[Grem] SZEDŐ DÉNES MIHÁLY: zsidó, majd református, majd ferences szerzetes költő (Szerb A., Illyes Gy. Pilinszky barátja)

[Emoke Greschik]

 A zsidó származású, majd református, majd katolikus, majd ferences
szerzetes költő, Szedő Dénes Mihály
1./ *Wikipédia bejegyzés   *
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szed%C5%91_D%C3%A9nes_Mih%C3%A1ly

*Szedő Dénes Mihály*, *P. Szedő*, *Szedő Mihály Dénes*, *Szedő Dénes* (
Budapest <https://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest>, Terézváros
<https://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest_VI._ker%C3%BClete>, 1902
<https://hu.wikipedia.org/wiki/1902>. június 9.
<https://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%BAnius_9.>[1]
<https://hu.wikipedia.org/wiki/Szed%C5%91_D%C3%A9nes_Mih%C3%A1ly#cite_note-szul-1>
– Budapest, 1983 <https://hu.wikipedia.org/wiki/1983>. szeptember 25.
<https://hu.wikipedia.org/wiki/Szeptember_25.>) ferences rendi
<https://hu.wikipedia.org/wiki/Ferences_rend> szerzetes, költő, műfordító,
róla mintázta Szerb Antal <https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerb_Antal> *Pater
Severinus*t az *Utas és holdvilág
<https://hu.wikipedia.org/wiki/Utas_%C3%A9s_holdvil%C3%A1g>* c. művében.[2]
<https://hu.wikipedia.org/wiki/Szed%C5%91_D%C3%A9nes_Mih%C3%A1ly#cite_note-hitvallas-2>
Szedő
László Szeverin
<https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szed%C5%91_L%C3%A1szl%C3%B3_Szeverin&action=edit&redlink=1>
karmelita <https://hu.wikipedia.org/wiki/Karmelit%C3%A1k> szerzetes
testvére.

*Ellene mondok az ördögnek*,

*kevélysége törjön meg*,
*hittel vallom az Úristent*,
*minden műve szép és szent*,
*hittel vallom a Megváltót*,
*szerelmével megláncol*,
*hittel hívom a Szentlelket*,
*Lélekisten, szentelj meg!*

– Szedő Dénes: *Hitvallás*[2]
<https://hu.wikipedia.org/wiki/Szed%C5%91_D%C3%A9nes_Mih%C3%A1ly#cite_note-hitvallas-2>

2./   *A Ferencesek cikke *

https://www.ferencesek.hu/120-eve-szuletett-a-ferences-papkolto-szedo-denes/

Szedő Mihály néven született 1902-ben Budapest-Terézvárosban; költő és
műfordító, aki többek között arról ismert, hogy az *Utas és holdvilág*
Pater Severinusát (Ervint) róla mintázta barátja, Szerb Antal.

Szedő Mihály édesanyja, Weisz Róza korán megözvegyült, polgári iskolai
oklevelével igyekezett állást találni, hogy gyermekeit el tudja tartani.
„Nagy nemzeti géniuszaink s az európai kultúra szeretetét oltotta belénk.
1945 elején szentül halt meg” – emlékezett Szedő Dénes édesanyjára. Bátyja,
László kármelita szerzetes pap lett, Szeverin néven.

A családi emlékezet szerint a gyermek Szedő Mihály első találkozása a
kereszténységgel a Szent István-bazilikához kötődött: az *Ego sum Via,
Veritas et Vita* feliraton akadt meg a szeme, és kérdezett rá jelentésére.
Miután megtudta, hogy: „Én vagyok az út, az igazság és az élet”, a
kisfiúban felmerült a kérdés: „Ki az, aki elmondhatja magáról: én vagyok az
Élet? Csak az Isten!”

A zsidó származású fiatalember tizenhét éves korában reformátusként
keresztelkedett meg, majd a *Fioretti* olvasása, valamint testvére, László
hatására 1922-ben a Margit körúti ferences templomban áttért a katolikus
hitre, karácsony másnapján tett hitvallást.

18 éves korától jelentek meg művei a Nyugatban; 1924-ben lépett be a Kisebb
Testvérek Rendjébe. A noviciátus idejét Szécsényben töltötte. Filozófiát
Jászberényben, teológiát Gyöngyösön tanult; 1928-ban Egerben szentelték
pappá.

A II. világháború idején Pasaréten bújtatták a rendtársai; több barátja,
köztük Szerb Antal és Sárközi György munkaszolgálatosként halt meg.

Kákonyi István és Szedő Dénes 1976-ban

1950-ben, a szerzetesrendek betiltását követően Kecskemétre internálták.
1951 májusától a Váci Egyházmegye kötelékében szolgált papként.

Jézus a jogtalanságokkal szemben „nem meghunyászkodásra buzdít, még kevésbé
az erőszak követeléseinek lelkes túlteljesítésére. Ellenkezőleg: azt
akarja, hogy elvakult ellenfeledet hathatós szemléltető oktatásban
részesítsd, s ezáltal erőszakos föllépése embertelenségére rádöbbentsd.
Hiszen ember ő is; tévedő ember… Hátha elszégyelli magát, s magába száll,
hisz magatartásoddal égő parazsat gyűjtöttél a fejére. Végtelen türelem és
az igazság erejében való szilárd hit kell hozzá, hogy ezt elérd” – írta.

Zatykó László OFM róla szóló tanulmányában ír Szedő Dénes életeszményéről,
amelyet a *Merre?* című versében foglalt össze: „Lefelé / Hátra / Befelé /
Balra / Alleluja.” Ennek a megfejtése: „Ha fölemelkedni akarsz, indulj
’lefelé’, a szeretet mindig alászáll. Ha az elsők közt akarsz lenni, akkor
menj ’hátra’, az utolsók közé, mert az üdvösség törvénye, hogy az utolsók
lesznek elsők. Ha kitűnő akarsz lenni, akkor válj belső emberré, vagyis az
irány ’befelé’. A jobb sors titka pedig, hogy vállalj sorsközösséget a
balsorsúakkal, mint Jézus, ezért fordulj ’balra’.”

A ferences költőnek önálló kötete sohasem jelent meg: 1981-ben Szent Ferenc
írásaival egy kötetben, *Facimbalom* címmel adta ki műveit a Szent István
Társulat. A kötethez Szedő Dénes ezt írta ajánlásként:

*„Életem egyik nagy – ha nem a legnagyobb – ajándéka az volt, hogy Szent
Ferenc a családjába fogadott. Nemcsak befogadott, meg is tűrt. És lám, most
még írásaimat is megtűri a maga írásai mellett itt e könyvben. Egy födél
alatt lakhatom hát ismét vele. Fénnyel az árnyék.”*

1983. szeptember 25-én hunyt el Budapesten.

Gazdag munkásságáról Zatykó László OFM és Hidász Ferenc OFM írt több
alkalommal; összes műveinek első kötetét 2011-ben adta ki a Szent István
Társulat, a második kötet a rendtartomány gondozásában 2018-ban jelent meg.
Zatykó Lászlónak az *Országút* folyóiratban 2021-ben publikált írását az *Utas
és holdvilág* és Szedő Dénes kapcsolatáról ITT olvashatják
<https://www.ferencesek.hu/az-utas-szerb-antal-utitarsai_2/>.

A *Szedő Dénes összes művei II. Versek, prózai írások, levelek*
megrendelhető a ferences webboltban
<https://bolt.ferencesek.hu/termek/szedo-denes-osszes-muvei-ii-versek-prozai-irasok-levelek/>
.



*Ferences Média, 2022*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250820/bde143cc/attachment.html>