[Grem] Jelentős a nemzetgazdasági kár a Karácson G. féle Lánchíd lezárás miatt ...

[Emoke Greschik]

 Kiderült, mekkora a nemzetgazdasági kár: sokkoló következményekkel járt a
Lánchíd lezárása

Tételesen cáfolták Karácsony Gergely érveit a BP Műhely szakértői.
2025. augusztus 11. 17:53

Itt az ideje szembenézni a valósággal, amely tételesen, pontról pontra
cáfolja, hogy a Lánchíd lezárásának
<https://mandiner.hu/belfold/2023/06/karacsony-gergely-budapest-belfold-lanchid>
és zárva tartásának akár egyetlen nyertese is lenne – írta a BP Műhely
Facebook-oldalán megjelent cikkében
<https://www.facebook.com/bpmuhely/posts/pfbid0Ds5bez8LL3GgTMPeT3SCsruuYA5scsxnHxTbJTzns3LvWDDkq1nVim8yeQ7qWv4Hl>
Kőrősi Koppány és Almássy Kornél.

Részletes elemzésük szerint a Lánchidat az utolsó, normál forgalommal
használt évben, 2019 októberében több, mint 65 ezren használták. A BKK
legfrissebb adatai szerint ez a szám ma 50 ezer. A személygépkocsik
korábban 26.291 főt szállítottak a hídon (napi átlagban), ez az utasszám
teljesen eltűnt – és jelenleg kénytelenek legalább 3 kilométeres kerülőt
tenni.

A BKK és a Városháza kommunikációja viszont attól hangos, hogy megnőtt a
híd forgalma. A számok ezt cáfolják. A lezárt Lánchidat – értelemszerűen –
kevesebben használják.

Ezt is ajánljuk a témában
Karácsony nem engedi vissza az autókat a Lánchídra, és már adót sem akar
fizetni
<https://mandiner.hu/belfold/2023/06/karacsony-gergely-budapest-belfold-lanchid>

A Budapesti Lakógyűlés eredménye alapján a budapestiek 79 százaléka
fenntartaná a jelenlegi forgalmi rendet a Lánchídon.
<https://mandiner.hu/belfold/2023/06/karacsony-gergely-budapest-belfold-lanchid>

A szakértők felhívják a figyelmet, hogy a nyári turisztikai főszezonban
rendre bedugul a turisták miatt a Lánchíd járdája, de nem nyertek érdemben
a busszal utazók sem.

A Lánchíd teljes hossza 357 méter, nincs is értelme ilyen rövid távon a
menetidő-változást kalkulálni, a „hivatalos” adatok is a József nádor tér
és a Krisztina tér között 1,5 kilométeres útszakaszra mérik a
menetidő-csökkenést, ami 3 perc. De e két végpont között – például a
napközben teljesen beduguló Deák Ferenc téri csomópontnál –

ennek a sokszorosát veszítik a buszok, akik a hídon is gyakran a
kerékpárosok, rolleresek mögött cammognak azok 10-20 kilométeres tempójában.

Kőrösiék cikke szerint talán az taxisok a hídlezárás egyetlen nyertesei,
hisz másfélszeresére nőtt a Lánchídon áthaladó járműveik száma, pedig nem
valószínű, hogy az lenne a fővárosi közpolitikai cél, hogy a taxisok
számára biztosítsunk egy külön hidat.

Karácsony Gergely szerint mégis napi 386 órányi utazási időt spórolnak az
utasok. Ezt az adatot vitatják a szerzők.

Hozzáteszik: a lezárás primer vesztesei az autósok. Ők ki vannak tiltva a
hídról, és a velük szembeni kommunikáció is – minimum – ellenséges.

Sőt, ahogy rámutatnak, Budapesten nem egy, hanem igazából két híd van, amit
nem, vagy alig használunk. Bár lezárva nem lett, csendesen meg lett
akadályozva a forgalom a Szabadság hídon is. A számok legalábbis ezt
mutatják.

2019-ben az összes átkelés 6 százalékát bonyolította a Lánchíd, és 4
százalékát a Szabadság híd. Ez az arány mára 2-2 százalékra mérséklődött
mindkét híd esetében – tehát még csak le se kellett zárni a Szabadság hidat
ahhoz, hogy ugyanakkora legyen a forgalma, mint a Lánchídé.

A pesti belváros tehát az egyik első számú vesztese a hídlezárási
intézkedéseknek,

de nem csak ezért. Azért is, mert a Lánchíd forgalmát egyértelműen az
Erzsébet híd vette át. A 2019-es 14 százalékról 18 százalékra nőtt az
átkelések aránya, ezzel a belvárosi autópályaként használt Kossuth Lajos
utca-Rákóczi út-tengely terhelését sikerült mintegy ötödével megnövelni.

De rosszul jártak a budai „belváros” lakói és közlekedői is. A Fő utcán,
Bem rakparton, Angelo Rota rakparton megsokszorozódott a forgalom, ahogy
Pesten is a hiányzó Duna híd forgalmát kiváltók a Bajcsy Zsilinszky úton,
Nádor utcában, Arany János utcában, Apáczay Csere János utcában állnak
azóta a (nagyobbra nőtt) dugókban, hogy elérjék úti céljukat.

Karácsony időmegtakarítási álláspontjával szemben a híd kikerülése mintegy
3 kilométeres extra távot jelent, ezt – figyelembe véve a közlekedés
városon belüli 22 km/h-s átlagsebességét, 20 709 átkelővel számolva – 1027
millió óra többlet-menetidővel „fizetik meg” az autósok.

Ez a nemzetgazdasági átlagbérrel számolva naponta 570 millió forint
nemzetgazdasági kár.

De fizetünk érte a környezetszennyezéssel is – mutatnak rá Kőrösiék. A
többletként megtett évi 12,6 millió kilométeren az autók 14,4 tonna
szénmonoxidot – tehát ennyivel többet – pöfögnek a 2019 óta
klímavészhelyzetben élő Budapest levegőjébe.

A Lánchíd felújítása körül is botrány alakult ki, ahogy a Magyar Nemzet múlt
heti cikkében írta
<https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/08/lanchid-botrany-nyomozas-hutlen-kezeles-nav>,
már hűtlen kezeléssel és nem adócsalással gyanúsítják a túlárazott
Lánchíd-botrányhoz köthető fővárosi számlagyár kulcsfiguráját, Víg Mórt.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) még 2023 novemberében kapcsolta le Vig
Mórt, akihez egy kipakoló bennfentes szerint egy olyan korrupciós botrány
is köthető, amelynek szálai a budapesti Városházáig érhetnek.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250811/ec2d0308/attachment.html>