[Grem] Székely János, szombathelyi megyéspüsp. a Magyar Katolikus Püspöki Kar új elnöke

[Emoke Greschik]

 Székely János püspök a Vasárnapnak: Az európai kultúrát a keresztény
üzenet hozta létre
  Majer Tamás <https://vasarnap.hu/author/majer-tamas/>
https://vasarnap.hu/2025/10/14/szekely-janos-puspok-europa-kultura/
*A kereszténység a remény üzenetét is hordozza. Azt a meggyőződést, hogy
nem a semmiből a semmibe tart az életünk. Nem csak úgy véletlenül, a
semmiből, különösebb ok nélkül keletkezett ez az ámulatba ejtően szép és
rendezett világmindenség* – nyilatkozta a Vasárnap.hu-nak Székely János
<https://vasarnap.hu/tag/szekely-janos/> szombathelyi püspök, a Magyar
Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) nemrég megválasztott elnöke, akit új
feladatáról, valamint a szegények oltalmazásának kötelességéről,
cigánypasztorizációról és teremtésvédelemről is kérdeztünk.

*– Mi a legfontosabb célkitűzése a MKPK újonnan megválasztott elnökeként? A
Magyar Katolikus Egyház közösségi felületeire feltöltött videoüzenetében
<https://vasarnap.hu/2025/09/04/szekely-janos-puspok-mkpk-szeretet-katolikus/>
arról beszélt, hogy a szeretet kincsének képviselete lesz a feladata.*

– A keresztény örömhír szíve az, hogy a világ és benne az ember is
Szeretetből lett: Atya, Fiú és Szentlélek örök szeretetéből, a
Szentháromság élet-áradásából. Ebből a Titokból van az atommagok és
elektronok tánca, a férfi és a nő szerelme, a nyíló virágok, a nevető
gyermekarcok.

Akkor szép egy ember élete, ha megsejti ezt a Titkot, ha engedi átáradni
magán az isteni szeretetet. Szeretetre születünk, és akkor lesz valaki
boldog, ha megtanul szeretni, ha ajándékká teszi, odaadja az életét.

Minden keresztény embernek az a legfőbb küldetése, hogy ezt a szeretetet
élje és sugározza. Különösképpen ez a küldetése a papnak, és a püspöki
konferencia elnökének is. Szeretném az egyháznak ezt a legfőbb küldetését
szem előtt tartani, szeretném élni és megmutatni a kereszténység szívét, a
szeretet titkát. A kereszténység a remény üzenetét is hordozza. Azt a
meggyőződést, hogy nem a semmiből a semmibe tart az életünk. Nem csak úgy
véletlenül, a semmiből, különösebb ok nélkül keletkezett ez az ámulatba
ejtően szép és rendezett világmindenség. A világnak – és benne az emberi
életnek – van oka és van célja, beteljesedése is. Az emberiségnek minden
másnál jobban erre a reményre, erre a szeretetre van szüksége. Martin
Buber, a híres perszonalista filozófus írta, hogy „egy kultúra addig él,
amíg kapcsolatban van azzal az éltető Titokkal, amely valaha létrehozta”.
Az európai kultúrát mindenekelőtt a keresztény üzenet, a Biblia kincse
hozta létre és termékenyítette meg. Addig van jövőnk, amíg ebből az éltető
forrásból meríteni tudunk.

*– Ugyanebben az üzenetben szólt a szegények oltalmazásának fontosságáról.
Ez is kiemelt feladatvállalása lesz az MKPK elnökeként?*

– Isten minden embert végtelenül szeret, de különösen is szereti azt, aki
szegény, aki bajban van, aki szenved, aki Hozzá kiált. Így van ezzel minden
hiteles keresztény ember is. Mindenki felé irányul a szeretetünk, de
különösen is a szegények, a szenvedők felé. Ezt az igazságot, ezt a
feladatot hangsúlyozza prófétai erővel XIV. Leó pápa első apostoli
buzdítása, a Dilexi te
<https://vasarnap.hu/2025/10/10/a-szegenyek-helyzeterol-szol-xiv-leo-papa-elso-enciklikaja/>
(Szerettelek téged) kezdetű dokumentum is. Az első három évszázad
kereszténységének vonzerejét, hitelességének alapját nem utolsósorban az
adta, hogy segítették a szegényeket, egyenlő méltósággal rendelkező
embernek tekintették a rabszolgákat is, felkarolták az időseket, a
betegeket, az özvegyeket és az árvákat. Ma is nagyon fontos lenne az
egyházunknak ezt az arcát megerősíteni. A tetteink érthetőbben és
hitelesebben beszélnének, mint a szavaink.

Ha a közösségeinkben nem lesz helye a gyöngének, a szegénynek, a betegnek,
az idősnek, a romának, az idegenből hozzánk érkezőnek, a hajléktalannak, a
sérült embernek, akkor nagyon hamar nem lesz ott helye Jézusnak sem.

Jézus mondta: „Arról ismerjék majd meg, hogy az én tanítványaim vagytok,
hogy szeretettel vagytok egymás iránt” (Jn 13,35). Teréz anya élete
ékesebben szól a kereszténység lényegéről, mint ezer prédikáció.
Székely János szombathelyi püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia
elnöke és Udvardy György veszprémi érsek, az MKPK elnökhelyettese a
Katolikus Társadalmi Napok (KATTÁRS) megnyitóján 2025. szeptember 19-én.
Fotó: Vasárnap.hu/Kricskovics Antal

*– A MKPK Cigánypasztorációs Bizottságát vezette, ezt a feladatot át kell
adnia? Talán nem tévedek, ha azt gondolom, hogy a romákhoz való odafordulás
a jövőben is fontos szolgálata lesz a katolikus egyháznak. Hogyan tudja az
egyház megszólítani a magyarországi cigányságot?*

– * Harrach Péter, volt családügyi miniszter mondta, hogy a mai
Magyarországnak két nagy sorskérdése van. Az egyik a tragikus demográfiai
helyzetünk, a másik a romákkal való együttélésünk*.

*A romák mára a magyar népesség 8-10 százalékát teszik ki. Ha nem tanulunk
meg egymást segítve, egymás jogait tiszteletben tartva testvérként élni
ebben a közös hazában, akkor alig-alig képzelhető el szép és élhető világ
Magyarországon.*

*A romák felzárkózásának három alap oszlopa van: az oktatás, a munkahely és
a szív. Oktatás és munkahely egymástól elválaszthatatlanok. Ha valakinek
nincs megfelelő végzettsége, akkor nehezen talál tisztes megélhetést
biztosító munkahelyet. Ám ez fordítva is igaz. Ha egy régióban nincs
elérhető munkahely, ha egy roma fiatal azt látja, hogy már az apja, a
nagyapja sem tudott dolgozni soha, ha azt érzi, hogy ebből a nyomorból
lehetetlen kitörni, akkor igen nehéz lesz őt arra motiválni, hogy tanuljon,
hogy küzdjön. Égetően fontos volna a romák számára is elérhető, megfelelő
munkahelyeket teremteni elsősorban a határaink mellett kialakuló
nyomor-régiókban (például Borsod északi vagy Baranya déli részén). *

*A harmadik oszlop a szív. Ha egy ember felismeri, hogy ő Isten teremtménye
és remekműve a bőre színével, a kultúrájával együtt, hogy őt a Teremtő
Isten végtelenül szereti, Krisztus őérte is meghalt a kereszten, akkor a
szíve megtelik örömmel, hálával, erővel és fénnyel.*

*Akkor teljesen másképp fog hozzáállni a tanuláshoz, a munkához, a
családjához, szabadulni fog a szenvedélyek rabságából, megszépül az egész
élete. Az egyház leginkább ezen a harmadik területen tud sokat adni. A
katolikus egyház a legtöbbet azzal a 95 közösségi házzal tesz a roma
testvéreinkért, ahol hátrányos helyzetű gyerekek délutánonként tanulnak,
uzsonnát kapnak, sportra, táncra, zenetanulásra, játékra kapnak
lehetőséget.** Ezekben a házakban jogi tanácsadás, családsegítés, mosási és
tisztálkodási lehetőség, esetenként ingyen konyha és sok hasonló
szolgáltatás is elérhető. Óriási segítséget jelentenek a Keresztény Roma
Szakkollégiumok is, amelyeknek az egyik nagy gyümölcse az, hogy – Európában
egyedülálló módon – Magyarországon a főiskolai és az egyetemi hallgatók
körülbelül 2-3 százaléka roma. Ez azt is jelenti, hogy egyre inkább
erősödik egy roma értelmiségi réteg, amelynek az egész roma közösségre
kisugárzó pozitív, emelő hatása nagyban érezhető már most is, és még inkább
érezhető lesz a jövőben. Igyekszünk a romákat a roma kultúra és mentalitás
elemeit is felhasználva megszólítani: a megfelelő stílusú énekekkel, a
lovári nyelvű bibliafordítás és misék segítségével, az oldottabb,
közvetlenebb hangvételű, tanúságtételekkel gazdagított búcsúk, találkozók
által. *
Székely János püspök a 2025-ös KATTÁRS megnyitóján. Fotó:
Vasárnap.hu/Kricskovics Antal

*– Úgy tudom – Ferencz Zoltán állandó diakónus, a Váci Egyházmegye
teremtésvédelmi referensével készült interjúnk alapján is
<https://vasarnap.hu/2025/08/12/ferencz-zoltan-isten-megteremtette-majd-rank-bizta-a-vilagot/>
–, hogy a teremtésvédelem is közel áll Önhöz. Hogyan lehet ezt a témakört
katolikus, keresztény nézőpontból közel hozni az emberekhez?*

– Isten a világot az emberre bízta, hogy művelje és őrizze (Ter 2,7).
Felelősek vagyunk azért, hogy ezt a világot, amelyet gyönyörű
paradicsomkertként kaptunk, ne sivatagként adjuk tovább a következő
nemzedékeknek. A világba Isten belerejtett egy gyönyörű rendet, harmóniát.
A világnak, és benne a Föld bioszférájának kőkemény objektív törvényei
vannak. Az emberiség vagy megtanul e szerint az isteni törvény és harmónia
szerint, ebbe belesimulva, ezt tiszteletben tartva élni, vagy önmagát fogja
elpusztítani. A teremtésvédelem ezért a hagyományos, „konzervatív”
világszemlélethez közel álló eszme és célkitűzés, hiszen a világba
beleültetett objektív isteni rend tiszteletben tartására nevel.

A teremtésvédelem a szerénységre, egyszerűségre is felszólít. Egy véges
erőforrásokkal, véges anyagmennyiséggel rendelkező bolygón végtelen
mennyiségi növekedés nem lehetséges.
<https://vasarnap.hu/2025/09/29/naphimnusz-teremtesvedelem-nemes-csaba-evangeliumi-elet/>
Nem mennyiségben, nem a GDP és a fogyasztás növelésében, hanem minőségben
kellene növekednie az emberiségnek: tudásban, művészetekben, emberi
kapcsolatokban, játékban, örömben, spiritualitásban.

A katolikus egyház talán az iskoláin keresztül tud a legtöbbet tenni a
teremtett világ megóvásáért. A fiatalok csaknem negyede tanul egyházi
iskolában. Ha az ő mentalitásuk alakul, akkor van remény arra, hogy egy
olyan nemzedék veszi át a világunk alakításának feladatát, akiknek a
számára magától értetődő lesz, hogy egy élhető és szép világot kell majd
hátrahagyniuk a következő nemzedékek számára is. Elindítottuk a katolikus
oktatási intézményeinkben a „Teremtésvédő iskola/óvoda/kollégium” cím
megszerzésére irányuló mozgalmat. A mozgalomhoz való csatlakozás nem
kötelező az egyházi iskoláink számára, mégis néhány év alatt az oktatási
intézményeink nagy része megtette ezt. A csatlakozás azt jelenti, hogy az
oktatási intézmény vállal néhány olyan gyakorlatot (például iskolakert
létrehozása, faültetés, szemétgyűjtés az erdő elhagyatott részein,
biciklitáróló létrehozása, a műanyag flakonok használatának teljes
elkerülése stb.), néhány évenként megtartott programot, olyan tananyagok,
ismeretek átadását, amelyek a fiatalok mentalitását alakítják, érzékenyebbé
teszik a teremtett világ megóvásának témaköre irányában. Amelyik iskola
teljesíti ezeket a feltételeket, az viselheti a teremtésvédő
iskola/óvoda/kollégium címet, amit egy szép, fából készült – Noé bárkáját
ábrázoló – plakett is hirdet az iskola bejáratánál.

A teremtett világ megóvása nem valamiféle fakultatív tevékenység, hanem
súlyos lelkiismereti kötelességünk.

Ökológiai megtérésre van szükségünk. Őrizzük meg a világunkat szépnek,
élhetőnek a következő nemzedékek számára is!
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20251017/13c71552/attachment.html>