[Grem] Ez a nap is eljött: szlovák (!) politikus utazott hazánkba, hogy móresre tanítsa a magyar baloldalt – bravó, köszönjük!

[KEA]

[Linkek az eredeti szövegben]

***

Ez a nap is eljött: szlovák (!) politikus utazott hazánkba, hogy móresre 
tanítsa a magyar baloldalt – bravó, köszönjük!

Megnézte, milyenek az élelmiszerárak a határ túloldalán, és elámult. 
Várjuk a Tisza Párt és a többiek tiltakozását!

Mandiner, 2025.01.25. -- Francesca Rivafinoli
https://mandiner.hu/belfold/2025/01/ez-a-nap-is-eljott-szlovak-politikus-utazott-hazankba-hogy-moresre-tanitsa-a-magyar-baloldalt-bravo-koszonjuk


Van ez a bizonyos neazenpenzembol.hu című oldal, amely

határozottan javasolja olvasóinak, hogy kormánybuktatási céllal 
vásároljanak Magyarország helyett külföldön,

már csak azért is, mert ha például Szlovákiát választják, az úgymond 
„egyértelmű spórolást” is jelent. Tehát – szól a példa – a pasaréti 
polgárnak célszerű kéthetente elautókáznia Párkányba, ott bevásárolnia 
és tankolnia, mivel azzal egyrészt megtakarít önmagának „6-8000 
forintot”, másrészt kivon az „Orbán-rendszer zsebéből” egy csomó áfát, 
különadót és jövedéki adót.

Hiszen az igaz magyar liberális miért ne Robert Ficónak biztosítson 
inkább némi extra bevételt, a pasaréti diszkont helyett

egy 90,6 kilométerre lévő áruházban vásárolván meg a tejet és a 
szalámit; a jó cél érdekében tán még Greta Thunberg is vállalná ezt a 20 
kilónyi extra szén-dioxid-kibocsátást.

Tehát van ez a honlap, lelkesen sorolja nekünk a felvidéki shoppingtúra 
előnyeit – de azért alul ott találjuk a disclaimert is, amely szerint 
„az oldal üzemeltetője, szerkesztői, készítői és szerzői kizárják 
mindennemű felelősségüket” az állításaik alapján meghozott döntésekből 
eredő „bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért”.

És jó is, hogy ott van ez a mondat, különben nagy-nagy bajban lennének 
az oldal készítői.

Egyrészt ugye a benzin következetesen drágább Szlovákiában (csak a dízel 
olcsóbb), benzinüzemű kocsival tehát valóságos lúzerség közel száz 
kilométert autókázni azért, hogy odaát többet fizethessünk. (Bár az 
igazán harcos pasaréti ellenzéki eleve olyan e-autóval jár vásárolni, 
amelyet a lakossági napelempályázat révén ingyen tölt.) A minap azonban 
ráadásul Jakab Péter, Cseh Katalin és Magyar Péter után

újabb politikusnak jutott eszébe, hogy politikai haszonszerzés céljából 
videót forgasson egy bezzegkülföldi élelmiszerboltban

– a politikus pedig nem más, mint Július Jakab, egy szlovák jobboldali 
liberális ellenzéki párt parlamenti képviselője.

És igen, Magyarországra látogatott.

Magyar politikusok és Facebook-huszárok bevett technikájával ellentétben 
nem egy akciós kristálycukorral szelfizett, hanem fogta a szlovák 
agrárminiszter által év elején, az alapvető élelmiszerek áfájának 
ottani, 5 százalékpontos csökkentése alkalmából büszkén bemutatott 70 
eurós blokkot, és az azon szereplő tételeket vásárolta meg sorra a 
magyar áruházban, azonos mennyiségben – egyszersmind ellenőrizvén, vajon 
miként változott a helyzet azóta, hogy előző összehasonlításának 
eredményét nyitóképnek állította be a Facebook-oldalán,

azt hirdetve, hogy a V4-ek közül Magyarországon a legjobb az árhelyzet.

Hisszük, nem hisszük: akkor, decemberben Szlovákiában 75 eurót fizetett 
az ellenzéki képviselő 21 tételért, Magyarországon ötvenet – most, 
januárban a miniszter 70 eurós blokkja szerinti bevásárlás a Dunán innen 
53,87 euróba került; azaz mintegy 6650 forint lett a különbség, továbbra 
is a magyar vásárlók javára.

A tételes listát a képviselő feltöltötte saját árfigyelő oldalára, így 
bárki végigbogarászhatja:

a 24 élelmiszer között ezúttal hét olyat találunk, ami odaát valamivel 
olcsóbb (köztük a savanyú káposzta és a kifli), az összes többi esetében 
a magyar bolt árai bizonyultak kedvezőbbnek, a húsfélék esetében nem 
kevesebb mint 60–94 százalékkal. Egy-két cikk valószínűleg akciós 
lehetett, az árak zöme azonban teljesen stimmel –

így lett a szlovákhoz képest 30 százalékkal alacsonyabb a végösszeg.

„A parlamenti választások előtt olcsóbb energiát és olcsóbb élelmiszert 
ígértek, ma azonban sem az energia nem olcsóbb, sem az élelmiszer. Még 
most, az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése után is többet 
fizetünk, mint a környező országokban” – foglalja össze tapasztalatait 
az ellenzéki politikus, aki egyébként Lengyelországban is elvégezte 
ugyanezt a januári próbavásárlást; ott 52,94 eurónyi złotyt fizetett 
(amivel egyben azt a tiszás állítást is cáfolni látszik, hogy 
Lengyelország messze-messze olcsóbb lenne Magyarországhoz képest).

Ettől még persze bőven lehet kételkedni a Fico-ellenes politikus 
vizsgálatának reprezentatív voltában;

csak akkor talán hasonló szkepticizmus lenne indokolt akkor is, amikor 
egy magyar ellenzéki igyekszik bemondás alapján, blokkok nélkül és/vagy 
egyetlen, jól beállított fotóval meggyőzni minket Szlovákia általános 
olcsóságáról. Különösen, mivel a Telex szeptemberben maga is elvégzett 
egy összehasonlítást, méghozzá a legolcsóbbnak tartott szlovákiai 
élelmiszer-áruházban, és arra jutott:

egy tervezetlen bevásárlás nagyjából 20-25 százalékkal drágább, mint egy 
átlagos győri áruházban”.

Akkor, ősszel Szlovákiában a lekvár, a legkommerszebb tömbsajt, a 
Jägermeister, a mosópor és az olívaolaj bizonyult érdemben olcsóbbnak – 
ezzel szemben gyakorlatilag az összes alapvető élelmiszer (tejtermékek, 
tojás, liszt, krumpli, cukor, sertéshús) többe vagy messze többe került, 
mint itthon (ezzel a Telex maradéktalanul megerősítette a saját kis 
személyes tapasztalataimat, köszönöm is neki).

„Ne vicceljünk, arról akarnak itt meggyőzni minket, hogy Magyarországon 
igazából olcsó az élelmiszer??” – kérdezhetné erre a felületes olvasó, 
de szerencsére erről szó sincs, ilyet senki nem mondott,

mármint Július Jakab szlovák ellenzéki politikuson kívül.

Annak a szavahihetőségét és hazaszeretetét (sőt, bolygószeretetét) 
azonban bizonyosan megkérdőjelezhetjük, aki mindezen tények közepette 
bárkit is arra buzdít, hogy német tulajdonú áruházláncok párkányi vagy 
révkomáromi boltjáig autókázzon azon magyar kiskereskedelmi különadó 
elől, amelyet Rózsika néninél pont ugyanúgy nem kellene megfizetni a 
legközelebbi magyarországi termelői piacon.

Mint ahogy az a kérdés is felmerül, hogy amelyik ellenzéki politikus egy 
másik országban

a drágább árucikkeket gondosan figyelmen kívül hagyva az épp akciós 
élelmiszerekkel fotózkodik,

hasonló viszonyokat ígérgetve Magyarországon is, miért gondolja azt, 
hogy nem értjük az allegóriát: hogy tudniillik az obskurus összkép 
takargatása közepette pillanatnyi, kiszámíthatatlan akciókkal etetne 
minket, hűségkártya felmutatásakor, egész karton vásárlása esetén adva 
nagyvonalúan a mindenkori finomított kristálycukorra néhány forint 
kedvezményt.

-- 

Üdvrivalgással:
KEA.