[Grem] 'Háború' egy telexes cikkel indítva
KEA
kea at turul.banki.hu
2025. Jan. 7., K, 22:23:59 CET
Azért arról a pár milliárd dollárról se felejtkezzünk el, ami a 14-es
kormányváltás ára volt (meg a mesterlövészekről se). És még jópár
dologról nem kellene elfelejtkezni. Sajnos a teljeskörű tisztánlátáshoz
sok adat nem áll rendelkezésünkre, lehet nem is fog.
És most hadd froclizzam a hivatásos meg amatőr történészeinket, egy rég
meghalt barátom definíciójával: A történelem mindazon hazugságok
összessége, amiben a győztesek megegyeztek.
On 1/6/25 11:50 PM, László Baják wrote:
> Kedves Egon!
> Remélem nem akarod kétségbe vonni, hogy már régóta és folyamatosan
> zajlik az amerikai orosz (előtte szovjet) hidegháború, proxiháború, stb.
> Közép-Ázsiában, a Közel-keleten és persze Ukrajnában is. Ebben a
> helyzetben történetietlennek, illetve politikailag determinált
> tévedésnek tartom egyértelmű és kizárólagos háborús
> felelősséget megállapítani. Természetesen mindkét félnek megvan a maga
> felelőssége. (Az EU itt nem önálló tényező.) A történelmi
> párhuzamaid sem valósak. Az 1939. évi Lengyelországi háború
> természetesen nem a Danzigi korridor ügyei miatt törtek ki, hanem mert
> Hitler és Sztalin is úgy gondolta, hogy diktatúrájuk fennmaradásához le
> kell igázniuk és ki kell zsákmányolniuk a szomszédaikat.
> (Molotov-Ribbentrop paktum) Finnország esete persze egyértelmű. A
> szovjet birodalom okkal feltételezte, hogy a finnek nem lesznek képesek
> ellenállni nekik. A finnek mögött nem állt nagyhatalmi támogatás.
> Ukrajnában a háború az oroszbarát kormány megdöntése után azzal
> kezdődött, hogy az új ukrán kormány amerikai biztatásra fel akarta
> mondani a Krím félsziget haditengerészeti bázisainak orosz bérletét. Ezt
> követte a Krím elfoglalása. A háború ezután akkor éleződött ki, amikor
> meglebegtették Ukrajna NATO csatlakozását. (Ez otromba provokáció volt,
> amelyben az oroszok hagyták magukat provokálni) Ezzel együtt két hét
> alatt befejeződhetett volna a háború, de mint az köztudott a nyugat
> Zelenszkijnek nem engedélyezte a békekötést. A háború azóta is zajlik,
> amelyhez semmi de semmi közünk. (Kárpátalja visszaadására nem látok
> esélyt, Magyarország nem tényező a nagyhatalmak között) A morális
> szempontok nem igazán történettudományi szempontok. Szubjektive nagyon
> lehet és kell sajnálni Ukrajna népeit, mert ők a nagyhatalmi törekvések
> ártatlan áldozatai. Az ukrán államot viszont nincs miért sajnálni.
> Korrupt, oligarchikus, diktatórikus stb. Ebből a szempontból az orosz és
> ukrán állam egykutya.Persze mára Ukrajna a nyugat bábállamává vált,
> amelyet kihasználtak, beáldoztak a nagyhatalmi érdekek oltárán. Üdv
>
> KEA <kea at turul.banki.hu <mailto:kea at turul.banki.hu>> ezt írta (időpont:
> 2025. jan. 6., H, 22:45):
>
> Kedves Egon és Levtársak!
>
> A magam részéről árnyaltabban fogalmaznék: a "művelt Nyugat" nem tett
> meg mindent annak érdekében, hogy elkerüljük ezt a fejleményt. Ami
> pedig
> a történelmi példákat illeti, nem érzem magam annyira felkészültnek,
> hogy érdemben be tudnék kukucskálni a hivatalos történelem függönye
> mögé
> -- azért hallottam már olyasmikről, hogy a II. világháborút az
> elsőnek a
> lezárása már borítékolta, meg Hitler sem hinném, hogy tisztán önerőből
> jutott a führeri székbe stb. Aminthogy azt sem hiszem el, hogy MP a
> saját megtakarított pénzéből indította el és finanszírozta a pártját,
> amíg a párttagdíjak el nem kezdtek becsorogni.
>
> *
>
> Találós kérdés (gugli nélkül): Ki a költő?
>
> Egy finn leányka képe
>
> Asztalfiókom néha kinyitom: rokon
> s baráti kéztől küldött emlék-lomokon
> egy rojtosan kitépett újságlap felén
> a képről finn leányka arca néz felém.
>
> Világvihar sepert át Finnország felett,
> onnan sodorta ezt az újságlevelet
> hozzám, hogy Metsäpelto Hillevi halott:
> hét évet élt csupán s örökre elaludt.
>
> Kék volt szeme, huncutkás-göndör a haja,
> körültáncolta pajkos pillangók raja,
> mese, imádság, anyacsók volt étele,
> mély tükrű lelke Krisztus-arccal volt tele.
>
> Kacagó szíve boldogsággal robbanó
> kis bomba volt, mit láthatatlan víg manó
> sereg dobált szeszéllyel s az, kit eltalált,
> pár percre elfelejtett bánatot, halált.
>
> E huncutkás fejecske arról álmodott,
> hogy fent az égen csak tündér s hattyúfogat
> suhan s karácsonyfával szállnak angyalok
> s minden veszély csak itt a földön jár gyalog.
>
> S szegényt épen felülről érte a gonosz!
> Galádul tört százhetvenmillió orosz
> a három milliónyi finnre, mint deli
> mókusra medve, vélvén rögtön elnyeli.
>
> Varázsló Vejnemöjnen a Kalevala
> mélyéről fölkelt és dalolt: varázsdala
> ráénekelt sosem látott havat, jeget
> honmára s tankok, ágyuk útja elrekedt.
>
> Sok hónapig zajgott a hősi védelem,
> a muszka repülőraj dolgos várost, védtelen
> nőt, gyermeket bombázva berregett,
> Helsinkiben elsőnek ezt a gyermeket
>
> találta el. Mily bús rekord! A kacagó
> szívecskével nem labdáz már vidám manó.
> Képét lelkem fiókja őrzi s homlokom
> el-elborul, míg nézem mint egy jó rokon.
>
>
>
>
>
>
>
> On 1/6/25 11:42 AM, Reinisch Egon wrote:
> > Kedves KEA !
> >
> > Szeretném megkérdezni tőled és egyébként Baják Lacitól is( aki
> azt írta
> > az amerikaiak háborút viseltek Oroszország visszaszorítására )ha
> már azt
> > írtad "az orosz-ukrán háborúért a Nyugat a felelős " hogy az 1939 -s
> > háborúért Lengyelország a felelős ?És az 1939 -40 s "Téli háborúért"
> > háborúért Finnország felelős ?
> >
> > 1939 -ben Lengyelország komoly borsót tört a náci Németország
> orra elé
> > azzal hogy a tranzit korridor út és vasúti tranzit díját
> megemelte és
> > konvertibilis valutában követelte Németországtól és a feszült
> helyzetben
> > elkövetett kisebb nagyobb atrocitásokat németajkú kisebbség ellen
> vagy
> > Finnország provokálta Sztálint azzal hogy nem adta át a kért kvázi
> > biztonsági zónát a Szovjetuniónak ?
> >
> > Ha kimondod KEA hogy a nyugat a felelős az ukrajnai háborúért ahol
> > Putyin egy olyan szuverén államot támadott meg amelynek
> szuverenitását
> > öt részben kétoldalú részben nemzetközi szerződésben garantálta
> akkor az
> > analógia szerinti példákban Lengyelországot és Finnországot kell
> > szerinted KEA felelőssé tenni az említett háborúk kirobbantásáért ?
> > .Ahogy ezt maga Putyin a saját maga által írt esszéjében leírta .
> >
> > Üdv.E!gon
> > ----- Eredeti üzenet ----- From: KEA
> > Sent: Sunday, January 5, 2025 10:43 PM
> > To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> <mailto:grem at turul.kgk.uni-obuda.hu> ; Emoke Greschik
> > Subject: Re: [Grem] 'Háború' egy telexes cikkel indítva
> >
> >> Az alábbi cikket azoknak ajánlom, akik nincsenek 100%-ig meggyőződve
> >> arról, hogy az orosz-ukrán háborúért a Nyugat a felelős.
> >>
> https://telex.hu/belfold/2025/01/02/buda-peter-interju-titkosszolgalat-haboru-oroszok-orban-bekemisszio-putyin-fico-trump
>
> >>
> >
> > Itt egy másik gondolatmenet is, még Somkuti Bálint nyilatkozata
> kapcsán,
> > tavaly novemberből.
> >
> > === === ===
> >
> > Elméletben a konfliktusokról: miért kell harcolni? - Ukrajna és 1956
> >
> > Kuruc, 2024.11.24. -- Doktor Faust
> > https://kuruc.info/r/7/281156/
> >
> >
> > Az utóbbi időben jelentős vitát – mi több, botrányt – generált
> különböző
> > konfliktusok értelmezése. A vita középpontjában az orosz-ukrán
> háború és
> > az '56-os forradalom állt, illetve a kettő (értelmetlen)
> > összehasonlítása. Mivel a fenti elméleti kérdés is, ehhez
> szeretnék az
> > alábbi gondolatébresztővel hozzájárulni.
> >
> > A dolgok közepébe vágva, kezdjük Somkuti Bálintnak, az MCC azóta
> > kirúgott szakértőjének november 4-i botrányos kijelentésével. A
> november
> > 4-i dátum 1956-hoz kapcsolódik, a szovjet hadsereg magyarországi
> > inváziójának megindulásához, nemzeti gyásznap. Somkuti ezen a
> napon írta
> > ki Facebookon, hogy “Aki a túlerőt nem tiszteli, az nem hős, hanem
> > bolond!”. Ezt a kijelentését később arra javította le, hogy „Aki a
> > túlerőt nem ismeri fel, az nem hős, hanem bolond!”
> >
> > Az embernek eszébe jut ilyenkor az állatvilág. Most nem Somkuti
> kapcsán
> > mondom, inkább például a méhekre gondolok. Egy méhnek a súlya 0,1
> gramm,
> > egy 80 kilós ember tehát nagyjából nyolcszázezerszer nehezebb egy
> > méhnél. Mégis, ha a méhecske úgy érzi, hogy az ember fenyegeti, akkor
> > támad, megcsíp, belénk szúrja a fullánkját, nem foglalkozik az
> > erőviszonyokkal. Miért van ez? Vajon 80 millió év evolúció (amióta a
> > méhek léteznek) csak arra lett volna elég, hogy a természet bolondot
> > csináljon belőlük, mert nem ismerik fel a túlerőt? Ráadásul a többi
> > állat is ilyen. Milyen harcias például a kakas! Az egész állat
> csak 4 kg
> > körüli, fegyverként egy csőre van az ember ellen, mégis, ha úgy érzi,
> > hogy megsértették a területét, akkor nekimegy az embernek,
> harcol, meg
> > akar csípni.
> >
> > Somkuti nemrég az Ultrahang műsorában (4:05-nél) próbálta meg
> tisztázni
> > az álláspontját, amikor az alábbit mondta:
> >
> > Én csak annyit akartam elmondani, hogy van egy pont, amikor az
> > önfeláldozásnak, az áldozatoknak a győzelem reményében van
> értelme, és
> > utána már nincs. És az a vezető, vagy az, aki a győzelem reménye
> nélkül
> > ontja a népnek a vérét [...], az nagyon súlyos felelőtlenséget
> követ el.
> >
> > A fentiekből kiderül, hogy Somkuti alapvetően nem érti a
> konfliktusokat.
> > Ő úgy képzeli, hogy akkor van értelme ellenállni, ha a nyerés esélye
> > fennáll, de nem veszi figyelembe (nem tud róla?), hogy az elrettentés
> > képessége is létezik. A védelempolitikában a stratégiai elrettentés
> > célja definíció szerint az, hogy “az ellenfeleket meggyőzzük
> arról, hogy
> > bármilyen agresszív fellépés számukra elfogadhatatlan
> következményekkel
> > jár”.
> >
> > Ez a definíció a válasz arra, hogy miért támad a méh (vagy bármilyen
> > egyéb állat) nála nagyságrendekkel nagyobb ellenfélre is, ha
> fenyegetve
> > érzi magát. Győzni talán nem tud, de az elrettentésre képes lehet. A
> > legyeket például mindenki leüti, de a méheket az ember el szokta
> > hessegetni, mert nem hiányzik egy csípés, és a vele járó fájdalom
> > (hozzátéve, hogy egyébként sem akarnának leütni a szorgos méztermelő
> > állatot). Az ember le tudná győzni a méhet, de nem éri meg a csípés,
> > ezért békén hagyják őket, működik az elrettentés¹.
> >
> > Jordan Peterson kanadai pszichológia professzor egyik előadásában
> beszél
> > arról, hogy ha egyazon faj egyedei közötti konfliktusról beszélünk
> > (mindegy, hogy az valamilyen emlős, madár vagy ízeltlábú), akkor igaz
> > az, hogy egyik állat sem támadhatja meg alapos ok nélkül a másikat,
> > akkor sem, ha az egyik jóval erősebb. Ennek az az oka, hogy ha
> mondjuk
> > egy erősebb medve harcba keveredik egy gyengébbel, hiába győz az
> > erősebb, akkor is jelentős esélye van arra, hogy megsérül. Ez pedig
> > ahhoz vezet, hogy amikor legközelebb egy magához hasonlóval kell
> > megküzdenie, már rosszabb eséllyel fog indulni, ami a végét
> jelentheti.²
> > A fenti az országokra is igaz, egy erősebb ország sem támadhatja meg
> > csak úgy a gyengébbet, ha az utóbbi jelentős veszteséget tud neki
> okozni
> > (és ezzel a győztes rosszabb pozícióba kerül másokkal szemben), mivel
> > ekkor nem fogja megérni. Sokszor mégis kialakul a konfliktus, ami
> annak
> > is függvénye, hogy az erősebb fél hogyan méri fel az erőviszonyokat,
> > mivel gyakran nem lehet tudni előre, hogy a gyengébb ország valóban
> > rendelkezik-e az elrettentés képességével (tehát, hogy mennyire
> tudja és
> > mennyire hajlandó megvédeni magát), ezért ezt a képességet időről
> időre
> > tesztelik³.
> >
> > A fentire szolgáltat példát a szovjet-finn háború (más néven a téli
> > háború) 1939. november és 1940. március között. A szovjet népesség
> > akkoriban 200 millió fő körül volt, a finn 3,7 millió fő körül. A
> > szovjet haderő az internet szerint 3000 tankból és 3800 repülőgépből
> > állt, a finn 30 tankból és 130 repülőből. Itt már egyből fel is
> > tehetnénk a kérdést, hogy miért harcoltak a finnek, ha Somkuti elveit
> > követve “az áldozatoknak a győzelem reményében van értelme”?!
> Nos, nem
> > azért, mert a finnek úgy gondolták, hogy van mondjuk 1% esélyük
> nyerni,
> > és akkor “próbáljuk meg, hátha”. Nekik a nyerési esélyektől
> függetlenül
> > az elrettentési képességet kellett bizonyítani.
> >
> > Ezzel kapcsolatban képzeljük el az ellenkezőjét, hogy a finnek nem
> > harcolnak. A Szovjetunió küld egy táviratot, hogy holnaptól fél
> > Finnország az övék, a finnek pedig kivonulnak, átadják a területet,
> > mivel úgysem nyernének. De mi van, ha másnap küldenek egy újabb
> > táviratot, hogy az ország másik felére is igényt tartanak, akkor
> onnan
> > is kivonulnak?! Nem jut eszembe olyan példa, amikor valaki a saját
> > területét csak úgy, ellenállás nélkül átadta volna.
> >
> > Ami a téli háborút illeti, a túlerőben lévő szovjetek nyertek, de ezt
> > mindenki csak pürrhoszi győzelemként szokta emlegetni, miután a
> finnek
> > sikeresen bizonyították, hogy rendelkeznek az elrettentés
> képességével.
> > A szovjeteknek nagyjából 127.000 katonája elesett, 265.000
> megsebesült,
> > valamint 1200-3500 közötti tankot és 261-515 közötti repülőgépet
> > veszítettek. A finneknek nagyjából 23.000 katonája esett el és 40.000
> > sebesült meg. Tehát el lehet mondani, hogy a szovjeteknek nem
> érte meg a
> > területszerző kaland, amit eredetileg a Blitzkrieg mintájára
> indítottak,
> > és néhány nap alatt szerettek volna befejezni.
> >
> > Somkutinak annyiban van igaza, hogy van egy határ, ahol már a
> védekező
> > félnek sem éri meg tovább harcolni. Ha mondjuk a finnek a 18 és 60 év
> > közötti férfiak nagy részét feláldozták volna, ami utána demográfiai
> > katasztrófához vezet, akkor ezt kellene mondani. De ennél jóval
> kevesebb
> > áldozattal is be tudták bizonyítani, hogy képesek olyan veszteségeket
> > okozni, hogy ne érje meg őket megtámadni.
> >
> > Áttérve 1956-ra, nézzük először a forradalom kirobbanásának okait. A
> > történészek írásaiból és a forradalmárok beszámolóiból is az köszön
> > vissza, hogy a kommunisták olyan elviselhetetlenné tették az életet,
> > hogy az akkoriak nem láttak más választást. Máthé Áron történész
> > november 4-én, a Pesti Srácoknak adott interjúban úgy fogalmaz:
> > “Mindenki meg akart szabadulni a diktatúrától, attól a rémálomtól.
> > Csinálták, amit a szívük diktált – nem lehetett másként.”
> >
> > Szerintem a forradalom céljaival kapcsolatban két dolog
> összemosódik. A
> > magyarok meg akartak szabadulni a judeobolsevik terrortól, amit a
> > forradalmárok a szovjetek kiűzésével szerettek volna elérni. A
> > függetlenedés azonban a szovjet geopolitikai érdekek miatt nem
> jöhetett
> > létre, nem győzhettünk a világ legnagyobb szárazföldi hadserege
> ellen,
> > így a forradalom elbukott. Ez az egyik dolog. A másik viszont, hogy a
> > judeobolsevik terror fenntartása egyáltalán nem volt elengedhetetlen
> > geopolitikai érdek, ezt a zsidó vezetőkből álló magyarországi
> > kommunisták végezték a saját szakállukra, amiben az etnikai alapú
> > ellenségességnek volt szerepe. Velük szemben az elrettentés működött,
> > tehát itt elérte a célját a forradalom.
> >
> > A magyarok a lakosság szükségtelen terrorizálásáért visszavágtak:
> néhány
> > ÁVH-st felakasztottak vagy agyonlőttek, a harcokban a
> kommunistáknak 722
> > áldozata és 1540 sebesültje volt, a szovjeteknek pedig ideiglenesen
> > visszavonulót kellett fújnia. A Szovjetunió hírneve ugyancsak
> hatalmas
> > csorbát szenvedett a világban. Ennek eredményeként a forradalom
> után a
> > rendszer maga is megváltozott. Az ÁVH-t megszüntették, Rákosi
> külföldre
> > takarodott, a róla elnevezett korszakot pedig felváltotta a
> > gulyáskommunizmus, és mi lettünk a “legvidámabb barakk”. Minden
> magyar
> > élete jobb lett, de ehhez az 1956-os forradalmárok önfeláldozása
> kellett.
> >
> > A pesti srácok olyanok voltak, mint azok a régi utcagyerekek, akik
> > tudták, hogy ha valaki rájuk száll, akkor úgy is vissza kell
> ütni, ha az
> > ellenfél erősebb, mert különben bármit megtehetnek vele.
> > Ami az ukrán háborút illeti, itt már a kiinduló helyzet és az eredeti
> > célok is mások.
> >
> > Oroszország a konfliktus előtt többször hangot adott annak, hogy
> Ukrajna
> > nyugati érdekszférába sodródását olyan stratégiai fenyegetésnek
> tekinti,
> > amely az orosz állam létét is veszélyezteti. Amennyiben Ukrajna
> teljes
> > mértékben a nyugati érdekszférába kerül, az olyan
> következményekkel járt
> > volna, mint az ukránok NATO csatlakozása és nagymértékű
> felfegyverzése,
> > rakéták telepítése az orosz határra, gazdasági problémák okozása
> > (például a gáz és kőolaj szállításnál), valamint Amerika innen
> szervezte
> > volna a színes forradalmat Moszkvában. A nyugati médiában gyakran
> > hallhattunk olyan magyarázatot, amely szerint Oroszország a cári
> > birodalmat (vagy a Szovjetuniót) akarja újraéleszteni területszerző
> > kalandokkal. Nekem az első magyarázat tűnik meggyőzőbbnek, ha a
> > területről lenne szó, ennyi erővel Kazahsztánt vagy Mongóliát is
> > elfoglalhatták volna.
> >
> > A fenti azért fontos, mert adódik a kérdés, hogy miért harcol
> Ukrajna?
> > Ha ugyanis az oroszoknak nem a terület, az élettér vagy bármi hasonló
> > kellett, hanem Ukrajna nyugati érdekszférába sodródását akarták
> > megakadályozni, akkor ebből adódik, hogy Ukrajna pedig azért harcol,
> > hogy nyugati érdekszféra legyen. Ha szépen akarnánk fogalmazni, akkor
> > azt kellene mondani, hogy Ukrajna a szuverenitásáért harcol. De
> milyen
> > szuverenitásról beszélhetünk akkor, amikor a nyugatbarát rezsim a
> > Majdan-puccs után került hatalomra, és Victoria Nuland szerint
> Amerika 5
> > milliárd dollárt költött az ukrán színes forradalomra? A zsidó
> Porosenko
> > és utódja, Zelenszkij, mint ukrán elnökök, már csak ez alapján sem
> > tekinthetők olyan legitim vezetőknek, akik valóban az ukrán érdekeket
> > képviselik.
> >
> > Az ukránok tehát belementek egy olyan háborúba, ahol nem területet
> > akartak tőlük elvenni, és a kialakult katasztrófa elkerüléséhez (ami
> > egyre jobban az ukrán államiság megszűnésének irányába mutat)
> elég lett
> > volna megegyezni az oroszokkal bizonyos politikai és katonai
> > kérdésekben, valamint lemondani a nagyobb nyugati orientációról.
> > Ha egy országot megtámadnak, általában győzni szeretne, de minimum a
> > támadó felet elrettenteni. Mivel az oroszok a saját államuk létét
> látták
> > fenyegetve, így a háborútól még a súlyos veszteségek tudatában sem
> > lehetett volna őket elrettenteni, ugyanakkor az ukránoknak nem is ez
> > volt a célja, hanem győzni akartak, kiszorítani az oroszokat. Hogy ez
> > így volt, azt nem csak a hivatalos ukrán verzió mondja, hanem például
> > ukránbarát balti és skandináv jobboldali szervezetektől is ez köszön
> > vissza.
> >
> > A háború elején Ukrajnának volt egy NATO által kiképzett, jól
> felszerelt
> > hadserege, harci tapasztalatokkal. Az orosz kémeket nyugati
> > titkosszolgálati segítséggel kiszűrték, és azt is tudták, hogy háború
> > esetén nagymértékű nyugati segítségre számíthatnak harci
> eszközökben, a
> > világ legjobb hírszerző ügynökségének, a CIA-nek az információ
> > szolgáltatására, továbbá a kollektív nyugat brutális gazdasági
> > szankcióira és teljes kommunikáció háborújára az oroszok ellen. Ha
> > esetleg az a példa is a szemük előtt lebegett, hogy pár évtizede az
> > oroszok még alig tudtak győzni a csecsenek ellen, akkor joggal
> > gondolhatták, hogy ilyen támogatással jó nyerési esélyeik lesznek.
> > A fentiek ellenére a valóság mégis az, hogy az ukránok tévedtek. A
> > háború felőrölte az első ukrán hadsereget, majd egy második és
> harmadik
> > újonnan összerakott, egyre kevésbé harcképes hadsereget is. Miután
> > nyilvánvaló lett, hogy ukrán győzelemre nincs esély, tehát az eredeti
> > cél meghiúsult, az eddigi veszteségeket is figyelembe véve eljött
> az a
> > pont, ahol fel kellene adni a háborút. Bár az oroszoknak nem a
> terület
> > kellett, a háború fenntartása és a keleti részek magukhoz
> csatolása az
> > az eszköz, amivel megakadályozzák Ukrajna nyugati érdekszférába
> > sodródását, így Ukrajna minden nappal egyre több életet és területet
> > veszít, és egyre mélyebbre kerül.
> >
> > Egyes elemzők szerint Zelenszkij már döntött a 18-25 év közöttiek
> > besorozásáról, mindössze az új Trump-kabinet elindulására vár
> taktikai
> > okokból. Amennyiben Trumpék megvonnák tőlük a támogatást, akkor
> > Amerikára fognák a fiatalok besorozását. Ha ez megtörténik, azt
> csak úgy
> > lehet majd értékelni, hogy az ukrán zsidó vezetés szándékosan
> > gyilkoltatja le a fiatalokat, demográfiai katasztrófát okozva
> anélkül,
> > hogy ez bármilyen érdemi katonai célt szolgálna⁴.
> >
> > A fentiek miatt tehát teljesen értelmetlen 1956 és az ukrán háború
> > összehasonlítása. Előbbi egy forradalom volt, utóbbi pedig egy
> háború,
> > és a kezdeti célok is alapvetően különböznek. A magyarok korlátozott
> > veszteséget szenvedtek, és eredményeket értek el, az ukránok esetén
> > viszont a saját államiságuk megszűnése bontakozik ki a szemünk előtt,
> > brutális emberi és területi veszteségekkel. Zelenszkijék úgy vezették
> > neki Ukrajnát Oroszországnak, mint egy repülőgépet egy hegynek.
> > Visszatérve az MCC köréhez tartozó fideszesekre (Orbán Balázs,
> Somkuti,
> > Kohán Mátyás), az egész botrány Orbán Balázs szeptember 25-i
> > kijelentésével indult, aki szerint: “Pont 56-ból kiindulva mi
> > valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök
> csinált 2,5
> > évvel ezelőtt”. Hogy Orbán Balázs politikusként értelmetlen módon
> > összehasonlítja Ukrajnát és 1956-ot, ez még előfordulhat. Somkuti
> esete
> > viszont sokkal súlyosabb, mivel ő annak ellenére nincs képben, hogy
> > közben az NKE Hadtudományi Doktori Iskolájának oktatója volt, és a
> > legnagyobb szaktekintélynek kellene lennie az országban. Másrészt,
> > amikor a “bolond” kifejezést használta az ellenállókra, akkor
> átlépett
> > egy határt, aminek meg is lett a következménye.
> >
> > Ezt a fideszes tudatlanságot és arroganciát mutatja, amikor az Orbán
> > Balázs interjú másnapján Kohán Mátyás a forradalmárokat támadva azt
> > írja: “Ennyi az üzenet, a hősiesség mellett ez 1956 másik tanulsága –
> > hogy nem csak az a hős, aki a ruszki tankra kardot ránt, hanem az is,
> > aki még az első fegyver eldördülte előtt elkerül egy elkerülhető
> vesztes
> > háborút.”
> >
> > Ez utóbbit már Huth Gergely sem hagyta szó nélkül, szerinte: “1956-os
> > szabadságharcosok hősies önfeláldozásának kigúnyolása (vö. kardot
> > rántani a ruszki tankra) az Eörsi László-Ungváry Krisztián-féle
> > posztbolsevik történész-gazemberek erkölcsi mocsarába vezet.“ Ezután
> > Huth rámutat, hogy az ellenállást világháborús veteránok
> vezényletével
> > szervezték meg (amennyire a rövid idő alatt lehetett), barikádokat
> > emeltek, gazdálkodtak a hadianyaggal, Molotov-koktélokat
> használtak, stb.
> >
> > A fentiek miatt egyébként különösen fájó, hogy úgy tűnik Kohánból
> > akarnak valamilyen Bayer-féle véleményvezért csinálni, amikor neki a
> > cikkei alapján semmilyen jobboldali identitása nincsen. Ő csak
> fideszes.
> > Külpolitikai újságíróként dolgozik a jobbliberális/cionista
> Mandinernél,
> > társadalmi kérdésekben pedig általában nem is szólal meg. Huth
> szerint
> > az MCC sikerkalauz lett: pénz, elismerés, menő karrierlehetőség. Csak
> > éppen a nemzeti érzés hiányzik...
> >
> > 1956-ban azt tettük, amit kellett. A méheknek igazuk van, 80
> millió év
> > evolúció nem téved.
> >
> > Dicsőség a hősöknek!
> >
> > Megjegyzések:
> >
> > ¹Elméletben az elrettentés akkor működik, ha a várhatóan okozott kár
> > szorozva a sikeres kivitelezés valószínűségével nagyobb, mint a
> támadó
> > által elért haszon szorozva a sikeres támadás valószínűségével.
> >
> > ²Ezért van egyébként, hogy az állatok megpróbálják elkerülni az
> egymás
> > közötti konfliktust, méregetik egymást, ágaskodnak, a béka felfújja
> > magát, hogy nagyobbnak látsszon, a gyerekek is mindig a másik fölé
> > ágaskodnak. A fokozatos eszkalációnak is ez az oka a nagyhatalmaknál:
> > először fenyegetőznek, szankciókat alkalmaznak, hadgyakorlatokat
> > tartanak, aztán jön a különleges katonai művelet, és végül a háború.
> >
> > ³De lehet a konfliktus oka valamilyen magasabb geopolitikai érdek is.
> >
> > ⁴A háború és a demográfia összefüggésében még a Biblia is állást
> foglal.
> > Az 5Mózes 24:5 szerint: “Hogyha valaki újonnan vesz feleséget, ne
> menjen
> > hadba, és ne vessenek reá semmiféle terhet. Egy esztendeig szabad
> legyen
> > az ő házában, és vidámítsa a feleségét, akit elvett”. A népesség
> > pótlására tehát a Biblia is megadja a lehetőséget, háború idején is,
> > hogy valaki a feleségével legyen, és összehozzon 1-2 gyermeket. Egy
> > háborút el lehet veszíteni, a görögöknek háromezer éves történelmük
> > során számos vesztes háborújuk volt, de ma is köztünk vannak. A
> > demográfiai katasztrófából viszont nem biztos, hogy van visszaút.
> >
>
> --
>
> Üdvrivalgással:
> KEA.
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu <mailto:Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu>
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--
Üdvrivalgással:
KEA.
További információk a(z) Grem levelezőlistáról