[Grem] 'Új evangelizáció és kultúra' kötet / pódiumbesz. összefogl. A LÉNYEG KIEMELÉSÉVEL

[Emoke Greschik]

 Isten létezése az egész világon természetes dolog, kivéve Európát
Pódiumbeszélgetésen
mutatkozott be az Új evangelizáció és kultúra című kötet.
https://vasarnap.hu/2025/03/10/isten-letezese-az-egesz-vilagon-termeszetes-dolog-kiveve-europat/

Nyomtatás
<https://vasarnap.hu/2025/03/10/isten-letezese-az-egesz-vilagon-termeszetes-dolog-kiveve-europat/#>
A modernitás egyik legfőbb „vívmánya”, hogy az egész világon Isten létezése
természetes dolog, kivéve Európát – hangzott el az *Új evangelizáció és
kultúra* című kötet bemutatóján. A beszélgetésen kiderült, létre lehet
hozni a 21. században is egy keresztény társadalmat, annál is inkább,
mert jelenleg
a csökevények, pótvallások korát éljük. Ezzel szemben a kereszténység egy
páratlan, örökérvényű rendszer.

*Nádor Koppány Zsombor Új evangelizáció és kultúra: A keresztény üzenet
létjogosultsága és dialógusképessége a posztmodern társadalomban című,
hiánypótló könyve *mutatkozott be Halkó Petra történész moderálásával
Budapesten. Az est köszöntőjében Hölvényi György elöljáróban kiemelte, a
könyv és maga a beszélgetés is azt járja körül, *mit jelent a
kereszténydemokrácia, mi a keresztény ember felelősségének útja. *

Az egész világon természetes, Európában nem

A kereszténydemokrata képviselő a beszélgetésen elmondta, véleménye szerint *a
keresztény Európa sosem volt jó állapotban*, nem véletlenül „ütik” a
Középkort, amikor valamennyire érvényre juthatott a keresztény tanítás. Úgy
vélte, *a kereszténységnek **az Európai Unióval is disszonáns a viszonya*, *
hiszen a különböző tagországokban a szekularizáció hosszú időszak alatt
ment végbe, az EU-nak viszont nem volt belső története a kereszténységhez
való kapcsolatának*. Mint Hölvényi György megjegyezte, talán ennek is volt
köszönhető, hogy* az egyes országok legszélsőségesebb példáit válogatták
össze Brüsszelben*. *A legnagyobb problémának ugyanakkor azt nevezte, **hogy
az egész világon Isten létezése természetes dolog, kivéve Európát.*

Az EP-képviselő elmondta, *bár a keresztény embernek megvan a közéleti
felelőssége, és magának a kereszténydemokráciának is megvannak a maga
előzményei – úgymint az egyház társadalmi tanítása, vagy a szubszidiaritás
elve -, ezek idővel megkoptak.* *Az egyház tanítása akadozva jut el a
társadalomhoz.*
Keresni kell a párbeszéd lehetőségét

Hölvényi György ugyanakkor kiemelte, végletekig leegyszerűsítve *a
keresztény hit azon alapul, hogy Isten elküldte fiát, aki elvégezte a
világon a feladatát, meghalt és feltámadt. *

*Ez a hitünk, mindent erre kell építenünk a 21. században is*

– hangsúlyozta, megjegyezve,* egy reményteljes, keresztény alapokon nyugvó
új civilizáció épül**, és a régiből emiatt nem kell majd mindent kidobni,
maximum újrakeresztelni. *Úgy vélte, *az emberek közötti legalapvetőbb
kapcsolat az együttműködése képessége, *még a legegyszerűbb teremtéssel is*.
*Ezért *a keresztény embernek a törődésre és a bizalomra építve keresnie
kell a közös alapokat, a párbeszéd és a dialógus lehetőségét*. Mint
Hölvényi György kiemelte, *az nem párbeszéd, ha „megpróbálok eladni
valamit”* *a másik félnek*, *érdeklődnöm kell a másik iránt*. Úgy vélte, *ehhez
a hozzáálláshoz nagyfokú alázat kell, de ebben segíthet az Istennel való
szoros együttműködés, és Jézus követése. *
Kránitz Mihály, Hölvényi Nádor Koppány Zsombor, Halkó Petra, Frenyó Zoltán.
Fotó: Facebook/Hölvényi György Nem kérdés, hogy megvalósítható

*Nádor Koppány Zsombor, a Szent István Intézet kutatási igazgatója, *a
kötet szerzője elöljáróban kiemelte, munkájának, vizsgálódásainak elején
azt a kérdést fogalmazta meg: *a 21. században megvalósítható e a
keresztény társadalom?* Ebből a kérdőjelből idővel azonban egy felkiáltó
jel lett, azaz *megvalósítható. *

Innentől pedig már a hogyan kérdése foglalkoztatta.

A csökevények, pótvallások korát éljük

A szerző szerint *az európai civilizációnak nemcsak egyik lába volt a
kereszténység, de egyfajta összekötő, kohéziós erő is*. Igaz, hogy a
modernitás a Felvilágosodással elszakadt a keresztény értékektől, de
nélkülük nem jöhetett volna létre.

*Nincs kultúra vallás nélkül, nincs vallás kultúra nélkül*

– hangsúlyozta, hozzátéve,

*ha egy civilizáció feladja a vallását, feladja kultúráját is, és légüres
terek képződnek, amelyeket a racionalizmus vagy más különféle izmusok
próbálnak kitölteni, sikertelenül.*

Nádor Koppány Zsombor szerint *mára ma a csökevények, a pótvallások korát
éljük, amikor sorozatosan buknak meg az eszmerendszerek*. *Az emberek* *eközben
** kánonokat, útmutatásokat keresnek, mert hiányoznak számukra a biztos
fogódzók. *
Működő modell  lehet Európában

A kutatási igazgató úgy vélte, hogy *a posztmodern közösségek*
*széttöredezettek,
az annak köszönhető, hogy **sem tudomány, sem politika, sem jog nem képes
olyan holisztikus egységet felmutatni, mint a vallás, a kereszténység*.
Kiemelte,* a keresztény társadalom működő modell lehet Európában a jövőben
is, *mert nem jelent visszalépést a Középkorba.* Az egyház elfogadja az
európai pluralitást és a szekularizációt, ugyanakkor morális, etikai,
természetjogi tanítását azok is elfogadhatják, akik nem hívők. *

*Nem kell hívőnek lenni, hogy valaki elfogadja a jog végső megalapozását,
vagy a tízparancsolat védő-óvó funkcióját*

– hangsúlyozta.
Jézus intézményes egyházban gondolkodott

*Kránitz Mihály római katolikus pap és egyetemi tanár *a beszélgetésen
elmondta, az egyház a modern korban utópiákkal él együtt párhuzamosan.
Ugyanakkor kiemelte, *Jézus már a tizenkét apostol kiválasztásával is
intézményi alapokra helyezte a kereszténységet, amely életképes fává
terebélyesedett. *

*Az egyház hangja mára sok felé elér*

– hangoztatta.
Fotó: Hölvényi György/Facebook Európának van keresztény alkotmánya

*Kránitz Mihály kiemelte, az egyház egyik alapcélja a humanizálás,
„emberivé tenni az embert*”, *ugyanakkor* *a modernitás már odáig jutott,
hogy már arra is válaszolni kell, hogy mi az ember. *

*Az egyháznak erre kétezer éve van egy változatlan válasza, amely tartalmat
ad az emberi létnek.*

Az egyetemi tanár kitért arra, *az egyháznak nincs mindig azonnali,
kézzelfogható válasza. Lassabban, megfontoltabban őrölnek Vatikán malmai.
Ugyanakkor kiemelte, a tradíció mindig segít az egyháznak a helyes válaszok
megfogalmazásában*. Kránitz Mihály hangsúloyzta, hogy *2002-ben az európai
püspöki konferencia kezdeményezésére megszületett a Charta Oecumenica,
amelyet lehet Európa keresztény alkotmányaként is értelmezni. *
Ellenséges közegben

*Frenyó Zoltán filozófus professzor elöljáróban arról beszélt, a következő
történelmi korszakot még eltakarja előlünk a sajátunk* Ugyanakkor az máris
kijelenthető, hogy eddig *nem volt túl sok nem viszontagságos periódusa az
egyháznak*. Kiemelte,

a modernitás egyház és keresztényellenes szellemben született, ahol a
kereszténység valami maradék, amit igyekeznek levetkőzni.

A filozófus szerint *bár a modern kor a végét járja, jelenleg **a
kereszténység nehezen tudja küldetését teljesíteni, mivel ellenséges erők
veszik körül*. * Végignézve a történelmet az egyház az üldözés korában
hitvalló vértanúin keresztül szerezte meg a rangját, ami a Középkorban
kiteljesedett.* Úgy vélte, *a modern korban az egyház előtt álló egyik nagy
kihívás: kapcsolatban maradni a világgal, fenntartani a viszonyt az
individualista nyugati és a keleti bolsevik rendszerekkel. *
A kereszténység egy páratlan, örökérvényű rendszer

*Frenyó Zoltán szólt arról is, a keresztény gondolat páratlan jelenség*,
hiszen bár számtalan filozófiai irányzat létrejött már, de *olyan hosszú
ideig érvényes és átfogó nincs, mint a kereszténység. Úgy vélte, *

*a kereszténység egészen kivételes, mindent átfogó pozitív rendszer,
amelynek hagyománya mindig képes a megújulásra, miközben a filozófiák
rendre elavulnak.*

A filozófus elmondta, *a modern polgári korszak központi elve az emberből
indul ki, azaz antropocentrikus*, *ennek minden következményével együtt.
Ugyanakkor a modern kor is a kereszténységből nőtt ki, ahogyan Európa
formáját is az teremtette meg*.* A modernitás örökölte a kereszténység
belső logikáját, csak túldinamizálta, ezért Frenyó Zoltán szerint ezt a kor
is szeretni kell. Csak ami vad, azt a jövőben vissza kell majd metszeni,
viszont amiben van előrelépés, azt pedig meg kell tartani. Kiemelte, új
szintézis kell tehát a továbblépéshez. *
A normalitásból kell kiindulni

Frenyó Zoltán végezetül arról beszélt, *a modern korban *h*árom módon
próbálták az emberi lét értelmét meghatározni. A liberalizmus szerint az
egyén volt a fontos, az ennek reakciójaként létrejövő szocializmus szerint
pedig a közösség. Holott mindkét véglet hibás.* *A kereszténység ezzel
szemben a normalitást határozza meg.* A filozófus szerint *ilyen formán a
keresztényként leírható ember három felé tartozik számvetéssel:   **Isten
felé, a saját lelkiismerete felé és a közösség felé. *

*Ezeket kell együtt működtetni, ez lehet egy keresztény társadalom alapja.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250311/9b86a29f/attachment.html>