[Grem] Ápr.23. Szt. Adalbert vértanú püspök (10.sz.) emléknapja

[Emoke Greschik]

 Szent Adalbert püspök és vértanú
Kultúra <https://www.magyarkurir.hu/kultura> – 2023. április 23., vasárnap
| 6:00
https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-adalbert-puspok-es-vertanu-2023
Április 23-án a vértanú püspökre, Szent Adalbertre emlékezik a Katolikus
Egyház. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye védőszentje 994–995 között
járt Magyarországon, ő keresztelte és bérmálta meg Szent István királyt.

*Adalbert Kelet-Csehországban született 956 körül. Születésekor a Vojtech
nevet kapta. Apja cseh fejedelem volt, anyja szász származású; 972-től a
magdeburgi dóm iskolájában tanult. Bérmálásakor vette föl az Adalbert nevet
pártfogója, a magdeburgi érsek iránti tiszteletből. Prágában szentelték
pappá. A 980-as évek második felében a cseh város püspöke lett. *

*Adalbert befelé forduló természete, kolostor csendjére vágyódó lelke
azonban nem volt fölkészülve* *a küzdelemre és keménységre, melyet egy
félig civilizált és megtért nép vezetése igényelt. Az állandó
sikertelenségek, a nép ellenállása* *megérlelték a püspökben az
elhatározást: 988-ban Rómába ment a pápához, s kérte, engedje őt
zarándokként Jeruzsálembe, hogy ott szegényen és magányosan szolgálja az
Urat. A Monte Cassinó-i apát tanácsára aztán megváltoztatta tervét, Rómába
ment, és 990-ben bencés szerzetes lett az aventinusi Szent Alessziusz és
Bonifác-kolostorban.*

*A csehek azonban hamarosan hazahívták. A pápa és az apátja iránti
engedelmességből Adalbert 993-ban ismét visszatér*t* Prágába. A római
kolostorból magával vitte tizenkét társát, s megalapította velük a brevnovi
apátságot. Ez az apátság idővel szellemi-lelki középponttá lett: sok
püspököt, apátot, szerzetest adott Cseh-, Morva-, Lengyel- és
Magyarországnak*, *és számos misszionáriust küldött Oroszországba.
Évszázadokon keresztül a keresztény vallás és kultúra sugárzó központja
volt a nyugati szlávok számára*.* Adalbert már ezzel az egyetlen
alapításával is kitörölhetetlenül beírta nevét Európa civilizációjának és
hitterjesztésének történetébe.*

*A csehországi állapotok azonban nem javultak*. *A békére és
kiengesztelődésre törekvő püspök ismét elhagyta Prágát. 994–995-ben
Magyarországon térített. Ő keresztelte és bérmálta meg többek között Szent
Istvánt.*

*Benczúr Gyula: Vajk megkeresztelése (1875)*

*996-ban visszatért római kolostorába. Ez év májusában koronázták
német-római császárrá III. Ottót, akire mély benyomást tett Adalbert
őszinte és komoly vallásossága, jámborsága. Barátok lettek. A pápa, a
császár,* *az érsek ekkor már együtt sürgették Adalbertet, hogy folytassa
prágai tevékenységét*. *A bencés szerzetes számára szent volt az
engedelmesség. Hazafelé menet elkísérte III. Ottót Németországba, és
hosszabb ideig nála maradt* *Mainzban*.* Jelentős része volt* *a császár
vallásos* *és politikai gondolkodásának formálásában; megnyerte őt a keleti
misszió ügyének is.*

*Útközben kapta a hírt, hogy legközelebbi rokonait Csehország* *hercege,
II. Boleszláv kegyetlenül meggyilkoltatta. Látva, hogy a családja nyújtotta
támogatás* *semmivé lett*,* s* *nemzetségének* *esküdt ellensége került
hatalomra*, *az eredményes munkát teljesen reménytelennek tartotta. Úgy
látta, hogy a Prágába vezető út lezárult előtte.*

*Ezért Lengyelországba ment, és megalapította Meseritz kolostorát.
996–997-ben az északi balti törzsek között végzett missziós munkát. Ezt
követően a litvánok közé készült,* *azonban 997. április 23-án a Visztula
torkolatának vidékén pogány poroszok megölték.*

*A lengyel herceg kiváltotta testét** a gyilkosoktól, és Gnieznóban temette
el. Már 999-ben a szentek sorába iktatta II. Szilveszter pápa, s ezt
követően, 1000-ben engedélyezte az önálló, Gniezno székhelyű lengyel
egyháztartomány létrehozását.*

*Istenünk, te vértanúdat, Szent Adalbert (Béla) püspököt szenvedései
jutalmául szentjeid sorába emelted. Add, kérünk, hogy példája nyomán
eljuthassunk az örök hazába. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad
által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten
mindörökkön örökké. Ámen.*

*Forrás: **Diós István: A szentek élete; **Puskely Mária: A keresztény
Európa szellemi gyökerei. Az öreg földrész hagiográfiája*

*Magyar Kurír*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250423/7463a1a8/attachment.html>