[Grem] Szabadulás a homoszexuális életmódból, a bűnből általában – egy ma már önmegtartóztatásban élő leszbikus nő története

[Emoke Greschik]

 Szabadság a homoszexuális életmódból – egy ma már önmegtartóztatásban élő
leszbikus nő története

https://777blog.hu/2024/09/11/szabadsag-a-homoszexualis-eletmodbol-egy-ma-mar-onmegtartoztatasban-elo-leszbikus-no-tortenete/

*“Az egyetlen ok, amiért már tíz éve nem vagyok nőkkel, az az, hogy
elkezdtem megtapasztalni Istent, megismerni az Ő szívét, és rájönni arra,
hogy Ő jó, és minden, ami Tőle származik,  jó.” Kim Zember katolikus
családban nőtt fel. Korán felfedezte, hogy nem a férfiakhoz, hanem a nőkhöz
vonzódik, majd eleinte csak titokban, később pedig nyíltan is felvállalta
homoszexuális életmódját, de ahogy fogalmazott, sosem volt békéje. Aztán
egy radikális Istenélmény hatására feladta korábbi életmódját, és az
önmegtartóztatás mellett döntött – ennek már tíz éve. Kim nemrég egy
podcastadásban osztotta meg tanúságtételét, ezt szemlézzük most.*

*Kim katolikus családban nőtt fel, de eleinte szülei még kevésbé vették
komolyan a hitet. 9 éves volt, mikor átíratták egy katolikus iskolába,
ekkor kezdett hittanra is járni. *“Nálam *kimaradt a hitoktatás azon része,
ami arról szól, hogy Isten mennyire szeret bennünke*t, és *inkább már csak
arról hallottam, hogy mit szabad és mit nem szabad csinálni.* Nyilvánvalóan
nem jó, ha a hitünk szabályokra alapszik. Amikor megismertem *Istent*, *sokkal
inkább rendőrként vagy bíróként gondoltam rá, semmint gyengéd, irgalmas
Atyaként.* Nem hittem a feltétel nélküli szeretetében, és azt éreztem, hogy
nem tudok Neki megfelelni. Idővel megtapasztaltam, hogy *ha Istent
félreismered, magadat és mindenki mást is félre fogsz ismerni*. A hitem az
évek alatt nem sokat fejlődött, *nem igazán volt személyes kapcsolatom
Istennel,* *pedig mindig része voltam valamilyen katolikus közösségnek
fiatalkoromban.”*

Az interjúban elmesélte azt is, mikor kezdte először érezni, hogy az azonos
neműekhez vonzódik. *„Kiskorom óta emlékszem arra, hogy sosem szerettem úgy
a fiúkat, mint a többi lány. *Úgy tekintettem a fiúkra, mint a barátaimra –
és a legtöbb barátom fiú volt. Két bátyám van, akikkel mindig sokat
fociztam otthon, és az iskolában is ez volt a kedvenc időtöltésem.
Emlékszem, mikor alsó osztályos voltam, mindig a női tanáraim figyelmét
akartam megszerezni. Ez nem szexuális jellegű indíttatás volt, pusztán arra
vágytam, hogy vegyenek észre. Volt egy tanárnénim, akit különösen is le
akartam nyűgözni, és mindig azt akartam, hogy megöleljen. Utólag látom,
hogy édesanyám nem tudott mindent megadni, amire szükségem lett volna, vagy
nem is tudta, hogyan kell, és ezeknek a vágyaimnak betöltését más nőknél
kerestem. *Aztán középiskolában nagyon vágytam arra, hogy nekem is legyen
egy legjobb barátnőm. Sok barátnőmnek volt nővére, akivel közeli
kapcsolatban voltak, de nekem csak két bátyám *volt. *Idővel kezdtem azt is
érezni, hogy nem igazán vonzódok a férfiakhoz, de ettől függetlenül még
vágytam arra, hogy valakivel együtt leélhessem az életemet, hogy legyen egy
társam, és én is segítő társ lehessek. És nagyon gyorsan hagytam, hogy ez a
vágyam szexualizálódjon.”*

Kim elmondta, hogy nem idegenkedett a férfiaktól, és amennyire tudja, nem
volt része szexuális vagy fizikai bántalmazásban sem. “Arra viszont
emlékszem, hogy mikor még gyerek voltam, édesapám leültetett, és azt
mondta: *a fiúkkal vigyázni kell, mert csak a szexet akarják.* Ez a mondat
gyökeret vert bennem. Randiztam fiúkkal a gimi ideje alatt – és pont egy
olyan sráccal jöttem össze, aki rögtön le akart velem feküdni. Egyből arra
gondoltam, hogy *apukámnak igaza volt. A férfiakat inkább megtartom
barátnak, mert így biztonságosabb.* *A nőkhöz fordultam*.

*Tudtam*, *hogy a homoszexuális életmód nem* *Isten terve*, és hittem is
ebben az igazságban. De attól még bennem élt az a vágy, hogy szeressenek,
lássanak, hogy ismerjenek és kívánjanak.

*Arra gondoltam, hogy mi olyan nagy dolog van abban, ha van egy barátnőm?
Nem fogunk szexelni, csak együttjárunk majd. Így lesz társam az életben. A
férfiakat veszélyesnek gondoltam, a nőkkel való randizás sokkal
biztonságosabbnak tűnt. Végzős diákként döntöttem úgy, hogy a vágyaim
szerint fogok cselekedni. Megcsókoltam egy lányt, és onnantól kezdve minden
megváltozott. Nem akartam, hogy rám aggassák a leszbikus címkét, hiszen én
csak közelségre, kapcsolatra, biztonságra vágytam – és a feltétel nélküli
szeretetre. *Ha ezt nem kapod meg Istentől, akkor valahol máshol fogod
keresni – a nőknél, férfiaknál, a karrieredben, a társadalomban stb. Isten
adta a feltétel nélküli szeretetre való vágyakozást a szívünkbe, így
lettünk teremtve – és ezt az űrt a szívünkben valójában csak Ő képes
betölteni.”

Nem akarta, hogy kérdezősködjenek az emberek, így Kim úgy döntött, fiúkkal
fog randizni. “Állandó belső háború zajlott bennem. Gyakran így
imádkoztam: *Istenem,
vedd el tőlem a nők iránti vonzalmamat! Sose kértem ezt, nem akarok a
nőkhöz vonzódni. Ha azt akarod, hogy férjhez menjek, akkor add, hogy a
férfiakhoz vonzódjak! *De Isten nem vette el ezt a vágyamat, és rájöttem,
hogy azért, mert nekem kell odaadnom önként a vágyaimat – ez még ma is
mindennapos dolog.” *A fiatal lány mindeközben kettős életet élt – a
felszínen fiúkkal randizott, közben pedig lányokkal került testi
kapcsolatba. “Hazudtam, megcsaltam a barátaimat. Gyötrődtem.*

Megtapasztaltam, hogy *mit jelent a bűn rabszolgájának lenni – azt, amikor
tudod valamiről, hogy rossz, mégis csinálod, sőt, az egész életmódod erre
épül. A vágyaim rabszolgája lettem, és hagytam, hogy felemésszenek.
Érzelmek által vezérelt életet éltem.*

Egy ponton válaszút elé kerültem: vagy apáca leszek, vagy a macskáimmal
fogok meghalni. Nos, a szerzetesség még jobban megrémített, mint a szingli
lét, de valójában az egyedülállóságra sem vágytam. *A harmadik opció még a
házasság volt.* *Megismerkedtem egy fiúval, és úgy éreztem, hogy nála nem
találhatnék jobbat. Nagyszerű ember volt*, ugyanakkor nem vágytam arra,
hogy testileg együtt legyek vele, gyerekeket sem akartam. De azt gondoltam,
hogy a vágyaim, ha nem etetem őket, majd csak elmúlnak– ez részben igaz, de
nem teljesen. Így hát 25 éves koromban megházasodtam. A házasságkötésünk
előtti este így imádkoztam: *Istenem, megígérem, hogy nem fogom megcsalni a
jövendőbeli férjemet nőkkel!* Azt hiszem, ez a legfurcsább házasságkötés
előtti ima, amit Isten valaha hallott. Nem azt kértem Tőle, hogy segítsen
nekem hűségesnek maradni, hanem kijelentettem, hogy hűséges leszek.
Éreztem, hogy nem vagyok fair a férjemhez, de borzasztóan féltem attól,
hogy egyedül maradok. *A házasságunk egy évig tartott;*  *egy házas nővel
megcsaltam* *a férjeme*t. Bár ő meg akarta volna oldani a problémát, én
tudtam, hogy el kell hagynom, mert rengeteg megoldatlan problémám van. Így
a házasságunk érvénytelenítve lett.”

*Kim terápiára kezdett járni, és legnagyobb meglepődésére a katolikus
terapeutája, sőt, több pap is azt mondta neki, hogy rendben van a
homoszexuális életmódja, egészen addig, amíg monogám marad, és nem csal meg
mást. “Isten ilyennek teremtett, és ezt el kell fogadnom – mondták. Ezzel
próbáltak segíteni, de valójában nem segítettek a keresztem hordozásában,
csak még több kárt okoztak.*

Gyakran előfordul, hogy emberi, nem krisztusi módon próbálunk másokat
vigasztalni,

és én is ezt tapasztaltam meg ebben a helyzetben. *Mikor egy pap azt mondta
nekem, hogy a Biblia téved a homoszexualitással kapcsolatban, megkérdeztem
tőle: rendben, de miért van az, hogy épp abban az egyetlen dologban téved a
Biblia, amivel én küzdök? Ez elég kényelmesen hangzik. De megpróbáltam,
benne voltam a homoszexuális életmódban. És*

*soha nem volt békém, hiszen Jézus Krisztus igazságán, az egyetlen igaz
békén kívül éltem. Ez nagyon fárasztó volt*.”

Kim *házassága érvénytelenítése* után *már* nem csak titokban randizott
nőkkel, hanem *nyíltan folytatta a homoszexuális életmódot.* *“Abban a
hitben voltam, hogy Isten örül annak, hogy őszinte vagyok önmagamhoz,
hiszen Isten nem akarná, hogy a vágyaimat elnyomva éljem az életemet.” A
családja is tudott a leszbikus párkapcsolatairól*. “Tudtam, hogy a
szüleimnek milyen nézetei vannak a homoszexuális cselekedetekről, és azt is
tudtam, hogy a nézeteik nem fognak attól megváltozni, hogy én, a lányuk,
leszbikusként élek. Ezért hálás is vagyok. Nem könnyű helyzet az, mikor
tudod, hogy a szüleid nem értenek egyet azzal az életmóddal, amit
folytatsz, ugyanakkor nem volt szükségem arra, hogy minden nap halljam
tőlük, hogy nem értenek velem egyet, és hogy amit csinálok, az bűn.

*Éreztem én magam is a bűn bérét.*

Felesleges lett volna vitába kezdeni, vagy túlságosan belemélyedni
beszélgetésekbe az életmódom kapcsán, mert akkor csak elhúzodtam volna. Nem
akartam volna ezeket hallani. Az az igazság ugyanis, hogy *aki Isten
ismeretében nő fel, tudja, hogy a homoszexuális cselekedet rossz. **A
családom így is szeretett, és el tudták választani a döntéseimet a
személyemtől*.”

Kim *azt tanácsolná azoknak a szülőknek, akiknek gyermekei
homoszexualitással küzdenek,* hogy legyenek mellettük. Nem kell őket
támogatni az életmódjukban, ugyanakkor saját példáján keresztül látva nem
tartja jónak, ha sokszor hangoztatva van az, hogy mennyire rossz, amit
csinálnak.

“*Ezen évek alatt *t*ovábbra is jártam misére,* bár ez nem mindenkinek
tetszett a plébánián. *Gyónni is jártam *– mindig elhatároztam, hogy nem
fogok az épp aktuális barátnőmmel lefeküdni (monogám kapcsolataim voltak),
*de* * újra és újra elbuktam*. Ugyanakkor nem akartam Istent elhagyni.
*Rengeteg
ember van a földön – és jómagam is köztük voltam-, **aki ismeri Isten
igazságait és szabályait*,* de nem ismeri a Mindenható szívét, különösen
nem azt, hogy személyesen irántuk hogyan érez Isten.*

*Ha ismered Isten szívét, meglátod útjainak szépségét is*, de ha csak az
útjait ismered, valószínűleg nem fogod meglátni benne a szépséget.

*Az egyetlen ok, amiért már tíz éve nem vagyok nőkkel, az az, hogy
elkezdtem megtapasztalni és megismerni Isten szívét, és rájönni arra, hogy
Ő jó, és minden, ami Tőle származik, jó. De ehhez ismerni kell a forrást*.”

Az interjúban arról is mesélt, *mikor következett be a fordulat az
életében.* “Ezen évek alatt velem volt *egy kedves fiúbarátom*, *aki
egyébként azon is gondolkozott, hogy domonkos szerzetes lesz. **Nagyon jól
szeretett engem. *Bár ismerte az életmódomat, és *tudtam, hogy **úgy
gondolja, nem Isten útján járok, de sosem hozta fel ezt a témát. Ez nagyon
érdekes volt számomra. *

*Abban viszont próbált segíteni, hogy közelebb vigyen Krisztushoz*.

*Volt például, hogy megemlítette, hogy “ma reggel imádkoztam érted, és azt
éreztem,…”, de ezt nem hátsó szándékból tette, csak annyit akart, hogy
megtudjam, Kié vagyok, **hogy Kihez tartozom. **Mikor szakítottam a
barátnőmmel*, ez a kedves barátom is elkísért, hogy segítsen összeszedni a
dolgaim, és *megkérdezte, hogy ezek után nincs-e kedvem elmenni egy
dicsőítő imaestre. **Mikor elhajtottunk a kocsival, belenéztem a
visszapillantótükörbe, és láttam **a volt barátnőmet, ahogy ott ült a
kutyájával a háza lépcsőjén, és úgy láttam, mintha egy sötét felhő lenne
felette*. Azt éreztem, hogy ebben a pillanatban Isten megkérdezi tőlem; *Kim,
úgy gondolod, hogy azért ismertétek meg egymást, hogy megsebződjetek?* Ugyanis
én is hatalmas terhet és fájdalmat éreztem magamban a szakítás után.

Ez volt az, amit hallanom kellett*. Belém csapott a felismerés, hogy** nem
azért élek a földön, hogy bántsanak, és hogy én másokat bántsak* –  *ami
sajnos persze megtörténhet, de nem ez a célom. Itt ráadásul egy ismétlődő
dologról volt szó; minden kapcsolatomban sebzettséget és fájdalmat éltem
át.*

*„Megadom Neked magam, Atyám! – mondtam az autóban ülve, miközben a
kezeimet is felemeltem. **Istenem, elegem van abból, hogy úgy teszek,
mintha mindenható lennék. Magamat és másokat is megbántok, megsebzek. Azt
akarom, hogy te legyél az Úr az életemben. Mutasd meg nekem, hogy jó vagy,
és én mindent beleadok a mi kapcsolatunkba. Még nem tapasztaltam meg a
jóságodat, pedig már mindenhol kerestem, de nem találtam. Kérlek, hogy most
az imaesten mutasd meg nekem, hogy Te jó vagy! *

És aztán *aznap este sorsfordító találkozásban volt részem Istennel.
Megváltozott az életem – ennek a találkozásnak köszönhetően, tíz évvel
ezelőtt feladtam a leszbikus életmódomat*. *Isten azóta is minden nap
megmutatta a jóságát, hűségét, szeretetét felém.” *Kim hangsúlyozta; a
vágyai nem tűntek el, de él benne egy sokkal mélyebb vágy – hogy még többet
kapjon Istenből. “Nem lehet azt mondani, hogy kész, hogy vége van,
hiszen *minden
nap át kell magamat adnom Istennek. Reggelente, mikor felkelek, így
imádkozom: **Istenem, megengedem neked, hogy uralkodj az életem felett.
Szeretnék találkozni a jóságoddal, szeretném azt elfogadni, és továbbadni
másoknak. **Korábban csak törött szeretettel tudtam** szeretni,* mert a
szeretetnek csak ezt a fajtáját ismertem. *De aztán Isten megmutatta nekem,
hogy ki Ő valójában, és közben a vágyaimat is gyógyítja, alakít engem.”*

*Elmondta azt is, *hogy úgy látja, *a homoszexualitás korunk leprája az
Egyházba*n. *“A homoszexuális bűnök sokkal jobban ki vannak emelve, mint
más bűnök, *és ezt az azonos neműekhez vonzódó nőként nagyon nehéz volt
megélnem. Tudjuk, hogy *jelen van a propaganda, ami a rosszat jónak, a jót
pedig rossznak tünteni fel. Ugyanakkor látnunk kell az embert, aki ezzel a
nehézséggel küzd.*

*A homoszexualitás ellentéte nem a heteroszexualitás, hanem a szentség.
Minden bűn ellentéte az, ha visszafordulunk Istenhez, aki bűntelen.”*

Kimet *a konverziós terápiáról
<https://shoeshine.hu/blog/29-orsz%C3%A1gos-h%C3%ADr/2820-a-gyogyulasnak-vannak-korlatai-pray-away?highlight=WyJpc3RlbiJd>
is kérdezték.* “Konverziós terápiában sosem volt részem, és a szívem szakad
azokért, akik nem saját akaratukból, hanem kényszerítés hatására mennek el
egy ilyen helyre, mert a kényszerítés nem lehet Isten akarata. Amikor az
igazság nem párosul kedveséggel és együttérzéssel, az borzasztó
fájdalmas. Voltak
olyan meleg barátaim, akik saját akaratukból vettek részt konverziós
terápián, és ennek hatására meggyógyult a saját nemükkel és az ellenkező
nemmel való kapcsolatuk, később pedig megházasodtak.”

Miután felhagyott leszbikus életmódjával, Kim nem imádkozott azért, hogy
Isten vegye el a vágyait.

„Többé már nem imádkoztam Istenhez azért, hogy vegye el a homoszexuális
vágyaimat, mert rájöttem, hogy ez egy olyan dolog, amit minden nap
felajánlhatok Neki.

Van valamim, amit édes áldozatként odaadhatok Istennek – ez egy ajándék.
Ettől függetlenül nem könnyű az önmegtartóztatás útja, vannak küzdelmeim és
fájdalmaim. *A küzdelem valódi, de a kudarc akkor következik be, amikor
feladjuk az Istennel való kapcsolatunkat.”*

Kim járt terápiára, ez is segített neki, ahogy a közösségi élet és a baráti
kapcsolatok is. “Eleinte, mikor megfogadtam, hogy feladom a homoszexuális
életmódomat, teljesen elszigeteltem magam az emberektől, de ez sem volt
egészséges. Nem akarok félni a szent és egészséges közelségtől, kötődéstől,
de *fontos, hogy tudatos legyek, és imádkoznom azért, hogy a szívemet is
tisztának őrizzem meg, és Istennel töltsem be azt az űrt, amit mással nem
is lehetne*. Lehet, hogy mi úgy érezzük, hogy elfogyott az erőnk, de
általában ez az a pont, ahol rátalálunk Istenre.”

A beszélgetés során *két* keresztény, jelenleg csak angol nyelven
elérhető *könyvet
ajánlottak azok számára, akik szexuális sebeikből szeretnének gyógyulni;*
ezek ide
<https://www.amazon.com/Be-Restored-Healing-through-Merciful/dp/1646800230>
és ide
<https://www.amazon.com/Surrender-Love-Discovering-Christian-Spirituality/dp/0830846115>
kattintva érhetőek el!
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20240911/15e1f2b7/attachment.html>