[Grem] Húsvét vasárnap evangéliuma + elmélkedések: Barsi B. atya, Bp. Barron

[Emoke Greschik]

 *Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el
a Te országod, legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is;
//  **Urunk, add, hogy a Szentlélek kegyelmével a jót megismerjük, azt
követni is tudjuk. Ámen.*






* BARSI BALÁZS ATYA:  https://barsitelekmm.blogspot.com/
<https://barsitelekmm.blogspot.com/> Nem úgy tekintünk Jézus Krisztus
feltámadására, mint egy múltbéli eseményre, hanem mint a bűnbocsánatban
megnyilvánuló folytonos újjáteremtésre. Hiszen a megbocsátás olyan nagy
esemény, hogy az életünk értelme függ tőle. Ha nem bocsát meg az, akit
szeretünk s akit megbántottunk, a létezés akár az öngyilkosságig menően is
értelmét veszti számunkra. Húsvét lényege belső, lényegében láthatatlan
történés, mely itt és most érint minket: Jézus szent halálának végtelen
érdemeiért megnyílik előttünk az atyai háznak, Isten belső életének ajtaja,
Jézusba kapaszkodva kiléphetünk eddigi életünk halotti lepleiből, s a hit
által őbelé mint Főbe iktatva az anyag, az ösztönök és az egész világ
fölötti uralomban részesülünk. A választható két Szentlecke mindegyike ezt
a tanítást mélyíti el bennünk. „Meghaltatok – olvassuk a kolosszei levélben
–, és életetek el van rejtve Krisztussal az Istenben.” Üdvösségünk azon
múlik, hogy mennyiben haltunk meg az Istent visszautasító világ számára,
illetve mennyiben fogadjuk el és vállaljuk mindennapi életünkben azt az
ajándékot, hogy életünk magja: személyiségünk, értelmünk, akaratunk,
szabadságunk, szeretetre való képességünk a hit által Krisztussal Isten
legbelső életébe lett beágyazva, s ezáltal már a feltámadás lényegét
elővételezzük. „Nem tudjátok, hogy egy kevés kovász az egész tésztát
megkeleszti? El a régi kovásszal!” – írja az Apostol az első korintusi
levélben. A Húsvét előtti életből semmi rosszat, alantasat bele ne
keverjünk Húsvét utáni életünkbe! Nem arról van szó, hogy mindjárt
vétkezhetetlenné kell válnunk, de arról igen, hogy nem alkudhatunk meg
többé rosszra való hajlamunkkal. Akkor valóban betölti szívünket Húsvét
múlhatatlan ragyogása és békessége, mellyel a mai napon köszönt bennünket a
Feltámadott. BP. BARRON:    wof at wordonfire.org <wof at wordonfire.org>
Friends, our Easter Gospel contains St. John’s magnificent account of the
Resurrection. It was, says John, early in the morning on the first day of
the week. It was still dark—just the way it was at the beginning of time
before God said “Let there be light.” But a light was about to shine, and a
new creation was about to appear. The stone had been rolled away. That
stone, blocking entrance to the tomb of Jesus, stands for the finality of
death. When someone that we love dies, it is as though a great stone is
rolled across them, permanently blocking our access to them. And this is
why we weep at death—not just in grief but in a kind of existential
frustration. But for Jesus, the stone had been rolled away. Undoubtedly,
the first disciples must have thought a grave robber had been at work. But
the wonderful Johannine irony is that the greatest of grave robbers had
indeed been at work. The Lord says to the prophet Ezekiel, “I am going to
open your graves, and bring you up from your graves.” What was dreamed
about, what endured as a hope against hope, has become a reality. God has
opened the grave of his Son, and the bonds of death have been shattered.
Imádkozzál érettünk, Istennek szent Anyja!  Hogy méltók lehessünk Krisztus
ígéreteire!  *
* Könyörögjünk! Kérünk téged, Úristen, öntsd lelkünkbe szent kegyelmedet,
hogy akik az angyali üzenet által szent Fiadnak, Jézus Krisztusnak
megtestesülését megismertük, az ő kínszenvedése és keresztje által a
föltámadás dicsőségébe vitessünk! Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250420/f8f2de57/attachment.html>