[Grem] Mai nagyböjti evang. + elmélkedések: Barsi B. atya, Bp. Barron

[Emoke Greschik]

 *Urunk, add, hogy a Szentlélek kegyelmével a jót megismerjük, azt követni
is tudjuk. Ámen.*


*† EVANGÉLIUM Szent János könyvéből Mózes lesz a vádlójuk **azoknak, akik
nem *

*hisznek Krisztusban. Egy alkalommal Jézus ezeket mondta a zsidóknak: „*Ha *én
tanúskodom önmagamról, a saját tanúskodásom *keveset ér. *Más tanúskodik
rólam, (az Atya), és én tudom, hogy igaz az ő tanúsága, amelyet rólam tesz.*
*Ti (Keresztelő) Jánoshoz fordultatok, és ő tanúságot tett az igazságról.
Nekem azonban nincs *szükségem emberi tanúságra*. Ezeket azért mondom, hogy
üdvözüljetek. Égő és világító fény volt János, *de ti csak ideig-óráig
akartatok
*az ő fényében gyönyörködni. Mellettem nagyobb bizonyítékok szólnak,
*mint *János
tanúskodása: az én tetteim, amelyeket az Atya akaratából cselekedtem. Azok
bizonyítják, hogy az Atya küldött engem.*
*Tehát maga az Atya, aki küldött engem, ő tett tanúságot mellettem. *Ti
viszont sem *szavát *nem hallottátok, sem *arcát *nem láttátok. De még *igéje
* sem marad bennetek, mert nem hisztek
*abban, akit ő küldött. Vizsgáljátok meg az írásokat, hiszen azt tartjátok,
hogy általuk nyertek örök életet! Éppen az írások tanúskodnak mellettem. *Ti
mégsem akartok
*hozzám jönni, hogy elnyerjétek az (örök) életet. *Emberektől *nem *fogadok
el dicsőítést*. Ismerlek *titeket. *Tudom,* hogy nincs meg bennetek* az
Isten szeretete. Én Atyám nevében jöttem, *de nem fogadtatok el. Majd ha
más valaki a saját nevében jön, azt elfogadjátok*. *Hogyan* hihet*nétek ti
*,* akik egymást dicsőítitek, de nem keresitek
*azt a dicsőséget, amely Istentől származik? Ne *gondoljátok, hogy *én
leszek *a ti *vádlótok az Atyánál. A *ti *vádlótok Mózes lesz, akiben *pedig
*reménykedtek. *Ha* hinnétek Mózesnek, nekem is hinnétek, hiszen ő rólam
írt. *Ha azonban *az ő írásainak *nem hisztek, hogyan

* hinnétek az én tanításomnak?” Ezek az evangélium igéi. Jn 5,31-47*






* BARSI BALÁZS ATYA:  https://barsitelekmm.blogspot.com/
<https://barsitelekmm.blogspot.com/> Nem az a baj, hogy ott munkál bennünk
a dicsőség vágya – hiszen az őszinte dicséret, elismerés, megbecsülés nem
csupán kellemes, hanem gyakran kifejezetten szükséges is ahhoz, hogy a
bennünk lévő jó, értékes adományok a felszínre kerülhessenek és
kibontakozhassanak –, hanem az, hogy ezt rossz helyen keressük, illetve
beérjük az igazi dicsőség látszatával, utánzatával. Abban a pillanatban
ugyanis, amikor mások dicséreteiből glóriát fonunk saját fejünk köré,
megakadályozzuk, hogy a jó tovább fejlődjön bennünk. Egy adott pillanatot
akarunk rögzíteni, s a hírnév, tekintély fényében sütkérezve úgy érezzük,
többek vagyunk, mint azelőtt. Ez a fajta dicsőség azonban illúzió, amely
szétpattan, akár a buborék, amint a halál megkerülhetetlen tényébe ütközik.
Ha nekünk magunknak meg kell semmisülnünk, akkor az bizony sovány vigasz,
hogy a nevünk utódaink vagy műveink, tetteink által fennmarad. Ráadásul ez
a szellemi utóélet is igencsak bizonytalan, teljességgel ki van
szolgáltatva az utókor kénye-kedvének: a félreértésnek, a meghamisításnak
és végső soron a feledésnek.Az ember, aki szíve mélyén dicsőségre vágyik,
ennél többet kíván. Azt, hogy ő maga dicsőüljön meg, létezése emelkedjék
magasabb szintre és teljesedjék ki soha nem ismert módon. Ezért igazi
dicsőség nem is lehet olyasvalami, amit a mellünkre tűznek vagy a nyakunkba
akasztanak. A valódi dicsőség belülről fakad, ahol Isten lakik bennünk, és
beragyogja fényével egész lényünket. Thomas Merton írja, hogy ha látnánk,
Isten dicsősége mennyire nem hasonlatos ahhoz, amit mi dicsőségnek
nevezünk, belehalnánk az iránta érzett szeretetbe. BP. BARRON:
wof at wordonfire.org <wof at wordonfire.org>    Friends, in today’s Gospel,
Jesus says that his Father’s works testify to his identity. Jesus’ words
are the Father’s words, and his deeds are the Father’s deeds. His story is
the Father’s story.  Nature speaks of God, the philosophers say  true
things about God, the arts can reflect him, the lives of the saints can
indicate him—but Jesus is the icon.  We sense in this passage, if I can put
it this way, the humility of the Logos. Neither the words nor the deeds of
Jesus are “his own.” They are received from the Father. The Trinitarian
theological tradition respects this when it speaks of the Son as the
interior word of the Father and as having received everything from the
Father. Imádkozzál érettünk, Istennek szent Anyja!  Hogy méltók lehessünk
Krisztus ígéreteire!  Könyörögjünk! Kérünk téged, Úristen, öntsd lelkünkbe
szent kegyelmedet, hogy akik az angyali üzenet által szent Fiadnak, Jézus
Krisztusnak megtestesülését megismertük, az ő kínszenvedése és keresztje
által a föltámadás dicsőségébe vitessünk! Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.
*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250403/6ebc7533/attachment.html>