[Grem] Itt a nagy bukta, ezt nem lehet kimagyarázni: Von der Leyenék titkos szerződéseket kötögetnek nem kormányzati szervezetekkel!

KEA kea at turul.banki.hu
2025. Jún. 15., V, 07:29:42 CEST


[linkek az eredeti szövegben, többek között a hivatkozott Die 
Welt-cikkre is]

* * *

Itt a nagy bukta, ezt nem lehet kimagyarázni: Von der Leyenék titkos 
szerződéseket kötögetnek nem kormányzati szervezetekkel!

Mintha a kormány suttyomban civileket bérelne fel, hogy kössenek bele 
valamely település saját, legitim beruházásaiba.

Mandiner, 2025.06.14. -- Francesca Rivafinoli
https://mandiner.hu/kulfold/2025/06/itt-a-nagy-bukta-ezt-nem-lehet-kimagyarazni-von-der-leyenek-titkos-szerzodeseket-kotogetnek-nem-kormanyzati-szervezetekkel



Méltatlanul kevés figyelmet kapott a Die Welt tényfeltáró cikke, amely 
szerint

az Európai Bizottság titkos szerződéseket kötöget nem kormányzati 
szervezetekkel

és eurószázezreket fizet nekik annak érdekében, hogy konkrét ügyekben a 
számára kívánatos módon befolyásolják az európai parlamenti 
képviselőket, sőt, magának a Bizottságnak a tisztviselőit; vagy 
éppenséggel bírósághoz forduljanak különféle uniós vállalatokkal 
szemben. Ellenzéki barátaink ne is ostorozzák magukat, ha gőzük sincs, 
miről van szó:

az Európai Bizottság által is finanszírozott kedvenc hírportáljaik csuda 
szemérmesen hallgatnak a dologról.

Kínos is az, ismerjük el. Még ha nem is teljesen példa nélküli: 
januárban a De Telegraaf ablakán fújt be a szél hasonló dokumentumokat a 
rejtett lobbitevékenységekről, sőt, egy német néppárti EP-képviselő már 
évek óta kutakodik az adófizetői eurók efféle fura felhasználásának ügyében.

A most kiszivárgott új információk szerint „A Föld Barátai” nevű 
szervezet például arra kapott 280 millió forintnyi pénzt a Bizottság 
egyik főigazgatóságától, hogy ügyesen lebeszéljék ugyanazon Bizottság 
másik főigazgatóságát a dél-amerikai Mercosurral tervezett 
szabadkereskedelmi megállapodásról –

amely tranzakcióban Daniel Freund árgus szemei természetesen semmiféle 
kivetnivalót nem találnak.

Kábé mintha Magyarországon az Energiaügyi Minisztérium civil 
szerezeteket bérelne fel arra, hogy keresztbe tegyenek a Külgazdasági 
Minisztérium valamely projektjének. Nem az lenne a hatékony kormányzás 
és a felelős közpénzfelhasználás első számú bizonyítéka, valljuk be.

Egy másik, környezetvédelmi-egészségügyi NGO-nak hasonló összegű 
támogatás fejében 50 és 80 közötti mennyiségű Twitter-bejegyzést kellett 
felmutatnia, továbbá négy–hat EP-képviselővel kellett találkoznia 
bizonyos plenáris szavazások előtt (a 720 tagú Európai Parlamenthez 
viszonyítva ez olyan, mintha egy civil szervezet arra kapna pénzt a 
magyar kormánytól, hogy beszélgessen el egy vagy két országgyűlési 
képviselővel).

Ha én lennék „kiábrándult fideszesekre” vadászó néppárti EP-képviselő, 
biztosan rámozdulnék a témára,

kanyarítva néhány elhatárolódó sort, amelyben leszögezem, hogy 
megkérdőjelezhetetlen européerségem mellett az efféle obskurus 
pénzmozgások és nyomásgyakorlások számomra is tűrhetetlenek, engem ilyen 
módszerekkel ugyan be nem cserkésznének soha – de elismerem, nem 
megfelelő az időpont a brüsszeli ügyek figyelésére és kommentálására, ha 
az EP-képviselő épp beénekel, hogy Jakab Péterrel versengjen a politikai 
celebek X-Faktorában.

Persze tény, hogy elvont dolog a hatalmi ágak szétválasztása, és akár 
elméleti problémának is tűnhet, hogy

a végrehajtó hatalomnak minősülő Bizottság igyekszik befolyást 
gyakorolni a törvényhozó hatalomnak minősülő Parlamentre

– a képviseleti demokrácia barátainak és az autoriter hatalomgyakorlás 
megvetőinek mégis minimum pikánsnak kellene érezniük a helyzetet. Miután 
a választott politikusok alkotta Bundestag döntött arról, hogy 
Németország legkésőbb 2038-tól nem termel többé szénből villamos 
energiát, az Európai Bizottság kinevezett brüsszeli tisztviselői 
megbíztak egy civil szervezetet, hogy a klímavédőkkel együttműködve 
hasson oda a dolgok felgyorsítása érdekében (többek között a különféle 
engedélyek megtámadása, valamint német cégekkel szembeni fellépések 
révén, mondván, ha vegzálják a vállalatokat, majd elmegy a kedvük a 
szénerőműbiznisztől).

Mintha a magyar kormány suttyomban civileket bérelne fel, hogy menjenek 
és kössenek bele valamely település saját, legitim beruházásaiba.

Magyar szemmel persze nem újdonság, hogy az Európai Bizottság nagy 
erőkkel igyekszik felülírni a választói akaratot, a naivabbak azonban 
ezen a ponton mégis rácsodálkozhatnak arra, hogy a jelek szerint e 
tekintetben még Németország és a mégoly eminens zöldpolitikája sincs 
biztonságban.

Érdekesség, hogy cikkének közzététele előtt a Welt természetesen 
megkereste az Európai Bizottságot, választ azonban nem kapott; a cikk 
megjelenése után viszont szólásra emelkedett Brüsszel, kijelentvén:

„Nincsenek NGO-kkal kötött titkos szerződések”. Hanem csupán „támogatási 
megállapodások” vannak

(amelyeket viszont a Bizottság máig sem tett közzé, ergo titkosak). Hogy 
ez mennyiben releváns terminológiai distinkció egy olyan intézmény 
esetében, amelynek az se okoz gondot, hogy sms-ekben boltoljon le 
nagyszabású ügyleteket, az nem teljesen egyértelmű; még izgalmasabb 
azonban a Welt által megnevezett „nem kormányzati” szervezetek 
reagálása: helyenként szóról szóra megegyező közleményeket adtak ki ugyanis.

„A Föld Barátai” nevű szervezetnek Amszterdamban van egy titkársága, de 
egyébként decentralizált, alulról építkező hálózatról van szó,

míg az említett környezetvédelmi- egészségügyi NGO brüsszeli székhellyel 
fog össze különféle tagszervezeteket – ehhez képest egyik is, másik is 
egyformán érvel: hivatkoznak arra, hogy a nagyvállalatokhoz képest a 
civil szervezetek milyen elenyésző összegből gazdálkodhatnak, továbbá 
sérelmezik a hónapok óta zajló „lejárató” kampányt.

„Saját” nyilatkozataik olyanok, mint amikor a diák a szünetben 
osztálytársáról másolja le sebtiben a házi feladatot:

az elején néhol még változtatgat egy-két apróságon, szinonimát keres 
vagy tömörít, a becsöngetés közeledtével azonban már szolgaian átvezeti 
az eredeti fogalmazást, betűről betűre. Az már a mi fantáziánkra van 
bízva, hogy az NGO-k esetében mi a valószínűbb: hogy egyik szervezet 
másolt a másikról, forrásmegjelölés nélkül, sajátjaként adva el mások 
szellemi termékét,

vagy mindkét szervezet azonos sillabuszt kapott, ugyanonnan, ahonnan a 
támogatás érkezett.

Hogy egy picike kis szuverenitáskáról lemondva egy az egyben azt vallják 
magukénak és azt hirdessék, amit nekik egy brüsszeli irodában, odafent 
megírtak.

-- 

Üdvrivalgással:
KEA.


További információk a(z) Grem levelezőlistáról