[Grem] A cigánypasztorációról Székely J. püsp. és mások a Bld.Ceferino Intézet által összehívott cigánypasztorációs napon Letenyén

[Emoke Greschik]

 Cigánypasztorációs közösségi találkozó Letenyén
Hazai <https://www.magyarkurir.hu/hazai> – 2025. január 21., kedd | 16:00
https://www.magyarkurir.hu/hirek/lehetoseg-amibol-sok-kincset-elohozhatnank-ciganypasztoracios-kozossegi-talalkozo-letenyen


„A roma népcsoport nem teher az ország számára, hanem lehetőség, amiből sok
kincset előhozhatnánk” – mondta január 18-án Letenyén Székely János
szombathelyi megyéspüspök, az Magyar Katolikus Püspöki Konferencia
Cigánypasztorációs Bizottságának vezetője a romák felzárkóztatása érdekében
szervezett regionális találkozón.

*A Boldog Ceferino Intézet által összehívott cigánypasztorációs nap során
olyan intézmények és szervezetek mutatkozhattak be, akik munkájukkal
hozzájárulnak a roma lakosság helyzetének javításához.*

Székely János szombathelyi püspök a letenyei templomban mondott
köszöntőjében hangsúlyozta:

*a romák fölzárkózásának három oszlopa van*: *az oktatás, a munkahely és a
szív*.

*Az oktatás és a munkahely elválaszthatatlanul összetartozik*. Ha nincs
megfelelő végzettsége valakinek, akkor nagyon nehéz jó munkahelyet találni.
De mindez fordítva is igaz: *ha egy régióban nincs igazi, elérhető, a romák
számára is vonzó munkahely, akkor nagyon kicsi lesz a motiváció egy roma
fiatal számára, hogy tanuljon*. A megyéspüspök véleménye szerint

a romák felzárkóztatása területén a magyar állam egyik legfőbb feladata az
lenne, hogy főleg az országhatár mentén, Borsodtól Zaláig vonzó
munkahelyeket teremtsen az ott élők számára.

A romák felzárkóztatásának harmadik oszlopa a szív, emelte ki a főpásztor.
Ebben például a tanodák működtetésével tud segíteni az Egyház, ahol
rászoruló, illetve tanulási nehézséggel küzdő gyerekek kapnak segítséget.

Az ünnepi szentmisén szentbeszédében *a püspök Boldog Ceferino, a romák
védőszentje életét mutatta be, megemlítve jellemének, lelkiségének néhány
alapvonását.*

„Ceferino élete mutatja, hogyha egy ember befogadja az élő Istent, az egész
élete átalakul: másként szereti az embereket, másként áll az élethez.
Mutatja, hogy a romákban mennyi kincs van, mennyi érték.

*A romák jelenléte Magyarországon *nem egy probléma, hanem *lehetőség,
amiből sok kincset előhozhatnánk. Megismerhetnénk az ő család-és
gyermekszeretetüket, ünneplésüket, imádságos életüket”*

– fogalmazott Székely János.

*A teljes szentbeszéd IDE kattintva
<https://drive.google.com/file/d/1yJo4k4v3a1FLSYBp1AwayIPMH2ssjbaG/view>
meghallgatható.*

A szentmise végén Kotriczné Baris Zsuzsanna tanúságtételét hallgathatták
meg a jelenlévők.

*Zsuzsanna 10 éve tért meg, amikor féjével együtt, Székely János püspök
segítségével eljutottak Rómába a 2015-ös cigány találkozóra*. Ez az út
megváltoztatta az életüket, *mindketten cursillot végeztek, ami azóta is
meghatározza életüket: lelkesen viszik az embereket a cursillora*. „Az a
dolgunk a világban, hogy az embereket Istenhez vezessük” – mondta Zsuzsanna.

*

A szakmai nap a művelődési házban folytatódott, ahol Székely János a
cigányság múltját és magyarországi helyzetét mutatta be. Kiemelte: *az
utóbbi 50–70 évben az iskolázottság terén a magyarországi cigányság nagy
változáson ment át. Nincs még egy európai állam Magyarországon kívül, ahol
a főiskolai, egyetemi diákok 2–3 százaléka roma*.* Jó az általános iskolát
végzettek aránya is, de már kisebb a szakmát, érettségit szerzők száma*,*
ami kihatással van későbbi életükre* *is.*

Kiemelte: a statisztika alapján elmondható, hogy *ma Magyarországon
cigánynak születni majdnem egyet jelent azzal, hogy nyomorba születik
valaki. *A 2002-es adatok szerint a romák által lakott otthonok 34
százalékában nem volt vezetékes víz, sőt több mint 40 százalékukban nem
volt fürdőszoba.

*A rendszerváltás előtt a munkaképes roma lakosság hozzávetőlegesen 87
százalékának volt munkahelye*, *azonban a rendszerváltás után a roma
munkavállalók nagyjából kétharmada elveszítette a munkahelyét*. *Az állam
egyik fő feladata lenne tehát, hogy a romák számára is elérhető
munkahelyeket hozzon létre* – szögezte le a referens püspök. Emlékeztetett:
a romák körülbelül 600 éve telepedtek meg a Kárpát-medencében, így
integráns részei a magyar társadalomnak, még ha sokáig annak peremén,
sátrakban, putrikban is éltek a települések szélén*. „Alkossunk egy
szociális, testvéri hálót, amelyben sok oldalról tudunk segíteni a nehéz
helyzetben lévő, de sok kincset rejtő roma gyermekeknek, fiataloknak *–
hívott előadása végén Székely János.

Az előadást követően azok a térségi szervezetek mutatkoztak be, akik
tevékenységükkel segítik a helyi roma közösségeket. Bángi Magyar Anna, a
Bodog Ceferino Intézet szakmai vezetője a *martinus.hu*
<https://www.martinus.hu/>-nak elmondta: harmadik éve zajlik az Intézet
regionális sorozata, amelyen *oktatási, gyermekvédelemi, egyházi,
önkormányzati vagy más civil szervezetek képviselői találkoznak, hogy
megosszák egymással tapasztalataikat.*

Az alkalmakon a lelki és szakmai programokon kívül kulturális-hagyományörző
előadást is láthatnak a megjelentek. Letenyén ezúttal a Romano Glaszo
Együttes lépett fel.

Idén Miskolcon, Máriapócson és Mátraverebély-Szentkúton is sor kerül majd
hasonló lelki-szakmai találkozóra.

Bedő Ildikó, a Muraszemenyei Általános Iskola címzetes igazgatója,
közoktatási vezető, Kovácsné Horváth Szabina, a Muraszemenyei Általános
Iskola igazgatója, valamint Kozma Andrea, a Pusztamagyaródi Kenyeres Elemér
Általános Iskola igazgatója mutatták be azt a munkát, amelyet az érintett
oktatási intézményekben, illetve a szentpéterúri iskolában tesznek a roma
diákokért, és amelynek eredményeként a nem roma gyerekek is megismerkednek
a roma kultúrával.

Ezután a komlói Boldog Salkaházi Sára Karitászcsoport vezetője, Takács
Gyuláné Anikó felelevenítette a helyi cigányságért a rendszerváltás óta
eltelt időben, többek között a családok lakhatásáért végzett munkát az
elmúlt évtizedekben.

Boros Julianna, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, *a Katolikus Karitász
tagjaként *Baranya megyében *a Felzárkózó települések program* regionális
szakmai vezetője szavak helyett videóban mutatta be a szervezet
munkatársainak a Sellyei járásban végzett áldozatos munkáját.

Ebből kiderült*: a karitász ott segít és akkor, amikor kell: ha elromlik a
mosógép, ha nincs fürdőszoba, ha nincs mit enni, ha a kiskertekben
vetőmagra van szükség.*

Végül Mohayné Farkas Ibolya, a kaposvári Mélyben és Reményben Alapítvány,
míg Kövesi Csaba, a zalalövői Áldott Kereszt Egyesület munkáját ismertette
a jelenlévőkkel.


*Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye
<https://www.martinus.hu/hirek/13943/engedjuk-be-istent-az-eletunkbe-ciganypasztoracios-kozossegi-talalkozo-letenyen>*

*Magyar Kurír*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250121/8ac7420f/attachment.html>