[Grem] Botrány: manipulálja az ngó-knak szétosztott pénz átláthatóságát az EU!

[KEA]

Botrány: manipulálja az ngó-knak szétosztott pénz átláthatóságát az EU!

Mandiner, 2025.03.20. -- Szilvay Gergely
https://mandiner.hu/kulfold/2025/03/nyilvanossag-kizarva-manipulalja-az-ngo-knak-szetosztott-penz-atlathatosagat-az-eu


Több módszere is van az Európai Uniónak arra, hogy a baráti ngó-knak, 
médiumoknak és más szervezeteknek szétosztott hatalmas összegeket 
eltüntesse a kutató szemek elől. Mutatjuk a főbb technikákat és azt, 
hogy miért nehéz kikérni az adatokat.

A Mathias Corvinus Collegium brüsszeli központja előrukkolt egy 
jelentéssel Az EU propaganda-gépezete: nem kormányzati szervezetek 
finanszírozása az uniós értékek népszerűsítésére címmel. Frank Füredi, 
az intézmény vezetője felhívta a figyelmet: a dokumentumban foglaltak 
csak a jéghegy csúcsát jelentik, mivel a munka csupán a Polgárok, 
egyenlőség, jogok és értékek (CERV) programon keresztüli finanszírozást 
értékeli, és nem veszi figyelembe azt a sokféle egyéb módot, ahogyan az 
Európai Unió pénzt juttat a kedvenc ügyeire.

A CERV költségvetése 1,5 milliárd euró, ez a legnagyobb összeg, amelyet 
valaha „értékpromócióra” fordítottak.

2025-ben 236 millió eurót különítettek el rá. A program több mint 
háromezer civil társadalmi szervezetet támogatott, a pártfogoltak 2021 
óta több mint ezer projektet hajtottak végre. A legnagyobb szervezetek 
közé tartozik a EuroCentralAsian Lesbian Community (6 millió euró), a 
European Network Against Racism (4,9 millió euró), valamint a European 
Women’s Lobby (4,8 millió euró).

A jelentésből kiderül, hogy a pénzeket olyan finanszírozási 
mechanizmuson keresztül folyósították, amelyben az EU keretszerződést ír 
alá egy magánközvetítővel, az pedig továbbfolyósítja a forrásokat a 
szervezeteknek. Ez lehetővé teszi az unió átláthatósági szabályainak 
megkerülését, amelyek megkövetelik az Európai Bizottságtól, hogy minden 
14 ezer euró feletti kifizetést regisztráljon a nyilvánosan elérhető, 
bár szándékoltan homályos pályázati adatbázisában.

Dömötör Csaba fideszes európai parlamenti képviselő a Facebook-oldalán 
jelezte, hogy 86 adatigénylést nyújtottak be az Európai Bizottságnak, és 
mindet visszautasították. A Magyar Nemzet arra hívta fel a figyelmet, 
hogy öt baloldali képviselő levelet írt az EP-képviselőknek arról, hogy 
EU-nak kellene állnia azt a kieső összeget, amely az Egyesült Államok 
Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségétől (USAID) eddig érkezett a különféle 
szervezetekhez.

Közérdekűadat-igénylés? Nem olyan egyszerű

Lajkó Fannitól, az Alapjogokért Központ Európai Unióra szakosodott 
munkatársától azt kérdezzük, miként lehet kikérni az EU-tól az ngó-knak 
juttatott és a projektekre kifizetett támogatásokat, mint amilyenek a 
CERV-pénzek. Lajkó rámutat: rendelet szabályozza, hogy a három uniós 
intézményhez, vagyis az Európai Parlamenthez, az Európai Tanácshoz és az 
Európai Bizottsághoz milyen feltételekkel lehet közérdekűadat-igénylést 
benyújtani, azonban számos korlát és más tényező nehezíti azt, hogy a 
nyilvánosság számára elérhetők legyenek bizonyos dokumentumok. A 
jogszabály értelmében „bármely uniós polgár, valamint a tagállamokban 
lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes és jogi személyek 
jogosultak hozzáférni az intézmények dokumentumaihoz az e rendeletben 
meghatározott elvek, feltételek és korlátok szerint”. Ennek megfelelően 
a kérelmezők adatigénylést nyújthatnak be, és az intézményeknek 
biztosítaniuk kell a dokumentumok nyilvános hozzáférését. Azonban 
bizonyos köz- és magánérdekek védelmében kivételek is érvényesek. 
Például ha egy dokumentum még nem készült el, vagy ha a közzététele 
veszélyeztetné az intézmény döntéshozatali eljárását, akkor a kérelmet 
elutasíthatják – kivéve, ha nyomós közérdek fűződik a közzétételhez. 
További nehézség, hogy az Európai Unió intézményei nem kötelesek új 
adatbázisokat létrehozni a kérelmezőknek, csupán a meglévő 
adatbázisaikban tárolt információkat tudják kiadni. Mivel viszont a 
nyilvánosság nem ismeri az adatbázisokat, nem tudjuk, hogy milyen 
adatokat tartalmaznak. Ennek következtében nem tudjuk, hogy az EB vagy 
más uniós intézmények milyen szerződéseket kötöttek, vagy milyen 
adatokat kezelnek az egyes projektekről. „Ez a helyzet nagy problémát 
jelent, mivel a konkrét információkra vonatkozó kérdések nélkül nehéz 
érdemi adatigénylést benyújtani, hiszen a bizottság erre hivatkozva 
elutasítja a kérést. Emiatt az adatokhoz való hozzáférés gyakran nem 
valósul meg, és az EU támogatási rendszere továbbra is átláthatatlan 
marad. A nyilvános hozzáférés tehát rendkívül korlátozott mértékű, ami 
megnehezíti az EU pénzügyi támogatásainak és projektjeinek nyomon 
követését” – hívja fel a figyelmet Lajkó Fanni.

A szakértő hozzáfűzi: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 15. 
cikkében foglalt nyitottság elve kimondja, hogy az uniós intézményeknek 
munkájukat a lehető legnyilvánosabban kell végezniük. Ennek szellemében 
az EU 2024 szeptemberében elfogadott rendelete előírja, hogy a 
költségvetés végrehajtása során a polgároknak világos információkat kell 
kapniuk arról, az unió hol és hogyan költi el a pénzeket, ezáltal 
elősegítve az EU hitelességének növelését.
Zárt nyitottság, zárt átláthatóság?

A támogatásokra vonatkozó általános elvek közé tartozik az átláthatóság 
elve. Az uniós források kedvezményezettjeiről szóló információkat az 
EU-s intézmények központi és célzott weboldalán, a Financial 
Transparency System oldalon kell közzétenni. Az oldal első ránézésre 
valóban átláthatónak tűnik, mivel 2014 és 2023 között évenként, 
országonként és programonként bontva láthatók az elköltött összegek, és 
még konkrét szervezetekre is rá lehet keresni. A rendelet azonban 
meghatároz olyan kivételeket, amelyek esetében az információk 
közzététele nem kötelező. Például nem lehet nyilvánosságra hozni 
közvetlen támogatási formákra vonatkozó adatokat. Továbbá egyes alacsony 
értékű szerződéseket és bizonyos pénzügyi eszközök, illetve 
költségvetési garanciák révén nyújtott támogatásokat sem kötelező 
közzétenni, amennyiben egy előre meghatározott küszöbérték alatt 
maradnak. Ez a küszöbérték az unió pénzügyi szabályai alapján 15 ezer euró.

A kivételek jelentős mértékben korlátozhatják az EU pénzügyi 
tranzakcióinak és támogatásainak átláthatóságát, mivel a közzététel 
alóli mentesség megengedi, hogy egyes információk, amelyek a pénzügyi 
támogatások elosztásával összefüggésben fontosak lehetnek, ne kerüljenek 
nyilvánosságra. Az ilyen típusú korlátozások különösen akkor 
problémásak, amikor polgárok vagy civil szervezetek szeretnék 
ellenőrizni az uniós alapok felhasználását vagy átlátni a támogatások 
odaítélését.

Demonstráció a diszkrimináció ellen és az lmbtq-jogokért rendezett 
felvonuláson 2022. október 1-jén Budapesten, a 3. nemzetközi 
EL*C-konferencia záróeseményén. A szervezet 6 millió eurót kapott a CERV 
programban

Fotó: AFP/Kisbenedek Attila
Pénzosztás a küszöbérték alatt

A 15 ezer eurós összeghatár jelentős felmentést ad az EU-nak a bevallási 
kötelezettség alól. „Ennek következményeként ha a közzététel 
kellemetlenséget okozhat, a bizottságnak lehetősége van arra, hogy egy 
átláthatóságra kötelezett nagyobb szerződést több kisebb szerződésre 
bontson, így külön-külön egyik sem haladja meg az átláthatósági 
küszöbértéket” – mutat rá Lajkó Fanni. Hozzáteszi, egy másik lehetőség a 
pályázatok és a kedvezményezettek jogi státuszának manipulálása.

Egyes szervezetek úgy választanak jogi formát, hogy elkerüljék a 
közzétételi kötelezettséget;

például nem minősülnek „nem kormányzati szervezetnek” (ngo) vagy 
„nonprofit szervezetnek” (nfpo) – annak ellenére sem, ha valójában azok. 
Mivel nincs egyértelmű, egységes meghatározás a nem kormányzati 
szervezetekre, a bizottság minden olyan nonprofit, nem közjogi 
szervezetet ngó-ként kezel, amely független a hatóságoktól, a pártoktól 
és a kereskedelmi szervezetektől. Az EB rendelkezésére álló, az ngó-kra 
vonatkozó információk az uniós forrásokból finanszírozott szervezetek 
önbevallásán alapulnak. Így a társaságok olyan jogi státuszt vehetnek 
fel, amely mentesíti őket a közzétételi kötelezettség alól. Egy további 
lehetőség a támogatások más entitásoknak való továbbosztása. Ilyen 
esetekben a fő kedvezményezett továbbosztja a támogatást más 
szervezeteknek, a közzétételi kötelezettség ugyanis csak a fő 
kedvezményezettre vonatkozik. Ennek következményeként a tényleges 
pénzmozgás és elosztás nem kerül a nyilvánosság elé. Mód van továbbá 
fiktív szerződések vagy mesterséges jogi konstrukciók alkalmazására. 
Ilyenkor a kedvezményezettek papíron olyan szerződéseket hoznak létre, 
amelyek megfelelnek a közzétételi szabályoknak, ám a tényleges 
pénzeszközök más módon lesznek felhasználva, így nem kerülnek 
nyilvánosságra.

-- 

Üdvrivalgással:
KEA.