[Grem] Karinthy Frigyes magyar Micimackója angol tudás nélkül, nyelvzseni nővére, Mici nyersfordítására építve készült

[Emoke Greschik]

Karinthy úgy fordította le a Micimackót, hogy nem beszélt angolul
Jancsó Ágnes
<https://kepmas.hu/hu/jancso-agnes>
https://kepmas.hu/hu/karinthy-frigyes-micimacko-forditas-idezetek-karinthy-emilia-mici-milne?utm_source=52968-H%C3%ADrlev%C3%A9l%20lista%20%28K%C3%A9pm%C3%A1s%29&utm_campaign=1485548-H%C3%ADrlev%C3%A9l%2008.15.%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20-%201&utm_medium=17665-email&utm_content=H%C3%ADrlev%C3%A9l%2008.15.%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20
2025. 08. 10.

*Közel kilencven éve hódította meg a hazai olvasóközönség szívét az akkorra
már világhírű „csekély értelmű medvebocs” története. A szófordulatok mára
szállóigévé váltak, a **Micimackó **pedig összeforrt a fordítást jegyző,
angolul azonban nem tudó **Karinthy Frigyes**ével, aki a sikert illetően
sokat köszönhetett a nyelvzseniként elhíresült nővérének, **Karinthy
Emíliá**nak,
vagyis Micinek.*
[image: Micimackó illusztráció]
Kép forrása: Profimedia – Red Dot
hirdetés

*„Tulajdonképpen nem is illik, hogy Micimackónak a magyar gyerekirodalomba
való ünnepélyes bevonulásáról én számoljak be, aki a kaput kinyitottam
számára, vagyis lefordítottam őt. Helyesebben »átültettem«, ahogy mondani
szokták. Praktikusabb is az volna, ha más írna róla, az legalább
dicsérhetné a fordítót, amit én nem tehetek meg, pedig kedvem volna hozzá,
mert mondhatom, hogy a magyar nyelven megjelent könyvet átolvasva, éppen
úgy, vagy még jobban röhögtem és élveztem, mint mikor angolul került
a kezembe” *− olvasható a *Pesti Napló* 1935 decemberében megjelent
számában Karinthy Frigyes ismertetője a frissen megjelent Micimackóról,
amelynek története 1921-ig nyúlik vissza. Egészen pontosan 1921. augusztus
21-ig, amikor *Alan Alexander Milne* író meglepte kisfiát egy játék
mackóval, amelyet a következő években egy csacsi, egy kismalac és két
kenguru követett. Eleinte rövid történeteket írt róluk, amikor 1926-ban,
Londonban jelentek meg egy könyvben összegyűjtve, *Winnie-the-Pooh* címmel, *E.
H. Shepard* illusztrációival. Ezzel új időszámítás vette kezdetét
a nemzetközi gyermekirodalomban.

A magyar nyelvű fordításra majdnem egy évtizedet kellett várni,
az Athenaeum ifjúsági kiadványainak irányítója, *Baloghy Mária* a *Tükör*
1967-es számában megjelent visszaemlékezésében azt írja, hogy régóta
keresték „lázasan” a történethez méltó fordítót.* „Már-már lemondtunk
a kiadásáról, amikor egy napon betévedt hozzánk Karinthy, némi előleg
végett. Várakozás közben böngészgetett az asztalon heverő lektori példányok
között.”* Ekkor, írja Karinthy a Pesti Naplóban, a *„jól ismert és nagy
sikerű Milne mesternek Winnie the Pooh-ja kezembe került. Először
a rajzocskák leptek meg egyszerű és finom vonalaikkal, aztán
belekukkantottam a szövegbe.”*

Baloghy cikke szerint

Karinthy nem sokat teketóriázott, ott helyben megegyeztek a munkáról, két
nappal később pedig már kezében a fordítással tért vissza a kiadóba.

 *„Körülültük. Felolvasta a szövegben idézett egy csekélyértelmű medvebocs
verselményeit. Gurultunk a kacagástól. Másnap már az Est-lapoknál is így
végződtek a viták: Ez nem csak afféle szerény vélemény, ez tény, tény,
tény! (...) Tele volt velük a New York és a Fészek, s napok múlva megteltek
vele a gyerekszobák. Egész Pest.”*
„Nem merték” összehasonlítani

A Micimackó 1935 karácsonyára jelent meg az Athenaeum kiadásában.
A fordítónál Karinthy Frigyes neve szerepel, ami az előzőek alapján akár
egyértelmű is lehetne, azonban később fia*, Karinthy Ferenc* azt írta róla,
hogy édesapja a magyaron kívül egyetlen idegen nyelven sem beszélt. Akkor
mégis hogyan fordíthatta le a Micimackót, és többek között *Charles Dickens*től
a *Két város regénye, Jonathan Swift*től a* Gulliver utazásai,* valamint *Mark
Twain*től a *Tom Sawyer kalandjai *című műveket?

*„A Karinthy család is teli volt őrültekkel, és a Devecseri család is teli
volt őrültekkel. (...) Mint a Mici néni (Karinthy Emília), a te nagypapád
nővére, aki komplett elmebajos volt. Ugyanakkor zseniális nő is volt,
nyelvtehetség, aki tizenöt-húsz nyelven oda-vissza fordított. Gépírónő
volt, akinek ha spanyolul diktálták a szöveget, ő azonnal oroszra írta át.
Az összes híres, nagy Karinthy-fordítások nyersváltozatát Mici csinálta,
a Micimackót is” *− adja meg a választ *Ördöggörcs *című regényében *Karinthy
Márton*, Frigyes unokája. Ezzel pedig arra a kérdésre is megkaptuk
a választ, hogy hogyan kapta Winnie a Mici nevet.

A Micimackó története annyira magával ragadta Karinthyt, hogy
a megszokottnál nagyobb szabadságot engedett magának a szöveg készítésekor.

 Baloghy arról is írt a visszaemlékezésében, hogy a szerkesztőségben „nem
merték” összehasonlítani a fordítást az eredetivel, és bizony jól is
tették, annyira látványos volt a különbség, hogy inkább átdolgozásként,
mint félrefordításként lehet rá tekinteni. A Tinta Könyvkiadó blogján
példaként egy párbeszéd szerepel, amely eredetileg így hangzott volna:

*„– Ó, Medvém! – mondta Róbert Gida. – Mennyire szeretlek!*

*– Én is – mondta Mackó.”*

Ez Karinthy fordításában így olvasható:

*„– Ó, te csacsi Mackó – mondta Róbert Gida –, ha tudnád…*

*– Tudom – mondta Micimackó. És úgy érezte, csakugyan tudja.”*
Kép
[image: Micimackó idézetek]
Kép forrása: Profimedia – Red Dot
„Egy majdnem-Karinthy könyv”

*„Micimackó megjelenését a magyar könyvpiacon olyan szenzációnak érzem,
mint mikor távoli névrokona, Mikimauz jelent meg először a filmen.
(...) Micimackó inkább a komikusan és emberien piszmogó szorongást (fejezi
ki) a valósággal szemben, amin nem lehet segíteni, alkalmazkodni kell
hozzá” *− írta Karinthy a Pesti Napló hasábjain.* Török Sophie *osztotta
a lelkesedését, a *Nyugat *1935. decemberi számában így írt: *„Nem tudom,
sajátságos véletlen-e, hogy Mr. Milne messzi hazájában Karinthyéhoz oly
hasonló gondolatkörben él: Karinthynak csak le kellett fordítani a könyvet,
s kikerült egy majdnem-Karinthy könyv a tolla alól! Akárhogy is, a könyv
remekül sikerült, Micimackó, kis gazdája, Malacka, a bús csacsi, no meg
a Zsebibaba, a mesefantázia nagyszerű szülöttei valamennyien.”* Az egy
évvel később megjelent második rész, a Micimackó kuckója sem okozott
csalódást, *„megint el kell mondanom (...), hogy ez biztosan nem egyszerű
fordítás, hanem művészi átköltés; a viccekben és stílusban Karinthy
egyénihangjára ismerünk. Ezek az állatok mulatságosak, mint átköltőjük
humoreszkjei s állatkülsejük mögött igen emberszabású egyéniségük is van” *−
olvasható a Nyugat 1936. decemberi számában.

A siker nem volt osztatlan, *L. Ujváry Lajos *így írt a *Magyar
könyvbarátok Diáriumá*nak 1936-os kötetében: *„Őszintén szólva
csodálkozunk, miért kellett ezért a világhírű sorozatban megjelent,
világviszonylatban azonban jelentős fejlődésnek alig tekinthető műért
idegenbe szaladnunk. (...) Száraz, erőltetett humor közvetíti a nevelő
szándékot, méghozzá hellyelközzel olyan nyakatekert, szójátékokkal tűzdelt,
nem közvetlen, hanem lompos magyar nyelven, hogy még ha történetesen
érvényesülne is valamilyen nevelő hatás, értéke igenigen kérdéses volna.
(…) A kötet egyetlen értéke a bőséges, ötletes, szép képanyag.
Az illusztrátor különb illusztrálnivalót érdemelt volna” −* adja meg
a végső döfést.

*Bródy Lili *költő viszont a Pesti Napló 1937. januári számában így
méltatja a művet:* „Jelenlegi állandó olvasmányomról akarok beszélni,
amelynek első kötete már egy esztendeje tartja magát nálam s vonzerejéből
mit sem veszített, sőt az idén karácsonykor második kötettel ajándékozott
meg”* − írta.* „Egy hölgy azt mondta a könyvről: »kedves hülyeség«.
A hölggyel azóta nem tudok érintkezni, restelkedve jövök rá, hogy rosszul
ítéltem meg (...)”* − foglal egyértelmű állást a Micimackó mellett.

A Micimackónak mai napig nem készült újabb, „hitelesebb” fordítása,
a történet időtlen népszerűségét jól mutatja, hogy eddig közel ötven
kiadást ért meg az eredeti, 1936-ban kiadott kötet.

*Ez a cikk a Képmás magazinban jelent meg. A magazinra előfizethet **itt*
<https://kepmas.hu/hu/elofizetes>*.*


<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Vírusmentes.www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250816/9e02a737/attachment.html>