[Grem] Mai evang. + elmélkedés
Emoke Greschik
greschem at gmail.com
2025. Júl. 22., K, 17:41:35 CEST
*Barsi Balázs atya elmélkedéseinek forrása:
**https://barsitelekmm.blogspot.com/
<https://barsitelekmm.blogspot.com/>**, a Bp. Barron elmélkedések napi
emailjeire a **wordonfire.org <http://wordonfire.org> ** linken ** lehet
feliratkozni.*
*xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx*
*LLELUJA Mária Magdolna, mondd, mit láttál utadon? * Az élő Krisztusnak
sírját: a Föltámadt nagy diadalmát*! – 1 D2. tónus.
*† EVANGÉLIUM Szent János könyvéből * *Asszony, miért **sírsz*
*? Kit keresel? A hét első napján, (húsvétvasárnap) kora reggel, amikor még
sötét volt, Mária Magdolna kiment Jézus sírjához. Odaérve látta, hogy a
követ elmozdították a sírtól. Amint ott *sírdogált
*, betekintett a sziklasírba, és ahol Jézus holtteste feküdt, két, fehér
ruhába öltözött angyalt látott. Ott ültek, az egyik a fejnél, a másik a
lábnál. Így szóltak hozzá: **„**Asszony, miért sírsz?**” **„Mert elvitték
az én Uramat – felelte –, és* nem tudom, hová tették
*.” Ezzel hátrafordult, és íme, Jézus állt előtte. Nézte, *de nem ismerte
föl,
* hogy ő az. Jézus megkérdezte: „Asszony, miért sírsz? Kit keresel?” Mária
Magdolna *azt hitte, hogy a kertész az, és így válaszolt: „Uram, ha te
vitted el, mondd meg, hová tetted, hogy magammal vihessem.” Jézus erre
megszólította:
*„Mária!” Mária felkiáltott: „Rabbóni!” – vagyis „Mester”! „Ne *tartóztass!*
– felelte Jézus. Még nem mentem föl az Atyához. Te most menj testvéreimhez,
és vigyél hírt nekik! Fölmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, az én
Istenemhez és a ti Istenetekhez.”*
*Mária Magdolna elsietett. Hírül vitte a tanítványoknak: „Láttam az Urat.”
– És elmondta, amit az Úr üzent. Ezek az evangélium igéi. *
*Jn 20,1.11-18*
*Barsi Balázs atya elmélkedése:*
*Az angyal csak azt kérdezte Mária Magdolnától: „Miért sírsz?”, a
Feltámadott viszont azt is megkérdezte tőle: „Kit keresel?” Életünk
legsötétebb éjszakái után akkor kezd hajnalodni, amikor az Úr felteszi
nekünk ezt a kérdést,* s mi megpróbálunk rá válaszolni. Amikor szembesülünk
azzal, hogy a kép, amelyet Jézusról alkottunk, a tegnapi, a halott Mester
képe, s *amikor megszületik bennünk a készség, hogy* ezt a képet elengedjük *az
igazi, a valódi Úr Krisztus **kedvéért**, aki itt áll előttünk. Mert* *nemcsak
a bűn lehet akadálya Krisztus követésének, hanem a már megismerthez való
görcsös ragaszkodás is,* *amely nem engedi*, *hogy Krisztusban a dicsőség
nagyobb fokát lássuk meg, pedig kegyelemről kegyelemre kellene haladnunk. *
*Ő azonban semmiféle szeretet címén* *nem engedi magát bezárni a tegnap
világába,* *nem* *engedi, hogy visszavigyük őt* *oda*, ahol valaha együtt
voltunk vele, *hanem ő akar magával vinni minket, egyre tovább, egyre
magasabbra, az Atya házába, ahol sok lakóhely van, s ahol nekünk is helyet
készített*. *Ezért *még valamivel segít, hogy továbblépjünk: *tanítványaihoz
küld, az Egyház közösségébe, ahol megvallhatjuk, hogy láttuk őt, az Urat, a
feltámadott Krisztust*. *Az Egyház közösség előtti tanúságtételünk
hitelesíti vele való találkozásunkat és teljessé teszi belé vetett
hitünket.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250722/13ca17d1/attachment.html>
További információk a(z) Grem levelezőlistáról