[Grem] Mai ószöv. olvasmány + elmélkedés, + Gospel reflection

[Emoke Greschik]

*Barsi Balázs atya elmélkedéseinek forrása:
**https://barsitelekmm.blogspot.com/
<https://barsitelekmm.blogspot.com/>**, a Bp. Barron elmélkedések napi
emailjeire a  **wordonfire.org <http://wordonfire.org> ** linken **  lehet
feliratkozni.*
*xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx*
*OLVASMÁNY Mózes negyedik könyvéből *

*Mózes nagyobb a prófétáknál: Isten Mózest testvéreivel szemben is
megvédelmezi. A pusztai vándorlás során *Mirjám és Áron lázadozni
kezdtek *Mózes
*ellen *annak etióp felesége *miatt. Ilyeneket mondtak: „Hát csak Mózessel
beszélt az Úr? Nemde mivelünk is hasonlóképpen beszélt?”
*Amikor az Úr *ezt *meghallotta – Mózes ugyanis a legszelídebb férfiú volt *a
föld összes lakói között –, *azonnal szólt Mózeshez, *Áronhoz és Mirjámhoz:
„Ti, hárman *menjetek oda a Szövetség sátrához!” Amikor odaértek, az Úr
leszállóit a felhőoszlopban, megállt a sátor bejáratánál, és
odaszólította *Áront
meg Mirjámot. Miután azok odamentek, * így szólt* hozzájuk: „*Halljátok
szavamat! Ha valaki az Úr prófétája köztetek, annak látomásban jelenek meg,
vagy álomban szólok hozzá. Ámde Mózes, az én szolgám, nem ilyen. Ő az én
házamban egészen otthonos, azért vele szemtől szemben beszélek. Ő nyíltan
és nem *rejtélyekben vagy jelképekben *látja az Urat*. Hogyan mertétek
mégis gyalázni *Mózest, az én szolgámat?*” Aztán haragra gerjedve irántuk,
eltávozott onnan.
*Amint a felhőoszlop eltávozott a sátor *fölül, Mirjám a leprától fehér
lett, mint a hó. *Amikor *Áron *meglátta*, hogy a lepra ellepte
Mirjámot, *könyörögve
fordult Mózeshez: „Kérlek, uram, ne ródd fel *nekünk ezt a bűnt, melyet
esztelenül elkövettünk! *Ne legyen *olyan, mint az idétlen magzat, akit
anyja elvetélt! Nézd, teste felét már megemésztette a lepra!”
*Mózes erre így imádkozott az Úrhoz: „Kérlek, Istenem, gyógyítsd meg őt!”*
*Ez az Isten igéje. *
*Szám 12,1-13*

*Barsi Balázs atya elmélkedése:*
*Miben áll Mózes szelídsége?* Nem arról van szó, hogy ne *tudott
*volna *haragra
gerjedni,* hiszen láttuk őt *félelmetes*nek, *amikor a nép aranyborjút
készített, s ő a gyalázatos bálványimádásra válaszul összetörte az Istentől
kapott kőtáblákat, és ízzé-porrá zúzta az aranyborjút*. Éppen a tegnapi
Olvasmányban olvastuk, hogy *Izrael népe olyannyira próbára tette türelmét
folytonos elégedetlenkedésével, olykor szinte nyílt lázadásával, hogy így
kérlelte az Urat: „Én egyedül nem győzöm ezt az egész népet, mert nehéz az
nekem. Ha azonban te másként ítélsz, akkor kérlek, ölj meg engem, s
találjak kegyelmet szemed előtt, hogy ne szenvedjek ennyi nyomorúságot.” *

*Mózes szelídsége akkor nyilvánul meg*, hogy *amikor saját testvére és
nővére fordul ellene, megkérdőjelezve vezetői szerepét és tekintélyét *(az
etióp származású feleségre való hivatkozás nyilvánvalóan ürügy csupán). *Tőle
idegen a féltékenység, mely Mirjamot és Áront mozgatja*. Ezt igazolja, hogy
amikor a rajta lévő lélekből az Úr az Izrael véneiből összegyűjtött hetven
férfinak is adott, úgyhogy azok prófétálni kezdtek, s közülük kettőnek
Józsue meg akarta tiltani a prófétálást, így felel neki*: „Mit
féltékenykedsz miattam? Bárcsak az egész nép prófétálna, s az Úr nekik adná
Lelkét!” Mirjam és Áron mesterkedésére Mózes úgy reagál*, *hogy semmit sem
válaszol*. Nem védekezik, nem hivatkozik az Úrtól kapott kiváltságára, hogy
vele szemtől szemben beszél – *ezért meglepő módon maga az Úr áll ki
mellette testvére és nővére ellenében! Ez mutatja, hogy Mózes szelídsége
nem emberi természetéből fakad, hanem az Úr Lelkétől *való, és nem a
gyengeség, hanem éppenséggel a belső erő kifejeződése. *Ez a fajta
szelídség Isten ereje abban az emberben, aki bensőséges kapcsolatban van
vele*. *Ezért van az, hogy ha az Úr ellen zúgolódik a nép, azt Mózes nem
tűri szó nélkül, de ha csupán saját saját személyéről, tisztségéről van
szó, azzal nem törődik, hanem mindenestül az Úrra hagyatkozik. *
*Imádkozzál érettünk Istennek Szent Anyja, hogy méltók lehessünk Krisztus
ígéreteire. Ámen.*

*Bp. Barron's Gospel Reflection:*

Friends, our Gospel today is *the story of Jesus walking on the water*.
Water is, throughout the Scriptures, a symbol of danger. At the very
beginning, the Spirit of the Lord hovered over the surface of the waters.
This signals God’s lordship over all of the powers of disorder.

*The boat, with Peter and the other disciples*, *is evocative of the
Church.* *It moves through the waters*, *as the Church will move through
time. Storms—chaos, corruption, stupidity, danger, persecution—will
inevitably arise. *

*Now, during the fourth watch of the night, which is to say the darkest
time of the night, Jesus comes walking on the sea. *This is meant to be an
affirmation of his divinity: just as the Spirit of God hovered over the
waters at the beginning, so Jesus hovers over them now. So *he says to his
terrified disciples: “Take courage, it is I; do not be afraid.” *But even
more than that: You can participate in my power.* “Peter got out of the
boat and began to walk on the water toward Jesus.”* *This is the story of
all the saints.*

*Imádkozzál érettünk Istennek Szent Anyja, hogy méltók lehessünk Krisztus
ígéreteire. Ámen.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250805/540c230b/attachment.html>