[Grem] Kis Szaléz, Körösztös Krizosztrom, Lukács Pelbárt, Kovács Kristóf, Hajnal Zénó, Kriszten Rafael, Károlyi Bernát, !!!!!!!! Jún.22. Morus Szt. Tamás és Fisher Szt. János angliai vértanúk (15-16.sz.) emléknapja

2025. Jún. 25., Sze, 18:05:36 CEST

Kedves Rita!
Úgy tűnik, elfelejtetted, hogy kértem, h. levelezést ne úgy folytassunk,
hogy a tárgyat megváltoztatjuk.

Köszönjük a szent felsorolásokat. Átmásolom a leveleidet az eredeti
levelezésbe.

Máskor, kérlek, ne felejtsd el

Szeretettel,
Emőke

On Wed, Jun 25, 2025 at 2:45 PM Rita Kunsay-Sipos <ritakunsay at gmail.com>
wrote:

> *https://kepmas.hu/hu/a-kommunizmus-egyik-elso-magyar-aldozata-pater-kiss-szalez
> <https://kepmas.hu/hu/a-kommunizmus-egyik-elso-magyar-aldozata-pater-kiss-szalez>*
>
> *https://pestiferences.ferences.eu/ferencesek/ferences-vertanuink-boldogga-avatasaert/
> <https://pestiferences.ferences.eu/ferencesek/ferences-vertanuink-boldogga-avatasaert/>*
>
> *P. Kis Szalézt Gyöngyösről hurcolták el. Meghalt 1946-ban, 42 éves
> korában. Menj el a Terror Házába ott is találkozhatsz a nevével.  *
> A kommunizmus egyik első magyar áldozata: Páter Kiss Szaléz
> Máthé Zsuzsa
> <https://kepmas.hu/hu/mathe-zsuzsa>
> Megosztás[image: Megosztás]
> <https://www.addtoany.com/share#url=https%3A%2F%2Fkepmas.hu%2Fhu%2Fa-kommunizmus-egyik-elso-magyar-aldozata-pater-kiss-szalez&title=A%20kommunizmus%20egyik%20els%C5%91%20magyar%20%C3%A1ldozata%3A%20P%C3%A1ter%20Kiss%20Szal%C3%A9z>
> 2020. 02. 24.
>
> *Miközben a II. világháborút követően éledezett egy új Magyarország, a
> Kommunista Párt gőzerővel dolgozott a hatalom megszerzésén, és egyre inkább
> meghatározó erővé vált. Két tényező azonban a Szovjetunió támogatása
> ellenére is útját állta: az 1945-ös választásokon többséget szerzett
> Független Kisgazdapárt és az egyházak. Utóbbiak közül elsősorban a
> Katolikus Egyház, amelynek élén egy elveiből nem engedő
> hercegprímás, Mindszenty József állt. Páter Kiss Szaléz egy személyben pap
> és kisgazda politikus volt, ezért is válhatott a kommunisták egyik első
> magyarországi célpontjává. A kommunizmus áldozatainak emléknapján az ő
> történetét idézzük fel.*
>
> Páter Kiss Szaléz
>
> Kiss Szaléz ferences szerzetes-politikus személye megtestesítette mindazt,
> ami ellen a kommunisták harcoltak: a polgári demokráciát és az istenhitet.
>
> A „régi rend” szimbóluma, azaz eltávolítandó személy volt. A likvidálás
> eszköze pedig az 1945 utáni időszakban Magyarországon is meghonosodó
> koncepciós eljárás volt, amelynek szovjet receptje szerint tudatosan
> összemostak köztörvényes bűncselekményeket politikai vádakkal. A
> hatóságokat nem a valós tényállás kiderítése érdekelte, hanem politikai
> céljaik voltak, és ezek szerint konstruáltak meg egy olyan tényállást,
> amelyet a pártvezetés tervelt ki és a nyomozó szervek közvetítettek.
>
> De ki is volt az első magyarországi kommunista koncepciós per áldozata,
> Páter Kiss Szaléz?
> *A reformátor szerzetes*
>
> Egy szegedi cipészmester gyermekeként született 1904. július 27-én. Hamar
> elveszítette édesapját, de szűkös anyagi lehetőségei ellenére tanulni
> vágyott. A szegedi alsóvárosi templomban ismerkedett meg a ferences
> renddel, s itt hozta meg döntését, hogy szerzetes lesz. A visszaemlékezések
> szerint *„szent reformátor volt, fanatikusan hitte, hogy a ferences
> rendnek külön hivatása van a zűrzavaros világban.”* Sokan rajongtak érte,
> de sokak számára kellemetlen lehetett mindig szókimondó, „izgága”
> természete. 1928-ban pappá szentelték, majd Pécsett tanított. Nevével
> találkozhatunk az 1930-as évek modern katolikus újságjában, a *Korunk
> Szavá*ban. Nemzete iránti elkötelezettségéből fakadóan sokszor kemény
> szavakkal ostorozta a magyar politikai és egyházi vezetést és a katolikus
> társadalmat, egy éles hangú cikke miatt el is kellett vállalnia egy
> amerikai missziót. Így lett – az angolul egyébként akkor még nem beszélő –
> szerzetesből 1937-ben New Brunswick plébánosa. Öt évet töltött Amerikában,
> de nem szerette az ottani életet: *„Idegennek, otthontalannak érzem
> magam. Kevés itt a lélek, kevés itt a szellem. A beszédeket a legegyszerűbb
> nívón kell mondanom"* – írta, és mindig visszavágyott szülőföldjére.
>
> A háború kiterjedése idején, amikor mások menekültek az országból, ő 1942
> januárjában az utolsó Európába induló személyszállító hajó fedélzetén haza
> tartott. Ekkor még nem sejthette, mennyi megpróbáltatás várja majd otthon.
> *Ideológiai harc az ifjakért*
>
> Kereszténységéből és humanizmusából fakadóan szemben állt minden elnyomó
> rendszerrel, nem meglepő hát, hogy a németekkel szembeni bátor kiállása
> miatt kis híján a Gestapo áldozata lett. Egy áthelyezés azonban ekkor még
> megmentette. Így került Gyöngyösre. A háborús kataklizma után az ifjúsággal
> foglalkozást tartotta legfontosabb feladatának. Ehhez elsőként egy hatékony
> szervezetre volt szüksége, ezért megalakította a Keresztény Demokratikus
> Ifjúsági Munkaközösséget, a KEDIM-et. A közösség óriási sikerrel működött.
>
> Erről letartóztatása előtt így írt: *„Nekem is van itt hatalmas ifjúsági
> szervezetem, a KEDIM. Főképp középiskolás felsős fiúk-lányok, és akik az
> érettségi után tovább nem mennek. Nagyon szegények vagyunk, de azért lassan
> alakul és szépül mindenünk. Minden vasárnap van közös kultúrnapunk, amelyen
> néha 500-600 fiú és leány vesz részt. Olyan vitaestjeink vannak, hogy csak
> úgy porzanak bele a falak.”*
>
>
>
> A KEDIM-et azonban már 1945 nyarán támadások érték, különösen, hogy a
> rivális baloldali MADISZ (a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség) tagsága
> folyamatosan csökkent. Kiss Szalézt beidézték kihallgatásra a gyöngyösi
> rendőr-főkapitányságra. A támadások kapcsán a páter megállapította, hogy *„az
> ifjúságért újabb harc indult”*. Azt vallotta, hogy az egyház elsődleges
> joga és kötelessége a fiatalok erkölcsi életre nevelése. Úgy fogalmazott,
> hogy: *„kereszténységünk és magyarságunk egyaránt szent nekünk, s ezeknek
> az értékeknek a védelmében mindenre készek vagyunk”*.
> Kép
>
> Mókázó barátok 1946-ban, munka közben
>
> A KEDIM sikerei egyre erősebb ellenszenvet váltottak ki a baloldalon,
> ráadásul tartani lehetett attól, hogy a dinamikusan fejlődő mozgalom, élén
> a tettre kész páterrel, országos szinten is tényezővé válik. Páter Kiss
> Szaléz, aki ráadásul tagja, majd alelnöke lett a helyi Kisgazdapártnak,
> egyre nagyobb veszélyt jelentett a Kommunista Pártra, elnémítása rövidesen
> elsőrendű feladattá vált.
>
> 1946. április 28-án, húsvét vasárnapján demokráciaellenes összeesküvés
> vádjával letartóztatták Páter Kiss Szalézt és „társait”: azaz több tucat
> középiskolás fiút.
>
> *Fiúk bosszúja a szovjetek ellen*
>
> A belügyminisztérium vizsgálati dossziéja 50 letartóztatott személy
> kihallgatási jegyzőkönyvét tartalmazza. A Kiss Szaléz elleni fellépéshez az
> szolgált ürügyül, hogy néhány fiú merényleteket követett el a városban
> garázdálkodó szovjet katonák ellen 1945-46 folyamán, Gyöngyösön és
> környékén. Legalábbis ez derül ki a kihallgatási jegyzőkönyvekből. Már az
> áldozatok számát illetően sem volt azonban megegyezés. A magyar jelentések
> szerint négy, a szovjet álláspont szerint öt merényletet követett el három
> tizenéves fiú. A 18 éves *Kizmann Ottó*t – akinek sváb származását minden
> jegyzőkönyv kiemeli – személyes bosszú vezette, amiért édesanyját – mások
> szerint húgát – a szeme láttára megerőszakolták részeg orosz katonák.
>
> A kommunisták ezeket az állítólagos gyilkosságokat használták fel első,
> nagyszabásúnak ígérkező támadásukhoz a Kisgazdapárt és a Katolikus Egyház
> ellen.
>
> A képtelen koncepció szerint a bűncselekmények elkövetésére a szerzetes
> bíztatta a hozzá rendszeresen járó és a KEDIM-hez valamilyen módon
> kapcsolódó fiúkat. A kierőszakolt vallomások szerint a bűncselekmények
> után, gyónások alkalmával a páter feloldozta a fiatalokat, aztán fegyvert
> szerzett nekik a további merényletekhez.
>
> A fegyveres összeesküvés vádjának alátámasztásához szükség volt tárgyi
> bizonyítékokra is. Egy 15 évesen elhurcolt fiú így emlékezett vissza a
> bizonyítékok beszerzésének módjára: *„Az egész házat felforgatták,
> feltúrták. Az egyik legény lemászott a gémeskutunkba is, és diadalmasan
> hozta a vízből kihúzott zsákmányt, a tárgyi koronatanút, egy rakétapisztoly
> roncsait. Vajon ebben az időben melyik kútban találtak volna kevesebb
> hadianyagot? Aláíratták anyámmal a jegyzőkönyvet, megígérték neki, hogy
> holnapra hazaengednek. Százhúsz hónap lett az ígéretből.”*
> *Nagyszabásúra tervezett kirakatper*
>
> Az országos lapok 13 nappal a letartóztatások után kezdtek cikkezni a
> „gyöngyösi összeesküvésről”, ennyi idő kellett, hogy véglegesítsék a
> koncepciót, s kicsikarják a vádpontokat alátámasztó vallomásokat. Az
> újságok fasiszta terrorszervezet, nagy demokráciaellenes összeesküvés
> leleplezéséről írtak. A tervszerű sajtóhadjáratról a ’48-ban
> Franciaországba emigrált *Garamvölgyi Artúr*, a Népszava egykori
> tudósítójának visszaemlékezése ad képet. Azt írta, hogy a rendőrségi
> tudósítókat az Andrássy útra hívták. Először *Décsi Gyula* őrnagy (aki
> majd két évvel később Mindszentyt is vallatta) tájékoztatta az újságírókat,
> hogy elfogták Kiss Szalézt és társait, akik meg akarták dönteni a
> köztársaságot. Ezután bemutatták az összeesküvőket: *„Sápadt, elgyötört
> emberek tántorogtak be a szobába. A csoport élén Kiss Szaléz állt.
> Reverendája sárosan, gyűrötten lötyögött testén. Arcán ökölnyi kék foltok
> éktelenkedtek, szája bal sarkán vér szivárgott. A serdülő fiúk úgy álltak
> ott, mint egy tucat megszeppent apróság.”*
>
> Az amúgy is gyenge fizikumú Szaléz atya tele volt sérülésekkel, ezért nem
> tudták ügyét nyilvános tárgyalásra bocsátani. A túlzásba vitt kínzásokkal
> elszállt a világraszóló kirakatper lehetősége. A Mindszenty-per, sőt a
> köztársaság-ellenes összeesküvés főpróbájának szánt ügy ezért kellemetlenné
> vált, és inkább áttették a szovjet katonai ügyészséghez. Sem a magyar, sem
> az orosz katonai hatóság nem adott ki jelentést a tárgyalásról és az
> ítéletről, s az újságok nem foglalkoztak vele többé.
> *A Kisgazdapárt vezetőinek lejáratása*
>
> A félresikerült kísérlet ellenére a Kisgazdapárt lejáratása nem volt
> eredménytelen. Az ügyet a párt vezetésével egy gyöngyösi származású
> fiatalember, a Kisgazdapártban dolgozó joghallgató kötötte össze. Az ő
> vallomására alapozták az országos méretű, vezető kisgazda politikusoktól
> kiinduló fegyveres szervezkedés koncepcióját. Először 1946. április 28-án
> tett vallomást. Ekkor még úgy nyilatkozott, hogy *„semmiféle tudomásom
> nem volt arról, hogy fegyveres szervezkedés készült”*. Egy héttel később,
> május 5-én már azt mondta, hogy *„Mátra központtal olyan fegyveres
> szervezetet kell kialakítani, amely egy kirobbanó angolszász-orosz ellentét
> esetén fegyveres ellenállást fejtene ki az oroszok és a kommunisták ellen.
> A megbízható vezetők kiválasztásával kapcsolatban az egyházat és a
> kisgazdapárti szervezeteket említette”*. A két vallomás felvételének
> időpontja között eltelt egyetlen hét alkalmas volt arra, hogy
> „felfrissítsék" a joghallgató emlékezetét.
> Kép
>
> Páter Kiss Szaléz
>
> Ettől kezdve számos kisgazda politikusra tett terhelő vallomásokat,
> kicsikart vallomása szerint *Kovács Bélá*val, a párt főtitkárával és *Nagy
> Ferenc* miniszterelnökkel is tárgyaltak. Az „összeesküvést” tehát a párt
> legfelső vezetésével igyekeztek összefüggésbe hozni.
> *A kínzásokkal túllőttek a célon*
>
> Szaléz atyát először Gyöngyösön vallatták, ennek módszeréről egy
> visszaemlékezése ad képet: *„Este 10 órakor kezdődött a kihallgatásom.
> Leültettek egy szoba közepére állított hokedlire. Bejött vagy tíz legény,
> és nagy kiabálással körbefogtak. Elkezdtek ütni kézzel, bottal, ahol értek.
> Kirúgták alólam a hokedlit, letepertek és rugdostak. Az első ütésekkel
> kificamították az állkapcsomat. Ez az ütés az egyik verőlegény speciális
> ütése volt, több bajtársamnak kitörte az állkapcsát. Verés közben
> kérdezték: hol a fegyverraktáram, hány embert öltem meg... Ez így ment
> félórás szünetekkel reggelig... Reggel aláírattak velem egy köteg
> jegyzőkönyvet, de nem tudtam, hogy mit tartalmaztak. Ezeket egy külön
> szerkesztőcsoport készítette.”*
>
>
>
> Innen a szerzetest a rettegett Andrássy út 60-ba vitték. Egyes források
> szerint itt *Bauer Miklós* százados javaslatára többek közt azzal
> kínozták, hogy vödröt tettek a fejére, majd vizet csöpögtettek rá, vagy
> gumibottal döngették. A harangzúgáshoz hasonló állandó hang rettenetes
> szédülést okozott. A „Terror Házából” aztán a Markó utcába került, majd az
> orosz hatóságok Vilma királynő úti börtönébe vitték, ahol többek közt egy
> derékszíjjal válogatott módon kínozták. Augusztus 17-én szállították tovább
> a Conti utcai orosz ügyészségre, itt került sor szeptember közepén a
> tárgyalására.
> *Emberi ítélet és történelmi igazságtétel*
>
> A tárgyalás rövid és egyszerű volt. A törvényszék öt tagja vörös terítővel
> letakart asztalnál helyezkedett el. A tolmács ruszin származású volt, aki
> gyűlölte a magyarokat. Az ítéletek negyedóra alatt születtek meg.
> Egyértelmű, hogy a három gépelt oldalas ítélet már a tárgyalás előtt kész
> volt. A mindenfajta törvényességet nélkülöző perben négy halálos ítélet
> született.
>
> Golyó általi halállal sújtottak P. Kiss Szaléz mellett három fiatalt. A
> többiek 7-től 10 évig terjedő szabadságvesztést kaptak, amit a Szovjetunió
> átnevelő táboraiban kellett letölteniük. A legenyhébb büntetést a
> kiskorúakra szabták ki: 7 évet kellett szovjet lágerekben tölteniük,
> közülük többen életüket vesztették az orosz táborokban.
>
>
>
> Akik túlélték a Gulágot, 1953-55 között térhettek haza, azzal az
> ígérettel, hogy büntetésüket a jövőben nem veszik figyelembe. Mégis bűnügyi
> nyilvántartásba vették őket, sokan elveszítették állásukat, s a
> „szalézista” bélyeg egy életen át elkísérte az ártatlanul meghurcoltakat.
>
> Folyamatosan megfigyelték őket, s kartonjukon a legutolsó bejegyzés 1988.
> február 9-ei keltezésű!
>
> Az ítéletek végrehajtásáról nincs biztos forrás, de valószínű, hogy a
> kivégzésekre Sopronkőhidán, a Közép-Európai Gyűjtőfogházban került sor 1946
> októberében. Visszaemlékezések szerint *„...mindig négy-öt-hat személyt
> végeztek ki egyszerre. A sírgödröt a közeli erdő más-más részén a
> kivégzendőknek kellett megásni. Utána teljesen le kellett vetkőzni, és
> azután következett a gödör szélén a tarkólövés”*. Biztosat ma sem tudunk.
> Páter Kiss Szaléz sírja ismeretlen.
>
> A történelemben azonban működik az igazságtétel. Gyöngyösön az egykori
> Marx Károly utca ma Kiss Szaléz nevét viseli. A ferences rendház falán
> emléktábla áll. Arra járva méltó, hogy meghajtsa fejét minden magyar a
> koncepciós per fővádlottjává tett ferences szerzetes, Kiss Szaléz és társai
> emléke előtt.
> és a Ferences vértanúk az 40--es, 50-es évekből: heten!
> Ferences vértanúink boldoggá avatásáért
>
> HÉT KRISZTUSÉRT ADOTT ÉLET
>
> Hét ferences rendtársunk 1944 és 1954 közötti meghurcolásában a Szentlélek
> mintegy újraolvastatja velünk Krisztus passióját. Rájuk tekintve megértjük
> Assisi Szent Ferenc Regulájának egyszerű szavait: „éljék az Evangéliumot.”
>
> Körösztös Krizosztom (1900-1944) „*Nem akarjuk cserbenhagyni azt a népet,
> amely megszeretett minket, nagy áldozatot hozott, és akiknek minden
> bizalmuk az Isten után bennünk van. Itt maradásunk valószínű
> következményeivel tisztában vagyunk…” – *írta elöljárójának 1944
> szeptemberében P. Krizosztom. Október 28-án Újvidéken a partizánok végezték
> ki, mert híveivel maradt a meghurcolások idején.
>
>
>
> P. Kovács Kristóf (1914-1944) *A lágerben is hamar megtalálta a beteg,
> szomorú embert, és „ne aggódj, kispajtásom” megszólítással biztatgatta,
> erősítgette. Sikerült egy nap kis üveg bort és ostyát behozatnom, hogy este
> misézzünk. Amikor lenyugváskor kerestem a bort, Kristóf mosolyogva mondta,
> egy betegnek adta szíverősítőül –* jegyzi meg Kamarás Mihály atya, aki
> tanúja volt kivégzésének a délvidéki Indjijja község határában. Sic debuit
> esse – így kellett történnie. Kivégzésekor ezek voltak utolsó szavai.
>
>
>
>
>
> Hajnal Zénó (1900-1945) A Gyékényesre bevonuló bolgár katonák jövetelekor
> Zénó atya és a helyi plébános, Martincsevics Pál nem váltotta egyházi
> öltözetét civil ruhára, hogy a *„hívek a menetelés közben lássák, hogy
> pap is van velük, ha gyónni akarnak.” *Egy bolgár katona viseletük láttán
> az árokba lőtte őket.
>
>
>
>
>
> Kiss Szaléz (1904-1946) *„a bérmálás által óriási akadály hárul el
> utamról, mely a vértanúság felé vezet.” *17 évesen írta ezt naplójába.
> 1946-ban koncepciós perben halálra ítélik, mert nem árulja el, mit gyóntak
> neki a gyöngyösi diákok.* „A magyar vértanúpapok sorát Szaléz atya nyitja
> meg.” *(Mindszenty József). Sopronkőhidán végezték ki.
>
>
>
>
>
> P. Lukács Pelbárt (1916-1948)* kihirdette, hogy aki a rózsafüzért akarja
> imádkozni, gyűljön köréje. Mindannyian követtük szavát. Annyira új volt ez
> a hang a börtönpincében, hogy még az Ungvárról Magyarországba menekült
> zsidó is köréje húzódott, akit tegnap este hoztak a határról hálóingjében
> ide. Ő, P. Szaléz és harmadik társuk új fejezetet nyitottak az oroszok
> hírhedt Vilma Királynő úti börtönpincéjében. Ezek nem panaszkodtak, nem
> jajveszékeltek, hanem megbocsájtottak és imádkoztak. *Pelbárt atyát
> Finn-Karéliába hurcolták, ott halt vértanúhalált.
>
>
>
>
>
> Kriszten Rafael OFM (1899 – 1952) Pasaréti és Margit körúti házfőnök is
> volt, 1950-ben a hatvani kolostor elöljárója, az üldözött zsidók és a
> szegény családok támasza. A hatvani kolostorból hurcolják el. *Te, pucér
> Krisztus, hol hagytad az ingedet* – kérdezte tőle az őr, amikor a téli
> hidegben, csupán egy kabátot adtak rá a börtönben. Ott halt meg, a
> börtönkörülmények miatt elhatalmasodó tüdőbajban.
>
>
>
>
>
> P. Károlyi Bernát OFM (1892-1954) A kínai misszió alapítója, Kecskemét
> lakosságának megmentője a II. világháború idején, majd pasaréti gvardián. *„Kedves
> hívek! Maradjunk még néhány percig a templomban. Térdeljünk le, és közösen
> mondjunk imát bebörtönzött főpásztorunkért és a megpróbáltatások előtt álló
> anyaszentegyházunkért!” *– P. Bernát 1948. december 27-én ezekkel a
> szavakkal fordult a hívekhez a pasaréti templomban, a hercegprímás
> letartóztatása kapcsán. 1949. november 28-án éppen bevásárolni indult a
> pasaréti egyházközségi óvoda számára, amikor az utcán letartóztatták.
> 1954-ben, halála előtt néhány héttel a Városmajor úti kórházban operálták,
> ahol a nővér még látta testén a kínzások nyomait.
>
>
>
> Imádság a boldoggáavatásukért
>
> *Erős és Igaz Istenünk! **Te Bernát szolgád és társai életében
> csodálatosan kibontakoztattad a kereszt misztériumát, amikor
> áldozatvállalásuk által a diktatúrák sötétségében is felragyogtattad a hit
> világosságát. **Kérünk, dicsőítsd meg szolgáidat szent egyházadban, hogy
> hitvalló életük és vértanúságuk példája ma is bátorító erőforrásunk legyen
> a szegény és alázatos Krisztus követésében. Aki él és uralkodik,
> mindörökkön örökké. **Ámen.*
>
>
> Greschik Török Orsolya <torokorsi111 at gmail.com> ezt írta (időpont: 2025.
> jún. 25., Sze, 11:56):
>
>> Bódi Magdolna
>> Brenner János
>> Apor Vilmos
>> Csak így hirtelen :)
>> Érdemes rájuk keresni.
>>
>> Tibor László Puskás <puskas.tibor1967 at gmail.com> ezt írta (időpont:
>> 2025. jún. 25., Sze 11:49):
>>
>>> Szivesen olvasnék pl magyarországi keresztény vértanukról is, ha voltak
>>> egyáltalán ilyenek. Én nem hallottam még róluk.
>>>
>>> Tibor László Puskás <puskas.tibor1967 at gmail.com> ezt írta (időpont:
>>> 2025. jún. 25., Sze 0:00):
>>>
>>>> VIII. Henrik tevékenysége megalapozta a katolikus üldözést Angliában
>>>> ami egészen 1823-ig Viktoria kiralynő trónra lépéséig tartott. Ebben az
>>>> évben lett ismét egyenjogu szabadon gyakorolható vallás a katolicizmus
>>>> Angliában mivel a körülöttük levő ellenséges katolikus államok okozta
>>>> fenyegetettség elmult. Spanyolország végletekig legyengült,
>>>> Franciaországgal barátok lettek, Skóciával egyesültek, Írország meg gyarmat
>>>> lett, így nem bolt kitől tartani.Maga Anglia meg világhatalom lett. A
>>>> 19.sz-ban Franciaországgal együtt irányították a világgazdaságot meg a
>>>> világpolitikát( mint most az USA) Ök mondták meg hogy ki a jó fiu meg ki a
>>>> rossz fiu, ki a demokrata( akkor nem így hívták) meg ki a diktátor( mint
>>>> most az USA)
>>>> Emöke gyakran kúld részletes tájékoztatót kúlönbózö országok
>>>> vértanuiról. Sok volt belölük.De egyetlen országot hiányolok ebböl a
>>>> listából. Hollandiát. Ott nem voltak katolikus vértanuk? Erösen
>>>> csodálkoznék rajta. Ugynis az 1570-es években amikor az ellenreformáció
>>>> örületében a Németalfóldön kitört a holland szabadságharc a spanyol uralom
>>>> ellen. Az 1580-as években az északi területeknek( mai Hollandia) sikerült
>>>> fúggetlenné válniuk de délen( mai Belgium tovább tombolt a harc amit a
>>>> spanyol Alba herceg brutális terrorja tovább szított. Holland területen
>>>> viszont a kálvinista szélsöségesek vezettek be olyan terrort ami miatt a
>>>> déli terúletek inkább a spanyol uralmat választották Alba herceg terrorja
>>>> ellenére is. Tehát így nehezen tudom elhinni hogy Hollandiában ne lettek
>>>> volna katolikus vértanuk. Furcsa ezt így leírni mert Hollandia a mai Európa
>>>> mintaországa. Gazdagság, magas életszinvonal,tókéletes infrastruktúra,
>>>> fejlett vasúthálózat,lüktető gazdaság, kiváló természeti és éghajlati
>>>> adottságok stb. De végül is Hollandia megdolgozott azért  hogy ide
>>>> jutott.De a mult azért tartogathat rejtélyeket.
>>>>
>>>> Emoke Greschik <greschem at gmail.com> ezt írta (időpont: 2025. jún. 24.,
>>>> Ke 19:22):
>>>>
>>>>> *MORUS SZENT TAMÁS ,  vértanú*
>>>>>
>>>>> *született: London, Anglia, 1478. február 7.,  **elhunyt: London,
>>>>> 1535. július 6.*
>>>>>
>>>>>
>>>>>
>>>>> [image: image.png]
>>>>>
>>>>> *Apja, aki Londonban volt bíró, igen korán kezdte taníttatni. 1491-ben
>>>>> apród az egyik érsek udvarában, majd az oxfordi egyetemen tanult. Apja két
>>>>> év múlva visszahívta Londonba, ahol befejezte tanulmányait. Megtanult
>>>>> görögül és latinul*, *megismerte az egyházatyákat és a humanista
>>>>> reformtörekvéseket. Szoros barátság fűzte Rotterdami **Erasmus
>>>>> <http://lexikon.katolikus.hu/E/Erasmus.html>**hoz*. *1501-től ügyvéd,
>>>>> 1504-ben politikai pályára lépett, tagja lett a parlamentnek. Angol és
>>>>> latin költeményeket írt, számos dala népdallá lett*, *előadásokat
>>>>> tartott Szent Ágoston Civitas Dei című művéről. Sikerei ellenére a
>>>>> karthauzi szerzetességet és a papságot is fontolgatta, de mivel nem érzett
>>>>> egyértelmű hivatást, 1505-ban megházasodott. Jane Colttal kötött boldog, de
>>>>> rövid házasságából (felesége 1511-ben meghalt) három lány és egy fiú
>>>>> született. Vallásosan nevelte őket, valamennyiüket taníttatta, otthonukban
>>>>> a kor jelentős személyiségei, Rotterdami Erasmus, a festő Hans Holbein,
>>>>> Fisher Szent János rochesteri püspök is megfordultak. 1511-ben újra
>>>>> megházasodott. Egyre több fontos jogászi, poliltikai és diplomáciai
>>>>> megbízatást kapott, egy franciaországi diplomáciai küldetése döntően
>>>>> hozzájárult a cambriai béke létrejöttéhez, mely véget vetett I. Ferenc
>>>>> francia király és V. Károly császár* *viszálykodásának*. *VIII.
>>>>> Henrik angol király aki 1522-ben beleszeretett Boleyn Anna udvarhölgybe,* *1529-ben
>>>>> kinevezte kancellárjává*, *azzal a titkos szándékkal, hogy
>>>>> diplomáciai tapasztalatával segítse Aragóniai Katalinnal fennálló házassága
>>>>> érvénytelenítését. A király 1531-ben az „angol egyház oltalmazójának és
>>>>> fejének” ismertette el magát a papsággal, de még megengedve a kiegészítést:
>>>>> „amennyire Krisztus törvénye megengedi”.* *Morus Tamás* *az egyre
>>>>> tarthatatlanabb helyzet miatt* *1532. május 16-án lemondott * *kancellári
>>>>> hivataláról, s visszavonulva csak irodalmi munkáinak élt. Novemberben
>>>>> meghívták Boleyn Anna koronázására*, *de nem ment el, amivel * *végleg
>>>>> magára vonta a király haragját*. *Miután VII. Kelemen pápa
>>>>> érvénytelennek nyilvánította Henrik második házasságát és kiközösítette őt,
>>>>> a király 1534-ben a parlamenttel az anglikán egyház fejévé nyilváníttatta
>>>>> magát (**szupremácia
>>>>> <http://lexikon.katolikus.hu/S/szuprem%C3%A1cia.html>**), amire
>>>>> alattvalóinak esküt kellett tenniük*.* Morus ennek letételét*
>>>>> *megtagadta,* *mire bezárták a londoni Towerba. A fogságban Margit
>>>>> leányának írt levelei legfontosabb lelki írásai közé tartoznak. Amikor
>>>>> Fisher János bíboros lefejezése után kilenc nappal, 1535. július 1-én
>>>>> bíróság elé állították*, *nyíltan kimondta, hogy* *világi uralkodó* *nem
>>>>> igényelhet magának vallási jogokat, ezért július 6-án  kivégezték. 1886-ban
>>>>> boldoggá, halálának 400. évfordulóján, 1935-ben szentté avatták.*
>>>>>
>>>>>  *FISHER SZENT JÁNOS   **püspök, vértanú*
>>>>>
>>>>> *született: Beverly, Yorkshire, 1479 körül, **elhunyt: London, 1535.
>>>>> június 22.*
>>>>>
>>>>> [image: image.png]
>>>>>
>>>>> *Tizennégy éves volt, amikor Cambridge-be került*, *ahol előbb
>>>>> bakkalaureátust, majd doktori fokozatot szerzett teológiából. Huszonöt éves
>>>>> korában pappá szentelték. Nemcsak lelkipásztor volt, hanem tudós és
>>>>> humanista. Hamarosan protektorrá, később az egyetem kancellárjává nevezték
>>>>> ki. Amikor a király édesanyja őt választotta gyóntatójává, és minden ügyben
>>>>> tanácsát kérte, rávette, hogy alapítson két teológiai tanszéket, egyet
>>>>> Cambridge-ben, egyet Oxfordban.1504-ben, harmincöt évesen, Rochester
>>>>> püspökévé nevezték ki, ahol továbbra is igénytelenül és szerényen élt,
>>>>> járta a betegeket és a szegényeket, gyakran személyesen adta fel a betegek
>>>>> szentségeit. Órákon át tartózkodott olyan nyomortanyákon, ahol szolgája sem
>>>>> tudott megmaradni. Személyes szokásai szigorúak voltak, mint egy
>>>>> szerzeteséi, így például naponta csak négy órát aludt. Egyetlen szenvedélye
>>>>> volt: a könyvek. Azzal a szándékkal, hogy könyvtárát egykor majd a
>>>>> cambridge-i egyetem örökli, olyan gyűjteményt hozott össze, amely hamarosan
>>>>> Európa legkiválóbb állományai közé tartozott.*
>>>>>
>>>>> *Püspök korában is megtartotta a cambridge-i egyetem vezetését, ahol
>>>>> görög és héber tanszéket alapított, ő maga negyvennyolc éves korában még
>>>>> elkezdett görögül, majd ötvenegy évesen héberül tanulni. Rotterdami
>>>>> Erazmust meghívta professzornak Cambridge-be.*
>>>>>
>>>>> *Az általános fanatizmus korában* *János püspök mindig megőrizte
>>>>> józanságát. Írt egy négykötetes könyvet Luther ellen, de nem* *hunyt
>>>>> szemet az Egyház körein belül uralkodó visszaélések fölött sem. Amikor
>>>>> VIII. Henrik király 1522-ben beleszeretett Boleyn Anna udvarhölgybe, és
>>>>> minden eszközt fölhasznált, hogy* *a spanyol Aragóniai Katalinnal
>>>>> fönnálló házasságát fölbontassa, azt gondolta, hogy támaszt talál a
>>>>> rochesteri püspökben, aki* *iránt többször kimutatta jóindulatát.* A*mikor
>>>>> pápai legátus érkezett* *Londonba,* *hogy kivizsgálja* *a felbontandó
>>>>> házasság ügyét, egy ideig úgy látszott, sikerül a király terve, de János
>>>>> kijelentette, hogy egy házasságot ,,sem isteni, sem emberi hatalom nem
>>>>> bonthat föl; ennek a meggyőződésének hangsúlyozására kész saját életét is
>>>>> föláldozni''*. *Ekkor valóságos hajtóvadászat kezdődött ellene,
>>>>> kétszer bebörtönözték, egyszer meg akarták mérgezni, egy másik alkalommal
>>>>> puskagolyó csapódott be könyvtárának ablakán. De mindezeknél fájdalmasabban
>>>>> érintette püspöktársainak tanácsa, akik kompromisszumot terjesztettek
>>>>> eléje. ,,A várat azok árulják el, akiknek védeniök* *kellene'*' - *jegyezte
>>>>> meg keserűe*n.*Végül VIII. Henrik esküt követelt alattvalóitól, amely
>>>>> a Boleyn Annával kötött házasságát érvényesnek ismerte el, és a királyra
>>>>> ruházta a legfőbb egyházi hatalmat. Ekkor végképp eldőlt János püspök
>>>>> sorsa, börtönbe vetették, és ott tíz hónapon át senyvedett*. *A pápa
>>>>> eközben kinevezte bíborossá.* *Henrik király dühöngött: ,,Csak
>>>>> küldjön neki bíbor sapkát a pápa - kiabálta -, majd gondoskodom róla, hogy
>>>>> ne legyen feje, amelyre föltehesse!''*
>>>>>
>>>>> *1535. június 22-én hajnali öt órakor fölébresztették Fisher bíborost.
>>>>> ,,Ma délelőtt ki fogják végezni'' - mondták neki, mire ő ezt mondta: ,,De
>>>>> még túlságosan korán van, hagyjon még, kérem, egy kicsit aludni.'' Aztán
>>>>> még két órán át oly mélyen aludt, mint egy gyermek.*
>>>>>
>>>>> *A hosszú raboskodás annyira elgyengítette az idős férfit,* *hogy
>>>>> székben kellett a vesztőhelyre vinni.* *De* *amikor a vérpadon állt,
>>>>> hangja erősen zengett. Kijelentette, hogy a szent, katolikus Egyházért hal
>>>>> meg, és kérte az embereket, imádkozzanak érte, hogy a végsőkig állhatatos
>>>>> maradjon. Azután elimádkozta a Te Deumot és a zsoltárt: ,,Te benned bízom,
>>>>> Uram...'' Megbocsátott * *hóhérjának,* *és fejé**t **a tőkére
>>>>> hajtotta*.
>>>>>
>>>>> *Testét egy napig ott hagyták heverni, aztán valami gödörbe vetették.
>>>>> Fejét póznára tűzve a londoni hídra állították, és ott hagyták tizennégy
>>>>> napig. Azt mondják, olyan volt, mintha élne: orcái enyhén pirosak voltak,
>>>>> és arcvonásain a mélységes béke kifejezése ült. Két hét után nagy barátja,
>>>>> Morus Tamás feje* *került a helyére.*
>>>>>
>>>>> *1935-ben avatta szentté XI. Pius pápa.*
>>>>>
>>>>> *Rotterdami Erasmus mondta róla: ,,Nincs nála bölcsebb emberünk és
>>>>> szentebb püspökünk.''*
>>>>>
>>>>> *Fisher János négykötetes munkát írt Luther* *ellen. Amikor azonban
>>>>> valaki gratulált neki ehhez, azt válaszolta: ,,Talán jobb lett volna, ha
>>>>> helyette inkább imádkozom.''*
>>>>>
>>>>> Hogy Fisher püspök az általános vallási fanatizmus korában mennyire
>>>>> világosan ítélt, mennyire jól látta és néven nevezte a katolikus Egyházban
>>>>> fennálló visszaéléseket is, mutatja egy idézet Luther- könyvéből:
>>>>> ,,Szeretném, ha a római pápák megreformálnák püspökeik erkölcseit,
>>>>> amennyiben a nagyravágyást, mohóságot és fényűző életet száműznék belőlük.
>>>>> Ez az egyetlen eszköz azoknak elhallgattatására, akik a pápát
>>>>> gyalázkodásokkal halmozzák el. Ha ezt halogatja, hamarosan Isten büntető
>>>>> ítéletétől kell tartanunk.''
>>>>>
>>>>> .....
>>>>>
>>>>> *Istenünk, te a vértanúk halálában mutattad meg Egyházadnak a hit
>>>>> legszebb példáját. Fisher Szent János és Morus Szent Tamás közbenjárására
>>>>> add, hogy hitünket ne csak szóval valljuk, hanem életünkkel is tanúsítsuk.
>>>>> A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a
>>>>> Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.*
>>>>>
>>>>>
>>>>> https://ktp.hu/hitunk-es-eletunk/unnepek/egyhazi-unnepek/morus-szent-tamas-es-fisher-szent-janos
>>>>>
>>>>> _______________________________________________
>>>>> Grem mailing list
>>>>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>>>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>>>
>>>> _______________________________________________
>>> Grem mailing list
>>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250625/b1c84db5/attachment-0001.html>
--------- következő rész ---------
A non-text attachment was scrubbed...
Name: image.png
Type: image/png
Size: 308855 bytes
Desc: nem elérhető
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250625/b1c84db5/attachment-0002.png>
--------- következő rész ---------
A non-text attachment was scrubbed...
Name: image.png
Type: image/png
Size: 326291 bytes
Desc: nem elérhető
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250625/b1c84db5/attachment-0003.png>