[Grem] Magyar Péter konkrétan beleállt a földbe, és most kapaszkodjunk – egy EU-s felmérés tette ezt a rútságot vele

[KEA]

Magyar Péter konkrétan beleállt a földbe, és most kapaszkodjunk – egy 
EU-s felmérés tette ezt a rútságot vele

Most épp a matematika törvényei és a legfrissebb uniós (!) felmérések 
cáfolják a TISZA-vezért.

Mandiner, 2025. október 15. -- Francesca Rivafinoli
https://mandiner.hu/belfold/2025/10/magyar-peter-konkretan-beleallt-a-foldbe-es-most-kapaszkodjunk-egy-eu-s-felmeres-tette-ezt-a-rutsagot-vele


Napsütéses októberi vasárnap volt, kora délután: ki az erdőt járva 
gyönyörködött épp a színesedő falevelekben, ki az aranynapok utolsó 
fényeit élvezve olvasgatott kiváló hétvégi tartalomként Hamvast a 
verandán; más még a családi ebédnél ült, kedélyesen ejtőzvén szerettei 
körében, megint más épp a legénylakásában sütögetett lágy zene mellett 
egy csinos oldalast, lelazultan – ilyenkor szánja az ember csak igazán 
azt, aki ehelyett

a mobilját kényszeresen markolászva pötyögi be a Facebookra vasárnap 14 
óra 38 perckor, hogy „az orbáni hatalom” „hárommillió honfitársunkat 
taszított a létminimum alá”.

A kép persze kétségtelenül erős – a színesebb fantáziával megáldottak 
már szinte láthatják is Németh Szilárdot, amint egy „REZSICSÖKKENTÉS” 
feliratú bunkósbottal taszajt milliókat alacsony sorba. Mégis kár, hogy 
a szerző a heves vasárnap délutáni kommentelgetés közepette nem ért rá 
valami forrást is belinkelni a számadatához.

Ha ugyanis utánanézünk a tényeknek, a következőket állapíthatjuk meg.

2010-ben a KSH szerint több mint hárommillió ember élt a létminimum 
körül vagy az alatt;

a Lakmusz által is idézett KSH-kiadvány úgy becsüli, hogy akkoriban a 
lakosság 37%-ának jövedelme volt alacsonyabb a normális életvitelhez 
szükségesnél (a normális életvitelbe és a létminimumba beleértve azt is, 
hogy jut valamennyi szórakozásra és művelődésre is). 2018-ban a Mérce 
(az időskorúak számának növekedése közepette) hasonló számot közölt, 
majd idén Magyar Péter öccsének portálja az MSZP becslését egy az egyben 
átvéve állította: „létminimum alatt él a magyarok 40 százaléka”. Azaz a 
szűkösen élők száma még az úgynevezett óellenzék legszocibb pártja 
szerint sem nőtt érdemben az elmúlt években – az állítás tehát, 
miszerint „az orbáni hatalom” hárommillió magyart taszított a létminimum 
alá, már matematikailag is csak akkor lehet érvényes, ha elismerjük, hogy

az Orbán-kormány egyidejűleg, ugyanazon mozdulattal hárommillió embert 
viszont – hopp! – kiemelt a szegénységből és áthelyezett a tisztes 
megélhetésnek örvendők közé.

Kapóra jön tényellenőrzésünkhöz, hogy az Európai Unió Alapjogi 
Ügynöksége a minap közzétette az Európai Unióban élő romák helyzetéről 
szóló legfrissebb jelentését – maga az uniós ügynökség végezte a 
felmérést a romák körében 2024-ben, 10 tagállamban és három 
csatlakozásra váró országban, adatait tehát minden européer bátran 
tekintheti megbízhatónak.

És mit látunk? 2016-ban (Magyar Péter meggyőződéses fideszességének 
idején) még a magyarországi romák háromnegyedét fenyegette a szegénység 
kockázata, míg 2024-ben szűk felét; az uniós országok között ez a 
legkedvezőbb arány.

Spanyolország 98-ról 94 százalékra csökkentette ugyanezt a rátát, a 
felmérésben részt vevő országok átlaga 2016-ban 80 százalék volt, 
2024-ben 70. A gyermekszegénység esetében hasonló grafikont látunk: 
egyáltalán nem szívderítő az, hogy a magyarországi roma kiskorúaknak még 
mindig 58 százaléka van kitéve a szegénység kockázatának, tény azonban, 
hogy az uniós átlag 77 százalék. A magyar is 82 volt még 2016-ban is, de 
szerencsére sikerült az egyik legnagyobb javulást elérni (közben 
Csehországban a roma gyerekek körében még nőtt is a szegénység 
kockázata, 65-ről 70 százalékra).

Súlyos anyagi nélkülözésben a jelentés szerint a magyarországi romák 
szűk egyharmada él – 2016-ban (Magyar Péter meggyőződéses 
fideszességének idején) az uniós ügynökség még bő kétharmados arányt mért.

A jelentéshez tartozó adatbázis szerint Magyarországon okoz a 
legkevesebb roma számára problémát, hogy húst vegyen és kellően fűtsön; 
mindeközben a legalább középiskolát végzett 20–24 éves romák aránya 
EU-szerte itt a legmagasabb (43 százalék, szemben a 2016-os 32 
százalékkal; Görögországban meghökkentő módon kettő százalékot mértek, 
Portugáliában 8 százalékot).

Hasonlóképpen javult és továbbra is uniós bajnok a romák 
foglalkoztatottsága (69 százalék dolgozik legalább valamicskét, szemben 
az 54 százalékos uniós átlaggal), sőt, ezen belül a roma nők is 
Magyarországon dolgoznak a legnagyobb arányban, így egyúttal itt a 
legmagasabb a roma háztartások munkaintenzitása. A romák kétharmada 
ráadásul ma már határozatlan idejű szerződéssel dolgozik, fele pedig 
teljes munkaidőben, ami abszolút kiemelkedő adat (az uniós átlag 29 
százalék).

Aki szívén viseli a létminimum alatt élők sorsát és hatékonyan tenne a 
számuk csökkenése érdekében, annak a károgás helyett már-már fizetett 
hirdetésben kellene reklámoznia a hátrányos helyzetűek körében, hogy

lám, van itt mód a felkapaszkodásra, semelyik népességcsoport nincs 
predesztinálva a munka nélkül tengődésre és ezáltal a létminimum alatt 
élésre,

kattintsatok át gyorsan például az új debreceni BMW gyár 
álláshirdetéseire. (Vigyázat, a képzettség nélküli összeszerelő és 
anyagmozgató állásokhoz lapozni kell, kicsit megbújnak a sok-sok mérnöki 
és szakértői pozíció között.)

Ami pedig az egyenlet másik oldalát, a létminimum alá taszítást illeti 
(és ha már Dávid Dóra EP-képviselő fő tevékenységi köreként naponta 
kiposztol magáról egy fotót a heti outfitjében, kezében kis 
számkockákkal, jelezvén, hogy már csak hány nap van hátra a 
választásokig), két kényszeres facebookos beszólogatás között akár azt 
is tisztázni lehetne, hogy

mennyiben áll egymással összhangban a „jaj, jaj, sok nyugdíjasnak 
borzasztó alacsony a nyugdíja” szomorkodás és az az ígéret, hogy „én 
bezzeg visszahoznám nektek a széles körű KATA adózást”.

Mert ugye ismert: a katások adóterhe nevetségesen alacsony, cserébe 
gyakorlatilag nem jár nekik állami nyugdíj (plusz a ledolgozott éveik 
sem számítanak teljes éveknek). Nem is lenne igazságos – miért kapnának 
idős korukban ugyanannyit, mint az, aki egész életében rendes összegű 
járulékokat adott be a közösbe. Az érintett vállalkozóknak tehát két 
választásuk van: vagy gondosan előtakarékoskodnak (mint azt felelős 
felnőttek körében szokás), hogy más forrásokból legyen majd mozgósítható 
bevételük a minimálnyugdíj mellett, vagy felélik most, amijük van, 
később pedig jóval a létminimum alatt fognak tengődni.

Amennyiben ez utóbbit választják, lehet-e rájuk mondani, hogy „a 
hatalom” taszította őket szegénysorba?

Semmiképp nem volt barátságos húzás, amilyen módon 2022 nyarán hirtelen 
tömegeknek kellett búcsúzniuk a katától, arra azonban az ebből eredő 
felzúdulás nagyszerűen rávilágított, hogy ki mindenki élt ezzel a 
kisembereknek szánt adózási formával és egyéb járulékmegúszós 
megoldásokkal. A 71 milliós osztalékot felvevő rapper-producer dalban 
mondta el, mennyire megviseli, hogy meg kell szüntetnie egy katás cégét 
(érdekes, az nem ihlette meg, amikor a koronavírus-járvány idején 
katások tömegeinek hónapokig egy fillérnyi adót sem kellett fizetnie, 
akkor se, ha folyamatosan tudtak dolgozni és számlázni) – de ott vannak 
a L'art pour l'art Társulat egyes, szebb napokat látott tagjai is, akik 
ma követőiktől kérnek anyagi segítséget.

Ők például jelenleg kétségkívül a létminimum alatt élnek, ráadásul az 
elmúlt 15 évben csúszhattak le; érdekes lenne azonban megtudni, hogy 
konkrétan „a hatalom” mely tagja taszította őket oda. Még Varga Mihály, 
felgyűrt ingujjal?

De az legalább ismert, hogy a TISZA visszahozná a sávos adózást is, 
ezáltal ösztönözve az alkalmazottak esetében is szélesebb körben a 
minimálbérre való bejelentést – hárommilliós kérdés, hogy vajon ez 
vezethetne-e nagyobb eséllyel rövid, közép- és hosszú távon a 
„létminimum” alatt élők (és különösen a kisnyugdíjasok) arányának 
csökkenéséhez, vagy inkább az, ha az ország és azon belül minden egyes 
életerős, munkaképes korú polgár halad tovább szorgosan azon az úton, 
amelyet az uniós romaügyi jelentés tényszerűen kirajzol.

***
-- 

Üdvrivalgással:
KEA.