[Grem] Dúró Dóra kiakadt a Hunyadira: És ezt lehet? Közpénzből, Magyarországon?

[KEA]

Elárulta a történész, hiteles-e történetileg a nagy sikerű Hunyadi-sorozat

Mandiner, 2025.03.14. -- Kovács Gergő
https://mandiner.hu/kultura/2025/03/elarulta-a-tortenesz-hiteles-e-tortenetileg-a-nagy-sikeru-hunyadi-sorozat


A Hunyadi-sorozat berobbant a hazai köztudatba, vezeti a nézettségi 
statisztikákat, és nagyjából mindenki késztetést érez rá, hogy 
véleményezze a produktumot – egészen különböző formákban –, talán azokat 
leszámítva, akik igazán értenek a művészethez, vagy a történelemhez. 
Most történészt kérdeztünk a sorozatról az első epizódok alapján, 
mégpedig a Hunyadiak korszakának egyik legkiválóbb szakértőjét, 
Pálosfalvi Tamást.

Ezt is ajánljuk a témában
És akkor jön Zsófia, hogy „Fuck NER” – hát gratulálunk, tényleg nagyon 
ötletes

Nos, aki kis munkáért sok pénzt vesz fel a kormánytól, az maga a NER, 
tehát a logikus felirat a „Fuck me” lett volna. Ungváry Zsolt írása.

Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, mennyire hiteles a sorozat 
eseménytörténete, politikatörténete, mennyire hitelesek a szereplők 
személyiségüket, motivációikat nézve, és egyáltalán: mennyire hiteles a 
korabeli valóság ábrázolása?

Hiteles-e történetileg a Hunyadi-sorozat? A rövid válasz az, hogy nem. A 
hosszú az, hogy egyáltalán nem. Hitelesnek kell-e lennie egy történelmi 
filmnek? A válasz ismét nem.

Ha erre törekedne, legfeljebb dokumentumfilm lehetne. Akkor miért kérik 
mindig a történészek véleményét az aktuális történelmi alkotásról? Az 
obligát fanyalgást, a levéltár porától csikorgó fogú filoszok 
kekeckedését? Fogalmam sincs. Ennek ellenére, ha megkérnek, szívesen 
fogalmazok véleményt, ahogy a kollégáim is – elvégre ez is a tudományunk 
népszerűsítésének egyik módja” – mondja a történész.

Ezt is ajánljuk a témában
Fél Európa Hunyadi Jánosról beszél!
Videó

Hangzik el az egyik szereplő szájából a ma este a TV2-n dupla résszel 
debütáló Hunyadiban. A tízrészes sorozat készítői remélik, a mondat a 
jelenben is érvényes lehet, siker esetén pedig nincs kizárva a folytatás.

Mint tudjuk, a Hunyadi-sorozat közismerten Bán Mór munumentális 
regényfolyamának filmes adaptációja, az adaptáció minden elkerülhetetlen 
következményével. A kutató szerint a filmsorozat forgatókönyve hűen 
követi a regény menetét, a szükséges rövidítés miatt jelentős kihagyásokkal.

Hozzáteszi: „Talán ennek tudható be, hogy a – film szerint – kezdettől 
Hunyadi környezetében forgolódó

Zrednai (Vitéz) János, aki világ életében világi pap volt, szerzetesi 
csuhában jelenik meg

  – nyilván így lehetett legegyszerűbben a néző tudomására adni, hogy 
egyházi embert lát. Sok embert kell felvonultatni, hosszas bemutatásra 
nincs idő, így alkalmanként még a történésznek is gondolkodnia kell egy 
pillanatig, ki is szerepel éppen.”

Ezt is ajánljuk a témában
A Hunyadi forgatásának kulisszatitkairól mesélt a vár intézőjét alakító 
magyar színész

Ilyet életemben még nem láttam – mondta Király Attila.

Pálosfalvi Tamás megjegyzi, az események egymásutánját „a lehető 
legszabadabban” kezeli a sorozat.

Hunyadi Vajk például már az első epizódban abban a hunyadi várban leli 
halálát, amelyet majd a fia épít évtizedek múlva.

Habsburg Albert és Luxemburgi Erzsébet 1421-ben kötött házasságot, a 
filmben Galambóc ostroma után, 1428-ban. Ebben az időben Zrednai János 
talán 18 éves lehetett, Újlaki Miklós úgyszintén, a főgonosz Cillei 
Ulrik 21-22, említésre méltó politikai szerepe pedig egyiküknek sem volt 
Zsigmond halála előtt. „Ezek megbocsátható részletek, az már kicsit

meghökkentő, hogy Luxemburgi Zsigmond német királynak az osztrák 
hercegek beszédét tolmácsolni kell Bécsben

  – talán az osztrák dialektussal gyűlt meg a baja” – derül ki.

„Bán Mór remek történetmesélő, az árnyalt karakterábrázolás viszont nem 
erőssége, és talán ez szúr leginkább szemet a filmben.

Luxemburgi Zsigmond egy kicsit ütődött, de alapvetően jóindulatú bácsi,

aki Jeruzsálem felszabadításáról álmodik, és néha kér egy kis pénzt az 
alattvalóitól. Egyébként az megy be hozzá, aki akar, hogy az arcába 
ordítsa a baját, és a milánói herceg simán lekutyázza. Nyilván el lehet 
így is képzelni azt az embert, aki fél évszázadig volt Magyarország 
királya, és római császárként halt meg, csak akkor érthetetlen, miért 
húzza be fülét-farkát Cillei Ulrik, amikor a »vén kecske« lefejezéssel 
fenyegeti.”

Ezt is ajánljuk a témában
Aki uralkodásra született – Zsigmond király és korszaka

Ötven évig volt Magyarország királya, közben német-római császárrá 
emelkedett, és az oszmánok előretörését is feltartóztatta. A kissé 
elfeledett Zsigmond igazán nagy egyénisége volt a magyar és az európai 
történelemnek. Skorka Renáta történészt kérdeztük.

Elhangzik, „maga Cillei a megtestesült gonoszság, a történet szerint 
azért, mert mind meghaltak a gyermekei, ami igaz is, egy kis spéttel: 
Brankovics Katalint évekkel a galambóci hadjárat után vette feleségül, 
és az utolsó fia, Hermann 1452-ben halt meg; ekkor Zsigmond, Borbála, 
Albert és Erzsébet is a sírjában pihent már. Leánya, Cillei Erzsébet 
amúgy Hunyadi László feleségeként halt meg Hunyadváron. A személyes 
tragédiában ennek ellenére benne rejlenék a nagystílű gonoszság 
lehetősége, de

Ulrik gróf karakteréből hiányzik minden, amit nagystílűnek nevezhetnénk”

– sorolja a történész, aki a leginkább talán Újlaki Miklós filmbéli 
alakja hökkentette meg:

„Engem, bevallom, egy kicsit Riccardo Pizzuti olasz színészre 
emlékeztetett. Tudják, ő a Bud Spencer–Terence Hill filmek nagyarcú de 
töketlen antihőse, akit aztán 15-20 percenként megérdemelten, de 
legalább viccesen rojtosra vernek az igazi hősök, és persze a szép nő se 
az övé lesz a végén. Ahogy Zsigmondnál, úgy Újlakinál: elképzelhetjük, 
hogy Kont Miklós nádor dédunokája, Stibor vajda unokája kavicsokat 
tologat az udvari hadapródiskolában, közben

  Cillei ösztönzésére meghágja Borbála királynét (»a család az első«), 
csak igen erős képzelőerő kell hozzá.

  Ahogy ahhoz is, hogy Zsigmond egyetlen leányát, Erzsébetet Wolfram 
Ilona, a soproni polgármester felesége leszbikus szerepjáték keretében 
készíti fel a nászéjszakára. Érdekes módon az oszmán és szerb karakterek 
nagyságrendekkel életszerűbbek, talán azért, mert esetükben nem 
nyomasztotta az alkotókat a magyar történelem dermesztően 
leegyszerűsített képe.”

Ezt is ajánljuk a témában
Hunyadi már a Google-t is legyőzte
Videó

Mindent letarol az új magyar sorozat.

Pálosfalvi Tamás szerint

a sorozat mindenesektre működik, „ha annak nézzük, aminek az alkotók 
vélhetően szánták: a magyar Trónok harcának. Egy minden ízében fiktív 
történetnek, amelynek szereplői ismerős neveket viselnek, és ismerős 
helyeken járnak.

Minden más hasonlóság a valósággal csak a véletlen eredménye lehet.”



-- 

Üdvrivalgással:
KEA.