[Grem] Varufákisz: Trumpnak egy nagyobb terve van

[KEA]

Varufákisz: Trumpnak egy nagyobb terve van

Bekezdések, 2025.03.07.
https://bekezdesek.hu/index.php/2025/03/07/varufakisz-trumpnak-egy-nagyobb-terve-van/


Trump gazdasági terve nem légből kapott – egy nagyobb stratégia része

Donald Trump gazdaságpolitikáját sokan irracionálisnak vagy populistának 
tartják, azt feltételezve, hogy a valóság előbb-utóbb megcáfolja a 
vámháborúk értelmét. A középutas kritikusok szerint Trump csak dühöng, 
mígnem a gazdasági racionalitás rákényszeríti a visszavonulásra.

Ők azonban nem veszik észre a lényeges összefüggést: Trump 
vámfetisizmusa egy sokkal átfogóbb, tudatos gazdasági stratégia része. 
Ez a terv kockázatos, de szilárd alapokon nyugszik.

Sokan téves elképzelésekkel rendelkeznek a tőkéről, a kereskedelemről és 
a pénzmozgásokról a globális gazdaságban. Ők abban a hitben élnek, hogy 
a piacok tökéletes versenyben működnek, az árfolyamok pedig kizárólag a 
kereslet és kínálat függvényében alakulnak. Még ha Trump világlátása 
sokszor felszínes is, ő legalább felismerte, hogy a gazdasági 
erőviszonyok nem a termelékenység, hanem a nyers hatalmi struktúrák 
alapján dőlnek el – mind nemzeti, mind globális szinten.

Ha meg akarjuk érteni Trump gazdasági tervét, három kérdésre kell 
választ találni:

     Miért hiszi Trump, hogy az USA „rosszul járt” a globális 
kereskedelemben?
     Hogyan képzeli el az új világgazdasági rendet, amely „újra naggyá 
teszi Amerikát”?
     Miként kívánja ezt a tervet megvalósítani?

Csak e kérdések megválaszolásával lehet megalapozott kritikát 
megfogalmazni Trump stratégiájával szemben.

Trump szerint a dollár dominanciája átok, nem áldás

Trump egyik legfőbb panasza az, hogy miközben a dollár globális 
tartalékvaluta-státusza hatalmat biztosít az Egyesült Államoknak, 
valójában az ország ipari hanyatlását is előidézte.

Míg sokan a dollárhegemóniát Amerika legnagyobb előnyének tekintik, 
Trump ezt inkább hátránynak tartja.

Trump már évtizedek óta panaszkodik az amerikai ipar hanyatlására. „Ha 
nincs acélipar, nincs ország” – hangoztatja rendszeresen. De miért 
hibáztatja a dollár globális szerepét ezért?

Szerinte a külföldi központi bankok nem engedik a dollár árfolyamát a 
„megfelelő” szintre csökkenni – egy olyan szintre, amely megdrágítaná az 
importot, miközben fellendítené az amerikai exportot. Nem arról van szó, 
hogy összeesküdtek volna Amerika ellen, hanem egyszerűen a dollár az 
egyetlen biztonságos tartalékvaluta.

Amikor az USA árukat importál, a külföldi központi bankok megtartják a 
befolyó dollártartalékokat, ahelyett hogy azokat saját valutájukra 
váltanák. Ez mesterségesen erősíti a dollárt, miközben támogatja az 
adott ország exportját az Egyesült Államokba.

A külföldi központi bankok folyamatosan növekvő dollárkészleteiket 
jellemzően amerikai államkötvényekbe fektetik, hogy biztonságos hozamot 
érjenek el. Ez Trump szerint egy ördögi körhöz vezetett: az USA túl sok 
árut importál, mert úgy érzi, hogy kötelessége globális tartalékeszközt 
biztosítani mások számára.

Amerika tehát nemcsak saját iparát áldozza fel, hanem önként elvállalja 
a világ „jó szamaritánusa” szerepét is.
A dollár mint hatalmi eszköz – és Trump dilemmája

Ugyanakkor a dollár globális hegemóniája biztosítja az USA geopolitikai 
fölényét is. A külföldi központi bankok amerikai állampapírokat 
vásárolnak, ami lehetővé teszi az Egyesült Államok számára, hogy 
fenntartsa költségvetési hiányát és finanszírozza hatalmas haderejét – 
egy olyan hadsereget, amely más országokat csődbe vinne.

A dollár dominanciája lehetővé teszi az Egyesült Államok számára, hogy 
gazdasági szankciókkal szinte bármely államot megbénítson.

Trump számára azonban mindez nem elég – mert szerinte a dollár túlzott 
ereje elnyomja az amerikai gyártókat. Az USA feláldozza saját ipari 
kapacitását a geopolitikai hatalom fenntartásáért cserébe, miközben a 
pénzügyi és ingatlanszektor aratja le a hasznot.

Trump félelme azonban még ennél is nagyobb: mi van, ha ez a 
dollárhegemónia hanyatlásnak indul?

Már 1988-ban, még Oprah Winfrey és Larry King műsoraiban 
figyelmeztetett: „Amerika eladósodott nemzet, és ha így folytatjuk, 
előbb-utóbb nagy baj lesz.”

Trump egyre inkább meg van győződve arról, hogy elérkezik egy pont, 
amikor a világ már nem akar több dollárt felhalmozni, és az amerikai 
rendszer összeomlik. Az ország ipara már most gyenge, pénzügyi rendszere 
pedig instabil – ha egyszer beindul a dolláreladás, a teljes amerikai 
modell veszélybe kerül.

Ezért hiszi Trump, hogy az ő feladata új nemzetközi rendet kialakítani – 
egy olyan gazdasági szerkezetet, amely megmenti Amerikát a pénzügyi 
összeomlástól.

Trump célja: „anti-Nixon-sokk” 2025-ben

1971-ben Richard Nixon egyoldalúan felrúgta a Bretton Woods-i rendszer 
aranyfedezetét, ezzel elindítva a pénzügyi globalizáció korszakát. Trump 
célja ennek visszafordítása:

     Továbbra is a dollár legyen a világ tartalékvalutája, de 
leértékelődött formában.
     Az USA hosszú távú adósságfinanszírozási költségei csökkenjenek, 
miközben az import versenyképessége romlik.

De hogyan érné ezt el? Vámokkal.

A vámok nem csökkentik automatikusan az amerikai kereskedelmi hiányt – 
ezt Trump is tudja. De a vámok rákényszerítik a külföldi központi 
bankokat, hogy alacsonyabb kamatokat tartsanak, ezáltal pedig valutáik 
felértékelődjenek a dollárral szemben.

Végső célja? Az USA gazdasági szerkezetének radikális átalakítása:

     Egyéni alkuk a világ országainak pénzügyi vezetőivel – nem 
multilaterális megállapodások.
     Kényszerhelyzetek teremtése vámokkal és katonai fenyegetésekkel.
     A dollárhegemónia fenntartása, de egy leértékelődött dollárral.

Ha Trump terve működik, az USA újra domináns lehet, de más mechanizmusok 
révén. Ha kudarcot vall, a világgazdasági struktúra teljes átrendeződése 
indulhat meg – amelyet Kína és a BRICS-országok alternatív 
tartalékvalutákkal tölthetnek ki.

Trump gazdasági terve nem csupán egy szeszélyes ötlet. Ez egy tudatos 
stratégia – és ha működik, az amerikai hegemónia új korszakát hozhatja el.
-- 

Üdvrivalgással:
KEA.