[Grem] A győri Könnyező Szűz Mária

2025. Már. 17., H, 11:56:22 CET

Amen

Rita Kunsay-Sipos <ritakunsay at gmail.com> ezt írta (időpont: 2025. márc.
17., H 9:41):

>
>
>
>
> https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-gyori-konnyezo-szuz-maria2020
>
> A  győri Könnyező Szűz Mária
> Kultúra <https://www.magyarkurir.hu/kultura> – 2025. március 17., hétfő |
> 8:00
>  6
> A győri székesegyház kegyképén látható Szűzanya 1697. március 17-én reggel
> véres könnyeket hullatott. Az évfordulóhoz kapcsolódva minden évben sokan
> elzarándokolnak a Könnyező Szűzanyához. A győri kegykép történetét idézzük
> fel az alábbiakban.
> [image: hirdetés]
> <https://www.magyarkurir.hu/go1.php?b=NzI0IzcyNF9ibW1fc3p1cGVyYmFubmVyX23DoXJjNS5naWY=>
>
> A kegykép az Altató Mária vagy Örvendetes Mária képtípusba tartozik.
> Valószínűleg írországi festőtől származik. A vászonra festett, koronákkal
> ékes olajkép ősképe Abraham van Merlen 1640 körüli rézmetszete. Az alvó
> gyermekét imára kulcsolt kézzel vigyázó Mária és a Gyermek takarójának
> virágmotívumai az Énekek énekére utalnak: „Én alszom, de a szívem virraszt”
> (5,2); „Íme, te szép vagy én szerelmesem, és ékes és a mi ágyunk virágos”
> (1,15–16). Bálint Sándor így fogalmaz: „A Máriában megdicsőülő menyegzős
> ruhába öltözött lélek készül ebben a misztikus mámorban a Vőlegénnyel, az
> isteni teljességgel való egyesülésre.”
>
> A gyermek Jézus fölé hajoló, imádkozó Szűzanyát ábrázoló kép az előkelő ír
> családból származó Walter Lynch későbbi clonferti püspöké volt, ő hozta
> Magyarországra, miután a Cromwell-féle üldözés idején menekülni kényszerült
> hazájából. Bécsben találkozott Püsky János akkori győri püspökkel, aki
> meghívta őt Győrbe, és kinevezte kanonokká és püspöki helynökké. A kép a
> püspök halála (1663) után a székesegyház oldalfalára került.
>
> *„Midőn Cromwell Oliver tizenegy esztendei dühösködéssel Nagy-Britanniában
> a katolikusokat üldözné, némely püspökök onnan elűzettetvén, Németországban
> keresék és találák meg menedékhelyöket. Ezek közül eggyel, úgymint Lyncaeus
> Walterrel, clamfordi írlandus püspökkel megismerkedett Püski János győri
> püspök és őtet magához hívá, sőt példás életére, tudományára, érdemeire
> nézve, győri kanonokká is nevezé 1655-ben. Nyolc esztendeig élt Győrött
> Lyncaeus, nagy tiszteletben levén mindenkinél, akikkel társalkodott,
> minthogy istenfélő, ájtatos, jótékony és tudós vala. Halála után az a
> Boldogságos Szűz szépen festett képe, melyet ő magával vitt, mint
> egyedülvaló, de egyszersmind nagyrabecsült kincset, kihozott Irlandiából és
> mely előtt mindennapi imádságait szokta vala buzgón véghez vinni, a győri
> nagy templomban kitétetett Szent Anna asszony kápolnájának egyik
> oldalfalára: És ott tiszteltetett sokaktól egész 1697-ik esztendeig.”*
>
> (Jordánszky Elek püspök, 1836)
>
> Írországban a 17. század végén ismét katolikusüldözés tört ki, és egy
> parlamenti határozat alapján az ország összes püspökét száműzték. A
> határozat elfogadásának napján, 1697. március 17-én, Szent Patriknak,
> Írország térítő apostolának
> <https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-patrik-puspok2> és védőszentjének
> ünnepén (e nap ma is állami ünnepnap Írországban) a győri képen ábrázolt
> Szűzanya szeméből reggel 6 órától 9 óráig véres könnyek hulltak, melyeket
> fehér gyolcskendővel itattak fel.
>
> A gyolcskendőt máig őrzik a székesegyházban. Díszes keretén a felirat:* „Ez
> valódi törlőkendőcskéje az itteni kegyképnek, mely az itteni
> székesegyházban 1697. év március hónapjának 17. napján véres könnyeket
> hullatott. E kendőcskét Isten dicsőségére, a Boldogságos Szűz Máriának és
> minden szenteknek tiszteletére ezennel felajánljuk. Győrött, 1701. május
> 20.”*
>
> *„Akkor történt azon rendkívüli és természet szerint meg nem magyarázható
> tünemény, hogy éppen március 17-én, Szent Patrícius püspök, Irlandia
> apostolának ünnepén reggeli hat óra tájban, amidőn számos nép a szentmisét
> hallgatná, egyszerre észrevétetett, hogy a Boldogasszony képe könynyez.
> Odatódult azonnal a sokaság, bámulva látta a dolgot. Némelyek sírni és
> vétkeiket siratni kezdették, mások kételkedtek. Az egész városból minden
> rendű és vallású lakosok gyülekezete csoportozott össze. A káptalanbeliek
> levették a képet a falról. A fal száraz volt, a kép pedig nemcsak tovább
> könnyezett, hanem véres verítékkel is ázott. A cseppeket tiszta fehér
> gyolccsal letörölték, de a vászonra festett kép újra könynyezett, úgyhogy a
> kis Jézus orcájára is lehullott egynéhány csepp, melynek nyomát most is
> láthatni a képen. A gyolcs ezüst rámába foglalva mai napiglan őriztetik a
> főtemplom kincstárában. Három óráig tartott a látomány, mely idő alatt
> zengett a templom ájtatos imádságával az odasereglett keresztény
> sokaságnak. Ezek közt volt gróf Heister Siegbert, Győrnek akkori császári,
> királyi hadikormányzója, aki látván a valóságot, azonnal egy szép oltárt
> építtetett ezen csudálatos kép kitételére...”*
>
> (Jordánszky Elek püspök, 1836)
>
> A képet a könnyezés után császári parancsra Bécsbe szállították. 1697.
> július 7-én körmenetben körülhordozták a városban, majd visszaadták
> Győrnek. A végvári katonaság köreiből indult meg a mozgalom, hogy a
> csodálatos kép oltárra kerüljön. Keresztély Ágost győri püspök hosszú és
> alapos vizsgálat után 1704-ben engedélyezte, hogy a kép számára a templom
> északi hajójában oltárt emeljenek. A mai márványoltárt Zichy Ferenc püspök
> emeltette 1767-ben.
>
> *„Szent László középkori tiszteletéhez, amelyet a herma jelképez, így
> kapcsolódott a barokk Győr szimbóluma, a Szűzanyának vérrel verejtékezett
> képe”* – írja Bálint Sándor. És így folytatja: *„A székesegyház
> csodálatos stílusváltozatai, a Káptalan-domb előkelő egyszerűsége, a
> Frigyszekrény-szobor megragadó környezete, a patrícius házak és barokk
> templomok: az egész városkép, a keresztény Európának magyar bizonysága
> szinte csak azért van, hogy keretbe foglalja és jórészben feltételezze a
> kegyképet, Győr palladiumát.”*
>
> IX. Pius pápa 1874. november 20-án teljes búcsút engedélyezett március
> 17-ére, 25-ére és augusztus 15-ére a kegyképet felkereső zarándokoknak. VI.
> Pál 1968. február 10-én ezt kiterjesztette: teljes búcsút engedélyezett az
> esztendő bármely napjára mindazoknak, akik zarándokként fölkeresik a győri
> székesegyházat.
>
> A vérrel könnyezés 200. évfordulóján írországi küldöttség is jelen volt. A
> kegykép eredeti helye az írországi templomban ma is üresen áll arra
> emlékezve, hogy a menekülő püspök innét vitte azt magával. Papp Kálmán
> püspök meghívására a 250. évfordulón együtt ünnepelt a teljes magyar
> püspöki kar Győrben. Ettől kezdve vált szokássá, hogy a Győri Egyházmegye
> papsága minden év március 17-én zarándoklattal egybekötött rekollekciót
> tart a kegykép előtt. Bánk József püspök 1967-ben a Rítuskongregációtól
> külön miseszöveget kért és kapott a győri Könnyező Szűzanya tiszteletére.
>
> 1972-ben, a könnyezés 275. évfordulóján Kacziba József püspök Mária-évet
> hirdetett az egyházmegyében. 1997-ben, a 300. évfordulón Pápai Lajos püspök
> ugyancsak Mária-évet hirdetett. II. János Pál pápa Gilberto Agustino
> bíborost küldte az ünnepségre mint pápai legátust; ebből az alkalomból a
> székegyház basilica minor rangot kapott. Az előző évben, 1996. szeptember
> 7-én, a Szentatya győri látogatásakor imádkozott a Szűzanya kegyképe előtt.
>
> *Ima a kegykép előtt*
>
> Szent félelemmel eltelve borulok le véres könnyeket hullató szentképed
> elé, kegyelmekkel tündöklő Szűzanya, Mária! Szemem könnyben úszik, amikor
> átgondolom az Egyháznak és a Te híveidnek szenvedéseit, amelyek miatt Te,
> irgalmas szívű Anyánk, e szent hajlékban egykor három óra hosszat véres
> könnyeket hullattál.
>
> Óh Mária, könnybe borult szemedet fordítsd most is Szent Fiad Egyházára!
> Rajtam is könyörülj! Indítsd szívemet tökéletes bűnbánatra, életjobbulásra
> és Szent Fiad forró szeretetére. Egyesítsd bánatkönnyeimet véres
> könnyeiddel, és mutasd be engesztelő áldozatul, hogy irgalmasságot
> nyerhessek Szent Fiadnál, Jézus Krisztusnál. Ámen.
>
> Mennyekbe felvett és értünk vérrel könnyező Szűzanya, könyörögj érettünk!
>
> *„Alig találunk még kegyhelyet, ahol a papság és a hívő nép szorosabban
> összeforrott volna a kultusszal, mint Győrben. A székesegyház vérrel
> verejtékező Mária-képe igazán szíve a városnak.”* (Bálint Sándor)
>
> Igazak e szavak. A márciusi búcsú napjai a 21. században is a Győri
> Egyházmegye nagy ünnepnapjai esztendőről esztendőre. 17-én, a vérrel
> könnyezés évfordulóján az egyházmegye papsága hagyományosan elzarándokol a
> kegyképhez, az évfordulóhoz legközelebb eső hétvégén pedig a hívek búcsúját
> tartják. A bazilika mindegyik napon megtelik, személyes élményem, hogy
> március 17-én a Győr felé tartó vonatok, buszok a Szűzanyához igyekvő
> zarándokokkal vannak tele. De sokan érkeznek gyalogosan is. És a kegykép
> alatt összegyűlők arcáról öröm, derű és hit sugárzik. Március van, a remény
> szép hónapja.
>
> *Urunk, Jézus Krisztus, te úgy akartad, hogy a Boldogságos Szűz Mária
> mindenkor segítségünkre siető anyánk legyen. Engedd, hogy akik kegyképét
> tisztelettel köszöntjük és anyai oltalmát szüntelenül kérjük, az
> örökkévalóságban megváltásod gyümölcsét elnyerjük. Aki élsz és uralkodol a
> Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.*
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250317/6e684fb5/attachment.html>