[Grem] Nagycsütörtök evang. + elmélkedések: Barsi B. atya, Bp. Barron

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2025. Ápr. 17., Cs, 12:15:26 CEST


 *Urunk, add, hogy a Szentlélek kegyelmével a jót megismerjük, azt követni
is tudjuk. Ámen.*


*EVANGÉLIUM ELŐTTI VERS Jézus mondja: † „Új parancsot adok **nek*tek*. *
Szeressétek *egymást*, ahogy én szeretlek *titeke*t*.” Jn 13,34 – 8 G.
tónus.


*† EVANGÉLIUM Szent János könyvéből *
*Mindvégig szerette őket. Húsvét ünnepe előtt történt. Jézus tudta, hogy
elérkezett *az óra, amikor ebből a világbó*l** vissza kell térnie az
Atyához. Mivel szerette övéit, akik *a világban *voltak, még egy végső
jelét adta szeretetének. Vacsora közben történt, *amikor a sátán már
fölébresztette Júdásnak, Karióti Simon fiának szívében a gondolatot, hogy
árulja el
*őt. Jézus tudta, hogy az Atya mindent a kezébe adott, s hogy Istentől jött
és Istenhez tér vissza. Fölkelt hát a vacsora mellől, letette felső
ruháját, fogott egy vászonkendőt és a derekára kötötte. Azután vizet öntött
egy mosdótálba, és mosni kezdte tanítványainak a lábát, majd a derekára
kötött kendővel meg is törölte. Amikor Simon Péterhez ért, az *így* szólt:
„Uram, te *akarod megmosni az én lábamat?*” Jézus így felelt: „*Most még
nem érted*, mit teszek, de később majd megérted.” *De *Péter *tiltakozott:
„Az én lábamat ugyan meg nem mosod soha?*” Jézus azt felelte: „*Ha nem *moslak
meg, *nem lesz semmi közöd *hozzám!” Erre Péter így szólt: „Uram,
akkor ne *csak
*a lábamat, hanem a fejemet és a kezemet is!” Jézus azonban kijelentette:
„Aki megmosdott, annak csak a lábát kell megmosni, és egészen tiszta lesz**.
**Ti **tiszták vagytok, *de nem* mindnyájan.” Tudta ugyanis, *hogy egyikük
elárulja, azért *mondta: „*Nem vagytok *mindnyájan tiszták.” Miután
megmosta lábukat, fölvette felső ruháját, újra asztalhoz ült, és így szólt
hozzájuk: „Megértettétek-e, hogy mit tettem veletek? Ti Mesternek és Úrnak
hívtok engem, és jól teszitek, mert az vagyok. Ha tehát én, az Úr és Mester
megmostam lábatokat, nektek is meg kell mosnotok **egymás **lábát. Példát
adtam **nektek**, hogy amit én tettem**, **ti *
*is tegyétek meg.” Ezek az evangélium igéi. *
*Jn 13,1-15*
*BARSI BALÁZS ATYA:  https://barsitelekmm.blogspot.com/
<https://barsitelekmm.blogspot.com/>*
*A pap arra választatik, hogy „Krisztus halálát hirdesse, amíg el nem jön”,
ezt a küldetését pedig mindenekelőtt azzal teljesíti, hogy napról napra
bemutatja a legszentebb áldozatot. Papjaink hűsége az Egyház épületének
kötőanyaga, a házastársak egymás iránti hűségével együtt, amely által
életszövetségük beemeltetik abba az új és örök szövetségbe, melyet Isten
Jézus Krisztus vérében kötött velünk. A házasság szentségének is köze van a
ma ünnepelt misztériumhoz, mert Krisztus mint Vőlegény szereti Egyházát s
adja életét érte. Nagycsütörtök tehát nászünnep is, Krisztus egyesül ma
menyasszonyával, az Egyházzal, így a szomorúságon ismét áttör az öröm, s a
sötétségben felragyog a világosság.*

*A fájdalom és az öröm*,* a sötétség és világosság azért is együtt van az
Úr Jézus szenvedéstörténetében*, *mert mindezt Húsvét után írták meg az
evangélisták, s többé nem lehetett elvonatkoztatni attól, hogy Jézus
Krisztus feltámadt és már soha többé meg nem hal. Jézus Nagycsütörtökön
mindenekelőtt a félelmetes szenvedést látja maga előtt, mi ugyanezt mintegy
hegycsúcsról visszatekintve, a feltámadás fényében szemléljük.
Nagycsütörtök ilyen értelemben csúcspont: a kereszt teljes elfogadásával
Jézus a Lélekben már most végbevitte a megváltás művét.*

*Jézus egész életében önmagát adta, mégpedig teljesen, szüntelenül az Atya
akaratát keresve. Halála tehát életének, földi működésének nem kudarcát,
hanem szerves folytatását, beteljesítését jelenti. Az Atya nem Jézus
kivégzését akarja, hanem a róla adott igaz tanúságot: vagyis irgalmat és
nem áldozatot. A kivégzést nem ünnepeljük a szentmisében, hanem elítéljük.
Jézus maga sem akarta, hogy megöljék, ellenkezőleg: figyelmeztette és óvta
kortársait attól, hogy gyilkosságra vetemedjenek. Ez a vérontás minden
gyilkosság összefoglalása és betetőzése, amit csak elkövetett az emberiség
Ábel vérétől Zakariás véréig s az egész történelem folyamán az utolsó
napig. Ha ezt szükségszerűnek, megváltásunk okának tartanánk, valójában a
bűnt kellene ünnepelnünk, és Júdást, a zsidó főpapokat, Pilátust meg a
kivégzőosztagot piedesztálra kellene emelnünk. Szó sincs erről, hiszen ez a
misztérium feloldása volna. Jézus azzal váltott meg bennünket, hogy
rettenetes szenvedésének és halálának szeretetből értelmet adott: „értetek
és sokakért, a bűnök bocsánatára”.*

*Ezen az estén megcsodáljuk az apostolokat is, pontosabban a hitüket*, *hogy
botránkozás nélkül átvették a kenyeret és a bort mint Jézus testét és
vérét. Enélkül hiábavaló lett volna a megváltás, mert nem lett volna, aki
elfogadja. Az apostolok Eucharisztiát elfogadó hitében is fel kell
ismernünk a teremtő Lélek művét.*

*BP. BARRON:    wof at wordonfire.org <wof at wordonfire.org>    *

Friends, in today’s Gospel, *Jesus gathers with his chosen Twelve at the
climax of his life and does something so strange that we still wonder at it
two thousand years later: **he takes off his outer garment, puts a towel
around his waist, and begins to wash his disciples’ feet**.*

*The nineteenth-century philosopher Hegel said that all human society, to
varying degrees, is characterized by the master-slave dynamic*.* Long
before Hegel, the great **St. Augustine noticed what he called the libido
dominandi, the “lust to dominate,” as the mark of a dysfunctional society*
*.* *Long before Augustine, the authors of the Old Testament were also
interested in this problem, because the central story of the Scriptures is
that of slavery and liberation from slavery—the Passover event.*

But we see now *in John’s Gospel* how* the distinctive mark of Jesus’
kingdom is precisely the overturning of the master-slave dynamic*. *Jesus
bends down to do the work that was so lowly and frankly gross that only the
lowest of the slaves were expected to do it, and he says, “As I have done
for you, you should also do.” And what does he do later at the same supper?
He gives himself away entirely in the Eucharist: “This is my body, which
will be given for you.”*

*It is into this new dynamic that we are invited by Jesus: the washing of
the feet, the giving away of body and blood.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250417/31b93ad5/attachment.html>


További információk a(z) Grem levelezőlistáról