[Grem] Már a kezdés előtt áll a bál a pápaválasztás körül, beavatkozással vádolják a francia elnököt

[KEA]

Már a kezdés előtt áll a bál a pápaválasztás körül, beavatkozással 
vádolják a francia elnököt


Index, 2025.05.03. -- Mayer Richárd
https://index.hu/kulfold/2025/05/03/papavalasztas-konklave-vatikan-ferenc-papa-emmanuel-macron-francia-biborosok/


Több nyugati hírportál is arról írt, hogy megkísérelhetett beleszólni a 
következő egyházfő megválasztásába Emmanuel Macron francia elnök. 
Információik szerint amikor a francia államfő Ferenc pápa temetése miatt 
elutazott Rómába, ott összehívta a francia anyanyelvű pápaválasztására 
jogosult bíborosokat. Egyes értesülések szerint Erdő Péter tájékoztatta 
erről a Vatikánban tanácskozó kollégáit, ám ez utóbbi hír hamisnak 
bizonyult, többek közt a vatikáni magyar nagykövet is cáfolta.

Több olasz és francia lap arról számolt be, hogy Emmanuel Macron francia 
elnök kapcsolatba lépett országa pápaválasztó bíborosaival, hogy 
megpróbálja befolyásolni a pápaválasztást – írja a Le Monde.

A Tribune Chretienne francia katolikus lap azt írja, Erdő Péter 
tájékoztatta a Vatikánban tanácskozó kollégáit arról, hogy Macron 
megpróbálja rávenni az öt, konklávén résztvevő francia bíborost, hogy 
akadályozzák meg a guineai Robert Sarah megválasztását.

Az öt pápaválasztó francia bíboros Jean-Marc Aveline, Francois-Xavier 
Bustillo, Dominique Mamberti, Christophe Pierre és Philippe Barbarin, 
akik mindegyike egy Ferenc pápához közel álló, progresszív irányvonal 
képviselőjének számít, szemben az afrikai bíboros konzervatív nézeteivel.

„Macron még a pápát is ki akarja választani” – ezzel a főcímmel jelent 
meg a La Verità április 29-én, kedden, míg egy másik, ugyanezen 
politikai oldalhoz tartozó újság, a Libero „Macron meghiúsítja a 
konklávét” címmel. A Le Monde szerint a szalagcímek hátterében az olasz 
jobboldal Franciaország szándékaival szembeni mélységes bizalmatlansága, 
Macronnak a Ferenc pápához közel álló Sant'Egidio katolikus mozgalommal 
való privilegizált kapcsolata, valamint e befolyásos közösségnek az 
olasz egyházon belüli „kötélhúzásban” való részvétele áll, amelyet a 
Vatikánban jelenleg zajló átmeneti időszak még inkább hangsúlyoz.
„Ez az információ teljesen hamis, álhír”

A Le Figaro már április 25-én egy írásában foglalkozott a hírrel, 
amelyben megerősítette, hogy Emmanuel Macron valóban fogadta a 
bíborosokat, de azt már nem, hogy a konzervatívnak tartott Robert Sarah 
bíboros ellen fogtak volna össze, ahogy azt is határozottan cáfolták, 
hogy Erdő Péter neve bármilyen szinten összefüggésben állna az üggyel.

A Le Figaro május másodikán egy újabb írásban, ezúttal már 
kronologikusan tisztázta a történteket. Eszerint Ferenc pápa halála 
másnapján, április 22-én megjelent egy üzenet egy bizonyos Stornsen nevű 
férfi X-fiókjában. „Erdő bíboros Emmanuel Macron és az öt francia 
bíboros közötti kapcsolatfelvételről számol be, hogy elállják Sarah 
bíboros útját.” A bejegyzés április 22-én, délelőtt 11:41-kor jelent 
meg, huszonnégy órával Ferenc pápa halálának bejelentése után. A 
bejegyzést a Le Monde azonnal, ellenőrzés nélkül átvette, és terítette a 
francia nyelvű sajtóban, ahonnan eljutott több olasz laphoz is.

A Le Figaro cikkéből kiderült, hogy munkatársuk elérte Erdő Pétert, még 
április 28-án. A magyar bíboros a lapnak kijelentette, hogy „Sarah 
bíborosról és a francia elnökről soha nem mondott ilyet, ez egyáltalán 
nem igaz".

Az ügyben kerestük a vatikáni magyar nagykövetséget. 
Habsburg-Lotharingiai Eduárd Károly megkeresésünkre megerősítette, hogy 
Erdő Péternek nem volt köze a történtekhez:

     Ez az információ teljesen hamis, a Le Monde által átvett álhír

– mondta az Indexnek Magyarország nagykövete a Szent Széknél, a 
Vatikánban.

A nagykövet az Indexnek beszélt arról is, hogy a Vatikánban és Rómában 
ezzel a témával senki nem foglalkozik, a bíborosok a konklávéra készülnek.
Erdő Péter az esélyesek között

Az új egyházfő megválasztására először május 7-én ül össze a 133 fős 
konklávé a Sixtus-kápolnában. Az eljárásban két bíboros egészségügyi 
okból nem fog részt venni, egy pedig azért lépett vissza, mert pénzügyi 
visszaélések miatt első fokon elítélték.

Mint arról az Indexen is beszámoltunk, Ferenc pápa halála után rögtön 
elindultak a találgatások arról, hogy ki lehet az új pápa. Erdő Péter 
bíboros valamennyi esélylatolgató listán helyet kapott. A nemzetközi 
sajtó szerint Erdő Péter jó kompromisszumos jelölt, aki a bíborosok 
többségének bizalmával rendelkezik. Nem véletlen, hogy a Le Monde is 
Erdő Pétert keverte az ellenőrizetlen pletykába.

Ezt erősítette meg az Index kérdésére Érszegi Márk Aurél 
Vatikán-szakértői is.

     Sokan az egyik legalkalmasabb jelöltként számolnak vele, ő az egyik 
legismertebb és az egyik legrégebb óta szolgáló bíboros. A bíborosok 
között is nagy tekintélye van, vezette az Európai Püspöki Konferenciák 
Tanácsát, a püspöki szinódus főelőadója volt, Nemzetközi Eucharisztikus 
Kongresszust szervezett, két pápalátogatás házigazdája volt Budapesten, 
valamint elismert egyházjogász, aki tudja, hogyan működik az egyház, és 
oda is figyel a szabályszerű működésre

– jellemezte a bíborost Érszegi Márk Aurél.

Vatikáni forrásaink szerint nem véletlen, hogy rossz hírét akarják 
kelteni Erdő Péternek, hiszen a legkomolyabb jelöltek közt emlegetik a 
nevét mint következő pápa. Jellemző, hogy a BBC május másodikán, 
pénteken úgy fogalmazott:

     Az 51 éves kora óta bíboros Erdő Péter nagy tiszteletnek örvend az 
európai egyházban, 2006 és 2016 között kétszer is vezette az Európai 
Püspöki Konferenciák Tanácsát. Erdő Péter jól ismert az afrikai 
bíborosok körében, és a katolikus és az ortodox egyház közötti 
kapcsolatokon is dolgozott. A budapesti érsek és Magyarország prímása 
katolikus családban nőtt fel a kommunizmus alatt, és potenciális 
kompromisszumos jelöltnek számít. Erdő kiemelkedő szerepet játszott 
Ferenc pápa két, 2021-es és 2023-as magyarországi látogatásán, és tagja 
volt azoknak a konklávéknak, amelyek Ferencet és elődjét, XVI. Benedeket 
választották.

A brit lap hozzáteszi:

Erdő Péter konzervatív családnézetei az egyház egyes részei körében is 
kegyekre találtak, és eligazodott Orbán Viktor magyar miniszterelnök 
„illiberális demokráciájában” is.

A BBC végül felidézi, hogy a 2015-ös európai migránsválság idején a 
magyar bíboros azt mondta, hogy az egyház nem fogad be migránsokat, 
mivel ez emberkereskedelemmel egyenértékű.
Robert Sarah
Robert Sarah
Fotó: Guy Peterson / AFP

Korábban olvasóinkat is megkértük, szavazzanak arról, hogy kit látnának 
legszívesebben Ferenc pápa utódaként. Akkor Erdő Péterre érkezett a 
legtöbb voks, jelenleg cikkünk publikálásakor már több mint 7000 
szavazat, míg a Pietro Parolin alig több mint 1700 szavazattal került a 
második helyre.
Kikben bízik Macron?

A bíborosi kollégiumban nyolc francia állampolgár is van, öten közülük 
szavazók a most következő konklávén. Franciaország nyolc bíborosa közül 
három nem vesz részt a konklávéban, mert túllépték a 80 éves korhatárt. 
Paul Poupard 94 évesen a legidősebb francia bíboros. A Római Kúria 
oszloposaként XXIII. János pápa, majd VI. Pál munkatársa volt. II. János 
Pál alatt bíborossá nevezték ki, a Kultúra Pápai Tanácsának és a 
Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának elnöke volt.

Két másik francia bíboros sem léphet be a Sixtus-kápolnába: a 82 éves 
André Vingt-Trois, Párizs nyugalmazott érseke és a 80 éves Jean-Pierre 
Ricard, Bordeaux nyugalmazott érseke.

Az öt francia választópolgár között van Marseille érseke, a 66 éves 
Jean-Marc Aveline, aki 2022 augusztusa óta bíboros, és a nemrégiben 
megválasztott Francia Püspöki Konferencia elnöke, valamint 
François-Xavier Bustillo, 56 éves francia–spanyol ferences, Ajaccio 
püspöke, aki 2023 szeptembere óta bíboros. Mindketten fogadták Ferenc 
pápát az egyházmegyéjükben.

Ezen a konklávén tér vissza a 74 éves Philippe Barbarin bíboros, 2002 
óta Lyon érseke is, aki 2020-ban mondott le, miután felmentették a 
Preynat-ügyben.

A 63 éves, francia–algériai származású Jean-Paul Vesco dominikánus, a 
francia dominikánusok korábbi perjele, aki később Algír érseke lett, 
2024 decemberében nevezték ki bíborossá. Ő az afrikai kontinens 18 
bíboros választójának egyike.

Végül két francia bíboros érkezik a Pápai Egyházi Akadémiáról, amely 
vatikáni diplomatákat képez. A 79 éves Christophe Pierre-t, az Egyesült 
Államok apostoli nunciusának kulcsfontosságú posztját betöltő személyt 
Ferenc pápa 2023-ban bíborossá nevezte ki. A 73 éves Dominique Mamberti 
hosszú ideig diplomata volt. 2015 óta bíboros, jelenleg a Szentszék 
Legfelsőbb Bíróságának prefektusa. Az ő feladata lesz, hogy a Szent 
Péter-bazilika erkélyéről kihirdesse a „Habemus papam”-ot, és hírül adja 
a megválasztott pápa nevét a világnak.

(Borítókép:  Emmanuel Macron 2025. április 30-án. Fotó: Manon Cruz / 
Pool / Reuters)
-- 

Üdvrivalgással:
KEA.