[Grem] Zita királyné emléke és boldoggá avatása (kerekasztal beszélgetés a budavári plébánián)

[Emoke Greschik]

 Rendíthetetlen volt a hite Istenben – Kerekasztal-beszélgetés Zita
királynéról a budavári plébánián
Hazai <https://www.magyarkurir.hu/hazai> – 2024. november 25., hétfő | 18:17
https://www.magyarkurir.hu/hirek/rendithetetlen-volt-hite-istenben-kerekasztal-beszelgetes-zita-kiralynerol-budavari-plebanian


November 24-én, Krisztus Király ünnepének délutánján
kerekasztal-beszélgetésre került sor a Budavári Nagyboldogasszony-templom
plébániájának dísztermében, *Zita királyné emléke és boldoggá avatása – Egy
rendkívüli édesanya és feleség életútja* címmel.

*A rendezvényen Nagy Brigitta, a Magyarországi Mindszenty Alapítvány
irodavezetője beszélgetett Erőss Rékával, a Zita Királyné Boldoggá
Avatásáért Egyesület elnökével; Nagy Norberttel, Zita királyné
boldoggáavatási eljárásának viceposztulátorával és Kovács Gergellyel, a
Károly Király Nemzetközi Imaliga magyar tagozatának elnökével.*

Zita királyné (1892–1989) Bourbon-házból származó pármai hercegné IV. Károly
<https://www.magyarkurir.hu/hirek/boldog-iv-karoly-kiraly> (1887–1922), az
utolsó osztrák császár és magyar király felesége volt. Házasságukból nyolc
gyermek született. II. János Pál pápa IV. Károlyt 2004. október 3-án a
Szent Péter téren boldoggá avatta.

Nagy Brigitta szerint a Magyar Katolikus Egyház „nagyon szép
lefényképezése” az, hogy három világi személy ül az asztalnál, akik napi
szinten, elmélyülten foglalkoznak szent életű személyekkel.

Kérdésére, mikor „találkoztak” először Károllyal és Zitával, Nagy Norbert
azt válaszolta: még református teológus volt, Németországban tanult, amikor
2010-ben Zita királyné ügyének akkori posztulátora és viceposztulátora
megkereste, hogy segítsen néhány levél fordításában, Zita hagyatékából. Ami
különösen megragadta, hogy

a királyné kemény, fantasztikusan kötelességtudó személyiség volt, és
meggyőződése: most is végzi ezt a küldetését, és megkeres embereket, hogy
dolgozzanak neki.

„Engem is ő hívott meg, hogy legyek a munkatársa” – mondta a nagyváradi
születésű, 2012 óta Svájcban élő Nagy Norbert, aki időközben katolizált,
teológiai magiszteri fokozatot szerzett a svájci Fribourg egyetemének
katolikus fakultásán.

Zita királyné boldoggá avatásának posztulátora, Alexander Leonhardt atya, a
strasbourgi főegyházmegye papja 2018-ban kérte, hogy legyen a helyettese.
Zita királyné életének utolsó évtizedeit Svájcban töltötte, ezért kellett
egy svájci kötődésű személy, aki ott él, beszél magyarul és németül is, így
került a képbe mint teológus. Egy viceposztulátora és három posztulátora
volt eddig a királyné boldoggáavatási eljárásának. A már említett Alexander
Leonhardt 2019-ben felkérte Nagy Norbertet, hogy legyen a boldoggá avatás
magyar vonatkozású ügyeinek támogatója. A folyamat jelenleg egyházmegyei
szakaszában van.Erőss Réka elmondta: 2019-ben egy közeli családtagja
kigyógyult súlyos betegségéből. A család részéről felkérték, hogy vállalja
el Magyarországon a francia kezdeményezésű Zita Királyné Boldoggá
Avatásáért Egyesület megszervezését a zugligeti Szent Család-plébánián.
Mivel végtelenül hálás volt a Jóistennek a családtag gyógyulásáért, azonnal
igent mondott. Felvetődött viszont benne a kérdés: hogyan lehet napjainkban
egy történelmi személyiség, pláne királyné boldoggá avatásához hívőket,
támogatókat toborozni? Ám „sajnos” a választ is azonnal megkapta: korunkban
a házasság intézménye van kitéve a legnagyobb támadásnak, Zitára pedig a
házasság pártfogójaként tekintünk.

Erőss Réka felismerte, hogy így tudja megszólítani a feleségeket: közösen
imádkozzanak Zita királyné közbenjárása által a szüleik, a saját és a
gyermekeik leendő házasságáért. Segítségére volt ebben II. János Pál pápa
is, aki először vetette fel: jó lenne IV. Károly mellett özvegyét, Zitát is
a boldogok sorában látni,

így az első királyi házaspárunk – Szent István és Boldog Gizella – mellett
az utolsót is kanonizálná az Egyház.

Erőss Réka közölte azt is: céljuk, hogy az országban minél több plébánián
hasonló imakörök jöjjenek létre. Szombathelyen már több helyen vannak
ilyenek.

Kovács Gergely életrajzot írt Károly királyról, és a Zitával kötött
házasságukról is kiadott egy kötetet.

Elmesélte, hogy évtizedekkel ezelőtt, kamaszként itt a Várban lesegített a
buszról egy idős hölgyet, majd látta, hogy beszélgetni kezd Fábián János
kanonokkal. Odahívta őt, hallgasson csak nyugodtan bele „ebbe a legitimista
összeesküvésbe”, amit taglaltak éppen, majd beszélt neki Károlyról és
Zitáról, legidősebb gyermekükről, a trónörökös Ottóról, akikről ő addig nem
nagyon hallott.

Az *Új Ember* akkori főszerkesztője, Papp Tamás kérte fel Kovács Gergelyt
arra, hogy írjon egy könyvet Károlyról a 2004-es boldoggá avatás előtt, ami
izgalmas feladat volt számára. Zita pedig akkor került közelebb hozzá,
miután elvesztette a feleségét. Mivel Zitának a férje, Károly hunyt el
fiatalon, hasonló életállapotba kerültek.

Nagy Brigitta megkérdezte beszélgetőpartnereitől, hogy mi számukra Zita
királyné legvonzóbb tulajdonsága. Nagy Norbert azt válaszolta: az a
rendíthetetlen szilárdság, amivel Istenben gyökerezett. Zita királyné volt,
de sorozatban érték a sorscsapások: Károllyal együtt a száműzetésük, majd
Károly halála, betegségek, egyik gyermekük fiatalon való elvesztése,
szegénység. Mindezek ellenére Zita tántoríthatatlanul ráhagyatkozott az
isteni Gondviselésre. Ez valamiből táplálkozik.

Nem arról van szó, hogy egyszer felvesszük magunkra, és akkor kilencvenhat
éven keresztül működik.

Az első szeretetet el lehet hagyni, ahogyan olvassuk a Jelenések könyvében.
Ezt táplálni kell.

Zita naponta vett részt szentmisén, zsolozsmázott, imádkozta a rózsafüzért,
folyamatosan ápolta az Istennel való élő kapcsolatát. Annyira tisztelte a
szentmiseáldozatot bemutató papokat, hogy az egyik lelkipásztor elmesélte:
amikor fiatal papként meglátogatta Zitát, ő kezet csókolt neki, mert
Krisztus szolgáját látta benne, a papban. Az Osztrák–Magyar Monarchia
utolsó császárnéja és Magyarország Apostoli Királynéja vitte végbe ezt a
gesztust. Aki komolyan veszi az istenkövetést, az ilyenekre is képes.

Erőss Réka kiemelte, hogy Zita és Károly szentségként élték meg
házasságukat.

A jegygyűrűikbe belevésték a fogadalmat: csak azért fáradoznak, hogy
egymást kísérjék a mennyországba.

Csodálatosnak nevezte, hogy Zita az anyai hivatását eszközként használta a
hit átadására, mély hitre nevelte gyermekeit, mely egész életüket
meghatározta. Harmadik követendő példaként Erőss Réka Zita szociális
érzékenységét emelte ki. Bámulatos, hogy nyomorúságos körülmények között,
száműzetésben, szegénységben, özvegységben nevelve a nyolc gyermekét soha
nem panaszkodott, hanem még ő segített más rászorulókon, elesetteken.

Kovács Gergely ugyancsak Zita segítőkészségét említette. Kifejtette:

az édesapja merész volt, amikor több más név mellett fő névként a Zita
nevet adta neki: a cselédek védőszentjének nevét ugyanis nem szokták
arisztokrata lányoknak adni.

Zitának valóban volt kapcsolata védőszentjével, szerette, tisztelte. Nagyon
érdekes, ahogyan a Bourbon-házi pármai hercegnő élete alakult.

Kovács Gergely kutatásai alapján úgy látja: Károly nagyon szerelmes volt
Zitába, ő azonban ezt eleinte nem viszonozta. Császárné és királyné akart
lenni, „aranyos ez a Károly, férjnek jó lesz”, gondolta, nem beszélve
arról, hogy nem akármilyen dolog az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója
feleségének lenni. Mellette pedig jótékonykodni fog, mert az olyan szép, és
divatos is az ő köreikben, az erről szóló hírek jól mutatnak az újságokban.



Ám a történelem másképp alakult, és Zita Károly segítője lett.

Nem a pompába érkezett, hanem rögtön segítenie kellett férjének az első
világháborúban, kiállni a békéért, szemben a totális ellenáradattal, a
propagandával, a német szövetségesekkel. Aztán Károly mellé állni, amikor a
birodalom felbomlott. Amikor Károlyt az ellenfelei rákényszerítik, hogy
lemondjon a trónról, azt követeli tőle, nehogy aláírja a lemondó
nyilatkozatot, ő azonban nem hallgat rá.

Kovács Gergely meggyőződése, hogy Károlyt Zita fanatizálta, hogy
csapataival jöjjön Magyarországra, és szerezze vissza a királyi trónt, ha
kell, erővel. Ez teljesen elhibázott, elkapkodott lépés volt, a harmincas
években sokkal nagyobb esély lett volna a visszatérésre. A kísérlet
megbukott. Következett a madeirai száműzetés, és Zita ott maradt Károly és
a gyerekek mellett a segítő szerepében.

Férje halála után

Zita nagyon szigorúan bánt legidősebb gyermekükkel, a trónörökös Ottóval:
ha a többi gyerek elkövetett valami csínytevést, őt büntette meg.

Ez méltánytalanság, igazságtalanság és szeretetlenség – szögezte le Kovács
Gergely. Hozzátette: Zita gyakran értelmetlenül volt fanatikus, de mindig
visszalendült mások segítésének irányába. Nagyon szép, hogy

az emigrációban élvezhette volna a posztcsászár- és királynéi státuszt,
helyette azonban a szegényeket segítette.

Ez minden érdektől mentes, önzetlen szeretet volt a részéről. Emellett
bencés oblátaként állandóan imádkozott másokért. Minden szinten segített.
Kovács Gergely ezért bízik abban, hogy Zita az égből is tud nekünk segíteni.

*Fotó: Lambert Attila*

*Bodnár Dániel/Magyar Kurír*

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Vírusmentes.www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20241125/80a0e6a7/attachment.html>