[Grem] Vitairat az MTA tagjainak teljesítményéről és a magyar versenyképesség összefüggéseiről

2025. Jún. 27., P, 21:24:01 CEST

Kedves Sándor! A kapitalista rendszerben a kormánynak nem az a feladata,
hogy versenyképes ipart és mezőgazdaságot teremtsen, hanem az az, hogy
megteremtse a lehetőségét a a magántőke számára egy versenyképes gazdaság
működéséhez. Sajnos az EU tagság jelentősen korlátozza az állami
beavatkozás lehetőségét a gazdaságba. Amikor ezt a magyar kormány
megpróbálta és patrióta gazdaságpolitikát folytatott a (sokszor az ellenzék
és a konkurencia feljelentései alapján) az Eu azonnal megtámadta és pl
korrupcióval vádolta meg a magyar kormányt vagy éppen kötelezettségi
eljárást indított. Az Eu-nak ugyanis nem érdeke, hogy Magyarország teljesen
önálló versenyképes gazdasággal rendelkezzen. Magyarország gyakorta még
mindíg a nyugati multik vadászterülete. A harc a gazdasági függetlenségért
folyamatosan zajlik. Üdv

<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Vírusmentes.www.avast.com
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>

Sándor Kurucz <sandorkurucz55 at gmail.com> ezt írta (időpont: 2025. jún. 26.,
Cs, 22:22):

> Kedves  Mindenki!
> Az MTA ,illetve a kormány kapcsolatával kapcsolatban jogosnak tartom a
> kormányzati állásfoglalást.Az MTA  jelenlegi szakértelme,egyszerűen
> alkalmatlan a versenyképes ipar és mezőgazdaság felébresztéséhez.Nem akarom
> a tudást le deklarálni,csak éppen nincs képviselve az iparhoz és
> mezőgazdasághoz kapcsolódó egyetemi szintű tudomány , az MTA-ban sem!Egy
> közgazdász egy jogász szerencsés esetben  egy vállalat gazdasági
> hatékonyságán jelentősen tud előnyösen változtatni,csak  ott a
> bökkenő,hogy  Magyarországon nincs nagyvállalat tehát nincs hol a saját
> képességeiket és tudásukat kamatoztatni! Gondolom a  kínai akkumulátor
> gyárakban  vagy éppen a győri audinál nem kérik fel a hatékonysági mutatók
> javítása miatt a Magyar Tudományos Akadémia tudós tagjait.Megszoktuk
> már,hogy egy vitás kérdésben ,mindig valamelyik oldalra kell állni,de itt
> ki a hibás?Az az érzésem,hogy mindkét fél hibás vagy éppen  mindkét félnek
> igaza van.A magyar ipar és mezőgazdaság a rendszerváltás alatt kapta meg a
> végső döfést.Nem felszámolni,hanem átszervezni  kellett volna mind kettő
> létfontosságú szektort.Antall József a parlamentáris demokráciával volt
> elfoglalva és nem volt ideje a gazdaságot működtető iparral és
> mezőgazdasággal foglalkozni.Az őt követő kormányok ugyan ebbe a hibába
> estek bele.Ahhoz hogy  a hatalmas munkanélküliséget kezelni lehessen az
> Orbán kormány ,nagy kedvezményekkel, külföldi vállalatok behívásával
> próbálta a munkanélküliséget kezelni,ami nagyon is sikeres felismerés
> volt.Sajnos azonban a saját magyar lábon álló független  magyar iparról ő
> is megfeledkezett.Kihalt az a réteg, aki képes lett volna
> magyar nagyvállalatot létrehozni és irányítani .Ez pontosan azt
> eredményezte,hogy ha valaki közülünk  elmegy vásárolni,a megvásárolt
> termékek ellenértékével -mivel az majdnem mind külföldi
> vállalat terméke-külföldi ipart vagyis  egy külföldi vállalkozást
> támogat!Nem tudok sajnos mást mondani,csak azt,hogy az az ország aki
> lemond  a saját maga gyártmányairól az egy halott ország lesz!Tudom súlyos
> szavakat írtam le ,mert kb 35 éve mi nem csináltunk semmit,hozzászoktunk a
> kölcsönökhöz,ahhoz hogy egyik kezünkből rakjuk át a pénzt a másikba.Nem
> szeretném ha valaki azt mondaná,hogy most Orbán Viktort és a kormányt
> hibáztatom.Ez egy  folyamat volt ,mert az ipar hiányában a  kereskedés felé
> fordult mindenki .A kereskedelemben nem lehet akkorát bukni  ,mint a
> gyártásban.Ez a könnyebb út.Természetesen  35 év lemaradását kellene
> behozni.Felmerül bennem egy kérdés.Az elmúlt 35 év alatt volt -e olyan
> ember,irányító testület,minisztérium aki célul  tűzte volna ki magának, a
> nemzeti nagyipar létrehozását.Mi olyan ország lettünk,ahol nincs
> meghatározó ipari csoportosulás.Ha  kicsit is széjjel nézünk a
> szomszédainknál, a cseheknél ,lengyeleknél ,románoknál  rá kell
> ébrednünk,hogy mennyi mindent gyártanak és pontosan annyival
> gazdagabbak!Sokszor hallottam azt a véleményt,hogy azért ment tönkre  ez
> meg az a nagyvállalat,mert nem volt gazdaságos.Rendben van ,de hol voltak a
> közgazdászok, akik gazdaságossá tehették volna a sántikáló
> iparűzést?Teljesen egyetértek Baják Lacival!A jelenlegi közgazdászoknak
> nincs gyakorlati tudása ,az elmélet pedig gyakorlat nélkül semmit sem ér!
> Mit lehet tenni?Létre kellene hozni egy olyan mérnökökből álló
> testületet,akik  megvizsgálják,hogy melyik ipari területen lehet újra
> indulni.Mit tudnánk gyártani nagyobb befektetések nélkül és mindezt műszaki
> érzékkel és tudással ,politika mentesen!Ha ezt ma nem tesszük meg ,holnap
> még nehezebb lesz!Azt is árulkodó dolognak tartom,hogy nálunk nincs ipari
> minisztérium,helyette azt mondjuk nemzetgazdasági!Van e olyan termékünk
> amire büszkék lehetünk?!Egy két perc alatt kimerül a felsorolás!
> Köszönöm a szót!
> Üdvözlettel: Sándor /Kurucz/
>
> László Baják <laszlo.bajak at gmail.com> ezt írta (időpont: 2025. jún. 25.,
> Sze, 23:25):
>
>> Kedves Rita!
>> Az akadémikusokat élethosszig, magas fizetéssel választják meg, azaz egy
>> megválasztott akadémikusnak élete végéig semmit sem kell tennie, hogy jól
>> megfizessék. Ez nem túl jó rendszer. Sok akadémikus ráadásul az
>> összeköttetéseinek köszönheti az akadémikusságát. Nem arról van tehát szó,
>> hogy (leginkább a reáltudományokhoz sorolható) akadémukusokat tennék
>> felelőssé a versenyképesség állítólagos romlása miatt, hanem inkább arról,
>> hogy talán nem eléggé járulnak hozzá a javulásához. Az összeszerelő
>> üzemekre vonatkozó megjegyzés ma már nem feltétlenül aktuális. Eredetileg
>> ezek a munkanélküliség felszámolásában játszottak szerepet. Képzetlen
>> munkaerőt csak ilyen beruházásokkal lehetett lekötni. Ma már messze nem
>> csak ilyenek létesülnek. Az akkumulátorgyáraknak is fontos funkcióik
>> vannak. A kínai akkugyárakkal (nekik van pl. olcsó lítiumuk) sakkban lehet
>> tartani a nyugati autógyárakat és fordítva  és így egyikük sem kerülhet
>> monopolhelyzetbe. Az  akkugyárakat gazdasági húzóágazatnak képzelték el,
>> ami felválthatja pl az építőipart. Az akadémia folyamatos támadása erős
>> túlzás. Inkább kritikáról és a működési hatékonyságot növelő reformok
>> kikényszerítéséről van szó. Azok az akadémikusok, akik jól el vannak a
>> jelenlegi semmittevéssel, persze hevesen tiltakoznak
>>  minden változtatási terv ellen, sőt inkább politizálással, a kormány
>> támadásával töltik az idejüket. Egyébként ők a kisebbség. A történet tehát
>> nem fekete-fehér, hanem, mint általában szürke vagy éppen színes. Üdv:
>> Baják László
>>
>>
>> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>> Vírusmentes.www.avast.com
>> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>> <#m_-4963760544326345632_m_-3077421567236637640_m_5636720271868349799_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
>>
>> csakany <csakany at cs.bme.hu> ezt írta (időpont: 2025. jún. 25., Sze,
>> 1:27):
>>
>>> Kedves Mindenki!
>>> Már hosszabb ideje zajlanak a kormányzati támadások az Akadémia ellen
>>> (stílusosan a 200. évfordulóra időzítve).
>>> A cikkhez két megjegyzés: A magyar versenyképesség visszaeséséért az
>>> Akadémiát okolni elég érdekes. A kormánynak sokkal nagyobb ráhatása van
>>> erre, pl. a fejlesztési irányok kijelölésével (a "munkaalapú
>>> társadalom",
>>> az akkumulátorgyárak, összeszerelő üzemek telepítése nem a javulás
>>> irányába visz). Ha az akadémikusokra (pl. Bod Péter Ákos) hallgattak
>>> volna, nem itt tartanánk.
>>> Másrészt a felvetés, hogy "az új Akadémia-tagokat a jövőben az MTA közel
>>> 18 ezres köztestületi tagsága válassza" megfontolandó, mint ahogy az is,
>>> hogy az iskolai osztályzatokat a diákok szavazzák meg maguknak. A többi,
>>> az Akadémiát gúzsba kötni szándékozó tervet inkább nem is minősíteném.
>>>
>>> Inkább felhívnám a figyelmet még egy cikkre, ill. az érintettek
>>> hozzászólásaira.
>>> Interjú Molnár Antallal, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont
>>> Történettudományi Intézet igazgatójával, aki a Történettudományok Pápai
>>> Bizottságának is tagja, liberális elhajlással nehezen vádolható, új (a
>>> Vatikán hivatalos kiadójánál megjelent) könyve a csángők történatéről
>>> szól. Az interjú végén még ő is bírálja a HUN-REN átszervezését.
>>>
>>> https://www.valaszonline.hu/2025/06/19/molnar-antal-tortenesz-hun-ren-csangok-interju/
>>>
>>> Az érintett vezetők és dolgozók pedig vérmérsékletüktől függően
>>> tiltakoznak:
>>>
>>> https://www.lendulet2019.info/tartalom/mta-%C3%A1talak%C3%ADt%C3%A1s-2019/nyilatkozatok
>>> (az első link az aktuális)
>>>
>>> https://www.facebook.com/photo?fbid=1126805419496114&set=a.637181435125184&locale=hu_HU
>>> Sziasztok         Rita
>>>
>>>
>>> On Mon, 23 Jun 2025, KEA wrote:
>>>
>>> > Vitairat az MTA tagjainak teljesítményéről és a magyar versenyképesség
>>> > összefüggéseiről
>>> >
>>> > Index, 2025.06.23. -- Lentner Csaba
>>> >
>>> https://index.hu/velemeny/2025/06/23/vitairat-az-mta-tagjainak-teljesitmenyerol-es-a-magyar-versenykepesseg-osszefuggeseirol/
>>> >
>>> >
>>> > Az írás célja, hogy megvizsgáljam a Magyar Tudományos Akadémia jogász
>>> és
>>> > közgazdász akadémikusainak nemzetközi mérőszámokkal mért tudományos
>>> > teljesítményét, vagyis a tudásuk versenyképességét. A megválaszolandó
>>> > kérdés, hogy szakterületi akadémikusaink képesek-e hozzájárulni a
>>> magyar
>>> > nemzetgazdaság versenyképességének javításához, ezen keresztül a
>>> > makrogazdasági és a vállalati hatékonyság fejlesztéséhez.
>>> >
>>> > Kiindulási pont, hogy a nemzetgazdaságok fejlődésének alapja a saját
>>> > versenyképességük javítása, amelyet nemzetközi térben mérünk, miáltal
>>> a
>>> > termékek-szolgáltatások, a munkaerő, a tőke és a pénz szabad áramlása
>>> is
>>> > nemzetközi térben zajlik. Így a tudásipar teljesítményei is csak
>>> > nemzetközi térben értelmezhetők.
>>> > Versenyképes gazdaság – versenyképes tudomány nélkül?
>>> >
>>> > Adódik, hogy azok a nemzetgazdaságok, amelyek a termelési és
>>> > szolgáltatási szektorukat jól meg tudják szervezni, hatékonyan
>>> > termelnek, versenyképesek lesznek, jobb, magasabb használati értékű
>>> > javakat tudnak előállítani, mögöttük fejlett tudásipar áll. A
>>> > mindennapok szintjén a versenyképesség a vállalatokba szervezett
>>> > munkavállalók képességein, képzettségükön, motivációs rendszerükön és
>>> > mindezeket koordináló állami jogi szabályozáson, a vállalatirányítás
>>> jó
>>> > módszerein, az állami fiskális-monetáris irányítás hatékonyságán
>>> múlik.
>>> > Technokrata szemléletben közelítve a termelésnek, szolgáltatóiparnak
>>> > vannak fizikai, kémiai biológiai, matematikai, mezőgazdasági alapjai.
>>> > Ezek az élő- és élettelen tudomány kategóriái, vagyis a
>>> > műszaki-technológiai, reáltudományi, egészségügyi-orvostudományi
>>> > területek. És vannak a társadalom- és bölcsészettudományok.
>>> >
>>> > A magyar akadémiai rendszerben a 11 akadémiai osztályt alkotó
>>> > tudományterületből a Gazdasági és Jogtudományok Osztálya (IX.
>>> osztály),
>>> > a Nyelv- és irodalomtudományok (I. o.), illetve a
>>> > Történettudományi-filozófiai osztály (II. o.) a relevánsak.
>>> > Vizsgálatomban ezek a szakterületek kerülnek górcső alá, különösen a
>>> > gazdasági-jogtudományi terület, amely mégiscsak az ország, a
>>> vállalatok
>>> > irányítási, menedzselési alapjainak tudományos, kutatási, egyetemi
>>> > oktatási hátterét adja. Vajon a gazdasági és jogi tudományos osztály
>>> > akadémikusai által keletkező tudásvolumen és minőség képes-e a magyar
>>> > gazdaságra pozitív felhúzó hatást gyakorolni?
>>> > A magyar nemzetgazdaság versenyképességéről
>>> >
>>> > A magyar nemzetgazdaság 2010-ben vásárlóerő-paritáson számolva (PPP)
>>> az
>>> > Európai Unió 1 főre jutó átlagos GDP-jének a 66 százalékát érte el.
>>> > Erről a szintről indultunk. 2023-ban 76,1 százalékra emelkedett a
>>> > teljesítmény, vagyis 10,1 százalékkal nőtt. Ám az EU legjobb
>>> mutatókkal
>>> > rendelkező 5 országában az uniós átlaghoz mérten 130,9 százalékról
>>> 142,7
>>> > százalékra, vagyis 11,8 százalékkal emelkedett az egy főre jutó GDP.
>>> Az
>>> > EU leggyengébb 5 országában pedig 54,6 százalékról 70,1 százalékra
>>> nőtt,
>>> > vagyis 15,5 százalékos a fajlagos teljesítményemelkedés a közel másfél
>>> > évtizedes időszakban. Adódik, hogy a legjobbak tovább növelték az
>>> > előnyüket, a leggyengébbek pedig lassan beérnek bennünket.
>>> >
>>> > Az IMD svájci székhelyű nemzetközi versenyképességet mérő intézet már
>>> a
>>> > 2020-as évek elején figyelmeztető adatot közölt Magyarországról.
>>> >
>>> > 2022–2023 között a magyar versenyképesség 7 hellyel romlott, míg a
>>> > hasonló karakterű Lengyelországé 7 hellyel javult. Mi a 46. helyre
>>> > estünk vissza, míg a lengyelek a 43. helyre jöttek fel.
>>> >
>>> > Az IMD hosszabb távú intervallumra vonatkozó adatai még
>>> > kedvezőtlenebbek. De csak számunkra. A vizsgált 69 ország közül
>>> 2021-ben
>>> > még a 42. helyen álltunk az átfogó értékelésben, de 2025-re már
>>> > visszaestünk a 48. helyre. Miközben Csehország általános átfogó
>>> > értékelése a 34. helyről a 25. helyre a felemelkedést, a
>>> versenyképesség
>>> > javulását mutatja.
>>> >
>>> > A magyar részletekben elmélyülve:
>>> >
>>> > gazdasági fajlagos teljesítményekben a 8. helyről a 41. helyre
>>> zuhantunk.
>>> >
>>> > A kormányzati hatékonyság megítélésében a 40. helyről a 46. helyre. A
>>> > magyar vállalatok hatékonysági megítélésében az 56. helyről a 61.
>>> > helyre. Ezen részterületekből adódik, hogy 6 hellyel romlott az
>>> > általános magyar versenyképesség.
>>> >
>>> > A cseh gazdaság innovatívabb, mint a magyar. Erősebb a gazdaságuk
>>> > tudományos-innovációs háttere. A belföldi hozzáadott érték aránya az
>>> > exportban Magyarországon míg csak 54,1 százalék, addig a cseheknél
>>> 62,3
>>> > százalék. Értékesebb munkát tudnak végezni, több hazai hozzáadott
>>> > értéket tudnak beletenni a hasonló jellegű exportjukban, jobban
>>> > szervezettek, irányítottak a gazdasági folyamatok. A mérnökeik noha
>>> nem
>>> > jobbak, de a vállalatok mögött a tudásalapú gazdasági-vezetési
>>> tudomány
>>> > erősebben jelenik meg.
>>> >
>>> > Az IMD nemzetközi versenyképesség-mérő intézet az adott országról
>>> > kiállított képet vizsgálja, adatalapon. Publikációkat, tudományos
>>> > elemzéseket, szakmai véleményeket szerez be és értékel. Tehát a
>>> > véleményalapú adatokból mér és állapít meg rangsorokat. Azokat az
>>> > információkat főképpen rendszerezi, értékeli, amelyeket az ország
>>> > tudósai nemzetközi folyóiratokban közzétesznek a kormányzati és a
>>> > vállalati hatékonyságról. Azt vizsgálja az IMD, hogy milyen a
>>> > kiszámíthatóság, a hatékonyság a közszférában, az állami beavatkozás
>>> és
>>> > a bürokrácia hogyan alakul, a kkv-szektor milyen formában fér hozzá az
>>> > állami támogatásokhoz, állami innovációs lehetőségekhez. A mesterséges
>>> > intelligencia fejlesztésére a kormányzat milyen forrásokat biztosít,
>>> > mekkora értékben.
>>> >
>>> > A magyar kormány költségvetési törvényeit megvizsgálva és összevetve a
>>> > cseh költségvetési adatokkal, mondhatjuk, hogy a hazai kifejezetten
>>> > állami támogatás centrikus, mind a vállalkozások, mind a családok
>>> > szempontjából. A cseh nemzetgazdasági adatokból bővebb volumenű
>>> > támogatáspolitika nem olvasható ki. Képtelenség is lenne, ismerve a
>>> > magyar kormány bőkezű családtámogatási, gyermekre vonatkozó
>>> > adókedvezményi és vállalati támogatási rendszerét. A versenyképességet
>>> > mérő intézet nyilvános értékelései a nemzetközi hitelminősítők és a
>>> > befektetők döntéseinél is meghatározóak. Ha gyenge, romló egy
>>> országról
>>> > kialakított kép, úgy a befektetések nehezebben jönnek, több
>>> letelepedési
>>> > támogatást kérnek a kormánytól, az államkötvényeket drágábban,
>>> magasabb
>>> > kamaton jegyzik le, amely az adófizetőket terheli.
>>> > Hol a probléma?
>>> >
>>> > Ha már ennyire bőkezű a magyar költségvetés támogatási rendszere,
>>> miért
>>> > ennyire gyenge a versenyképességünk? Ad 1) a tudásvolumen nemzetközi
>>> > szintű előállítása, és a vele történő gazdálkodás a magyar tudomány
>>> > fellegvárában vitatható színvonalú. Sőt, kifejezetten gyenge. És csak
>>> ez
>>> > a kevéssé színvonalas akadémiai teljesítmény-színvonal tud lecsorogni
>>> az
>>> > egyetemekre, a kiképzett szakembereken keresztül pedig a
>>> vállalatokhoz.
>>> > Ad 2) ráadásul, az akadémiai limitált képességek főleg a kormányzat
>>> > nemzetközi és belpolitikai térben való lejáratására fordítódnak.
>>> >
>>> > A tudás fontosságát a hozzáadott érték termelésében meghatározónak
>>> > tartom. Ezért kiemelt jelentőségű, hogy egy adott ország tudományos
>>> > elitje versenyképes legyen.
>>> >
>>> > A nemzetközi térben is mérhető tudományos kutatásokkal és azok
>>> minőségi
>>> > nemzetközi (D1, Q1–Q4) folyóiratokban való megjelentetésével komoly
>>> > problémák vannak Magyarországon.
>>> >
>>> > A fejlődés dinamikája alacsony, mind a nemzetközi élmezőnyhöz, mind a
>>> > hasonló fejlettségű feltörekvő országokhoz, mind a szomszédos
>>> > országokéhoz képest. 20 év alatt a Magyarországról kikerülő kiemelkedő
>>> > nemzetközi színvonalú publikációk számát még a 2,5-szeres mértékre sem
>>> > sikerült feltornázni, noha ebben az MTA tagjainak, az elviekben
>>> > legmagasabb tudományos besorolással rendelkezőknek kellene az élen
>>> > járniuk. Miközben mi az akadémikusaink alacsony teljesítőképességét
>>> > szenvedjük, Kínában 1528 százalékra, Kolumbiában 1890 százalékra,
>>> > Iránban 3983 százalékra, Malajziában 2237 százalékra, Szaúd-Arábiában
>>> > 1896 százalékra emelték a minőségi közleményvolument, a növekményt és
>>> > értelemszerűen a mögöttük álló minőségi kutatásokat is. De még
>>> > Romániában is 554 százalékos a növekmény, Csehországban 419
>>> százalékos,
>>> > Törökországban 722 százalékos. (Lásd részletesebben az 1. sz.
>>> táblázatban.)
>>> > Scimago rangsor időbeli változása 2000-2020
>>> > Fotó: Scimago
>>> >
>>> > És akkor mélyedjünk el a részletekben! Vizsgáljuk meg a magyar
>>> tudomány
>>> > fellegvárának, a Magyar Tudományos Akadémia akadémikusainak
>>> > teljesítményeit. Mit adnak ők hozzá a privilegizált, legmagasabban
>>> > pozicionált tudományos helyzetükből adódóan a magyar nemzetgazdaság
>>> > versenyképességéhez?
>>> >
>>> > Nemzetközi tudománymetriai adatbázisokból megállapítható, hogy
>>> >
>>> > az MTA teljes tagsága jelentősen gyengébb teljesítményű, mint egy
>>> > nemzetközi, hasonló státuszú és korintervallumú aktív kutatói állomány.
>>> >
>>> > A nemzetközi átlag 39 százalékán állnak, vagyis az átlagszínvonal
>>> > egyharmadán. Tehát az átlagos színvonaltól is kétharmad választja el
>>> > őket. Hangsúlyozom, a tudományos deficitet nem a világ legjobbjaihoz
>>> > számoltam, hanem „csak” az átlaghoz.
>>> >
>>> > A vizsgálat alá vont teljes akadémikusi kör 2020 és 2024 között, tehát
>>> > öt év alatt átlagosan 1 db saját cikket publikált, azaz olyat, amely
>>> > esetében az akadémikus a vezető szerző és legalább Q rangú lapban. Hát
>>> > ez katasztrofálisan kevés. De ha az akadémikusi kör összes közleményét
>>> > elemezzük, és a vezető szerzőségtől, illetve nemzetközi Q rangú
>>> lapokban
>>> > való megjelentetéstől eltekintünk, úgy
>>> >
>>> > egy akadémikus évente mindössze 2,2 cikket jelentetett meg.
>>> >
>>> > Ez a kevésbé szorgalmas huszonéves egyetemi tanársegédek szintje, a
>>> > PhD-tanulmányokat folytató hallgatók színvonala. A tanulmányaik
>>> > befejezéséhez azonban ez a 2,2 cikk korántsem elég, hogy PhD-doktorok
>>> > lehessenek, még nekik is többet kell teljesíteniük. A doktori
>>> > fokozatszerzési eljárásokban ugyanis az aktívan közreműködő, zsűriző
>>> > akadémikusok ennél többet várnak el tőlük. Mondhatni, többet
>>> követelnek
>>> > meg a PhD-hallgatóktól, mint saját maguktól. Ez így nincs rendjén,
>>> > mármint az akadémikusokkal.
>>> >
>>> > Vizsgáljuk meg azokat az úgynevezett top 1 százalékos, nemzetközileg a
>>> > legmagasabban minősített szakfolyóiratokat, a bennük megjelent
>>> > közleményeket, amelyeket a világban a legtöbbet hivatkoznak, és
>>> > amelyekben a magyar akadémikusok vezető szerzők (lennének). A magyar
>>> > akadémikusok itt is igazán kirívóan gyenge teljesítményt produkálnak.
>>> A
>>> > számolás eredménye, hogy
>>> >
>>> > egy magyar akadémikus 10 év alatt átlagosan 0,4 cikket ír. Tehát 25 év
>>> > alatt sikerülhet egy olyan igazán világszínvonalú publikáció, a
>>> mögötte
>>> > álló kutatási eredményt megjelenítve, amely már nemzetközi mércét
>>> > jelenthetne.
>>> >
>>> > Tovább vizsgálva ugyanebben a 10 évben a tudományos osztályokba sorolt
>>> > akadémikusok teljesítményét, úgy egyre könnyedébben érthetjük meg,
>>> hogy
>>> > Magyarország gazdasági versenyképességének, előbbre jutásának mi is a
>>> fő
>>> > problémája. A közgazdászokból és jogászokból álló IX. osztály átlagos
>>> > teljesítménye csak 0,26 tanulmány, egy negyed cikk, vagyis nekik 40 év
>>> > kell ahhoz, hogy olyan cikket írjanak, amelyet a top 1 százalékban
>>> > (kiemelkedő folyóiratokban) idézzenek. Megjegyzem, a
>>> társadalomtudomány
>>> > másik meghatározó ága az irodalom- és nyelvtudományok, amely osztály
>>> > akadémikusai még ennél is kevesebbet, 0,11 kiemelkedő nemzetközi
>>> cikket
>>> > írnak 10 év alatt, vagyis 100 év alatt képesek egy világszínvonalú
>>> > tudományos közleményt megjelentetni. Eszerint 1925-óta magyar
>>> > irodalomtudósok nemzedékei várták volna a mostaniaktól, hogy legalább
>>> 1
>>> > darab világszinten ismert cikkük legyen, ám ezt sem sikerült
>>> > teljesíteniük. De ne legyünk szigorúak, az angol gyepet is állítólag
>>> 400
>>> > évig kellett locsolni, hogy a fogalommá vált igazi angol gyep legyen
>>> belőle.
>>> >
>>> > Persze az irodalom és nyelvtudomány akadémikusain kívül vannak magyar
>>> > orvos, fizikus, matematikus és más élő és élettelen tudományhoz
>>> tartozó
>>> > MTA-tagok is, akik egy kicsit azért jobban teljesítenek, de hát az
>>> > összesített akadémiai átlag: 25 évet kell várni az MTA-tagság köréből,
>>> > hogy a világszintet közelítsék, legalább egy világszínvonalú cikket
>>> > írjanak.
>>> >
>>> > A leírtakból következik, hogy
>>> >
>>> > a Magyar Tudományos Akadémia akadémikusai a nemzetközi teljesítmény-,
>>> > illetve tudásversenyben, tudományos életteljesítmény-produktumban és
>>> > minőségben jelentősen lemaradtak.
>>> >
>>> > A hasonló tudományterületeken aktív azonos korú nemzetközi kutatók
>>> > átlagos teljesítményéhez viszonyítva a magyar akadémikusok 39
>>> százalékon
>>> > állnak. Vagyis a magyar akadémia tagjai 61 százalékkal gyengébb
>>> > tudományos teljesítményűek, mint a világátlag. Hangsúlyozom, nem a
>>> > topnál gyengébbek 61 százalékkal, hanem az átlagnál. És mint tudjuk, a
>>> > versenyképes gazdaság, a versenyképes tudás nem a közepes
>>> fejlettséget,
>>> > átlagos teljesítményt jelenti. A nemzetközi Scopus és MTMT (Magyar
>>> > Tudományos Művek Tára) adatbázisok alapján elvégzett vizsgálatok az
>>> > egyes tudományterületi osztályokra nézve még borúsabb képet festenek.
>>> A
>>> > magyar jogász-közgazdász akadémikusi teljesítmény a világátlaghoz
>>> képest
>>> > 12,17 százalékon áll. Az irodalmároké hasonló még, de ők talán a GDP-t
>>> > annyira közvetlenül nem fejlesztenék, mint a gazdaság- és
>>> jogtudományok
>>> > marcona tudósai.
>>> >
>>> > Ha a magyar akadémikusokat az átlagos százalékos output alapján
>>> > vizsgáljuk, és más hazai alacsonyabb fokozatú, de hasonló
>>> > tudományterületű és korú kutatókkal összevetjük, elmondhatjuk, hogy az
>>> > eredményeik alig jobbak az országos átlagnál, egy átlagos, hasonló
>>> korú
>>> > nem akadémikus magyar kutatóhoz képest. De emeljük ki, hogy az
>>> irodalom-
>>> > és nyelvtudományt művelő akadémikusok színvonalát, amely a
>>> szakterületen
>>> > dolgozó nem akadémikusok átlagát sem éri el, vagyis irodalom és
>>> > nyelvtudományokkal foglalkozó alacsonyabb tudományos besorolású nem
>>> > akadémikus kutatók szintje alatt állnak. Adódik a kérdés, akkor miért
>>> ők
>>> > az akadémikusok?
>>> >
>>> > Változóak az egyes akadémiai szakterületi osztályok teljesítményei,
>>> > azokon belül vannak kimagasló, nemzetközi hírű kutatók is, de ezen
>>> > kevesek teljesítményeit bizony lehúzzák a gyengén vagy alig
>>> teljesítők.
>>> > Ám a jog, gazdaság, de az irodalom- és történelemtudományok területén
>>> is
>>> > a helyzet változásokért kiált.
>>> >
>>> > A filozófia és történettudományok akadémikusai a világátlag 25,33
>>> > százalékán állnak. Az átlagtól is 75 százalékkal lemaradva.
>>> > Kis magyar körkép – 2 esettanulmányon keresztül
>>> >
>>> > Véletlenszerű mintavétellel két magyar akadémikusjelölt tudományos
>>> > publikációs teljesítményét vizsgáltam meg a IX. osztályból. Abból a
>>> > célból, hogy az ország nemzetközi versenyképességét, jó hírét, a
>>> kedvező
>>> > befektetői döntések előidézését mennyiben szolgálják. Vizsgáltam azt,
>>> > hogy kutatásaik mennyire tudományosak, világszínvonalúak. Tettem ezt
>>> > azért is, mert ugyan a IX. osztály akadémikusainak kétharmada
>>> nemzetközi
>>> > térben mérhető tudományos munkát nem folytat, és még az aktívabbak
>>> > teljesítményeit beleszámolva is gyengébbek 87,83 százalékkal a világ
>>> > átlagos szintjénél, de azt reméltem, hogy a jelöltek, az utánpótlás
>>> > talán aktívabb, eredményesebb.
>>> >
>>> > Akadémikusjelölt 1. A korlátlan politikai hatalom (félre)
>>> használatával
>>> > foglalkozik, értsd a magyar gazdasági kormányzással összefüggésben,
>>> sőt
>>> > kifejezetten arra vonatkozóan. Még pontosabban a 2010 utáni gazdasági
>>> > irracionalitásokkal, gazdasági populizmussal, már ami a jelen
>>> > viszonyainkat illeti, őszerinte, az ő szemszögéből. Veretes gondolatai
>>> > köre a gulyáskommunizmusból a gulyáspopulizmusba való zuhanás. A
>>> > szocialista tervgazdaság és a polgári kormány gazdaságpolitikája
>>> közötti
>>> > párhuzamokat vázolja. Diktatúra mindkettő, a hatalommal való
>>> visszaélés.
>>> > Körülötte egy kutatói csoport formálódott, akik hasonló, az ország
>>> > megítélésére kedvezőnek nem mondható stílusban, sokszor a tudományos
>>> > terminológiát mellőző módon írnak. A mintaként kiválasztott jelölt ért
>>> > el eredményeket. Jó esélye van, hogy az MTA tagja legyen. Külföldön is
>>> > hivatkozták, olvasták már mintegy 200-an, így a magyar kormányt
>>> > populizmussal, korlátlan hatalomvággyal, helytelen gazdaságpolitikával
>>> > illető nézeteit a svájci IDM hitelminősítő is érdeklődve fogadhatta. A
>>> > HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatban dolgozik, továbbá egy alapítványi
>>> > egyetemen főállásban, és egy állami egyetemen, ahol 2020-tól kiemelt
>>> > ösztöndíjú kutatóprofesszor. Volt, illetve van lehetősége, hogy a
>>> > közgazdász- és államtudományi hallgatók ezreit tanítva befolyásolja a
>>> > tanain, könyvein keresztül. A CEU-hoz több szálon kötődött. A
>>> független
>>> > módszerű és eredményt generáló kutatómunka joga megilleti az
>>> > akadémikusjelöltet, de hogy ez miért történik háromszoros állami
>>> > finanszírozásban, az adófizetők pénzéből? Logikus, elfogadható
>>> választ,
>>> > magyarázatot nem látok. Költségvetési forrásból miért támogatják
>>> > országimázs-romboló – egyébként rosszindulatot árasztó –
>>> tevékenységét?
>>> > Talán az esettanulmányban szereplő akadémikusjelölt felettesei,
>>> > kutatóintézet igazgatói erről bővebb felvilágosítást adhatnak, de
>>> > elgondolkodhatnának a saját felelősségükön is.
>>> >
>>> > Akadémikusjelölt 2. Kutatási területe napjaink magyar valósága,
>>> amelyet
>>> > ő populizmussal és tekintélyelvű jelzőkkel illet. Írásai sok esetben,
>>> > még ha az MTA akadémikusok által legjobb hazai kategóriába gondolt
>>> > magyar nyelvű folyóiratokban jelennek is meg, inkább
>>> > tudománynépszerűsítőek. Ezer szállal kötődik a magyar kormány
>>> gazdaság-
>>> > és tudománypolitikáját belföldön és külföldön kritizáló liberális
>>> > értelmiségi körhöz. Sőt, maga is emblematikus alakja e csoportnak.
>>> > Ugyancsak a CEU-hoz kötődött. Tiltakozott a kutatási hálózat MTA alóli
>>> > kiszervezése miatt, Orbán Viktor miniszterelnököt elmarasztalók, az
>>> > akadémiai közgyűléstől távol tartók egyike. Akadémiai bizottsági
>>> elnök.
>>> > Fő harcosa az akkumulátorgyárak magyar gazdaságból való kiiktatásának.
>>> > Noha tudjuk, hogy ez egy kényszer, de az akkumulátorgyárak
>>> > Magyarországra hozása mégiscsak segít a foglalkoztatáson, ha alacsony
>>> > szinten is, de hozzáadott értéket termel, nemzetközi termelési láncba
>>> > kapcsol bennünket. Azzal a szemponttal pedig nem foglalkozik az
>>> > akadémikusjelölt, hogy miért nem igényesebb, magasabb hozzáadott
>>> értékű
>>> > külföldi működő tőke jön be az országba. Noha a választ tudhatná,
>>> > akadémikusjelölt 1-gyel egyetemben, miszerint mert a gazdasági
>>> > tudományos életet évtizedeken át liberális körével egyetemben nem
>>> > engedték a megfelelő irányba fejlődni, ezzel a
>>> vállalati-államháztartási
>>> > körbe, de főleg a családokhoz a korszellemhez nem illeszkedő nézetek,
>>> > módszerek lekerülését (átfolyását) évtizedek óta gátolják. Még a
>>> > villanyszerelők lapjában is megosztja gondolatait. Nemzetközi
>>> tudományos
>>> > elismertsége az MTMT adatbázis szerint ugyan már mérhető, de a
>>> külföldi
>>> > szakfolyóiratokban megjelent írásaira a hivatkozók kétharmada az
>>> > egyetemi szobatársaiból, liberális magyar eszmetársaiból kerül ki. Jó
>>> > esélye van – ha fennmaradnak ezek a torz akadémiai viszonyok –, hogy
>>> > akadémikus legyen.
>>> >
>>> > Summázva e fejezetet,
>>> >
>>> > a magyar gazdasági és társadalmi versenyképesség alakításával,
>>> > szervezésével, szabályozásával kapcsolatos Gazdaság- és Jogtudományok
>>> > Osztályának közössége, akadémikusai és a kontraszelektivitás által oda
>>> > előbb-utóbb bekerülők bizony nem szolgálják megfelelően Magyarország
>>> > előbbre jutását,
>>> >
>>> > sőt kifejezetten ellene vannak. Nem igazodnak a magyar nemzetgazdaság
>>> > gyakorlatához, a gazdaságpolitikai váltáshoz. Hát ezért is kerülünk mi
>>> > egyre hátrább a nemzetközi versenyképességi rangsorokban. Ezért vannak
>>> > EU-s kötelezettségszegési eljárások, európai bírósági perek ellenünk.
>>> > Ezért van a magyar társadalom és vállalkozói kör meghatározó részében
>>> > ellenállás, ellenszenv a magyar kormány politikájával szemben.
>>> > Mi a megoldás?
>>> >
>>> > A magyar tudományos élet kútfőjének, a magyar gazdaság és társadalom
>>> > legfőbb tudományos intézményében a Magyar Tudományos Akadémián az
>>> > elmaradt rendszerváltozást végre kell hajtani.
>>> >
>>> > Az akadémikusi tagság megújítását illetően:
>>> >
>>> >     Az MTA teljes tagságát tudományos teljesítmények szempontjából
>>> > felül kell vizsgálni. Azokat az akadémikusokat és MTA-doktorokat, akik
>>> a
>>> > megfelelő nemzetközi tudományos normákat nem érik el, akadémiai
>>> > tagságuktól meg kell fosztani, emeritus akadémikus cím használatát
>>> > lehetővé tenni számukra. Az akadémikusi teljesítmények felülvizsgálata
>>> > nemzetközi tudományos szakértők bevonásával történjen.
>>> >     A jelenlegi akadémikusok közül többen a kommunista rendszerhez
>>> > kötődtek. Esetükben a nemzetbiztonsági átvilágítást, a III/3-as,
>>> > III/2-es érintettséget meg kell vizsgálni.
>>> >     Az akadémikus tagság és bizottsági vezetők körében az ellenséges,
>>> > az ország politikai-alkotmányos rendjét megdönteni szándékozó
>>> nemzetközi
>>> > (NGO-) szervezetek és titkosszolgálatok befolyása erős, társadalmi
>>> > veszélyességük jelentős. A Szuverenitásvédelmi Hivatalt a kapcsolati
>>> > háló felderítésére, mélységének megállapítására haladéktalanul fel
>>> kell
>>> > jogosítani.
>>> >     Az akadémikusságra, MTA-doktorságra, bizottsági tisztségekre
>>> > méltatlanok tiszteletdíj-folyósítását le kell állítani, az MTA
>>> központi
>>> > költségvetési finanszírozását felül kell vizsgálni.
>>> >     Széchenyi István szellemiségét megőrizve a Magyar Tudományos
>>> > Akadémiát valóban a magyar érdekek szolgálatába kell állítani.
>>> > Megújulásával szolgálja a tudást, a nemzetet és az egyetemes
>>> tudományt.
>>> > Célja legyen, hogy hozzájáruljon az ország gazdaságának, társadalmának
>>> > fejlődéséhez, a családok életfeltételeinek javításához, a tudásának és
>>> a
>>> > képességeinek fejlesztéséhez. Az akadémiai és a tudományos élet
>>> > kapcsolatára, a jogok és kötelezettségek meghatározására kétharmados
>>> > törvényt kell alkotni. Az Alaptörvényben meg kell határozni a tudós
>>> > testületek (MTA, MAB, HUN-REN, egyetemek) feladatait, működésük
>>> kereteit.
>>> >     Az Akadémia új szervezeti vezetőit, az új Akadémia-tagokat a
>>> > jövőben az MTA közel 18 ezres köztestületi tagsága válassza, nem pedig
>>> > másfél-két tucat alacsony teljesítményű, azonos politikai nézeteket
>>> > valló („összeszokott”) szakosztályközösség, illetve a 11 osztály 365
>>> > akadémikusa. A mintegy 18 ezres köztestületi tagság a magyar tudomány
>>> > derékhada, akiket az akadémiai döntéshozatalba be kell vonni.
>>> >     A politikai megnyilvánulásoktól távol kell tartani az MTA tagjait,
>>> > bizottsági tisztségviselőit. Erre törvény kötelezze őket. Működésüket
>>> a
>>> > tudományos tevékenység kizárólagos végzésére koncentrálják.
>>> >
>>> > Az MTA és a magyar tudományos élet megújítása érdekében:
>>> >
>>> >     Az Akadémia maradjon meg a magyar tudomány fellegvára, de jogait a
>>> > teljes köztestületi tagsága által gyakorolja.
>>> >     A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatba került kutatóintézetek nem
>>> > kerülhetnek vissza a Magyar Tudományos Akadémiához, az akadémiai
>>> > osztályok irányítása alá. Számolni kell a reformok végrehajtásának
>>> > időigényességével, látni kell azt, hogy a HUN-REN kutatóintézeteiben
>>> > máig erős MTA-befolyás érvényesül. A feudális jellegű hűbéri láncok
>>> máig
>>> > meghatározóak. A még „falakon belül lévő” akadémikusok teljesítményei
>>> > általában alacsonyak, így maguk közé csak jellemzően olyanokat
>>> fogadnak
>>> > be, akiknek eleve alacsony a teljesítményük, másrészt a
>>> > tudománypolitikai-ideológiai nézeteikhez közel állókat. Így a
>>> viszonylag
>>> > alacsony teljesítményű feltörekvő nemzedék jobb eséllyel pályázhat a
>>> > bekerülésre, mint a magasabb teljesítményűek, mint az esetleg más
>>> > szakterületi tudományos nézeteket vallók. Ebből adódóan a gyenge
>>> > akadémikusi teljesítmény újratermelődését meg kell akadályozni.
>>> >     A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatban, illetve más kutatói
>>> > szervezeti entitások esetében következetes követelménymutatókat kell
>>> > felépíteni. Az állam kizárólag kutatási közszolgáltatási szerződések
>>> > keretében, pályázati alapon folyósítson a kutatási tevékenység
>>> > ellátásához szükséges forrást. A teljesítményalapú bérezés váltsa fel
>>> az
>>> > eddig normatív, havi – sokszor teljesítmény nélküli – kutatói
>>> > bérkifizetési gyakorlatot. A kutatási közszolgáltatási szerződések az
>>> > állam részéről fogalmazzák meg az elvárt tartalmú, minőségű és
>>> indokolt
>>> > kutatások körét, finanszírozási módját. A kutatások a magyar
>>> társadalom
>>> > érdekeit szolgálják, társadalmát, gazdaságát építsék.
>>> >     Az élő- és élettelen tudományok kutatóintézeteihez mérten is
>>> > kirívóan alacsony teljesítményű irodalom- és nyelvtudományok,
>>> történelem
>>> > és filozófia, legfőképpen a gazdasági és jogász kutatóintézeteket
>>> > felsőoktatási intézethez kell telepíteni, a HUN-REN szervezeti köréből
>>> > kiemelni. Egyetemi költségvetésen belüli kezelésükre belső szabályokat
>>> > alkotni, finanszírozásukat teljesítmény alapokra, közszolgáltatási
>>> > szerződésekre alapozni. Kutatási tevékenységük színvonala miáltal a
>>> > világléptékben nem érvényesült, az egyetemi tudományos életet még
>>> > szolgálhatják.
>>> >     A fenti, társadalom- és bölcsészettudományi kutatóintézetek
>>> > semmilyen módon nem kerülhetnek vissza az MTA jogi-gazdasági,
>>> > történettudományi-filozófiai és irodalomtudományi osztályainak,
>>> > bizottságainak felügyelete alá. Az MTA vezetésének erre irányuló
>>> kérését
>>> > el kell utasítani. Az akadémiai osztályok akadémikusainak
>>> > teljesítményszínvonala, tudománypolitikai gyakorlata negatív hatásokat
>>> > gyakorolna a kutatóintézetek munkájára.
>>> >     A Magyar Tudományos Akadémia gazdálkodásának ellenőrzésére az
>>> > Állami Számvevőszéket haladéktalanul fel kell kérni. Az Akadémia 150
>>> > főre felduzzasztott központi adminisztrációs létszámát a feladatok
>>> > szintjéhez kell csökkenteni. Az akadémikusok és családtagjaik
>>> > üdültetését, jóléti juttatásaik, teljesítmény nélküli apanázsaik körét
>>> > újra kell szabályozni. A jövőre tervezett akadémiai beruházásokat csak
>>> a
>>> > tényleges indokoltság alapján lehet engedélyezni, illetve az állami
>>> > pénzt lefolyósítani.
>>> >     A magyar tudományos élet új bástyájává kell emelni a Magyar
>>> > Akkreditáció Bizottságot. A tudományos teljesítmények mérésében és
>>> > megítélésében az egyetemi tanárok kinevezésében az MTA-befolyást
>>> teljes
>>> > mértékben fel kell számolni. A professzorok kinevezése előtt vizsgált
>>> > publikációs teljesítmények mérésénél az MTA által kiadott tudományos
>>> > folyóiratlistákat figyelmen kívül kell hagyni. A MAB alkosson új,
>>> igazán
>>> > tudományos folyóiratlistát, és az eljárásaiban az egyetemi tanári,
>>> > egyetemi, kari, doktori iskolai akkreditációk során ezeket alkalmazza.
>>> A
>>> > megtépázott akadémikusi tisztség és MTA-doktori cím nem jelenthet
>>> előnyt
>>> > a felsőoktatási intézmények oktatói karának teljesítményértékelésében.
>>> >     Az egyetemek tudományos erőforrás központ jellegét indokolt tovább
>>> > erősíteni. Az MTA jelenlegi tagjainak befolyását az egyetemi doktori
>>> > képzésekben fokozatosan fel kell számolni. A MAB által megítélt
>>> > professzori címek, majd a későbbiekben létrehozandó professzori
>>> > kategóriák – a francia minta alapján – legyenek a magyar tudományos
>>> élet
>>> > fokozatai. A MAB ennek bevezetésére dolgozzon ki feltételrendszert.
>>> >
>>> > A szerző közgazdászprofesszor.
>>> >
>>> > A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének
>>> > álláspontját.
>>> > --
>>> >
>>> > Üdvrivalgással:
>>> > KEA.
>>> > _______________________________________________
>>> > Grem mailing list
>>> > Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>> > http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>> >_______________________________________________
>>> Grem mailing list
>>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250627/f7e6c658/attachment.html>