[Grem] Milyen jelekre kell figyelnünk, ha nem akarjuk, hogy gyermekünk az LMBTQ-lobbi karjaiba hulljon? – brit szakértő a Mandinernek!

[KEA]

Milyen jelekre kell figyelnünk, ha nem akarjuk, hogy gyermekünk az 
LMBTQ-lobbi karjaiba hulljon? – brit szakértő a Mandinernek!

Joanna Williamns brit oktatásügyi szakértő mindent elmondott a nyugati 
woke őrületről és a digitális gyermekvédelemről, például azt, hogy a 
törvénytől hiába várjuk, hogy vigyázzon a gyermekeinkre.

Mandiner, 2025.06.19. -- Tari Tamás
https://mandiner.hu/kulfold/2025/06/milyen-jelekre-kell-figyelnunk-ha-nem-akarjuk-hogy-gyermekunk-az-lmbtq-lobbi-karjaiba-hulljon-brit-szakerto-a-mandinernek


A kormányzati politika és kommunikáció évek óta kiemelt figyelmet fordít 
a gyermekvédelemre, és igyekszik megóvni a hazai ifjúságot, és tágabb 
értelemben a családokat attól a gyakran lopakodva begyűrűző ideológiai 
áramlattól, ami a nyugati világ jelentős részét már „fojtófogásban” 
tartotta az elmúlt évtizedben.

Ezt is ajánljuk a témában
Célkeresztben a gyermekvédelem: már az Európai Unió Bírósága előtt van a 
magyar gyermekvédelmi törvény

Folytatódik a jogi csata Magyarország és Brüsszel között a sokat 
vitatott törvény ügyében.

Joanna Williams brit oktatásügyi szakértővel – aki hat hónapot töltött 
hazánkban – nemcsak a woke ideológiáról beszélgettünk az MCC Budapest 
Summit 2025 alkalmából, hanem azt is körüljártuk, hogyan tudnak 
védekezni ellene a szülők. Szóba került, hogy milyen jelekre érdemes 
figyelni, ha nem szeretnék, hogy gyermeküket bármiféle ártalom érje, és 
mik lehetnek a szellemi ellenállás alapkövei.

Ezt is ajánljuk a témában
MCC Budapest Summit: Így állhat Magyarország a technológiai fejlődés élére

Meg kell őrizni a technológiai fejlődés és a társadalmi béke közötti 
egyensúlyt.
Közösségi nyomás és mesterséges szorongás

Williams szerint a woke kategóriába tartozó fogalmak egyik központi 
eleme az identitáspolitika: „Ennek a lényege, hogy az embernek egy olyan 
azonosságtudatot kell kialakítania, amely a bőrszínén, a szexualitásán, 
a nemi identitásán vagy egyéb veleszületett tulajdonságain alapul. Ez 
pedig rendkívül nagy, és teljesen felesleges nyomást helyez az 
emberekre, különösen a fiatalokra.”

A szakértő az elmúlt tíz év olyan online trendjeit sorolta fel 
példaként, mint az Instagram-profilokban feltüntetett, a nemi identitást 
kifejező személyes névmások, vagy a közössági médiában a Black Lives 
Matter mozgalommal, illetve George Floyd halálával kapcsolatos 
szimpátianyilvánítás különböző módjai.

Ezt is ajánljuk a témában
Öt éve halt meg az ember, aki miatt felfordult Amerika

George Floydnak köszönhetjük a „Black Lives Matter” mozgalmat.

Szerinte a digitális világ különösen érzékenyen rezonál ezekre a 
kezdeményezésekre, mert a gyerekek nagyon fogékonyak a csoport- és 
közösségképző folyamatokra:

Ha a fiatalok nem vesznek részt ezekben, azt kockáztatják, hogy a 
társaik kiközösítik őket.”

Hozzátette: „Szerencsésnek mondhatom magamat, hogy még azelőtt nőttem 
fel, hogy ez a jelenség elterjedt volna. Tőlem soha, senki sem kérdezte 
a személyes névmásaimat, és úgy nőttem fel, hogy tudtam: lány vagyok.”

Rámutatott, hogy a ’80-as évek Nagy-Britanniájában teljesen természetes 
volt az, amit mára sokan ideológiai okokból megkérdőjeleznek: egy nő 
bármit el tud érni a társadalomban, hiszen Margaret Thatcher volt az 
ország miniszterelnöke.

Williams szerint az, „hogy egyes felnőttek például nem hagyják elfogadni 
a gyermekek számára a legalapvetőbb biológiai tényeket, összezavarják és 
azzal nyomasztják őket, hogy az ember nemi identitása egy fejben létező 
érzés, amin aggódni kell, és amit megfelelő módon kell a külvilág elé 
tárni, teljesen felesleges, mesterséges feszültségkeltés”.
Joanna Williams az MCC Budapest Summit 2025-ön
Forrás: MCC

Rámutatott arra is, hogy

a közösségi média rákényszeríti fiatalokat az ilyen színvallásokra, 
amiből majdnem lehetetlen kimaradni, hiszen az is egyfajta politikai 
véleménynyilvánításként értelmezhető”.

Lényeges megállapítása volt, hogy ilyesfajta nyomást a nyugati 
társadalmak egyik korábbi generációja sem tapasztalt. Arra is 
rámutatott, hogy a nemi identitással kapcsolatos érdeklődés mindenkinél 
teljesen természetes dolog, főleg a pubertás kor idején, ahogy az is, 
hogy szoronganak a testi, biológiai adottságaik miatt:

A veszélyt az jelenti, ha olyan dolgokból csinálunk felesleges 
problémát, amelyek idővel maguktól megoldódnak, és az esetke túlnyomó 
többségében nem kell hozzájuk hormonterápia, vagy nemváltó műtét.”
Ne a jogszabályoktól várjuk a megoldást

A szakértő úgy látja, nem véletlen, hogy egyes nyugati országok 
korhatárhoz kötnék az internet és a közösségi média használatát, vagy az 
okostelefonok birtoklását. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy „a 
gyerekek nagyon leleményesek, ha akarnak valamit, akkor módot találnak 
rá, hogy hozzáférjenek, ahogy mi is megoldottuk, hogy fiatalon cigihez 
vagy sörhöz jussunk”. Közölte:

A fiatalok online jelenlétét elsősorban a szülők és a tanárok tudják 
szabályozni. Nekik kell szigorúnak és következetesnek lenni ezen a 
téren. Alkalomadtán tudniuk kell nemet mondani a gyerekeknek, és meg 
kell húzzák a kellő határokat.”

Erre két lehetőséget ajánlott: személyes példaként a családi étkezéseket 
hozta fel, amelyeken nincs helye sem a telefonnak, sem a háttérben 
bömbölő tévének. Ezzel tiszteletre taníthatjuk a gyerekeket, és egyben 
kiváló alkalmat teremtünk a velük való őszinte, érdeklődő beszélgetésre.

A tanároknak ugyanilyen határozottnak kell lenniük a tanteremben, ahová 
egyáltalán nem valók a telefonok”

– fejtette ki Joanna Williams, hozzátéve:

„Mindezek mellett izgalmassá kell tennünk a való világot a gyermekek 
számára, hogy ott akarjanak időt tölteni az online közeg helyett, a 
hús-vér barátaikkal. Ne hagyjuk, hogy egész nap saját magukon járjon az 
agyuk, és a szobában ülve csak a telefont bújják.”

Ezt is ajánljuk a témában
Szakértő a mobiltelefon-használat iskolai korlátozásáról: Szükséges, de 
nem elégséges

A szülőknek, pedagógusoknak és az iskoláknak együtt kell kiállnia a 
telefonmentes iskolákért, hogy a következő generáció ne mobilfüggőként 
nőjön fel.
Nemcsak a gyerekeket célozzák

Joanna Williams arra az érdekes jelenségre is rámutatott, hogy a woke 
ideológia, vagy az LMBTQ-lobbi a legerősebb nyomást nem mindig a 
gyerekekre, hanem sokszor

a szülőkre igyekszik kifejteni, hiszen ők a család tekintéllyel és 
társadalmi autonómiával rendelkező tagjai, akik gyakorlati döntéseket 
hozhatnak.

A szülőkre, és különösen az édesanyákra gyakorolt nyomás szerinte 
„borzasztó erkölcsi felelőtlenség”, ami gyakran érzelmi zsaroláskén 
jelentkezik: „Ha valakit arra akarnak rászorítani, hogy hormonkezelésre 
járassa, vagy műtétre vigye a fiát vagy a lányát, akkor annak azt 
igyekeznek bemesélni, hogy ellenkező esetben öngyilkos lehet a 
gyermeke.” Holott a statisztikák jól mutatják, hogy épp az úgynevezett 
„transz közösségben” messze a legjelentősebb az öngyilkosságok aránya.

Ezt is ajánljuk a témában
Sunyi csúsztatásokkal van tele a Háttér Társaság a Melegekért MCC-t 
kritizáló közleménye – és ez még nem minden

A Háttér Társaság érvelése pont azokat igazolja, akiket kritizálni 
szeretne. Egyébként meg nincs konszenzus arról, hogy az ő emberi jogi 
értelmezésük lenne a valódi. Szilvay Gergely írása.

A szakértő szerint a felnőtteket is fel kell világosítani ezekről a 
manipulációs módszerekről, illetve tudatosítjuk bennük, hogy

a legjobb, amit szülőként tehetnek, ha türelmesek, megértőek és kedvesen 
a gyermekükkel, és nem ugranak bele egyből olyan dolgokba, amik 
visszafordíthatatlanul és gyökeresen megváltoztatják a fiatalok életét”.

Szerinte, ha a kamaszoknak nem hagyjuk, hogy tetőtől talpig 
kitetováltassák magukat, akkor pláne nem szabad hagyni, hogy ilyen 
fajsúlyú döntésekbe belehergeljék őket.

„Mondj el mindent nyugodtan, mit és hogyan gondolsz ezzel kapcsolatban, 
de várjuk meg, amíg 18 éves leszek, és nézzük meg, hogy akkor is így 
gondolod-e. Ez a legcélravezetőbb hozzáállás” – hangsúlyozta a szakértő.
Forrás: MCC
A tanár nem mindig szövetséges?

Williams arra is figyelmeztetett, hogy a negatív tendenciák és a nyomás 
az iskolából is érkezhet, például a túl korai, a puszta biológián 
túllépő szexuális felvilágosítás formájában:

A kapcsolatok, az identitás, a szexualitás nagyon intim, nagyon 
személyes dolgok. Ha ezekről tanítanak az iskolában, az túlmegy azon a 
határon, ami a pedagógus feladata, és belekontárkodik abba, ami a 
szülőre tartozik.”

Szerinte az a tanár, aki ilyen mélységekbe merül a témában, nincs 
tekintettel a gyermekek legszemélyesebb gondolataira, érzéseire, és 
„azzal, hogy ezt tantermi kontextusban tárgyalják, megfosztják a 
fiatalokat a privát, személyes énjüktől, ami nagyon veszélyes, és 
beláthatatlan mentális károkat okozhat”.

Hozzátette:

Ezzel megfosztják a gyermekeket az ártatlanságuktól, ami egyszerűen 
förtelmes.”
A megfelelő ellenszer: a tudás

Azzal a paradox helyzettel kapcsolatban, hogy a kormány következetes 
politikájának hála a magyar családoknak nem kell erőszakos 
gender-közbeszéddel, nemváltó műtétekkel és minden eddiginél intenzívebb 
LMBTQ-lobbival szembesülniük, ahogy a nyugati országoknak, és ezért a 
társadalom számottevő hányada el sem hiszi, hogy ezek a jelenségek 
valósak, Joanna Williams így fogalmazott:

Bárcsak hazugság vagy orosz dezinformáció lenne... Ezek ellen a káros 
eszmék ellen a leghatásosabb védekezés a megelőzés, ha egyszer már 
gyökeret vertek egy ország társadalmában, sokkal nehezebb fellépni ellenük.”

Ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy a digitális korban az 
országhatárok már ennek sem szabnak gátat. A gyerekek az online térben, 
de a nemzetközi popkultúrában is minden további nélkül találkozhatnak 
ezekkel a gondolatokkal:

Ha a szülők nincsenek felvértezve ez ellen a szükséges erkölcsi alappal 
és nem veszik komolyan ezeket az alattomos ideológiákat, nem készülnek 
fel arra, hogy ellentartsanak nekik, akkor önkéntelenül is veszélynek 
teszik ki a gyerekeiket.”

A szakértő szerint a kellő morális muníciót szolgáltathatja a vallás, és 
az erős nemzeti öntudat, ezeknek pedig szerinte Magyarország nincs híján.

Ezt is ajánljuk a témában
MCC Budapest Summit: Sok veszélyt jelent a technológia a gyerekekre

A digitális eszközök nem pótolhatják a személyes figyelmet és a közös időt.
Merjünk bízni a gyerekünkben, de ne legyünk lusták

Williams fontosnak nevezte azt is, hogy vegyük észre az intő jeleket: 
„Ha az eddig visszahúzódó gyermekünk hirtelen nagyon kijárós és 
feltűnősködő lesz, vagy ha az extrovertált gyermek magának valóvá és 
csendessé válik, szólaljon meg a fejünkben a vészcsengő, hogy valami 
nincs rendben.”

Hozzátette, hogy ilyen esetekben mindennél fontosabb a megértő, őszinte 
odafordulás és a lehetőleg mindennapos, tartalmas, személyes 
beszélgetés. Így sokkal biztosabbak lehetünk benne, mi folyik a 
gyerekünk életében. Azt is előnyösnek nevezte, ha a szülők és a tanárok 
szintén képesek együttműködni a gyermekek érdekében, és tudnak 
hatékonyan kommunikálni egymással.

Ugyanakkor nagyon fontosnak vélte, hogy az sem jó, ha a szülők 
rátelepszenek a gyerek magánéletére:

Ne legyünk helikopterszülők, bízzunk a fiatalokban.”


Forrás: MCC

„A kihívások jó része eddig minden generáció életében létezett: a 
tizenévesek mindig is lázadni fognak, a különbség csak az, hogy mi ellen 
és hogyan teszik ezt. Viszont ahhoz, hogy egészséges felnőtté váljanak, 
szükséges, hogy legyen saját mozgásterük.”

Williams azt is hangsúlyozta, hogy ebbe a hibázás lehetőségének is bele 
kell férnie bizonyos fokig, ez pedig a technológiai kihívásokkal szemben 
is fennáll: „Nagyon könnyű azt mondani, hogy például 16 éves korig 
tiltsuk meg a gyerekeknek az internet, vagy a közösségi média használatát.”

De azt nem lehet minden előzmény nélkül rájuk zúdítani annyi idősen, 
ahol meghúztuk a határt, hiszen akkor tényleg teljesen védtelenek 
lesznek a veszélyeivel szemben. Persze, a másik véglet sem jó, amikor 
ötévesek kezébe nyomnak telefont.”

A szakértő úgy véli, hogy a digitális tér kapcsán is apránként építhető 
fel az a bizalom, ahogy például megtanítjuk a gyerekeknek, hogyan 
keljenek át biztonságosan egy úttesten, hogyan menjenek el egyedül a 
boltba, majd az iskolába.

A szülőknek tudniuk kell, hogy ők vannak nyeregben, ők irányítanak, ők 
szabják a határokat, de fontos, hogy nem spórolhatják meg a gyerekek 
nevelésébe fektetett energiát és a példamutatást”

– foglalta össze tanulságként Joanna Williams.
Kicsoda Joanna Williams?

Dr. Joanna Williams brit oktatáspolitikai szakértő, író és publicista, a 
Cieo nevű agytröszt alapítója és igazgatója. Korábban egyetemi 
oktatóként és az Academics for Academic Freedom mozgalom tagjaként a 
szólásszabadság élharcosa volt. A Policy Exchange nevű londoni 
jobbközép-konzervatív intézet oktatási és kulturális részlegének 
vezetője. Munkásságában rendszeresen bírálja a woke ideológiát, és a 
klasszikus liberalizmus értékeit védi. Számos könyve jelent meg az 
oktatás, nemiség és identitáspolitika témájában.
-- 

Üdvrivalgással:
KEA.