[Grem] A mai nagyböjti evang. + elmélkedések: Barsi B. atya, Bp. Barron

[Emoke Greschik]

 *Urunk, add, hogy a Szentlélek kegyelmével a jót megismerjük, azt követni
is tudjuk. Ámen.*


*EVANGÉLIUM ELŐTTI VERS Felkelek, és atyámhoz megyek, † így szólok hozzá: *
„Atyám*, vétkeztem *az ég *ellen *és te*ellen*ed.” *Vö. Lk 15,18 - 2.
tónus.


*† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből A mennyei Atya megbocsát **tékozló *
*fiának**,** ha őszintén megbánja** bűneit. *
* Azokban a napokban *vámosok *és *bűnösök *jöttek Jézushoz, hogy
hallgassák őt. *A farizeusok és az írástudók méltatlankodtak *miatta. „Ez
szóba áll *bűnösökkel*, sőt eszik is *velük*” – mondták. Jézus erre a
következő példabeszédet mondta *nekik:
* „Egy embernek két fia volt, A fiatalabbik egyszer így szólt apjához:
Atyám, add ki nekem az örökség rám eső részét. Erre ő szétosztotta köztük
vagyonát. Nem sokkal ezután a fiatalabbik összeszedte mindenét, és elment **egy
távoli országba**. Ott *léha életet élt, és eltékozolta *vagyonát. *Amikor
mindenét elpazarolta*, az országban *nagy éhínség támadt*, * s ő maga is
nélkülözni kezdett*. Erre elment és elszegődött egy ottani gazdához. Az
kiküldte a tanyájára, hogy őrizze *a sertéseket*. Szívesen megtöltötte *
volna* gyomrát *a sertések eledelével*, de még *abból sem adtak neki.*
Ekkor *magába *szállt: »Atyám házában hány napszámos bővelkedik kenyérben –
mondta –, **én* meg itt éhen halok*. Felkelek, atyámhoz megyek, és azt
mondom neki: Atyám, *vétkeztem* az ég *ellen *és te*ellen*ed. Arra *már nem
vagyok *méltó, hogy fiadnak nevezz, csak béreseid közé fogadj be.«*
*Azonnal útra is kelt, és visszatért atyjához. Atyja már messziről
meglátta, és megesett *rajta* a szíve. Eléje sietett, nyakába borult, és
megcsókolta. Ekkor a fiú megszólalt: »Atyám, *vétkeztem* az ég *ellen *és
te*ellened*. Arra *már nem *vagyok méltó, hogy fiadnak nevezz.« Az atya
odaszólt a szolgáknak: Hozzátok hamar a legdrágább ruhát, és adjátok rá.
Húzzatok gyűrűt az ujjára és sarut a lábára. Vezessétek elő a hizlalt
borjút, és vágjátok le. Együnk és vigadjunk, hisz fiam *halott volt *és
életre kelt, *elveszett* és megkerült.« Erre vigadozni kezdtek.*
*Az idősebbik fiú kint volt a mezőn. Amikor hazatérőben közeledett a
házhoz, *meghallotta* a zeneszót és a táncot. Szólt az egyik szolgának, és *
*megkérdezte**: »Mi történt?« »Megjött az öcséd, és atyád levágatta a
hizlalt borjút, mivel épségben visszakapta őt« – felelte a szolga*. *Erre
az idősebbik fiú *megharagudott, és nem akart *bemenni*. *Ezért atyja
kijött és kérlelni kezdte. *De ő szemére vetette* atyjá*nak*: »*Látod*, *én
annyi éve szolgálok neked, és egyszer sem szegtem meg* parancsodat*. És te
*nekem* még egy gödölyét sem adtál soha*, hogy mulathassak egyet a
barátaimmal*. Most pedig, hogy ez a te fiad, aki vagyonodat rossz nőkre
pazarolta, megjött, hizlalt borjút vágattál le neki.«
*Ő *erre *azt mondta: »Fiam, te mindig itt vagy velem, és mindenem a tied.
De most úgy illett, hogy vigadjunk és örüljünk, mert ez a te öcséd *meghalt *és
most életre kelt, *elveszett

*és újra megkerült.«” Ezek az evangélium igéi. Lk 15,1-3.11-32*
*BARSI BALÁZS ATYA:  https://barsitelekmm.blogspot.com/
<https://barsitelekmm.blogspot.com/> *
*A mennyei Atya irgalmassága nem egyszer működő, máskor szünetelő*
*tulajdonság*, *hanem Isten szeretetének a világ felé való állandó
megnyilatkozása. A tékozló* *fiú iránti irgalom nem* *csupán ott
kezdődik, * *amikor
az atya messziről meglátja a lerongyolódva, megszégyenülten közeledő fiút
és megesik rajta a szíve*, *hanem már előbb: ahogy nap nap után kémleli az
utat, nem jön-e már, sőt már akkor is, amikor nehéz szívvel bár, de útnak
engedi az örökség neki járó részével*. *Az irgalom tehát nem annak szól,
aki már elindult a megtérés útján, hanem mindig megelőlegezve árad ki, hogy
elősegítse a megtérést. Így lesz a tékozló fiú szégyenteljes
hazaérkezéséből örömteli találkozás, ünnep.*
*A tékozló fiú messze idegenben számot vetett addigi életével,
megállapította, hogy ennél atyja házában a legutolsó béresnek is jobb dolga
van, elindult hát haza. Ez még nem őszinte bűnbánat, pusztán józan
számítás. A szívbéli megbánás csupán az irgalmas atyával való találkozáskor
születik meg, amikor nem úgy fogadják, ahogy megérdemelné, hanem úgy, ahogy
legmerészebb álmaiban sem gondolta volna. Ez az a pillanat, amikor az ember
szembesül méltatlanságával a megszégyenítő irgalom fényében, de ez a
megszégyenülés nem mint súly nehezedik rá, hanem a megbánás könnyeit
fakasztja, s felemeli őt abba a világba, amelyben szüntelen jelen van az
isteni irgalom. Csak ez az irgalom teheti újra élővé a lelkileg holtakat,
új, más minőségű élettel ajándékozva meg őket.*


*BP. BARRON:    wof at wordonfire.org <wof at wordonfire.org>    *

Friends, our Gospel today is *Jesus’ best-known parable*, and perhaps the
greatest story ever told. It tells us *practically everything we need to
know about our relationship to God, if we but attend to the details
carefully.*

*The younger son asks for his share of the estate and quickly squanders it
in a faraway land—*and so it always goes. *We are the children of God; we
have been given life, being, everything by him*; *we exist through him at
every moment. **What is represented here so vividly is the moment of sin,
which means rupture **or **division.*

So * the son is forced to hire himself out so as to become a feeder of pigs*.
*And no one gives him anything. **Coming to his senses at last, he decides
to break away and return to his father.*

*The father sees him from a long way off, and then, throwing respectability
to the wind, he comes running out to meet him.* *The Bible is **not** the
story of our quest for God, but of God’s passionate, relentless quest for
us**. **He puts a ring on his son’s finger*—*the ring of marriage**,
**symbolizing
the reestablishment of a right relationship between us and God.*


*Imádkozzál érettünk, Istennek szent Anyja!  Hogy méltók lehessünk Krisztus
ígéreteire!  *
*Könyörögjünk! Kérünk téged, Úristen**, öntsd lelkünkbe szent
kegyelmedet, **hogy
akik az angyali üzenet által szent Fiadnak, Jézus Krisztusnak
megtestesülését megismertük, az ő kínszenvedése és keresztje által a
föltámadás dicsőségébe vitessünk! **Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250322/8fdbd5cd/attachment.html>