[Grem] Mai szentlecke. + Barsi B. atya elmélkedése

[Emoke Greschik]

 *Urunk, add, hogy a Szentlélek kegyelmével a jót megismerjük, azt követni
is tudjuk. Ámen.*



*SZENTLECKE az Apostolok Cselekedeteiből A sors Mátyásra esett, így a
tizenegy apostolhoz sorolták. Jézus mennybemenetele után egy alkalommal,
amikor a testvérek mintegy százhúszan lehettek együtt, Péter szólásra
emelkedett: „Testvérek, férfiak! Be kellett teljesednie az írásnak, amelyet
a Szentlélek előre megmondott Dávid szája által *Júdásról, azok
vezetőjéről, akik elfogták *Jézust. Közénk tartozott, és *ő* is részt
kapott a mi szolgálatunkból. Benne van ugyanis a Zsoltárok könyvében:
»Lakóhelyük váljék *pusztasággá*, ne legyen *senki, aki
*sátrukat lakja«, továbbá: »Tisztségét kapja meg más«. Kell tehát, hogy
azok közül a férfiak közül, akik mindig velünk voltak, amikor a mi Urunk,
Jézus közöttünk járt-kelt – kezdve János keresztségétől egészen addig a
napig, amikor felment a mennybe –, valaki velünk együtt tanúskodjék
feltámadásáról.” Kijelöltek tehát kettőt: Józsefet, akit Barszabbásznak,
vagy más néven Jusztusznak is hívtak, és Mátyást. Majd így imádkoztak:
„Uram, te ismered *mindenkinek a szívét,* mutasd meg, kit választasz e
kettő közül, hogy átvegye az apostoli szolgálatban azt a helyet, amelyet *Júdás
hűtlenül elhagyott, *hogy az *őt
* megillető helyre kerüljön.” Ezután sorsot vetettek. A sors Mátyásra
esett, így őt a tizenegy apostolhoz sorolták. Ez az Isten igéje. *
ApCsel 1,15-17.20-26


*BARSI BALÁZS ATYA:  https://barsitelekmm.blogspot.com/
<https://barsitelekmm.blogspot.com/>*
Ha nem is gyakoroljuk ezt a sorsvetést – amely egyfajta játékosságról és
talán ószövetségi gyakorlatról tanúskodik, ami igencsak meglephet bennünket
ilyen nagy horderejű vállalkozásban –, érdemes a mélyére tekinteni, mert a
mélyben örök érvényű tanítást találunk. *Ha választanunk kell akár csak két
dolog között is, amelyek közül mindkettő megfelel az evangélium
követelményeinek és a hittől megvilágosított értelmünk mértékének is, és
egyik felé sem billen jobban az ítélet mérlegének nyelve, akkor valóban
sorsot vethetünk.* Nem mintha a sorsvetés mágikus isteni közbelépés lenne.
Másról *van itt szó: a földi élet szegénységének elfogadásáról. Arról, hogy
egyszerre nem utazhatok két helyre, hogy egyszerre nem csinálhatok két
dolgot, hogy egyszerre nem lehetek két szerzetesrend tagja, két asszonynak
a férje vagy két férfi felesége, egyszerre nem lakhatom állandóan falun is
és városban is...*
*Félő, hogy az örökké érveket sorakoztató és sohasem döntő ember valójában
nem is keres, mert nem akar találni, lényegében tehát saját önzése mellett
dönt,* *és így az Egyház életét is bénítja. Aki tehát bizonytalan abban,
hogy két azonos értékű dolog között hogyan is válasszon*, először ne a
sorsvetéssel próbálkozzék, hanem *mindenek­előtt elmélyült imádságban
fürkéssze Isten akaratát, és kötelezze el magát még jobban a
Krisztus-követésben. Amikor pedig elérkezik az életében az a pillanat,
amikor nincs miért tovább halogatni a döntést*, a sorsvetéshez hasonló
*merészséggel,
egyedül Istenben bízva vesse magát a teljes odaadás mélységeibe.*

*BP. BARRON:    wof at wordonfire.org <wof at wordonfire.org>    Bp. Barron mai
elmélkedése nem Szt. Mátyás apostol ünnepe szentmiséje liturgiájához
tartozik, ezért nem küldöm ki.*


*Imádkozzál érettünk, Istennek szent Anyja!  Hogy méltók lehessünk Krisztus
ígéreteire!  Könyörögjünk! Kérünk téged, Úristen, öntsd lelkünkbe szent
kegyelmedet, hogy akik az angyali üzenet által szent Fiadnak, Jézus
Krisztusnak megtestesülését megismertük, az ő kínszenvedése és keresztje
által a föltámadás dicsőségébe vitessünk! Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250224/d870e00f/attachment.html>