[Grem] Megint Téved a 3 Pázmányos Pszichológus

2025. Júl. 30., Sze, 21:04:01 CEST

*Kedves Kati! *Nagyon köszönjük! Átmásolom a 3 pázmnányos pszichológust és
alattomos megnyilatkozásukat tárgyaln eredeti levelezésbe.

*Kedves Lista! *Légyszi *NE ITT *válaszojatok, hanem az  eredeti "A Pázmány
BTK dékánja egy a Kat.Egyh. tanításával ellentétes, a PPKE nevében
publikált cikkről + a PPKE katolikus szellemiségéről"  tárgyú levelezésben'

On Wed, Jul 30, 2025 at 7:22 PM Katalin Havasi <havkati at yahoo.com> wrote:

> Kedves Levtársak!
>
> Ez egy elterjedt tévedéseket tisztázó, érdekes cikk az egyház és a
> tudomány viszonyáról Kopernikusz, Galilei és Giordano Bruno munkássága
> fényében.
>
>
>
> Megint téved az új HVG-s cikkében a három pázmányos pszichológus
> 2025. július 30. 11:17
>
> Ezúttal Kopernikuszról, Galileiről és Giordano Brunóról.
> [image: Olvasási idő]
> 26 p
> [image: Like]
> 27
> [image: Dislike]
> 0
> [image: Komment]
> 44
> [image: Könyvjelző]Mentés
> [image: Megosztás]
> [image: null][image: Szilvay Gergely]
> Szilvay Gergely <https://mandiner.hu/szerzo/szilvay-gergely>
> Facebook
>
> MEGINT TÉVED ÚJ HVG-S CIKKÉBEN  A HÁROM PÁZMÁNYOS PSZICHOLÓGUS, EZÚTTAL
> KOPERNIKUSZRÓL, GALILEIRŐL ÉS GIORDANO BRUNÓRÓL
> Azt írja a „három pázmányos pszichológus, Kengyel Judith Gabriella, Szondy
> Máté és Zsila Ágnes új cikkében a HVG-ben („A pázmányos pszichológusok új
> cikke: Korlátozhatja-e a vallás vagy a politikai korrektség a tudományt?”),
> tévesen:
>
> „A katolikus egyház különösen élen járt a tudományos cenzúra tradíciójának
> meghonosításában. Kopernikusz könyvét például tiltólistára tette, miután az
> Ószövetség egyes soraival ellentmondásba került, hogy a Föld kering a Nap
> körül. Súlyosabb büntetést szenvedett el Giordano Bruno, aki Kopernikusz
> elméletét továbbgondolva nemcsak azt állította, hogy a Föld kering a Nap
> körül, hanem az univerzum végtelenségének gondolatát is felvetette. Mivel
> nem volt hajlandó visszavonni tanait, a katolikus egyház inkvizíciója elé
> kellett állnia eretnekségért, és máglyán megégették.
>
> Galileo Galilei bolygó-megfigyelései ugyancsak szemben álltak a katolikus
> egyház világnézetével, így a tudósnak nyilvánosan vissza kellett vonnia
> tanait, könyveit pedig betiltották. A katolikus egyház nem kapkodta el
> annak beismerését, hogy tévedett, ugyanis 359 év telt el, mire 1992-ben
> visszavonta az ítéletet.”
>
> Vegyük sorra a három pszichológus tévedéseit az egyház és tudomány
> viszonyáról, Kopernikuszról Galileiről és Brunóról. Már csak azért is, mert
> nem önhibájukból tévednek, a „felvilágosítás” ugyanis ezesetben történelmi
> álhíreket terjesztett az egész nyugati társadalomban. Ez csak a fizetős
> cikk eleje, lehetne a további állításaikkal is foglalkozni, de most ezekre
> szorítkozom, mert így is hosszú lesz, és ezek elterjedt tévedések.
>
> Az egyház és a tudomány
>
> Edward Grant szerint a kereszténység alapvetően mindig is támogatta a
> tudományt, és a modernitás tudományos forradalmának a keresztény középkor
> teremtette meg az előfeltételeit. (The Foundations of Modern Science in the
> Middle Ages Their Religious, Institutional and Intellectual Contexts,
> Cambridge University Press, 1996, 168-206.)
> J. L. Heilbron szerint pedig a katolikus egyház több pénzügyi és
> társadalmi támogatást nyújtott az asztronómia kutatásának hat évszázad
> alatt, egészen a felvilágosodásig, mint bármilyen más intézmény. (The Sun
> in the Church – Cathedrals as Solar Observatories, Cambridge University
> Press, 1999, 3.)
> Gerard M. Verschuuren pedig a tudományellenes egyház mítoszáról ír 2018-as
> kötetében, melyben szétszedi a Galilei-, a Darwin-, a Teilhard de Chardin
> körüli, a Hawking- és a Dawkins-mítoszt. (The Myth of an Anti-Science
> Church, Angelico Press).
> Végül igen kiváló, ókortól napjainkig és más vallásokra is kitérő történet
> adja vallás és tudomány viszonya történetének Nicholas Spencer Magisteria:
> The Entangled Histories of Science and Religion című műve (OneWorld, 2023),
> mely kitér Galileire is.
> Ugyanakkor a teológia is egy tudomány, aminek megvan a maga területe, amin
> a természettudománynak nem sok keresni valója van – igaz, határterületek
> vannak, ahol mindkettőnek van illetékességi köre.
>
> Kopernikusz
>
> Nicolaus Kopernikusznak 1543-ban, halála előtt jelent meg heliocentrikus
> világképet tükröző munkája, a De revolutionibus orbium coelestium. Római
> katolikus körökben Kopernikusz könyve a 16. század folyamán végig beépült a
> tudományos tananyagokba. Például a Salamancai Egyetemen (mely a katolikus
> tomista filozófia egyik központja volt) 1561-ben a csillagász hallgatók
> által választhatott négy tankönyv egyikévé vált, 1594-ben pedig egyenesen
> kötelezővé tették.
> Persze ellenzői is voltak mindig, főleg protestáns oldalról, de nem csak.
> Katolikus részről az ellenállás csak hetvenhárom évvel később kezdődött,
> Galilei kapcsán. 1616. március 5-én az Index Kongregációja betiltotta
> Kopernikusz munkáját „kijavításig”, és 1620-ban ezeket a javításokat
> jelezték is. Kilenc mondatot, amelyekben a heliocentrikus rendszert
> biztosnak ábrázolták, ki kellett hagyni vagy meg kellett változtatni úgy,
> hogy az csak hipotézis legyen. Ezzel engedélyezték a könyvet. 1758-ban
> Kopernikusz könyve formálisan is lekerült XIV. Benedek átdolgozott
> Indexéről.
>
> Azaz a három pszichológus állítása, hogy Kopernikusz könyve indexre
> került, technikailag, mind puszta tény ugyan igaz, de valójában a történet
> sokkal árnyaltabb volt, és ez csak egy rövid időszak volt.
>
> Kopernikusz idejében egyébként volt másik két kihívója is az
> arisztotelészi-ptolemaioszi világképnek. Johannes Kepler heliocentrikus
> modellje szerint a bolygók inkább ellipsziseken mozognak, nem körökön – és
> ez pontosabbnak bizonyult Galilei modelljénél. A másik a dán csillagász
> Tycho Brache (1546-1601) geocentrikus modellje volt, ami szerint a Hold és
> a Nap a Föld körül forog, a bolygók pedig a Nap körül. Ez a modell jól
> magyarázta a Vénusz fázisait. Kopernikusz és Brache modellje matematikailag
> azonos volt a kor megfigyelési lehetőségeit tekintve, és Brache modellje
> belepasszolt az összes addigi ismeretbe, adatba, ezért az ő modellje csak
> Newton 1687-es gravitációs elméletével került ki a pixisből.
> Galilei
> Az sem igaz, hogy Galileit 1992-ben rehabilitálták. Legalábbis számos
> másik év pályázhatna joggal eme címre: 1741, 1758, 1835, 1939 és 1966.
> 118 évvel Galilei pere után, 1741-ben XIV. Benedek pápa kiadta Galilei
> egész életművére az imprimaturt, kiadási engedélyt, beleértve az ominózus
> Discorsit (Párbeszédek a két legnagyobb világrendszerről, a ptolemaiosziról
> és a kopernikusiról, 1632), melyet elláttak egy teológus előszavával, és
> kicsit valóban cenzúráztak. A heliocentrizmust népszerűsítő munkák tilalmát
> általánosságban 1758-ban oldotta fel az egyház. Formálisan 1835-ben vették
> le az Indexről, a tiltott könyvek listájáról (Index Librorum Prohibitorum,
> 1560-1966) a Discorsit. XII. Piusz pápa 1939-ben „a vakmerő kutatók egyik
> hőseként” emlegette Galileit. A II. Vatikáni Zsinat 1966-os, Gaudium et
> spes kezdetű dokumentumában is „rehabilitálta” a tudóst.
>
> Amit a három pszichológus 1992-ként emleget, az egy hosszabb, 1979-1992
> közti folyamat vége volt. Szent II. János Pál pápa részéről, aki több
> kijelentést is tett Galileire vonatkozóan. 1979. november 10-én Einsteinre
> emlékezve mondott beszédet a pápa, kifejezve sajnálatát amiatt, ahogy „az
> egyház emberei és szervezetei” kezelték Galileit, azt remélve, hogy „a
> teológusok, tudósok és történészek az őszinte együttműködés szellemétől
> lelkesítve mélyebben tanulmányozzák majd a Galilei-ügyet, és lojálisan
> felismerik a sérelmeket, bármilyen oldalról is érkezzenek”.
>
> Ezután 1981-ben felállított egy bizottságot, hogy kivizsgálják a
> Galilei-ügyet. Majd 1983-ban is mondott egy beszédet, mivel ekkor volt
> Galilei inkvizíció által vizsgált Discorsi című művének kiadásának 350.
> évfordulója, s ebben nagyjából ugyanazokat a gondolatokat idézte fel, mint
> előző beszédében, méltatva Galileit. A bizottság 1992-ben fejezte be a
> munkát, a pápa azzal nyugtázta a dolgot, hogy a Galilei-ügy tanulság az
> egyház számára.
>
> Galileit nem égette el az inkvizíció, valójában három év házi őrizetre és
> hét bűnbánati zsoltár heti egyszeri elmondására ítélték. A három évet
> először a toszkán hercegeknél, majd barátja és tanítványa, Ascanio
> Piccolomin sienai érsek vendégeként az érseki palotában, majd a Firenzéhez
> közeli Arcetri professzori kúriájában töltötte le, végig szabadon
> dolgozhatott és disputálhatott, a Mediciek havi nyugdíjából és a pápai
> állam által folyósított járadékból élt élete végéig. Nem fedezte fel, hogy
> a Föld gömbölyű, nem ő találta fel a teleszkópot, nem igazolta a
> heliocentrizmust, nem hallgattatták el a tudományellenesek, nem dobált le
> semmit a pisai ferdetoronyról és nem mondta, hogy „mégis mozog a föld”.
>
> Miután Galilei 1633-ban Rómába utazott a perére, először a Medici-villában
> lakott, majd őrizetbe vették: ezután „börtöne” egy heliocentrizmus-párti
> kongregációs hivatalnok lakása volt, ahol öt szoba állt a rendelkezésére,
> saját szolgálókkal, ingyen ellátással.
> Ami az egész ügyet illeti: valójában elsősorban nem a hit és tudomány
> közti ütközésről volt szó. Két természettudományos kozmológiai elmélet
> ütközött (az arisztotelészi-ptolemaioszi és a kopernikuszi), mely persze
> érintette a természettudomány és a teológia határterületeit is. Ez a vita
> egyházon belüli vita is volt, mely a domonkosok és jezsuiták harcában
> fejeződött ki. Galileivel többnyire a jezsuiták értettek egyet, s voltak
> magasrangú pártfogói, hiszen a heliocentrikus elképzelésnek voltak
> támogatói az egyházban.
>
> 1616-ban arra kérték Galileit, hogy elméletét hipotézisként tanítsa, amit
> 1632-ig be is tartott. Galileinek pártfogója vagy legalábbis jóakarója volt
> az inkvizíció egyik vezetője is, Bellarmini Szent Róbert jezsuita bíboros.
> Galilei tagja lett Rómában a Hiúzok Akadémiájának, „a világ első tudományos
> társaságának, ami a természetfilozófiának szentelte magát” (Spencer), és
> ami tele volt egyháziakkal. Méltatta őt V. Pál pápa is. A dominikánus
> Campanella atya, aki éppenséggel Kopernikusz híve volt (nem volt a domonkos
> rend sem teljesen egységes a kérdésben), 1616-ban írt egy levelet Galilei
> védelmében, igaz, csak 1622-ben publikálta.
> Bellarmini látta a kopernikuszi rendszerben a potenciált, úgy tartotta,
> számos ponton jobban írja le a valóságot, mint Ptolemaioszé, de nem látta
> bizonyítva, ezért csak hipotézisként tekintett rá.
>
> Ma akármilyen úttörőnek és a valóság felfedezése irányába tett jó lépésnek
> tekintjük is Galilei heliocentrikus világképét, a helyzet az, hogy magának
> Galileinek még nem voltak döntő bizonyítékai, és kora természettudósai
> közül alig valaki osztotta álláspontját, amit ekkor tézis helyett még csak
> hipotézisnek lehetett tekinteni. Nem osztotta Galilei álláspontját a
> felvilágosodás és a modern tudomány egyik nagy atyja, Francis Bacon sem.
> A heliocentrizmus elleni egyik legerősebb érvet, mely a csillagok
> mozgásával volt kapcsolatos, és már Arisztotelész is felvetette, pedig csak
> 1838-ban oldotta fel Friedrich Bessel.
>
> Egyébként Galileivel több probléma is volt: kevés bizonyítékból messzemenő
> következtetéseket vont le, jellemző volt rá a tudósi gőg, s ha
> kifogásoljuk, hogy az egyháziak átlépték illetékességük határát, akkor be
> kell látnunk, hogy ezt ő is megtette. Eleinte mindenki szimpátiáját élvezte
> Rómában, sőt sokakat még meg is győzött, aztán elidegenített magától
> mindenkit. Tycho Brache modelljéről meg nem volt hajlandó tudomást venni,
> és igazából Keplerről sem. A fő probléma az egyháziak részéről nem azzal
> volt, amit mondott, hanem ahogy mondta, hiszen Galilei is és az egyháziak
> is katolikusok voltak, s mindkét fél hitt a Szentírás és a tudomány
> összeegyeztethetőségében. Spencer úgy fogalmaz: „Galileiből csak a
> ítélőerő, a tapintat és a szerénység hiányzott” (107.). Grassi atya, egy
> jezsuita matematikus (még egy egyházi tudós!) úgy fogalmazott: Galilei
> annyira hitt saját géniuszában, hogy nem tisztelt másokat.
>
> A Discorsiban az addigi hagyományos világkép képviselőjét
> Simplicissimusnak nevezte, és az illető eléggé hasonlított a pápára, VIII.
> Orbánra, aki egyébként eddig Galilei barátja volt, és aki korábban Frederic
> Zollern német bíborosnak azt írta, hogy a kopernikuszi tanok sosem voltak
> eretneknek nyilvánítva, és soha nem is lehetnek, mivel nem jósolhatjuk azt,
> hogy sosem kerülnek elő mellette még bizonyítékok.
>
> Mint Verschuuren rámutat: az egyháziak közül nagyon sokan Galileivel
> azonos színvonalú természettudósok voltak, és szívesen diskuráltak új
> felfedezésekről, elméletekről. Már csak ezért sem volt az egyház
> tudományellenes. Galilei azonban nyíltan Szentírás-értelmezésbe kezdett,
> azaz laikusként a teológia területére tévedt ahelyett, hogy inkább
> hallgatott volna erről a kérdésről. Persze ezen a ponton valóban átfedte
> egymást teológia és természettudomány, utólag nézve kissé szerencsétlen
> módon. Egyébként mind a katolikus Galilei, mind ellenfelei úgy gondolták,
> hogy a Szentírás és a tudomány nem lehet egymással ellentétes. Például
> Baronius bíboros már akkor is azt állította Galilei egy 1615-ös levele
> szerint: a Biblia nem azt tanítja, hogy miként működnek a mennyek (az
> egek), hanem hogy miként kerüljünk a mennybe.
> Paul Feyerabend, a tudománytörténet és -elmélet anarchista fenegyerek a
> módszer ellen írt híres munkájában azt állította, hogy akár arra is
> juthatunk, hogy Galilei ellenfelei közelebb voltak az igazsághoz, mint
> Galilei.
>
> Galilei pere egyébként nagyon érdekes, beleértve a tudományos részleteket
> is, érdemes utána olvasni, ajánlom Jáki Szaniszló bencés
> tudománytörténésztől, számos amerikai egyetem tanárától A Galilei-ügy
> tanulságai című kis füzetecskét (Kairosz, 2009). Jáki szerint egyébként,
> bár nem volt kritikátlan a Galilei-korabeli egyházzal szemben, „VIII. Orbán
> pápa és Bellarmini sokkal jobban értette Galilei tudományát, mint maga
> Galilei”.
>
> Nyilván az egész ügy sokkal hosszabb sztori, mint amit itt írtam, ezért
> had ajánljak két könyvet Galilei ügyéről: Maurice Finocchiaro: The Galileo
> Affair, University of California Press, 1989; Thomas Frederick Mayer: The
> Trial of Galileo, 1612-1633, University of Toronto Press, 2012.
>
> Giordano Bruno
>
> Giordano Bruno egy okos kalandor volt, aki szerzetesként kezdte, de
> mindenféle eretneknek számító teológiai nézeteket vallott élete folyamán.
> Angliában összeütközésbe került az oxfordi professzorokkal, akikről azt
> állította, többet tudnak a sörről, mint a görög nyelvről. Valóban elfogták
> és sajnos az inkvizíció valóban elégette, miután sajátos tanait nem volt
> hajlandó visszavonni.
>
> Ugyanakkor egyáltalán nem azért végezték ki, mert azt állította, hogy a
> Föld kering a Nap körül és hogy az univerzum végtelen, hanem teológiai
> tévedései miatt, amelyek közt többek között a következők szerepeltek:
> Krisztus nem Isten, hanem csupán egy szokatlanul ügyes varázsló, a
> Szentlélek a világ lelke, az Ördög üdvözül, stb. Valójában Bruno
> filozófiája egy inkoherens materialista panteizmus volt.
>
> Persze így is elég szomorú, hogy kivégezték, meg egyáltalán az inkvizíció
> elé került, de a három pázmányos HVG-s pszichológus állítása akkor is
> téves.
> Nyilván ma mások a sztenderjeink, és teljes joggal felvethető, hogy jó-jó,
> lehet, hogy mindez igaz, de egyáltalán minek szólt bele az egyház, minek
> volt inkvizíció, meg egyáltalán tiltott könyvek listája, stbstb. Ezek mind
> jogos felvetések, bár a válasz összetettebb a puszta elutasításnál. A
> reformáció után, a tudományos forradalom idején az egyház sokkal
> érzékenyebb volt ezekre a kérdésekre, mint előtte és utána, és befeszült.
> Sajnos ennek sok negatív következménye volt.
>
> Mindez nem változtat azon, hogy a három pázmányos pszichológus, akik
> bizonyára nagyon kritikus gondolkodónak tartják magukat, egyszerűen
> felköhögte a közvéleményben elterjedt leegyszerűsítő, egyoldalú és hamis
> információkat Kopernikuszról, Galileiről és Giordano Brunóról.
> Emellett pedig úgy védik azokat, akik akkor megkérdőjelezték a bevett
> tudományos konszenzust, az ariszotelészi-ptolemaioszi világképet (ez
> ugyanis nem pusztán vallási álláspont volt, hanem addig az elérhető
> bizonyítékok emellett szóltak), hogy a saját területükön, előző HVG-s
> cikkükben (bár egyiknek sem igazán szakterülete az LMBTQ-kérdés) ignorálják
> azokat, aki kikezdik az állítólagos „tudományos konszenzust”, felvetik
> annak hibáit.
> S még egy megjegyzés: a kereszténység nagyon is védhető racionális alapon,
> bele kell olvasni például Edward Feser és Richard Swinburne munkáiba. Feser
> szerint pedig a racionalitás mintája nem a kortárs természettudomány, hanem
> a filozófia.
>
> ***
>
>
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250730/f70a357d/attachment.html>