[Grem] Ezért üldözik példátlan módon az európai konzervatív politikusokat

KEA kea at turul.banki.hu
2025. Május. 13., K, 10:38:31 CEST


Ezért üldözik példátlan módon az európai konzervatív politikusokat

A patrióták kiállnak a politikai szabadság, határaink, identitásunk és a 
valódi demokrácia mellett.

MN, 2025.05.12. -- Sergio Velasco
https://magyarnemzet.hu/velemeny/2025/05/europai-konzervativ-elit-demokracia-szabadsag-alternativa


Fotó: JENS SCHLUETER

A demokratikus Európa mindig is illúzió volt – valójában sosem létezett 
valódi és érdemi demokrácia. Minden demokratikusnak és jónak tűnt, amíg 
az elitpártok felváltva gyakorolták a hatalmat. Ez azonban már rég véget 
ért, és most veszélybe került az általuk épített rendszer, amely több 
uniós országban is repedezni kezdett.

A szociáldemokraták/szocialisták és a néppártiak/kereszténydemokraták 
több mint negyven éven át uralták az európai parlamenteket. Azonban a 
2010-es évek végétől, különösen a 2020-as évektől kezdődően ez gyors 
ütemben kezdett megváltozni. Ma már választásról választásra csökken az 
establishment pártok támogatottsága, és elvesztik korábbi többségi 
szerepüket.

Ez a tendencia még nem mindenhol figyelhető meg, de Európa nagy részén 
már elkezdődött, és ez önmagában is figyelmeztető jel.

Miért történt ez? Egyszerű. A polgárok olyan dolgokat követelnek, amiről 
a politikusok vagy hallgatnak, vagy nem kínálnak megoldást. Így azok a 
valódi, hétköznapi problémák, amelyek az embereket érintik, 
másodlagosnak számítanak, vagy egyáltalán nem kerülnek szóba. Sokan ezt 
a társadalom bizonyos köreiben elhagyatottságként élik meg. Ilyen 
problémák például az illegális bevándorlás, az identitás elvesztése, a 
megfizethető lakhatás hiánya, az emelkedő árak a stagnáló bérekkel 
szemben, a genderideológia és az LMBTQ-lobbi általi indoktrináció, 
illetve az európai országok kultúrájának és hagyományainak támadása. 
Ezek miatt az emberek belefáradtak a fősodratú pártokba.

Mi volt a válasz?

Az emberek elkezdtek olyan pártokra szavazni, amelyek konzervatív 
szellemű és józan alternatívát kínáltak. Az első ilyen kormány Orbán 
Viktor (Fidesz) vezetésével alakult Magyarországon 2010-ben, majd 
2015-ben követte őt a Jog és Igazságosság (PiS) kormánya 
Lengyelországban. Ezek a kormányok megmutatták Európa más országainak, 
hogy létezik működőképes alternatíva:

nemcsak a szociáldemokrácia létezik, hanem konzervatív politikák és 
eltérő gazdasági szemlélet is. Magyarország családpolitikája sikeres 
volt, csakúgy, mint az illegális migráció elleni küzdelem, valamint a 
genderideológia és az LMBTQ-lobbi elleni fellépés. Ezek után egyre több 
hasonló párt jött létre, vagy a már meglévők kezdtek megerősödni és 
választást nyerni.

Ugyanakkor Magyarország és Lengyelország annyira zavarni kezdte az 
elitet, hogy a brüsszeli bürokraták felfedték valódi természetüket. Az 
első lépés az volt, amikor befagyasztották az uniós forrásokat, mondván, 
hogy problémák vannak a jogállamisággal – furcsa módon csak e két 
országban vizsgálták ezt, más országok esetében nem, pedig ha 
következetesek lettek volna, szinte senki nem kapott volna pénzt.

Giorgia Meloni 2022-es választási győzelme után egyre nagyobb figyelmet 
kapott. Ekkor hangzott el Ursula von der Le­yen híres mondata, miszerint 
az olaszoknak „jól kell szavaz­niuk”, és hogy Meloninak igazodnia kell 
az EU elvárásaihoz, különben „úgy járhat, mint a magyarok és a 
lengyelek”. Ekkor már világosan látszott: lehull a lepel.

A 2024-es európai parlamenti választások után a Patrióták Európáért az 
EP harmadik legnagyobb frakciója lett. Ez alapján bizonyos pozíciók 
illették volna meg őket, de a szocialisták, néppártiak, renew-osok, 
zöldek és még a szélsőbaloldal is összefogott, hogy ezt megakadályozzák 
– ez példátlan támadás volt, ami ismét leleplezte a valódi arcukat.

Végül elérkezett a leghatványozottabb pillanat: a 2024 végi román 
elnökválasztás. Calin Georgescu, egy független, nacionalista és 
szuverenista jelölt meglepetésre megnyerte az első fordulót, és készült 
a másodikra a progresszív, EU-barát Elena Lasconi ellen. Az előző hétfőn 
még minden rendben volt, de pénteken – amikor a külföldön élő románok 
már szavaztak – bejelentették, hogy külföldi beavatkozásra és illegális 
finanszírozásra hivatkozva felfüggesztik a választásokat. A mai napig 
nem hozták nyilvánosságra a bizonyítékokat, a Velencei Bizottság szerint 
pedig egy ilyen horderejű döntéshez ezeknek közkézen kellene forogniuk. 
Végül Georgescu jelöltségét is elutasították ugyanazon indokkal – ez 
viszont a román jog szerint törvénytelen. És hogyan reagált egy hete, a 
megismételt elnökválasztáson a román nép? Tömegesen szavazott a 
nacionalista és szuverenista jelöltre, George Simionra (AUR), aki 41 
százalékot szerzett, és jó eséllyel Románia következő elnöke lesz.

Thierry Breton, az Európai Bizottság volt biztosa nyíltan kijelentette: 
az EU-nak megvannak az eszközei arra, hogy ha az AfD győzne 
Németországban, ugyanúgy felfüggesszék a választásokat, mint Romániában. 
Ez volt az a pont, amikor egyértelműen kimondták: „nem, nem vagyunk 
demokratikusak és toleránsak, bármennyiszer is ismételjük ezt”.

Az AfD jelenleg Németország második, a közvélemény-kutatások szerint 
pedig első számú pártja, de most kezdik el vizsgálni szélsőséges 
pártként, és akár be is tilthatják. Nem évekkel ezelőtt, nem a párt 
indulásakor – csak most, amikor valódi esélyük van hatalomra jutni.

Ugyanez történik Marine Le Pennel Franciaországban is, akit kizárhatnak 
a 2027-es elnökválasztásból állítólagos EU-s pénzügyi szabálytalanságok 
miatt – olyasmiért, amit sok más bal- és jobboldali párt is elkövetett, 
mégsem történt semmi. Mindez akkor történik, amikor Le Pen az esélyes a 
következő francia elnökválasztás megnyerésére, mivel Macron nem indulhat 
újra.

Ez nem újdonság: Salvinit Olaszországban azért vonták eljárás alá, mert 
megakadályozta illegális bevándorlók partra szállását. Meloni is jogi 
problémákkal küzd, amiért Albániába akarta küldeni az illegális 
bevándorlókat – pedig ezt az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai 
Bizottság is elfogadta.

Összegzésként: becsaptak minket az európai demokrácia és tolerancia 
illúziójával. Mostanra azonban lehulltak az álarcok.

Bátornak és következetesnek kell lennünk. Olyan Európát kell védenünk, 
amely kiáll a szólásszabadság, a politikai szabadság, határaink, 
identitásunk és a valódi demokrácia mellett. Ha ezt illiberális 
demokráciának kell nevezni, hát legyen. De legyen olyan demokrácia, ahol 
a hatalmon levők nem tiltanak be ellenzéki jelölteket.

Ez kemény harc lesz, amit ők továbbra is el akarnak torzítani, de ne 
feledjük: együtt erősebbek vagyunk.

A szerző spanyol politológus, a Filosofía Política projekt alapítója

-- 

Üdvrivalgással:
KEA.


További információk a(z) Grem levelezőlistáról