[Grem] A Pázmány BTK dékánja egy a Kat.Egyh. tanításával ellentétes, a PPKE nevében publikált cikkről + a PPKE katolikus szellemiségéről

2025. Aug. 28., Cs, 18:54:16 CEST

Kedves Lista!

Egy régebbi cikk Szilvay Gergőtől, a három pszichológus ( Pázmány) cikkkére
válaszul. Feltétlenül olvassátok el!

Üdvözlettel:
Eszter

https://mandiner.hu/belfold/2025/07/teved-a-pazmany-harom-hvg-be-cikket-iro-lmbtq-parti-pszichologus-oktatoja

Emoke Greschik <greschem at gmail.com> ezt írta (időpont: 2025. aug. 28., Csü
17:50):

> *TOVÁBBÍTVA:*
>
> Szükség van rád!
> Három oktató nyíltan szembeszegül a Pázmány értékrendjével, és
> keresztényellenes, woke propaganda nézeteket terjeszt az egyetemen és azon
> kívül is. Ez már nem csupán belső vita — a baloldali aktivisták már 8.000
> aláírást gyűjtöttek a támogatásukra.
> Most pedig mi jövünk! Mutassuk meg, hogy erősebbek vagyunk: 16.000
> aláírást a keresztény oktatás szabadságáért!
> Ha Kuminetz rektor látja az összefogást, állhatatos marad az igazság
> mellett. Kiállsz velem a hitünk jövőjéért?
> Védd meg a jövő nemzedékét! Írd alá a petíciót most!
> https://citizengo.org/hu/fm/16332 Kattints ide: https://cgo.ac/scB1LjWq
>
>
>
> On Wed, Jul 30, 2025 at 9:02 PM Emoke Greschik <greschem at gmail.com> wrote:
>
>> HAVASI KATI júl.30-i küldeménye ide másolva:
>>
>> Megint téved az új HVG-s cikkében a három pázmányos pszichológus
>> 2025. július 30. 11:17
>>
>> Ezúttal Kopernikuszról, Galileiről és Giordano Brunóról.
>> [image: Olvasási idő]
>> 26 p
>> [image: Like]
>> 27
>> [image: Dislike]
>> 0
>> [image: Komment]
>> 44
>> [image: Könyvjelző]Mentés
>> [image: Megosztás]
>> [image: null][image: Szilvay Gergely]
>> Szilvay Gergely <https://mandiner.hu/szerzo/szilvay-gergely>
>> Facebook
>>
>> MEGINT TÉVED ÚJ HVG-S CIKKÉBEN  A HÁROM PÁZMÁNYOS PSZICHOLÓGUS, EZÚTTAL
>> KOPERNIKUSZRÓL, GALILEIRŐL ÉS GIORDANO BRUNÓRÓL
>> Azt írja a „három pázmányos pszichológus, Kengyel Judith Gabriella,
>> Szondy Máté és Zsila Ágnes új cikkében a HVG-ben („A pázmányos
>> pszichológusok új cikke: Korlátozhatja-e a vallás vagy a politikai
>> korrektség a tudományt?”), tévesen:
>>
>> „A katolikus egyház különösen élen járt a tudományos cenzúra
>> tradíciójának meghonosításában. Kopernikusz könyvét például tiltólistára
>> tette, miután az Ószövetség egyes soraival ellentmondásba került, hogy a
>> Föld kering a Nap körül. Súlyosabb büntetést szenvedett el Giordano Bruno,
>> aki Kopernikusz elméletét továbbgondolva nemcsak azt állította, hogy a Föld
>> kering a Nap körül, hanem az univerzum végtelenségének gondolatát is
>> felvetette. Mivel nem volt hajlandó visszavonni tanait, a katolikus egyház
>> inkvizíciója elé kellett állnia eretnekségért, és máglyán megégették.
>>
>> Galileo Galilei bolygó-megfigyelései ugyancsak szemben álltak a katolikus
>> egyház világnézetével, így a tudósnak nyilvánosan vissza kellett vonnia
>> tanait, könyveit pedig betiltották. A katolikus egyház nem kapkodta el
>> annak beismerését, hogy tévedett, ugyanis 359 év telt el, mire 1992-ben
>> visszavonta az ítéletet.”
>>
>> Vegyük sorra a három pszichológus tévedéseit az egyház és tudomány
>> viszonyáról, Kopernikuszról Galileiről és Brunóról. Már csak azért is, mert
>> nem önhibájukból tévednek, a „felvilágosítás” ugyanis ezesetben történelmi
>> álhíreket terjesztett az egész nyugati társadalomban. Ez csak a fizetős
>> cikk eleje, lehetne a további állításaikkal is foglalkozni, de most ezekre
>> szorítkozom, mert így is hosszú lesz, és ezek elterjedt tévedések.
>>
>> Az egyház és a tudomány
>>
>> Edward Grant szerint a kereszténység alapvetően mindig is támogatta a
>> tudományt, és a modernitás tudományos forradalmának a keresztény középkor
>> teremtette meg az előfeltételeit. (The Foundations of Modern Science in the
>> Middle Ages Their Religious, Institutional and Intellectual Contexts,
>> Cambridge University Press, 1996, 168-206.)
>> J. L. Heilbron szerint pedig a katolikus egyház több pénzügyi és
>> társadalmi támogatást nyújtott az asztronómia kutatásának hat évszázad
>> alatt, egészen a felvilágosodásig, mint bármilyen más intézmény. (The Sun
>> in the Church – Cathedrals as Solar Observatories, Cambridge University
>> Press, 1999, 3.)
>> Gerard M. Verschuuren pedig a tudományellenes egyház mítoszáról ír
>> 2018-as kötetében, melyben szétszedi a Galilei-, a Darwin-, a Teilhard de
>> Chardin körüli, a Hawking- és a Dawkins-mítoszt. (The Myth of an
>> Anti-Science Church, Angelico Press).
>> Végül igen kiváló, ókortól napjainkig és más vallásokra is kitérő
>> történet adja vallás és tudomány viszonya történetének Nicholas Spencer
>> Magisteria: The Entangled Histories of Science and Religion című műve
>> (OneWorld, 2023), mely kitér Galileire is.
>> Ugyanakkor a teológia is egy tudomány, aminek megvan a maga területe,
>> amin a természettudománynak nem sok keresni valója van – igaz,
>> határterületek vannak, ahol mindkettőnek van illetékességi köre.
>>
>> Kopernikusz
>>
>> Nicolaus Kopernikusznak 1543-ban, halála előtt jelent meg heliocentrikus
>> világképet tükröző munkája, a De revolutionibus orbium coelestium. Római
>> katolikus körökben Kopernikusz könyve a 16. század folyamán végig beépült a
>> tudományos tananyagokba. Például a Salamancai Egyetemen (mely a katolikus
>> tomista filozófia egyik központja volt) 1561-ben a csillagász hallgatók
>> által választhatott négy tankönyv egyikévé vált, 1594-ben pedig egyenesen
>> kötelezővé tették.
>> Persze ellenzői is voltak mindig, főleg protestáns oldalról, de nem csak.
>> Katolikus részről az ellenállás csak hetvenhárom évvel később kezdődött,
>> Galilei kapcsán. 1616. március 5-én az Index Kongregációja betiltotta
>> Kopernikusz munkáját „kijavításig”, és 1620-ban ezeket a javításokat
>> jelezték is. Kilenc mondatot, amelyekben a heliocentrikus rendszert
>> biztosnak ábrázolták, ki kellett hagyni vagy meg kellett változtatni úgy,
>> hogy az csak hipotézis legyen. Ezzel engedélyezték a könyvet. 1758-ban
>> Kopernikusz könyve formálisan is lekerült XIV. Benedek átdolgozott
>> Indexéről.
>>
>> Azaz a három pszichológus állítása, hogy Kopernikusz könyve indexre
>> került, technikailag, mind puszta tény ugyan igaz, de valójában a történet
>> sokkal árnyaltabb volt, és ez csak egy rövid időszak volt.
>>
>> Kopernikusz idejében egyébként volt másik két kihívója is az
>> arisztotelészi-ptolemaioszi világképnek. Johannes Kepler heliocentrikus
>> modellje szerint a bolygók inkább ellipsziseken mozognak, nem körökön – és
>> ez pontosabbnak bizonyult Galilei modelljénél. A másik a dán csillagász
>> Tycho Brache (1546-1601) geocentrikus modellje volt, ami szerint a Hold és
>> a Nap a Föld körül forog, a bolygók pedig a Nap körül. Ez a modell jól
>> magyarázta a Vénusz fázisait. Kopernikusz és Brache modellje matematikailag
>> azonos volt a kor megfigyelési lehetőségeit tekintve, és Brache modellje
>> belepasszolt az összes addigi ismeretbe, adatba, ezért az ő modellje csak
>> Newton 1687-es gravitációs elméletével került ki a pixisből.
>> Galilei
>> Az sem igaz, hogy Galileit 1992-ben rehabilitálták. Legalábbis számos
>> másik év pályázhatna joggal eme címre: 1741, 1758, 1835, 1939 és 1966.
>> 118 évvel Galilei pere után, 1741-ben XIV. Benedek pápa kiadta Galilei
>> egész életművére az imprimaturt, kiadási engedélyt, beleértve az ominózus
>> Discorsit (Párbeszédek a két legnagyobb világrendszerről, a ptolemaiosziról
>> és a kopernikusiról, 1632), melyet elláttak egy teológus előszavával, és
>> kicsit valóban cenzúráztak. A heliocentrizmust népszerűsítő munkák tilalmát
>> általánosságban 1758-ban oldotta fel az egyház. Formálisan 1835-ben vették
>> le az Indexről, a tiltott könyvek listájáról (Index Librorum Prohibitorum,
>> 1560-1966) a Discorsit. XII. Piusz pápa 1939-ben „a vakmerő kutatók egyik
>> hőseként” emlegette Galileit. A II. Vatikáni Zsinat 1966-os, Gaudium et
>> spes kezdetű dokumentumában is „rehabilitálta” a tudóst.
>>
>> Amit a három pszichológus 1992-ként emleget, az egy hosszabb, 1979-1992
>> közti folyamat vége volt. Szent II. János Pál pápa részéről, aki több
>> kijelentést is tett Galileire vonatkozóan. 1979. november 10-én Einsteinre
>> emlékezve mondott beszédet a pápa, kifejezve sajnálatát amiatt, ahogy „az
>> egyház emberei és szervezetei” kezelték Galileit, azt remélve, hogy „a
>> teológusok, tudósok és történészek az őszinte együttműködés szellemétől
>> lelkesítve mélyebben tanulmányozzák majd a Galilei-ügyet, és lojálisan
>> felismerik a sérelmeket, bármilyen oldalról is érkezzenek”.
>>
>> Ezután 1981-ben felállított egy bizottságot, hogy kivizsgálják a
>> Galilei-ügyet. Majd 1983-ban is mondott egy beszédet, mivel ekkor volt
>> Galilei inkvizíció által vizsgált Discorsi című művének kiadásának 350.
>> évfordulója, s ebben nagyjából ugyanazokat a gondolatokat idézte fel, mint
>> előző beszédében, méltatva Galileit. A bizottság 1992-ben fejezte be a
>> munkát, a pápa azzal nyugtázta a dolgot, hogy a Galilei-ügy tanulság az
>> egyház számára.
>>
>> Galileit nem égette el az inkvizíció, valójában három év házi őrizetre és
>> hét bűnbánati zsoltár heti egyszeri elmondására ítélték. A három évet
>> először a toszkán hercegeknél, majd barátja és tanítványa, Ascanio
>> Piccolomin sienai érsek vendégeként az érseki palotában, majd a Firenzéhez
>> közeli Arcetri professzori kúriájában töltötte le, végig szabadon
>> dolgozhatott és disputálhatott, a Mediciek havi nyugdíjából és a pápai
>> állam által folyósított járadékból élt élete végéig. Nem fedezte fel, hogy
>> a Föld gömbölyű, nem ő találta fel a teleszkópot, nem igazolta a
>> heliocentrizmust, nem hallgattatták el a tudományellenesek, nem dobált le
>> semmit a pisai ferdetoronyról és nem mondta, hogy „mégis mozog a föld”.
>>
>> Miután Galilei 1633-ban Rómába utazott a perére, először a
>> Medici-villában lakott, majd őrizetbe vették: ezután „börtöne” egy
>> heliocentrizmus-párti kongregációs hivatalnok lakása volt, ahol öt szoba
>> állt a rendelkezésére, saját szolgálókkal, ingyen ellátással.
>> Ami az egész ügyet illeti: valójában elsősorban nem a hit és tudomány
>> közti ütközésről volt szó. Két természettudományos kozmológiai elmélet
>> ütközött (az arisztotelészi-ptolemaioszi és a kopernikuszi), mely persze
>> érintette a természettudomány és a teológia határterületeit is. Ez a vita
>> egyházon belüli vita is volt, mely a domonkosok és jezsuiták harcában
>> fejeződött ki. Galileivel többnyire a jezsuiták értettek egyet, s voltak
>> magasrangú pártfogói, hiszen a heliocentrikus elképzelésnek voltak
>> támogatói az egyházban.
>>
>> 1616-ban arra kérték Galileit, hogy elméletét hipotézisként tanítsa, amit
>> 1632-ig be is tartott. Galileinek pártfogója vagy legalábbis jóakarója volt
>> az inkvizíció egyik vezetője is, Bellarmini Szent Róbert jezsuita bíboros.
>> Galilei tagja lett Rómában a Hiúzok Akadémiájának, „a világ első tudományos
>> társaságának, ami a természetfilozófiának szentelte magát” (Spencer), és
>> ami tele volt egyháziakkal. Méltatta őt V. Pál pápa is. A dominikánus
>> Campanella atya, aki éppenséggel Kopernikusz híve volt (nem volt a domonkos
>> rend sem teljesen egységes a kérdésben), 1616-ban írt egy levelet Galilei
>> védelmében, igaz, csak 1622-ben publikálta.
>> Bellarmini látta a kopernikuszi rendszerben a potenciált, úgy tartotta,
>> számos ponton jobban írja le a valóságot, mint Ptolemaioszé, de nem látta
>> bizonyítva, ezért csak hipotézisként tekintett rá.
>>
>> Ma akármilyen úttörőnek és a valóság felfedezése irányába tett jó
>> lépésnek tekintjük is Galilei heliocentrikus világképét, a helyzet az, hogy
>> magának Galileinek még nem voltak döntő bizonyítékai, és kora
>> természettudósai közül alig valaki osztotta álláspontját, amit ekkor tézis
>> helyett még csak hipotézisnek lehetett tekinteni. Nem osztotta Galilei
>> álláspontját a felvilágosodás és a modern tudomány egyik nagy atyja,
>> Francis Bacon sem.
>> A heliocentrizmus elleni egyik legerősebb érvet, mely a csillagok
>> mozgásával volt kapcsolatos, és már Arisztotelész is felvetette, pedig csak
>> 1838-ban oldotta fel Friedrich Bessel.
>>
>> Egyébként Galileivel több probléma is volt: kevés bizonyítékból
>> messzemenő következtetéseket vont le, jellemző volt rá a tudósi gőg, s ha
>> kifogásoljuk, hogy az egyháziak átlépték illetékességük határát, akkor be
>> kell látnunk, hogy ezt ő is megtette. Eleinte mindenki szimpátiáját élvezte
>> Rómában, sőt sokakat még meg is győzött, aztán elidegenített magától
>> mindenkit. Tycho Brache modelljéről meg nem volt hajlandó tudomást venni,
>> és igazából Keplerről sem. A fő probléma az egyháziak részéről nem azzal
>> volt, amit mondott, hanem ahogy mondta, hiszen Galilei is és az egyháziak
>> is katolikusok voltak, s mindkét fél hitt a Szentírás és a tudomány
>> összeegyeztethetőségében. Spencer úgy fogalmaz: „Galileiből csak a
>> ítélőerő, a tapintat és a szerénység hiányzott” (107.). Grassi atya, egy
>> jezsuita matematikus (még egy egyházi tudós!) úgy fogalmazott: Galilei
>> annyira hitt saját géniuszában, hogy nem tisztelt másokat.
>>
>> A Discorsiban az addigi hagyományos világkép képviselőjét
>> Simplicissimusnak nevezte, és az illető eléggé hasonlított a pápára, VIII.
>> Orbánra, aki egyébként eddig Galilei barátja volt, és aki korábban Frederic
>> Zollern német bíborosnak azt írta, hogy a kopernikuszi tanok sosem voltak
>> eretneknek nyilvánítva, és soha nem is lehetnek, mivel nem jósolhatjuk azt,
>> hogy sosem kerülnek elő mellette még bizonyítékok.
>>
>> Mint Verschuuren rámutat: az egyháziak közül nagyon sokan Galileivel
>> azonos színvonalú természettudósok voltak, és szívesen diskuráltak új
>> felfedezésekről, elméletekről. Már csak ezért sem volt az egyház
>> tudományellenes. Galilei azonban nyíltan Szentírás-értelmezésbe kezdett,
>> azaz laikusként a teológia területére tévedt ahelyett, hogy inkább
>> hallgatott volna erről a kérdésről. Persze ezen a ponton valóban átfedte
>> egymást teológia és természettudomány, utólag nézve kissé szerencsétlen
>> módon. Egyébként mind a katolikus Galilei, mind ellenfelei úgy gondolták,
>> hogy a Szentírás és a tudomány nem lehet egymással ellentétes. Például
>> Baronius bíboros már akkor is azt állította Galilei egy 1615-ös levele
>> szerint: a Biblia nem azt tanítja, hogy miként működnek a mennyek (az
>> egek), hanem hogy miként kerüljünk a mennybe.
>> Paul Feyerabend, a tudománytörténet és -elmélet anarchista fenegyerek a
>> módszer ellen írt híres munkájában azt állította, hogy akár arra is
>> juthatunk, hogy Galilei ellenfelei közelebb voltak az igazsághoz, mint
>> Galilei.
>>
>> Galilei pere egyébként nagyon érdekes, beleértve a tudományos részleteket
>> is, érdemes utána olvasni, ajánlom Jáki Szaniszló bencés
>> tudománytörténésztől, számos amerikai egyetem tanárától A Galilei-ügy
>> tanulságai című kis füzetecskét (Kairosz, 2009). Jáki szerint egyébként,
>> bár nem volt kritikátlan a Galilei-korabeli egyházzal szemben, „VIII. Orbán
>> pápa és Bellarmini sokkal jobban értette Galilei tudományát, mint maga
>> Galilei”.
>>
>> Nyilván az egész ügy sokkal hosszabb sztori, mint amit itt írtam, ezért
>> had ajánljak két könyvet Galilei ügyéről: Maurice Finocchiaro: The Galileo
>> Affair, University of California Press, 1989; Thomas Frederick Mayer: The
>> Trial of Galileo, 1612-1633, University of Toronto Press, 2012.
>>
>> Giordano Bruno
>>
>> Giordano Bruno egy okos kalandor volt, aki szerzetesként kezdte, de
>> mindenféle eretneknek számító teológiai nézeteket vallott élete folyamán.
>> Angliában összeütközésbe került az oxfordi professzorokkal, akikről azt
>> állította, többet tudnak a sörről, mint a görög nyelvről. Valóban elfogták
>> és sajnos az inkvizíció valóban elégette, miután sajátos tanait nem volt
>> hajlandó visszavonni.
>>
>> Ugyanakkor egyáltalán nem azért végezték ki, mert azt állította, hogy a
>> Föld kering a Nap körül és hogy az univerzum végtelen, hanem teológiai
>> tévedései miatt, amelyek közt többek között a következők szerepeltek:
>> Krisztus nem Isten, hanem csupán egy szokatlanul ügyes varázsló, a
>> Szentlélek a világ lelke, az Ördög üdvözül, stb. Valójában Bruno
>> filozófiája egy inkoherens materialista panteizmus volt.
>>
>> Persze így is elég szomorú, hogy kivégezték, meg egyáltalán az inkvizíció
>> elé került, de a három pázmányos HVG-s pszichológus állítása akkor is
>> téves.
>> Nyilván ma mások a sztenderjeink, és teljes joggal felvethető, hogy
>> jó-jó, lehet, hogy mindez igaz, de egyáltalán minek szólt bele az egyház,
>> minek volt inkvizíció, meg egyáltalán tiltott könyvek listája, stbstb. Ezek
>> mind jogos felvetések, bár a válasz összetettebb a puszta elutasításnál. A
>> reformáció után, a tudományos forradalom idején az egyház sokkal
>> érzékenyebb volt ezekre a kérdésekre, mint előtte és utána, és befeszült.
>> Sajnos ennek sok negatív következménye volt.
>>
>> Mindez nem változtat azon, hogy a három pázmányos pszichológus, akik
>> bizonyára nagyon kritikus gondolkodónak tartják magukat, egyszerűen
>> felköhögte a közvéleményben elterjedt leegyszerűsítő, egyoldalú és hamis
>> információkat Kopernikuszról, Galileiről és Giordano Brunóról.
>> Emellett pedig úgy védik azokat, akik akkor megkérdőjelezték a bevett
>> tudományos konszenzust, az ariszotelészi-ptolemaioszi világképet (ez
>> ugyanis nem pusztán vallási álláspont volt, hanem addig az elérhető
>> bizonyítékok emellett szóltak), hogy a saját területükön, előző HVG-s
>> cikkükben (bár egyiknek sem igazán szakterülete az LMBTQ-kérdés) ignorálják
>> azokat, aki kikezdik az állítólagos „tudományos konszenzust”, felvetik
>> annak hibáit.
>> S még egy megjegyzés: a kereszténység nagyon is védhető racionális
>> alapon, bele kell olvasni például Edward Feser és Richard Swinburne
>> munkáiba. Feser szerint pedig a racionalitás mintája nem a kortárs
>> természettudomány, hanem a filozófia.
>>
>> ***
>>
>> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250828/850bfe97/attachment-0001.html>