtt világossá válik, hogy vissza kell mennie
urához Kolosszéba, előbb tiltakozik, majd amikor megtudja, hogy ura is
Krisztus híve, egész helyzete más megvilágításba kerül. Filemon, a
rabszolgatartó és Onezimusz, a rabszolga között a külső viszony megmarad,
belül azonban teljesen le van rombolva a régi világ, és már nem mint
szolga, hanem mint szeretett testvér tér vissza. Képzeljük csak el Filemon
arcát, amikor Onezimuszt látja hazatérni, s főleg mikor olvassa a vele
küldött levelet... Az az ölelés, amellyel szökött rabszolgáját fogadja, **a
rabszolgatartó **társadalom** végét jelenti.*
*Imádkozzál érettünk Istennek Szent Anyja, hogy méltók lehessünk Krisztus
ígéreteire! Amen.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250907/876cda4d/attachment.html>