[Grem] Magyar Péter konkrétan beleállt a földbe, és most kapaszkodjunk – egy EU-s felmérés tette ezt a rútságot vele
KEA
kea at turul.banki.hu
2025. Okt. 15., Sze, 08:10:33 CEST
Magyar Péter konkrétan beleállt a földbe, és most kapaszkodjunk – egy
EU-s felmérés tette ezt a rútságot vele
Most épp a matematika törvényei és a legfrissebb uniós (!) felmérések
cáfolják a TISZA-vezért.
Mandiner, 2025. október 15. -- Francesca Rivafinoli
https://mandiner.hu/belfold/2025/10/magyar-peter-konkretan-beleallt-a-foldbe-es-most-kapaszkodjunk-egy-eu-s-felmeres-tette-ezt-a-rutsagot-vele
Napsütéses októberi vasárnap volt, kora délután: ki az erdőt járva
gyönyörködött épp a színesedő falevelekben, ki az aranynapok utolsó
fényeit élvezve olvasgatott kiváló hétvégi tartalomként Hamvast a
verandán; más még a családi ebédnél ült, kedélyesen ejtőzvén szerettei
körében, megint más épp a legénylakásában sütögetett lágy zene mellett
egy csinos oldalast, lelazultan – ilyenkor szánja az ember csak igazán
azt, aki ehelyett
a mobilját kényszeresen markolászva pötyögi be a Facebookra vasárnap 14
óra 38 perckor, hogy „az orbáni hatalom” „hárommillió honfitársunkat
taszított a létminimum alá”.
A kép persze kétségtelenül erős – a színesebb fantáziával megáldottak
már szinte láthatják is Németh Szilárdot, amint egy „REZSICSÖKKENTÉS”
feliratú bunkósbottal taszajt milliókat alacsony sorba. Mégis kár, hogy
a szerző a heves vasárnap délutáni kommentelgetés közepette nem ért rá
valami forrást is belinkelni a számadatához.
Ha ugyanis utánanézünk a tényeknek, a következőket állapíthatjuk meg.
2010-ben a KSH szerint több mint hárommillió ember élt a létminimum
körül vagy az alatt;
a Lakmusz által is idézett KSH-kiadvány úgy becsüli, hogy akkoriban a
lakosság 37%-ának jövedelme volt alacsonyabb a normális életvitelhez
szükségesnél (a normális életvitelbe és a létminimumba beleértve azt is,
hogy jut valamennyi szórakozásra és művelődésre is). 2018-ban a Mérce
(az időskorúak számának növekedése közepette) hasonló számot közölt,
majd idén Magyar Péter öccsének portálja az MSZP becslését egy az egyben
átvéve állította: „létminimum alatt él a magyarok 40 százaléka”. Azaz a
szűkösen élők száma még az úgynevezett óellenzék legszocibb pártja
szerint sem nőtt érdemben az elmúlt években – az állítás tehát,
miszerint „az orbáni hatalom” hárommillió magyart taszított a létminimum
alá, már matematikailag is csak akkor lehet érvényes, ha elismerjük, hogy
az Orbán-kormány egyidejűleg, ugyanazon mozdulattal hárommillió embert
viszont – hopp! – kiemelt a szegénységből és áthelyezett a tisztes
megélhetésnek örvendők közé.
Kapóra jön tényellenőrzésünkhöz, hogy az Európai Unió Alapjogi
Ügynöksége a minap közzétette az Európai Unióban élő romák helyzetéről
szóló legfrissebb jelentését – maga az uniós ügynökség végezte a
felmérést a romák körében 2024-ben, 10 tagállamban és három
csatlakozásra váró országban, adatait tehát minden européer bátran
tekintheti megbízhatónak.
És mit látunk? 2016-ban (Magyar Péter meggyőződéses fideszességének
idején) még a magyarországi romák háromnegyedét fenyegette a szegénység
kockázata, míg 2024-ben szűk felét; az uniós országok között ez a
legkedvezőbb arány.
Spanyolország 98-ról 94 százalékra csökkentette ugyanezt a rátát, a
felmérésben részt vevő országok átlaga 2016-ban 80 százalék volt,
2024-ben 70. A gyermekszegénység esetében hasonló grafikont látunk:
egyáltalán nem szívderítő az, hogy a magyarországi roma kiskorúaknak még
mindig 58 százaléka van kitéve a szegénység kockázatának, tény azonban,
hogy az uniós átlag 77 százalék. A magyar is 82 volt még 2016-ban is, de
szerencsére sikerült az egyik legnagyobb javulást elérni (közben
Csehországban a roma gyerekek körében még nőtt is a szegénység
kockázata, 65-ről 70 százalékra).
Súlyos anyagi nélkülözésben a jelentés szerint a magyarországi romák
szűk egyharmada él – 2016-ban (Magyar Péter meggyőződéses
fideszességének idején) az uniós ügynökség még bő kétharmados arányt mért.
A jelentéshez tartozó adatbázis szerint Magyarországon okoz a
legkevesebb roma számára problémát, hogy húst vegyen és kellően fűtsön;
mindeközben a legalább középiskolát végzett 20–24 éves romák aránya
EU-szerte itt a legmagasabb (43 százalék, szemben a 2016-os 32
százalékkal; Görögországban meghökkentő módon kettő százalékot mértek,
Portugáliában 8 százalékot).
Hasonlóképpen javult és továbbra is uniós bajnok a romák
foglalkoztatottsága (69 százalék dolgozik legalább valamicskét, szemben
az 54 százalékos uniós átlaggal), sőt, ezen belül a roma nők is
Magyarországon dolgoznak a legnagyobb arányban, így egyúttal itt a
legmagasabb a roma háztartások munkaintenzitása. A romák kétharmada
ráadásul ma már határozatlan idejű szerződéssel dolgozik, fele pedig
teljes munkaidőben, ami abszolút kiemelkedő adat (az uniós átlag 29
százalék).
Aki szívén viseli a létminimum alatt élők sorsát és hatékonyan tenne a
számuk csökkenése érdekében, annak a károgás helyett már-már fizetett
hirdetésben kellene reklámoznia a hátrányos helyzetűek körében, hogy
lám, van itt mód a felkapaszkodásra, semelyik népességcsoport nincs
predesztinálva a munka nélkül tengődésre és ezáltal a létminimum alatt
élésre,
kattintsatok át gyorsan például az új debreceni BMW gyár
álláshirdetéseire. (Vigyázat, a képzettség nélküli összeszerelő és
anyagmozgató állásokhoz lapozni kell, kicsit megbújnak a sok-sok mérnöki
és szakértői pozíció között.)
Ami pedig az egyenlet másik oldalát, a létminimum alá taszítást illeti
(és ha már Dávid Dóra EP-képviselő fő tevékenységi köreként naponta
kiposztol magáról egy fotót a heti outfitjében, kezében kis
számkockákkal, jelezvén, hogy már csak hány nap van hátra a
választásokig), két kényszeres facebookos beszólogatás között akár azt
is tisztázni lehetne, hogy
mennyiben áll egymással összhangban a „jaj, jaj, sok nyugdíjasnak
borzasztó alacsony a nyugdíja” szomorkodás és az az ígéret, hogy „én
bezzeg visszahoznám nektek a széles körű KATA adózást”.
Mert ugye ismert: a katások adóterhe nevetségesen alacsony, cserébe
gyakorlatilag nem jár nekik állami nyugdíj (plusz a ledolgozott éveik
sem számítanak teljes éveknek). Nem is lenne igazságos – miért kapnának
idős korukban ugyanannyit, mint az, aki egész életében rendes összegű
járulékokat adott be a közösbe. Az érintett vállalkozóknak tehát két
választásuk van: vagy gondosan előtakarékoskodnak (mint azt felelős
felnőttek körében szokás), hogy más forrásokból legyen majd mozgósítható
bevételük a minimálnyugdíj mellett, vagy felélik most, amijük van,
később pedig jóval a létminimum alatt fognak tengődni.
Amennyiben ez utóbbit választják, lehet-e rájuk mondani, hogy „a
hatalom” taszította őket szegénysorba?
Semmiképp nem volt barátságos húzás, amilyen módon 2022 nyarán hirtelen
tömegeknek kellett búcsúzniuk a katától, arra azonban az ebből eredő
felzúdulás nagyszerűen rávilágított, hogy ki mindenki élt ezzel a
kisembereknek szánt adózási formával és egyéb járulékmegúszós
megoldásokkal. A 71 milliós osztalékot felvevő rapper-producer dalban
mondta el, mennyire megviseli, hogy meg kell szüntetnie egy katás cégét
(érdekes, az nem ihlette meg, amikor a koronavírus-járvány idején
katások tömegeinek hónapokig egy fillérnyi adót sem kellett fizetnie,
akkor se, ha folyamatosan tudtak dolgozni és számlázni) – de ott vannak
a L'art pour l'art Társulat egyes, szebb napokat látott tagjai is, akik
ma követőiktől kérnek anyagi segítséget.
Ők például jelenleg kétségkívül a létminimum alatt élnek, ráadásul az
elmúlt 15 évben csúszhattak le; érdekes lenne azonban megtudni, hogy
konkrétan „a hatalom” mely tagja taszította őket oda. Még Varga Mihály,
felgyűrt ingujjal?
De az legalább ismert, hogy a TISZA visszahozná a sávos adózást is,
ezáltal ösztönözve az alkalmazottak esetében is szélesebb körben a
minimálbérre való bejelentést – hárommilliós kérdés, hogy vajon ez
vezethetne-e nagyobb eséllyel rövid, közép- és hosszú távon a
„létminimum” alatt élők (és különösen a kisnyugdíjasok) arányának
csökkenéséhez, vagy inkább az, ha az ország és azon belül minden egyes
életerős, munkaképes korú polgár halad tovább szorgosan azon az úton,
amelyet az uniós romaügyi jelentés tényszerűen kirajzol.
***
--
Üdvrivalgással:
KEA.
További információk a(z) Grem levelezőlistáról