[Grem] Aug.25. 1./ Szent (IX.) Lajos francia király (13. sz.) és 2./ Kalazanci Szt. József, a piarista rend alapítója (16-17. sz.) emléknapja

[Emoke Greschik]

 1./  *Szent (IX.)  Lajos **francia király (13. sz.)*

*Dr. Diós István írása*
Testvéreim!* Szent Lajos király a franciáknak olyan, mint nekünk Szent
László király, csak 200 évvel később élt*. Ő is *megmutatta, hogy a hatalom
csúcsán is lehet jónak lenni*, *lehet az Isten törvényeinek engedelmeskedve
uralkodni, és ebből élet fakad mindenkinek. Még a börtönben lévőknek
is*. *Mindössze
56 évet élt. Kortársa a mi IV. Béla királyunknak, mind a ketten 1236-ban
léptek trónra. Csak Lajos országa békességben volt, a mi Béla királyunk
országa pedig elszenvedte a tatárdúlást.* *Lajosról följegyezték, hogy pici
korától fogva tudta, hogy trónra fog kerülni. Király apja aránylag korán
meghalt, s a mama uralkodott mindaddig, amíg ő nagykorú lett*. *Édesanyja,
Bianca kicsi korától fogva mondogatta a fiának: „Kisfiam! Tudod, hogy
mennyire szeretlek téged. De inkább lássalak holtan, mint hogy megtudjam
rólad, hogy halálos bűnt követtél el!” Ez Lajosnak beleivódott a lelkébe,
és nagyon érzékennyé tette a jó és a rossz* * szétválasztására, s a jó
iránti hűségre. És fölvirágzott körülötte Franciaország. Az ő országa az,
ahol Szent Domonkos elindította a domonkos rendet, az ő Párizsa az, ahol a
Szent Bonaventura meg Aquinói Szent Tamás az általa alapított egyetemen
tanított*.* Egy ilyen király a környezetét is vissza tudja tartani a
rossztól, és hajlandóvá tudja tenni a jóra.* *Emellett Lajos király
fölfogta, hogy a katolikus Európának* *nagy fájdalma az elveszített
Szentföld.* *Az, hogy *az Egyház Urának szülőföldje *az iszlám kezében van.*
K*étszer is kereszteshadjáratra indult. Az első hadjáratának a hátterében
fogadalom van: 33 éves volt, amikor gyógyíthatatlan betegség támadta meg,
és megfogadta: „Uram, Krisztusom! Ha visszaadod az egészségemet, én a
hátralévő időmet – az életemet is, mindenemet, amim van –, arra szentelem,
hogy visszaszerezzük a Szentföldet.” *Minden várakozás ellenére *meggyógyult,
és megtartotta a fogadalmát. De közben – hadjárat közben – az
uralkodótársak Európában magára hagyták. De elindult másodszor is. És a
második hadjárata azzal végződött, hogy ott, a hadjárat közben halt
meg*. *Ráhagyta
az európai uralkodókra a példát, hogy nagy veszedelem a hatalom, mert meg
tudja szédíteni* *azt, akinek a kezébe kerül, akármilyen szinten kapjon
valaki hatalmat*. *De itt a példa, hogy a Krisztushoz ragaszkodó lélek a
hatalomnak a csúcsán is meg tud maradni embernek*. *Meg tud maradni
igazságosnak, irgalmasnak, áldozatkésznek*. De jó lenne, ha a politikában a
hatalomhoz jutó emberek ezt látnák! És meggondolnák, hogy vajon él-e a
szívükben az istenfélelem, ami erőt ad a hatalom szolgálatként történő
gyakorlására? Mert a hatalom veszedelme, hogy azt hiszem, teljhatalmam van
a másik ember fölött, s elkezdek fölötte zsarnokoskodni. *Az
istenfélelem *pedig
*megtartja az emberben a felelősségérzetet és a tudatot, hogy a hatalomnak
azon a csúcsán, ahová Isten helyezte őt, szolgálnia kell a többieket*.
Számadással
tartozik róluk, és a kezébe került hatalomról is. *Ajánljuk ennek a szent
királynak az oltalmába azokat, akiknek hatalmától függ a mai világ sorsa.
Hogy jól éljenek a hatalommal! A közjót szolgálják, és benne a tulajdon
üdvösségüket is, meg a rájuk bízottakét is. Amen.*
Dr. Diós István


2./ Kalazanci Szent József áldozópap
Kultúra <https://www.magyarkurir.hu/kultura> – 2022. augusztus 25.,
csütörtök | 9:02
 https://www.magyarkurir.hu/hirek/kalazanci-szent-jozsef-63258

A piarista rend alapítójára emlékezünk liturgikus emléknapján, augusztus
25-én.

*Kalazanci József *(José Calasanz) *1557-ben született észak-spanyolországi
nemesi családban*.* Már iskolás korában „a kis szent”-nek nevezték.**
1583-ban szentelték pappá. **Néhány évig káplán volt az urgeli
egyházmegyében, ezután püspöke megtette az egyházmegye trempei részének
helynökévé, majd munkáját és lelkületét megtapasztalva általános helynökké
nevezte ki*. *Úgy tűnt, József pályája zavartalanul ível fölfelé,** ő
azonban a szíve mélyén érezte, hogy Isten másra hívta*. *Ezért 1592-ben
lemondott **állásáról,** atyjától örökölt tekintélyes vagyonát **eladta,* *árát
**szétosztotta a szegények között, majd Rómába költözött.*

*Öt éven át egykori egyetemista társa házában lakott*.* Minden éjjel
felkelt és még pirkadat előtt végigjárta a hét főtemplomot. Ahol csak
tudott, segített a szegényeken és a betegeken. Hamarosan felfigyelt* *rá,
milyen sok **gyerek** csavarog otthontalanul és magára hagyottan* *Róma
utcáin*.* Senki nem* *törődött velük. *
*Az iskolázás* *akkoriban költséges volt*.* Józsefet pedig egyre inkább az
a kérdés foglalkoztatta, hogyan lehetne ezeket a szegény gyermekeket
rendszeres, mindennapos iskolához segíteni. Először a római plébánosokhoz
fordult, és kérte, engedjék meg, hogy ezek a szegények is járhassanak a
plébániai iskolába. A plébánosok nem* *zárkóztak el,* *csak azt kérték,
hogy ennek fejében a város emelje meg az iskolák számára nyújtott támogatás
összegét*. *Ezt *a* városi tanács, a szenátus ** elutasította.* *Ekkor *J*ózsef
a szerzeteseknél zörgetett tervével. Előbb a jezsuitákat, majd a
domonkosokat kereste fel,* *de mindkét rendtől *a*zt a választ kapta,
hogy* *már
túl vannak terhelve meglévő feladataikkal is, * e*gy ilyen újabb
vállalkozásban* *nem tudnak **érdemleges segítséget nyújtani.*

*József ekkor belátta, hogy nincs más út, neki magának kell megoldást
találnia**. Don Antonio Brendani, a Szent Dorottya-templom plébánosa
rendelkezésére bocsátott két termet, s megígérte, hogy maga is segíteni fog
a tanításban*. *Még két pap csatlakozott hozzájuk, így négy „tanerővel”,
1597 novemberében megnyílt a szegény gyermekek ingyenes iskolája.* *Ez* *volt
Európa első ingyenes népiskolája*.* Később a scholae piae (kegyes iskola)
nevet kapta, mert alapítvány híján alamizsnából tartották fönn.*

*Néhány hét elteltével már száz gyermek szorongott a két teremben, és a
számuk egyre csak nőtt. Így Józsefnek hamarosan több papot is segítségül
kellett hívnia a tanításhoz. Két év múlva már egy egész házat béreltek.
Ekkor József elbúcsúzott addigi vendéglátójától, és a többi tanítóval az új
épületbe költözött, ahol az ő irányítása mellett a tanító atyák közösségi
életet éltek.*

*Újabb két év alatt a növendékek száma hétszázra nőtt, ezért 1602-ben a
termek számát ismét növelni kellett. Mikor az iskola udvarán harangtornyot
állítottak és feltették a harangot, József* *leesett a létráról, és
eltörött* *a lába.* *A törés rosszul forrt össze, ennek következtében
haláláig fájdalommal élt és sántított.** De* *a testi fájdalom semmi volt
ahhoz képest, amit lélekben kellett elszenvednie élete második felében.*

*Az iskola jó híre annyira terjedt, hogy módos családok is kezdték
odajáratni a fiaikat*.* Emiatt* *más iskolák vezetői* *féltékennyé lettek,
irigykedni kezdtek* *Józsefre és társaira.* *Az intézetet** megrágalmazták* *a
pápá**nál*, *aki váratlanul két bíborost küldött ki ellenőrzésre*. *A vádak
* *alaptalansága hamarosan kiderült, s az eredmény épp az ellenkezője lett,
mint **szerették volna a rágalmazók*:* VIII. Kelemen pápa személyes
oltalmáról biztosította az intézetet.* *Néhány évvel később az eset
ugyanúgy megismétlődött **V. Pál pápá**val,* *de akkor az eredmény úgy
módosult, hogy a pápa megduplázta az addigi évi támogatás összegét.*

*1611-ben József iskolájában már ezer növendék tanult. Nem sokkal később
Rómán kívül is egymás után nyíltak iskolák nemcsak Itáliában, hanem Európa
más országaiban is. A társulatot a Kegyes Iskolák Rendjének (Ordo Scholarum
Piarum), vagy röviden piaristák rendjének nevezték el, és József lett az
első általános rendfőnök.*

*Utolsó éveiben újabb kemény próbatétel várt Józsefre*.* Felvételét kérte a
rendbe egy Mario Sozzi nevű pap, akiben – mint hamarosan a felvétele után
kiderült – olyan nagy hatalomvágy élt, hogy mindenáron rendfőnök akart
lenni.* *Baráti körének befolyásával és gyalázatos rágalmaival elérte, hogy*
*Józsefet* *megfosztották **a rendfőnöki tisztség**től*.* Sőt,
letartóztatási parancsot eszközölt ki ellene, és **a nyolcvanhat éves
öregembert **közönséges bűnözőként hurcolták végig **Róma utcáin*.* A
rend **pedig
méltatlan és avatatlan kezekbe került**, és* *József**nek még számtalan
megaláztatást és súlyos meghurcoltatást kellett* *kiálln**ia*.* A több
oldalról érkező külső támadások és rágalmak hatására** X. Ince pápa* *1646-ban
feloszlatta* *a piarista rendet*. *Ekkor **úgy tűnt*, *hogy* *a
kilencvenéves alapító egész életműve* *semmivé lett*.* Mikor megtudta* *a
hírt,* J*ób szavait idézve csak annyit mondott: „Az Úr adta, az Úr elvette.
Legyen áldott az Úr neve!” (Jób 1,21) **Nem csoda, ha az emberek úgy
beszéltek róla, mint második Jóbról.*

*A lelki gyötrelmek **nem tudták* *megháborítani **a szent rendalapító
belső békéjét.* *Bár* *a tiszteletreméltó öregembert* *szüntelenül
gyalázták és bántották,* *ő minden **próbatétel **közepette nyugodt
odaadással engedelmeskedett. Azoknak az atyáknak, akik kitartottak
mellette, állandóan az engedelmességet ajánlotta, ezt mondogatta:* *„Oktalanság
elakadni a másodlagos okoknál, és nem Istenre tekinteni, aki minden
történésnek az első oka, és mindent a javunkra akar.”*

*Halálos ágyánál kiderült, hogy a nép milyen tisztelettel nézett föl rá:
végeláthatatlan sorokban jöttek az emberek a betegágyához, hogy még egy
utolsó áldást kapjanak tőle. 1648-ban halt meg a római Szent
Pantaleon-rendházban. Miként előre megjövendölte, halála után nyolc évvel
ismét szerzetesrend rangjára emelték a piarista rendet,** őt magát pedig
1748-ban boldoggá, majd 1767-ben szentté avatták.* Ünnepét 1769-ben vették
fel a római naptárba, augusztus 27-re. 1969-től augusztus 25-én ünnepeljük*.
XII. Pius pápa 1948-ban a keresztény népiskolák patrónusává nyilvánította
Kalazanci Szent Józsefet.*

*A szent papot, aki* *kora nevelési hiányosságait* *annyira megérezte és
olyan jóságosan tudott rajta segíteni, sokszor öregemberként szokták
ábrázolni, aki második Jóbként türelemmel visel minden szenvedést, amit
rámér az Úr.*

*Istenünk, te Kalazanci Szent József áldozópapot oly nagy szeretettel és
türelemmel ajándékoztad meg, hogy egész életét az ifjúság tanítására és
nevelésére szentelte. Add, hogy akit a bölcsesség tanítómestereként
ünneplünk, állhatatosan kövessük az igazság szolgálatában. A mi Urunk,
Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel
egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.*

*Forrás*
*Diós István: A szentek élete*
*Magyar katolikus lexikon*

*Magyar Kurír*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250825/e7bd5e7e/attachment.html>