[Grem] 'Háború' egy telexes cikkel indítva
Gy Greschik
gy.greschik at teguec.com
2025. Jan. 7., K, 09:21:24 CET
Kedves Rita!
Majd 5 (10? 50? 100?) áv múlva megtudjuk, mi történt Bucsában. Ha megtudjuk.
Az esemény után hetekkel beszéltem egy kárpátaljai magyarral aki ott (Bucsában) járt ismerőstől úgy tudta, hogy azt a bizonyos mészárlást a visszatérő ukrán erők követték el.
Gy.
On Tue, 7 Jan 2025, csakany wrote:
> Date: Tue, 7 Jan 2025 00:26:18 +0100 (CET)
> From: csakany <csakany at cs.bme.hu>
> Reply-To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> Subject: Re: [Grem] 'Háború' egy telexes cikkel indítva
>
> Kedves Laci és Mindenki!
> Nem vagyok történész, de szerintem egy háború azzal indul, hogy (akár
> provokáció hatására) egy ország megtámad egy másikat.
> Másik megjegyzés, én úgy olvastam (persze valami liberális helyen...), hogy
> Ukrajna a bucsai vérengzés hatására állította le a béketárgyalásokat (látták,
> hogy mi történt volna velük...)
> Sziasztok Rita
>
>
> On Mon, 6 Jan 2025, László Baják wrote:
>
>> Kedves Egon! Remélem nem akarod kétségbe vonni, hogy már régóta és
>> folyamatosan zajlik az
>> amerikai orosz (előtte szovjet) hidegháború, proxiháború, stb.
>> Közép-Ázsiában, a Közel-keleten
>> és persze Ukrajnában is. Ebben a helyzetben történetietlennek, illetve
>> politikailag determinált
>> tévedésnek tartom egyértelmű és kizárólagos háborús
>> felelősséget megállapítani. Természetesen
>> mindkét félnek megvan a maga felelőssége. (Az EU itt nem önálló tényező.) A
>> történelmi
>> párhuzamaid sem valósak. Az 1939. évi Lengyelországi háború természetesen
>> nem a Danzigi korridor
>> ügyei miatt törtek ki, hanem mert Hitler és Sztalin is úgy gondolta, hogy
>> diktatúrájuk fennmaradásához le kell igázniuk és ki kell zsákmányolniuk a
>> szomszédaikat.
>> (Molotov-Ribbentrop paktum) Finnország esete persze egyértelmű. A szovjet
>> birodalom okkal
>> feltételezte, hogy a finnek nem lesznek képesek ellenállni nekik. A finnek
>> mögött nem állt
>> nagyhatalmi támogatás. Ukrajnában a háború az oroszbarát kormány megdöntése
>> után azzal
>> kezdődött, hogy az új ukrán kormány amerikai biztatásra fel akarta mondani
>> a Krím félsziget
>> haditengerészeti bázisainak orosz bérletét. Ezt követte a Krím elfoglalása.
>> A háború ezután
>> akkor éleződött ki, amikor meglebegtették Ukrajna NATO csatlakozását. (Ez
>> otromba provokáció
>> volt, amelyben az oroszok hagyták magukat provokálni) Ezzel együtt két hét
>> alatt befejeződhetett
>> volna a háború, de mint az köztudott a nyugat Zelenszkijnek nem
>> engedélyezte a békekötést. A
>> háború azóta is zajlik, amelyhez semmi de semmi közünk. (Kárpátalja
>> visszaadására nem látok
>> esélyt, Magyarország nem tényező a nagyhatalmak között) A morális
>> szempontok nem igazán
>> történettudományi szempontok. Szubjektive nagyon lehet és kell sajnálni
>> Ukrajna népeit, mert ők
>> a nagyhatalmi törekvések ártatlan áldozatai. Az ukrán államot viszont nincs
>> miért sajnálni.
>> Korrupt, oligarchikus, diktatórikus stb. Ebből a szempontból az orosz és
>> ukrán állam
>> egykutya.Persze mára Ukrajna a nyugat bábállamává vált, amelyet
>> kihasználtak, beáldoztak a
>> nagyhatalmi érdekek oltárán. Üdv
>>
>> KEA <kea at turul.banki.hu> ezt írta (időpont: 2025. jan. 6., H, 22:45):
>> Kedves Egon és Levtársak!
>>
>> A magam részéről árnyaltabban fogalmaznék: a "művelt Nyugat" nem tett
>> meg mindent annak érdekében, hogy elkerüljük ezt a fejleményt. Ami
>> pedig
>> a történelmi példákat illeti, nem érzem magam annyira felkészültnek,
>> hogy érdemben be tudnék kukucskálni a hivatalos történelem függönye
>> mögé
>> -- azért hallottam már olyasmikről, hogy a II. világháborút az
>> elsőnek a
>> lezárása már borítékolta, meg Hitler sem hinném, hogy tisztán
>> önerőből
>> jutott a führeri székbe stb. Aminthogy azt sem hiszem el, hogy MP a
>> saját megtakarított pénzéből indította el és finanszírozta a pártját,
>> amíg a párttagdíjak el nem kezdtek becsorogni.
>>
>> *
>>
>> Találós kérdés (gugli nélkül): Ki a költő?
>>
>> Egy finn leányka képe
>>
>> Asztalfiókom néha kinyitom: rokon
>> s baráti kéztől küldött emlék-lomokon
>> egy rojtosan kitépett újságlap felén
>> a képről finn leányka arca néz felém.
>>
>> Világvihar sepert át Finnország felett,
>> onnan sodorta ezt az újságlevelet
>> hozzám, hogy Metsäpelto Hillevi halott:
>> hét évet élt csupán s örökre elaludt.
>>
>> Kék volt szeme, huncutkás-göndör a haja,
>> körültáncolta pajkos pillangók raja,
>> mese, imádság, anyacsók volt étele,
>> mély tükrű lelke Krisztus-arccal volt tele.
>>
>> Kacagó szíve boldogsággal robbanó
>> kis bomba volt, mit láthatatlan víg manó
>> sereg dobált szeszéllyel s az, kit eltalált,
>> pár percre elfelejtett bánatot, halált.
>>
>> E huncutkás fejecske arról álmodott,
>> hogy fent az égen csak tündér s hattyúfogat
>> suhan s karácsonyfával szállnak angyalok
>> s minden veszély csak itt a földön jár gyalog.
>>
>> S szegényt épen felülről érte a gonosz!
>> Galádul tört százhetvenmillió orosz
>> a három milliónyi finnre, mint deli
>> mókusra medve, vélvén rögtön elnyeli.
>>
>> Varázsló Vejnemöjnen a Kalevala
>> mélyéről fölkelt és dalolt: varázsdala
>> ráénekelt sosem látott havat, jeget
>> honmára s tankok, ágyuk útja elrekedt.
>>
>> Sok hónapig zajgott a hősi védelem,
>> a muszka repülőraj dolgos várost, védtelen
>> nőt, gyermeket bombázva berregett,
>> Helsinkiben elsőnek ezt a gyermeket
>>
>> találta el. Mily bús rekord! A kacagó
>> szívecskével nem labdáz már vidám manó.
>> Képét lelkem fiókja őrzi s homlokom
>> el-elborul, míg nézem mint egy jó rokon.
>>
>>
>>
>>
>>
>>
>>
>> On 1/6/25 11:42 AM, Reinisch Egon wrote:
>> > Kedves KEA !
>> >
>> > Szeretném megkérdezni tőled és egyébként Baják Lacitól is( aki azt
>> írta
>> > az amerikaiak háborút viseltek Oroszország visszaszorítására )ha
>> már azt
>> > írtad "az orosz-ukrán háborúért a Nyugat a felelős " hogy az 1939
>> -s
>> > háborúért Lengyelország a felelős ?És az 1939 -40 s "Téli
>> háborúért"
>> > háborúért Finnország felelős ?
>> >
>> > 1939 -ben Lengyelország komoly borsót tört a náci Németország orra
>> elé
>> > azzal hogy a tranzit korridor út és vasúti tranzit díját megemelte
>> és
>> > konvertibilis valutában követelte Németországtól és a feszült
>> helyzetben
>> > elkövetett kisebb nagyobb atrocitásokat németajkú kisebbség ellen
>> vagy
>> > Finnország provokálta Sztálint azzal hogy nem adta át a kért kvázi
>> > biztonsági zónát a Szovjetuniónak ?
>> >
>> > Ha kimondod KEA hogy a nyugat a felelős az ukrajnai háborúért ahol
>> > Putyin egy olyan szuverén államot támadott meg amelynek
>> szuverenitását
>> > öt részben kétoldalú részben nemzetközi szerződésben garantálta
>> akkor az
>> > analógia szerinti példákban Lengyelországot és Finnországot kell
>> > szerinted KEA felelőssé tenni az említett háborúk kirobbantásáért
>> ?
>> > .Ahogy ezt maga Putyin a saját maga által írt esszéjében leírta .
>> >
>> > Üdv.E!gon
>> > ----- Eredeti üzenet ----- From: KEA
>> > Sent: Sunday, January 5, 2025 10:43 PM
>> > To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu ; Emoke Greschik
>> > Subject: Re: [Grem] 'Háború' egy telexes cikkel indítva
>> >
>> >> Az alábbi cikket azoknak ajánlom, akik nincsenek 100%-ig
>> meggyőződve
>> >> arról, hogy az orosz-ukrán háborúért a Nyugat a felelős.
>> >>https://telex.hu/belfold/2025/01/02/buda-peter-interju-titkosszolgalat-haboru-oroszok-orban-bek
>> emisszio-putyin-fico-trump
>> >>
>> >
>> > Itt egy másik gondolatmenet is, még Somkuti Bálint nyilatkozata
>> kapcsán,
>> > tavaly novemberből.
>> >
>> > === === ===
>> >
>> > Elméletben a konfliktusokról: miért kell harcolni? - Ukrajna és
>> 1956
>> >
>> > Kuruc, 2024.11.24. -- Doktor Faust
>> > https://kuruc.info/r/7/281156/
>> >
>> >
>> > Az utóbbi időben jelentős vitát – mi több, botrányt – generált
>> különböző
>> > konfliktusok értelmezése. A vita középpontjában az orosz-ukrán
>> háború és
>> > az '56-os forradalom állt, illetve a kettő (értelmetlen)
>> > összehasonlítása. Mivel a fenti elméleti kérdés is, ehhez szeretnék
>> az
>> > alábbi gondolatébresztővel hozzájárulni.
>> >
>> > A dolgok közepébe vágva, kezdjük Somkuti Bálintnak, az MCC azóta
>> > kirúgott szakértőjének november 4-i botrányos kijelentésével. A
>> november
>> > 4-i dátum 1956-hoz kapcsolódik, a szovjet hadsereg magyarországi
>> > inváziójának megindulásához, nemzeti gyásznap. Somkuti ezen a napon
>> írta
>> > ki Facebookon, hogy “Aki a túlerőt nem tiszteli, az nem hős, hanem
>> > bolond!”. Ezt a kijelentését később arra javította le, hogy „Aki a
>> > túlerőt nem ismeri fel, az nem hős, hanem bolond!”
>> >
>> > Az embernek eszébe jut ilyenkor az állatvilág. Most nem Somkuti
>> kapcsán
>> > mondom, inkább például a méhekre gondolok. Egy méhnek a súlya 0,1
>> gramm,
>> > egy 80 kilós ember tehát nagyjából nyolcszázezerszer nehezebb egy
>> > méhnél. Mégis, ha a méhecske úgy érzi, hogy az ember fenyegeti,
>> akkor
>> > támad, megcsíp, belénk szúrja a fullánkját, nem foglalkozik az
>> > erőviszonyokkal. Miért van ez? Vajon 80 millió év evolúció (amióta
>> a
>> > méhek léteznek) csak arra lett volna elég, hogy a természet
>> bolondot
>> > csináljon belőlük, mert nem ismerik fel a túlerőt? Ráadásul a többi
>> > állat is ilyen. Milyen harcias például a kakas! Az egész állat csak
>> 4 kg
>> > körüli, fegyverként egy csőre van az ember ellen, mégis, ha úgy
>> érzi,
>> > hogy megsértették a területét, akkor nekimegy az embernek, harcol,
>> meg
>> > akar csípni.
>> >
>> > Somkuti nemrég az Ultrahang műsorában (4:05-nél) próbálta meg
>> tisztázni
>> > az álláspontját, amikor az alábbit mondta:
>> >
>> > Én csak annyit akartam elmondani, hogy van egy pont, amikor az
>> > önfeláldozásnak, az áldozatoknak a győzelem reményében van értelme,
>> és
>> > utána már nincs. És az a vezető, vagy az, aki a győzelem reménye
>> nélkül
>> > ontja a népnek a vérét [...], az nagyon súlyos felelőtlenséget
>> követ el.
>> >
>> > A fentiekből kiderül, hogy Somkuti alapvetően nem érti a
>> konfliktusokat.
>> > Ő úgy képzeli, hogy akkor van értelme ellenállni, ha a nyerés
>> esélye
>> > fennáll, de nem veszi figyelembe (nem tud róla?), hogy az
>> elrettentés
>> > képessége is létezik. A védelempolitikában a stratégiai elrettentés
>> > célja definíció szerint az, hogy “az ellenfeleket meggyőzzük arról,
>> hogy
>> > bármilyen agresszív fellépés számukra elfogadhatatlan
>> következményekkel
>> > jár”.
>> >
>> > Ez a definíció a válasz arra, hogy miért támad a méh (vagy
>> bármilyen
>> > egyéb állat) nála nagyságrendekkel nagyobb ellenfélre is, ha
>> fenyegetve
>> > érzi magát. Győzni talán nem tud, de az elrettentésre képes lehet.
>> A
>> > legyeket például mindenki leüti, de a méheket az ember el szokta
>> > hessegetni, mert nem hiányzik egy csípés, és a vele járó fájdalom
>> > (hozzátéve, hogy egyébként sem akarnának leütni a szorgos
>> méztermelő
>> > állatot). Az ember le tudná győzni a méhet, de nem éri meg a
>> csípés,
>> > ezért békén hagyják őket, működik az elrettentés¹.
>> >
>> > Jordan Peterson kanadai pszichológia professzor egyik előadásában
>> beszél
>> > arról, hogy ha egyazon faj egyedei közötti konfliktusról beszélünk
>> > (mindegy, hogy az valamilyen emlős, madár vagy ízeltlábú), akkor
>> igaz
>> > az, hogy egyik állat sem támadhatja meg alapos ok nélkül a másikat,
>> > akkor sem, ha az egyik jóval erősebb. Ennek az az oka, hogy ha
>> mondjuk
>> > egy erősebb medve harcba keveredik egy gyengébbel, hiába győz az
>> > erősebb, akkor is jelentős esélye van arra, hogy megsérül. Ez pedig
>> > ahhoz vezet, hogy amikor legközelebb egy magához hasonlóval kell
>> > megküzdenie, már rosszabb eséllyel fog indulni, ami a végét
>> jelentheti.²
>> > A fenti az országokra is igaz, egy erősebb ország sem támadhatja
>> meg
>> > csak úgy a gyengébbet, ha az utóbbi jelentős veszteséget tud neki
>> okozni
>> > (és ezzel a győztes rosszabb pozícióba kerül másokkal szemben),
>> mivel
>> > ekkor nem fogja megérni. Sokszor mégis kialakul a konfliktus, ami
>> annak
>> > is függvénye, hogy az erősebb fél hogyan méri fel az
>> erőviszonyokat,
>> > mivel gyakran nem lehet tudni előre, hogy a gyengébb ország valóban
>> > rendelkezik-e az elrettentés képességével (tehát, hogy mennyire
>> tudja és
>> > mennyire hajlandó megvédeni magát), ezért ezt a képességet időről
>> időre
>> > tesztelik³.
>> >
>> > A fentire szolgáltat példát a szovjet-finn háború (más néven a téli
>> > háború) 1939. november és 1940. március között. A szovjet népesség
>> > akkoriban 200 millió fő körül volt, a finn 3,7 millió fő körül. A
>> > szovjet haderő az internet szerint 3000 tankból és 3800
>> repülőgépből
>> > állt, a finn 30 tankból és 130 repülőből. Itt már egyből fel is
>> > tehetnénk a kérdést, hogy miért harcoltak a finnek, ha Somkuti
>> elveit
>> > követve “az áldozatoknak a győzelem reményében van értelme”?! Nos,
>> nem
>> > azért, mert a finnek úgy gondolták, hogy van mondjuk 1% esélyük
>> nyerni,
>> > és akkor “próbáljuk meg, hátha”. Nekik a nyerési esélyektől
>> függetlenül
>> > az elrettentési képességet kellett bizonyítani.
>> >
>> > Ezzel kapcsolatban képzeljük el az ellenkezőjét, hogy a finnek nem
>> > harcolnak. A Szovjetunió küld egy táviratot, hogy holnaptól fél
>> > Finnország az övék, a finnek pedig kivonulnak, átadják a területet,
>> > mivel úgysem nyernének. De mi van, ha másnap küldenek egy újabb
>> > táviratot, hogy az ország másik felére is igényt tartanak, akkor
>> onnan
>> > is kivonulnak?! Nem jut eszembe olyan példa, amikor valaki a saját
>> > területét csak úgy, ellenállás nélkül átadta volna.
>> >
>> > Ami a téli háborút illeti, a túlerőben lévő szovjetek nyertek, de
>> ezt
>> > mindenki csak pürrhoszi győzelemként szokta emlegetni, miután a
>> finnek
>> > sikeresen bizonyították, hogy rendelkeznek az elrettentés
>> képességével.
>> > A szovjeteknek nagyjából 127.000 katonája elesett, 265.000
>> megsebesült,
>> > valamint 1200-3500 közötti tankot és 261-515 közötti repülőgépet
>> > veszítettek. A finneknek nagyjából 23.000 katonája esett el és
>> 40.000
>> > sebesült meg. Tehát el lehet mondani, hogy a szovjeteknek nem érte
>> meg a
>> > területszerző kaland, amit eredetileg a Blitzkrieg mintájára
>> indítottak,
>> > és néhány nap alatt szerettek volna befejezni.
>> >
>> > Somkutinak annyiban van igaza, hogy van egy határ, ahol már a
>> védekező
>> > félnek sem éri meg tovább harcolni. Ha mondjuk a finnek a 18 és 60
>> év
>> > közötti férfiak nagy részét feláldozták volna, ami utána
>> demográfiai
>> > katasztrófához vezet, akkor ezt kellene mondani. De ennél jóval
>> kevesebb
>> > áldozattal is be tudták bizonyítani, hogy képesek olyan
>> veszteségeket
>> > okozni, hogy ne érje meg őket megtámadni.
>> >
>> > Áttérve 1956-ra, nézzük először a forradalom kirobbanásának okait.
>> A
>> > történészek írásaiból és a forradalmárok beszámolóiból is az köszön
>> > vissza, hogy a kommunisták olyan elviselhetetlenné tették az
>> életet,
>> > hogy az akkoriak nem láttak más választást. Máthé Áron történész
>> > november 4-én, a Pesti Srácoknak adott interjúban úgy fogalmaz:
>> > “Mindenki meg akart szabadulni a diktatúrától, attól a rémálomtól.
>> > Csinálták, amit a szívük diktált – nem lehetett másként.”
>> >
>> > Szerintem a forradalom céljaival kapcsolatban két dolog
>> összemosódik. A
>> > magyarok meg akartak szabadulni a judeobolsevik terrortól, amit a
>> > forradalmárok a szovjetek kiűzésével szerettek volna elérni. A
>> > függetlenedés azonban a szovjet geopolitikai érdekek miatt nem
>> jöhetett
>> > létre, nem győzhettünk a világ legnagyobb szárazföldi hadserege
>> ellen,
>> > így a forradalom elbukott. Ez az egyik dolog. A másik viszont, hogy
>> a
>> > judeobolsevik terror fenntartása egyáltalán nem volt
>> elengedhetetlen
>> > geopolitikai érdek, ezt a zsidó vezetőkből álló magyarországi
>> > kommunisták végezték a saját szakállukra, amiben az etnikai alapú
>> > ellenségességnek volt szerepe. Velük szemben az elrettentés
>> működött,
>> > tehát itt elérte a célját a forradalom.
>> >
>> > A magyarok a lakosság szükségtelen terrorizálásáért visszavágtak:
>> néhány
>> > ÁVH-st felakasztottak vagy agyonlőttek, a harcokban a
>> kommunistáknak 722
>> > áldozata és 1540 sebesültje volt, a szovjeteknek pedig ideiglenesen
>> > visszavonulót kellett fújnia. A Szovjetunió hírneve ugyancsak
>> hatalmas
>> > csorbát szenvedett a világban. Ennek eredményeként a forradalom
>> után a
>> > rendszer maga is megváltozott. Az ÁVH-t megszüntették, Rákosi
>> külföldre
>> > takarodott, a róla elnevezett korszakot pedig felváltotta a
>> > gulyáskommunizmus, és mi lettünk a “legvidámabb barakk”. Minden
>> magyar
>> > élete jobb lett, de ehhez az 1956-os forradalmárok önfeláldozása
>> kellett.
>> >
>> > A pesti srácok olyanok voltak, mint azok a régi utcagyerekek, akik
>> > tudták, hogy ha valaki rájuk száll, akkor úgy is vissza kell ütni,
>> ha az
>> > ellenfél erősebb, mert különben bármit megtehetnek vele.
>> > Ami az ukrán háborút illeti, itt már a kiinduló helyzet és az
>> eredeti
>> > célok is mások.
>> >
>> > Oroszország a konfliktus előtt többször hangot adott annak, hogy
>> Ukrajna
>> > nyugati érdekszférába sodródását olyan stratégiai fenyegetésnek
>> tekinti,
>> > amely az orosz állam létét is veszélyezteti. Amennyiben Ukrajna
>> teljes
>> > mértékben a nyugati érdekszférába kerül, az olyan következményekkel
>> járt
>> > volna, mint az ukránok NATO csatlakozása és nagymértékű
>> felfegyverzése,
>> > rakéták telepítése az orosz határra, gazdasági problémák okozása
>> > (például a gáz és kőolaj szállításnál), valamint Amerika innen
>> szervezte
>> > volna a színes forradalmat Moszkvában. A nyugati médiában gyakran
>> > hallhattunk olyan magyarázatot, amely szerint Oroszország a cári
>> > birodalmat (vagy a Szovjetuniót) akarja újraéleszteni területszerző
>> > kalandokkal. Nekem az első magyarázat tűnik meggyőzőbbnek, ha a
>> > területről lenne szó, ennyi erővel Kazahsztánt vagy Mongóliát is
>> > elfoglalhatták volna.
>> >
>> > A fenti azért fontos, mert adódik a kérdés, hogy miért harcol
>> Ukrajna?
>> > Ha ugyanis az oroszoknak nem a terület, az élettér vagy bármi
>> hasonló
>> > kellett, hanem Ukrajna nyugati érdekszférába sodródását akarták
>> > megakadályozni, akkor ebből adódik, hogy Ukrajna pedig azért
>> harcol,
>> > hogy nyugati érdekszféra legyen. Ha szépen akarnánk fogalmazni,
>> akkor
>> > azt kellene mondani, hogy Ukrajna a szuverenitásáért harcol. De
>> milyen
>> > szuverenitásról beszélhetünk akkor, amikor a nyugatbarát rezsim a
>> > Majdan-puccs után került hatalomra, és Victoria Nuland szerint
>> Amerika 5
>> > milliárd dollárt költött az ukrán színes forradalomra? A zsidó
>> Porosenko
>> > és utódja, Zelenszkij, mint ukrán elnökök, már csak ez alapján sem
>> > tekinthetők olyan legitim vezetőknek, akik valóban az ukrán
>> érdekeket
>> > képviselik.
>> >
>> > Az ukránok tehát belementek egy olyan háborúba, ahol nem területet
>> > akartak tőlük elvenni, és a kialakult katasztrófa elkerüléséhez
>> (ami
>> > egyre jobban az ukrán államiság megszűnésének irányába mutat) elég
>> lett
>> > volna megegyezni az oroszokkal bizonyos politikai és katonai
>> > kérdésekben, valamint lemondani a nagyobb nyugati orientációról.
>> > Ha egy országot megtámadnak, általában győzni szeretne, de minimum
>> a
>> > támadó felet elrettenteni. Mivel az oroszok a saját államuk létét
>> látták
>> > fenyegetve, így a háborútól még a súlyos veszteségek tudatában sem
>> > lehetett volna őket elrettenteni, ugyanakkor az ukránoknak nem is
>> ez
>> > volt a célja, hanem győzni akartak, kiszorítani az oroszokat. Hogy
>> ez
>> > így volt, azt nem csak a hivatalos ukrán verzió mondja, hanem
>> például
>> > ukránbarát balti és skandináv jobboldali szervezetektől is ez
>> köszön
>> > vissza.
>> >
>> > A háború elején Ukrajnának volt egy NATO által kiképzett, jól
>> felszerelt
>> > hadserege, harci tapasztalatokkal. Az orosz kémeket nyugati
>> > titkosszolgálati segítséggel kiszűrték, és azt is tudták, hogy
>> háború
>> > esetén nagymértékű nyugati segítségre számíthatnak harci
>> eszközökben, a
>> > világ legjobb hírszerző ügynökségének, a CIA-nek az információ
>> > szolgáltatására, továbbá a kollektív nyugat brutális gazdasági
>> > szankcióira és teljes kommunikáció háborújára az oroszok ellen. Ha
>> > esetleg az a példa is a szemük előtt lebegett, hogy pár évtizede az
>> > oroszok még alig tudtak győzni a csecsenek ellen, akkor joggal
>> > gondolhatták, hogy ilyen támogatással jó nyerési esélyeik lesznek.
>> > A fentiek ellenére a valóság mégis az, hogy az ukránok tévedtek. A
>> > háború felőrölte az első ukrán hadsereget, majd egy második és
>> harmadik
>> > újonnan összerakott, egyre kevésbé harcképes hadsereget is. Miután
>> > nyilvánvaló lett, hogy ukrán győzelemre nincs esély, tehát az
>> eredeti
>> > cél meghiúsult, az eddigi veszteségeket is figyelembe véve eljött
>> az a
>> > pont, ahol fel kellene adni a háborút. Bár az oroszoknak nem a
>> terület
>> > kellett, a háború fenntartása és a keleti részek magukhoz csatolása
>> az
>> > az eszköz, amivel megakadályozzák Ukrajna nyugati érdekszférába
>> > sodródását, így Ukrajna minden nappal egyre több életet és
>> területet
>> > veszít, és egyre mélyebbre kerül.
>> >
>> > Egyes elemzők szerint Zelenszkij már döntött a 18-25 év közöttiek
>> > besorozásáról, mindössze az új Trump-kabinet elindulására vár
>> taktikai
>> > okokból. Amennyiben Trumpék megvonnák tőlük a támogatást, akkor
>> > Amerikára fognák a fiatalok besorozását. Ha ez megtörténik, azt
>> csak úgy
>> > lehet majd értékelni, hogy az ukrán zsidó vezetés szándékosan
>> > gyilkoltatja le a fiatalokat, demográfiai katasztrófát okozva
>> anélkül,
>> > hogy ez bármilyen érdemi katonai célt szolgálna⁴.
>> >
>> > A fentiek miatt tehát teljesen értelmetlen 1956 és az ukrán háború
>> > összehasonlítása. Előbbi egy forradalom volt, utóbbi pedig egy
>> háború,
>> > és a kezdeti célok is alapvetően különböznek. A magyarok
>> korlátozott
>> > veszteséget szenvedtek, és eredményeket értek el, az ukránok esetén
>> > viszont a saját államiságuk megszűnése bontakozik ki a szemünk
>> előtt,
>> > brutális emberi és területi veszteségekkel. Zelenszkijék úgy
>> vezették
>> > neki Ukrajnát Oroszországnak, mint egy repülőgépet egy hegynek.
>> > Visszatérve az MCC köréhez tartozó fideszesekre (Orbán Balázs,
>> Somkuti,
>> > Kohán Mátyás), az egész botrány Orbán Balázs szeptember 25-i
>> > kijelentésével indult, aki szerint: “Pont 56-ból kiindulva mi
>> > valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált
>> 2,5
>> > évvel ezelőtt”. Hogy Orbán Balázs politikusként értelmetlen módon
>> > összehasonlítja Ukrajnát és 1956-ot, ez még előfordulhat. Somkuti
>> esete
>> > viszont sokkal súlyosabb, mivel ő annak ellenére nincs képben, hogy
>> > közben az NKE Hadtudományi Doktori Iskolájának oktatója volt, és a
>> > legnagyobb szaktekintélynek kellene lennie az országban. Másrészt,
>> > amikor a “bolond” kifejezést használta az ellenállókra, akkor
>> átlépett
>> > egy határt, aminek meg is lett a következménye.
>> >
>> > Ezt a fideszes tudatlanságot és arroganciát mutatja, amikor az
>> Orbán
>> > Balázs interjú másnapján Kohán Mátyás a forradalmárokat támadva azt
>> > írja: “Ennyi az üzenet, a hősiesség mellett ez 1956 másik tanulsága
>> –
>> > hogy nem csak az a hős, aki a ruszki tankra kardot ránt, hanem az
>> is,
>> > aki még az első fegyver eldördülte előtt elkerül egy elkerülhető
>> vesztes
>> > háborút.”
>> >
>> > Ez utóbbit már Huth Gergely sem hagyta szó nélkül, szerinte:
>> “1956-os
>> > szabadságharcosok hősies önfeláldozásának kigúnyolása (vö. kardot
>> > rántani a ruszki tankra) az Eörsi László-Ungváry Krisztián-féle
>> > posztbolsevik történész-gazemberek erkölcsi mocsarába vezet.“
>> Ezután
>> > Huth rámutat, hogy az ellenállást világháborús veteránok
>> vezényletével
>> > szervezték meg (amennyire a rövid idő alatt lehetett), barikádokat
>> > emeltek, gazdálkodtak a hadianyaggal, Molotov-koktélokat
>> használtak, stb.
>> >
>> > A fentiek miatt egyébként különösen fájó, hogy úgy tűnik Kohánból
>> > akarnak valamilyen Bayer-féle véleményvezért csinálni, amikor neki
>> a
>> > cikkei alapján semmilyen jobboldali identitása nincsen. Ő csak
>> fideszes.
>> > Külpolitikai újságíróként dolgozik a jobbliberális/cionista
>> Mandinernél,
>> > társadalmi kérdésekben pedig általában nem is szólal meg. Huth
>> szerint
>> > az MCC sikerkalauz lett: pénz, elismerés, menő karrierlehetőség.
>> Csak
>> > éppen a nemzeti érzés hiányzik...
>> >
>> > 1956-ban azt tettük, amit kellett. A méheknek igazuk van, 80 millió
>> év
>> > evolúció nem téved.
>> >
>> > Dicsőség a hősöknek!
>> >
>> > Megjegyzések:
>> >
>> > ¹Elméletben az elrettentés akkor működik, ha a várhatóan okozott
>> kár
>> > szorozva a sikeres kivitelezés valószínűségével nagyobb, mint a
>> támadó
>> > által elért haszon szorozva a sikeres támadás valószínűségével.
>> >
>> > ²Ezért van egyébként, hogy az állatok megpróbálják elkerülni az
>> egymás
>> > közötti konfliktust, méregetik egymást, ágaskodnak, a béka felfújja
>> > magát, hogy nagyobbnak látsszon, a gyerekek is mindig a másik fölé
>> > ágaskodnak. A fokozatos eszkalációnak is ez az oka a
>> nagyhatalmaknál:
>> > először fenyegetőznek, szankciókat alkalmaznak, hadgyakorlatokat
>> > tartanak, aztán jön a különleges katonai művelet, és végül a
>> háború.
>> >
>> > ³De lehet a konfliktus oka valamilyen magasabb geopolitikai érdek
>> is.
>> >
>> > ⁴A háború és a demográfia összefüggésében még a Biblia is állást
>> foglal.
>> > Az 5Mózes 24:5 szerint: “Hogyha valaki újonnan vesz feleséget, ne
>> menjen
>> > hadba, és ne vessenek reá semmiféle terhet. Egy esztendeig szabad
>> legyen
>> > az ő házában, és vidámítsa a feleségét, akit elvett”. A népesség
>> > pótlására tehát a Biblia is megadja a lehetőséget, háború idején
>> is,
>> > hogy valaki a feleségével legyen, és összehozzon 1-2 gyermeket. Egy
>> > háborút el lehet veszíteni, a görögöknek háromezer éves történelmük
>> > során számos vesztes háborújuk volt, de ma is köztünk vannak. A
>> > demográfiai katasztrófából viszont nem biztos, hogy van visszaút.
>> >
>>
>> --
>>
>> Üdvrivalgással:
>> KEA.
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>>
>
További információk a(z) Grem levelezőlistáról