[Grem] A mai nagyböjti szentmise igéi Jeruzsálemi Szt. Cirill ünnepén

2024. Már. 18., H, 05:29:08 CET

 *2024-03-18*
https://igenaptar.katolikus.hu/nap/index.php?holnap=2024-03-18
*5. nagyböjti hét hétfő*

*OLVASMÁNY Dániel próféta könyvéből * *Abban a küzdelemben, amelyet az igaz
ember vív a gonoszsággal, mindig isten mondja ki a döntő szót. *

Élt *Babilon**ban egy férfi, akinek Jojakim volt a neve, Chilkija leányát
vette feleségül, akit Zsuzsannának hívtak. Ez nemcsak igen szép, de
istenfélő asszony is volt, mert szülei igazak voltak, és leányukat is Mózes
törvénye szerint nevelték. Jojakim* igen gazdag volt. *Gyümölcsöskertje is
volt háza szomszédságában. A zsidók nála szoktak összejönni, mert
mindnyájuknál tekintélyesebb volt.*
Abban az esztendőben a nép két olyan vént tett meg bíróvá, akikre *ráillett
az Úr szava*: „A vénektől, a bíráktól indult ki Bábelben a gonoszság, noha
úgy látszott, hogy ők kormányozzák a népet.” Gyakran megfordultak *Jojakim
házában*, ott keresték fel őket mind, akiknek peres ügyük volt.
Amikor déltájban szétoszlott a nép, *Zsuzsanna bement sétálni férje
gyümölcsöskertjébe*. A két vén mindennap látta, amint bement és ott sétált.
Fölgerjedt bennük iránta a vágy. Józan eszüket elvesztették, szemüket
elfordították, hogy ne lássák *az eget*, és ne emlékezzenek* Isten
igazságos ítéleté*re. Lesték hát a kedvező alkalmat.
Az egyik napon aztán az történt, hogy *Zsuzsanna bement a gyümölcsöskertbe,
mint a többi napokon is szokott, két szolgálója kíséretében. Meg akart
fürdeni, mert nagy hőség volt. Senki se volt ott, *csak a két vén, akik
elrejtőzve lestek. *A szolgálóknak meghagyta Zsuzsanna: „Hozzatok nekem
olajat és kenőcsöt! Aztán zárjátok be a kert kapuját, hogy megfürödhessem.”*
Amikor a szolgálók elmentek, a két vén felugrott és odafutott hozzá.
Mindjárt azzal kezdték: „A kertajtó most zárva van, nem láthat minket senki
sem: Ég bennünk a vágy. Engedj tehát nekünk, és légy a miénk! Különben
tanúbizonyságot teszünk ellened, hogy itt volt veled egy ifjú, azért
küldted el szolgálóidat.”
*Zsuzsanna felsóhajtott*: „Szorongatás vesz körül mindenfelől. Ha ugyanis
ezt megteszem, halál vár rám; ha pedig nem teszem meg, nem menekülök meg
kezetekből. *De mégis jobb nekem ártatlanul *a kezetekbe esnem, mint *az Úr*
ellen vétkeznem.”
*Ekkor Zsuzsanna elkezdett hangosan kiáltozni*, de a vének is kiabáltak
ellene.
Sőt az egyik odafutott a kert kapujához, és kinyitotta. *Amikor a háznép
meghallotta a nagy kiáltozást a kertben, a hátsó kapun berontottak, hogy
lássák, mi történt asszonyukkal.*
A vének elmondták vádjaikat. Erre *a szolgák nagyon elszégyellték magukat,*
mert *Zsuzsannár*ól ilyet még sosem hallottak. Másnap, amikor a nép
odasereglett *férjéhez, Jojakimhoz*, megjelent a két vén is bosszút lihegve
*Zsuzsanna* ellen, hogy halálra adják.
A nép előtt a két vén kiadta a parancsot: „*Hívjátok ide Zsuzsannát,
Chilkija leányát, Jojakim feleségét*!” El is mentek érte. *Ő meg is jelent
szüleivel, fiaival és rokonaival. Hozzátartozói és mindnyájan, akik csak
ismerték, zokogásban törtek ki.*
Odament a két vén, és a nép előtt kezüket vádlóan Zsuzsanna fejére
tették. *Erre
ő sírva az égre nézett, mert szíve bizalommal volt az Úr iránt*. A vének
előadták a vádat: „Mialatt mi egyedül sétálgattunk a gyümölcsöskertben, ez
bejött két szolgálójával, bezáratta a kaput, majd elküldte a szolgálókat.
Akkor odament hozzá egy ifjú, aki addig rejtőzködött, és együtt volt vele.
Mi a kert szögletében tartózkodtunk, és látva bűnös tettüket, odarohantunk
hozzájuk. Tetten értük őket, de az ifjút nem tudtuk elfogni, mert erősebb
volt nálunk. Kinyitotta a kaput, és elmenekült. Ezt azonban elfogtuk, és
megkérdeztük tőle: »Ki volt az az ifjú?« De nem vallotta be nekünk. Ennek
mi magunk vagyunk a tanúi.” A sokaság hitelt adott nekik, hiszen a nép
vénei és bírái voltak.
*
*Zsuzsannát* halálra ítélték. *Ekkor ő hangosan felkiáltott, és így
imádkozott: „Örök Isten! Te ismered a titkokat, és tudsz mindenről, még
mielőtt megtörténne. Te *azt *is tudod*, hogy hazug módon megrágalmaztak.
*Nézd,* meg kell halnom, *noha semmit sem *követtem el mindabból, amit
gonoszul *rám* fogtak ezek.”
*Az Úr meghallgatta könyörgését*. Amikor a vesztőhelyre vitték,
*az Úr felkeltette egy Dániel nevű ifjú szívében az (igazság) szent lelkét,
úgyhogy hangosan felkiáltott: „Én ártatlan vagyok ennek az asszonynak* a
vére ontásában!”
Erre az egész nép körülfogta, és kérdőre vonta:
„Miféle* szavak azok, amelyeket mondtál?*”
*Dániel megállt középen, és így válaszolt*:
„Milyen ostobák vagytok, ti, *Izrael fiai*! Anélkül, hogy *vizsgálatot
tartottatok és a tényeket felderítettétek* volna, elítélitek Izrael egyik
leányát. Tartsatok újra ítéletet, mert ezek hamisan tanúskodtak ellene!”
Erre a nép sietve visszatért.
A vének ekkor így szóltak* Dániel*hez:
„Jöjj közénk, és okosíts fel bennünket! Mert hiszen neked adta meg Isten az
öregkor élettapasztalatát.”

*Dániel ezt válaszolta: „Különítsétek el *őket egymástól jó messzire, *hogy
kihallgathassam őket!”*
Amikor elkülönítették őket egymástól, *hívatta *közülük az egyiket*, s így
szólt *hozzá:
„Te megátalkodott, vén gonosztevő! Most napvilágra kerülnek bűneid,
amelyeket eddig elkövettél. Mert igazságtalan ítéletet hoztál, elítélted *az
ártatlanokat* és futni engedted a gonosztevőket, *noha megmondta az Úr: »Az
ártatlant és az igazat ne *öld meg!« Most tehát, ha csakugyan láttad, mondd
meg: Milyen fa alatt láttad őket együtt?”
Azt felelte: „Mézgafa alatt.”
*Dániel erre így válaszolt:*
„Bizony a vesztedre hazudtál*. Isten angyala ugyanis középen kettévág, mert
ez az Isten parancsa.”*
Majd félreállította ezt, és előhívatta a másikat. *Így szólította meg:*
„Kánaánnak vagy ivadéka, nem Júdának! A szépség elcsábított, és a vágy
eszedet vette. Így viselkedtetek Izrael leányaival, s azok félelemből szóba
is álltak veletek*, Júda leánya azonban nem engedett *gonoszságotoknak.
Mondd csak meg nekem: Milyen fa alatt kaptad rajta őket, hogy együtt
voltak?”
Azt felelte: „Tölgyfa alatt.”
*Dániel erre így válaszolt:*
„Bizony te is vesztedre hazudtál. *Az Isten angyala kardjával készen áll
rá, hogy középen kettészeljen, és így megöljön *benneteket.”
*Ekkor az egész sokaság hangos ujjongásban tört ki, és áldották az Istent,
aki megmenti a benne bízókat.*
*Ezután* a két vénre rontottak, mert *Dániel *a saját szájukból *igazolta,
hogy* hamis tanúságot tettek. Úgy bántak el velük, ahogyan gonoszságukban
ők akartak elbánni *embertársuk*kal. *Ebben Mózes törvényei szerint jártak
el:* a véneknek meg kellett halniuk.

*Az ártatlan vér pedig megszabadult azon a napon. Ez az Isten igéje. *

*Ugyanez az Olvasmány rövidebb formában a *-tól: Dán 13,41c-62 Dán
13,1-9.15-17.19-30.33-62*

VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: A halál sötét völgyében *is bátran járok, * nem *érhet baj*, mert
ott vagy vélem.* (4ab. vers. - 9. tónus)
Előénekes:* Az Úr nékem pásztorom: ** ínséget *nem kell *látnom.
*Zöldellő mezőkön terelget engem, * csendes vizekhez vezet és lelkemet
felüdíti.*
Hívek: A halál sötét völgyében *is bátran járok, * nem érhet *baj, *mert
ott vagy vélem.*
E: *Az igazság ösvényén vezet engem, * ahogyan ő megígérte*.
A halál sötét völgyében *sem* félek, *mert ott vagy vélem, * biztonságot ad
vessződ és pásztorbotod.*
H: A halál sötét völgyében *is bátran járok, * nem érhet *baj, *mert ott
vagy vélem.*
E*: Számomra asztalt terítettél, * hogy *üldözőimet *szégyen érje. *
*Fejemet megkented olajoddal, * serlegemet csordultig megtöltötted*.
H: A halál sötét völgyében* is bátran járok, * nem érhet *baj, *mert ott
vagy vélem.*

*E: Jóságod és irgalmad nyomon követ, * életemnek minden napján. Otthonom
lesz az Isten háza, * mindörökké szünet nélkül.*
H: A halál sötét völgyében *is bátran járok, * nem érhet* baj,* mert ott
vagy vélem. *
*Zsolt 22,l-3a.3b-4.5.6*

*EVANGÉLIUM ELŐTTI VERS Én nem kívánom *a bűnös halálát, †* mondja a mi
Urunk, Istenünk, * hanem hogy* a bűnös* éljen, és hozzám térjen. *Ez 33,11
– 3 a. tónus.

*„A” és „B” évben: *
* † EVANGÉLIUM Szent János könyvéből *
*Az vesse rá az első követ, aki bűntelen közületek! *
*Abban az időben Jézus kiment az Olajfák-hegyére. Kora reggel pedig újra
megjelent a templomban. A nép köréje sereglett, ő pedig leült, és tanította
őket.*
Az írástudók és a farizeusok egy házasságtörésen ért asszonyt vittek eléje.
Odaállították középre, és így szóltak hozzá: „Mester, ezt az asszonyt
házasságtörésen érték. *Mózes azt parancsolta a törvényben*, hogy az ilyet
meg kell kövezni.* Hát te mit mondasz?”* Ezt azért kérdezték, hogy próbára
tegyék, és vádolhassák.
*Jézus lehajolt, és az ujjával írni kezdett a földön. Ők azonban tovább
faggatták. Erre fölegyenesedett, és azt mondta *nekik: „Az vesse rá az első
követ, aki közületek bűn nélkül van!” *Aztán újra lehajolt, s tovább írt a
földön*. Azok meg *ennek hallatára* egymás után *eloldalogtak*, kezdve a
véneken, *s csak Jézus maradt ott* a középen álló asszonnyal. *Jézus
fölegyenesedett és megszólította*; „Asszony, hol vannak, akik vádoltak
téged? *Senki sem *ítélt el?”
*„Senki, Uram” – felelte *az asszony.
*Erre Jézus azt mondta *neki: *„Én sem ítéllek el*. *Menj, de* *többé ne *
vétkezzél.”
*Ezek az evangélium igéi. *

* † EVANGÉLIUM Szent János könyvéből * *Jézus **a világ*
* világossága. Egy alkalommal Jézus így beszélt a templomban *egybegyűlt
zsidókhoz:
„*Én vagyok *a világ* világossága. Aki engem követ, nem *jár
sötétségben, *hanem
övé lesz az élet világossága.”*
A farizeusok erre azt mondták: „Te önmagadról tanúskodsz. Tanúbizonyságod
nem érvényes.”
*Jézus így válaszolt: „Igaz, hogy én önmagamról tanúskodom, mégis érvényes
a tanúságtételem, mert tudom, honnét jöttem és hová megyek*. Ti ellenben
nem tudjátok, *honnét jöttem és hová megyek*. Ti a test szerint ítéltek. *Én
nem mondok senkiről ítéletet, de ha kijelentek valamit, igaz az én
állításom, mert nem vagyok egyedül, hanem én és az Atya, aki küldött engem.
Márpedig a ti törvényetek azt írja, hogy két személy együttes
bizonyságtétele hitelt érdemel. Bizonyságot teszek tehát magamról én, és
bizonyságot tesz rólam, aki engem küldött: az Atya.”*
Erre megkérdezték tőle: „*Hol a te Atyád?” Jézus azt felelte: „*Sem *engem *nem
ismertek, sem *Atyámat*. Ha ismernétek *engem, Atyámat *is ismernétek,”
*Ezeket mondta Jézus a templomkincstár mellett, amikor tanított a
templomban*. De senki sem fogta el, mert

*még nem jött el az ő órája. Ezek az evangélium igéi. „A” és „B” évben Jn
8,1-11 „C” évben Jn 8,12-20*

*EGYETEMES KÖNYÖRGÉSEK Nagyböjt köznapjaira I. Pap: Testvéreim! Kérjük a
mindenható Atyát, hogy a nagyböjt szent idején önmegtagadó életet éljünk,
őszinte* bűn
*bánatot tartsunk, és így készüljünk elő a húsvéti örömre! Lektor: 1. Hogy
népedet, Urunk, igaz* bűn*bánat által a keresztség kegyelmének megújulására
vezesd!*
Hívek: Kérünk téged, hallgass meg minket!
*2. Hogy Egyházad pásztorai szívesen vállaljanak minden áldozatot a maguk
és nyájuk megszentelésére!*
Hívek: Kérünk téged...
*3. Hogy az államfők az igaz barátság szellemében intézzék a nemzetek
sorsát!*
Hívek: Kérünk téged...
*4. Hogy a népek egymásnak testvéri segítséget nyújtsanak *az éhség és a
nyomor *megszüntetésére!*
Hívek: Kérünk téged...
*5. Hogy Krisztus keresztjéből erőt merítsenek a szenvedők és a betegek!*
Hívek: Kérünk téged...
Pap: *Mindenható, örök Isten, mennyei Atyánk! Ne nézd* bűneiket, *hanem
tekints Szent Fiad engesztelő áldozatára, és könyörülj megtérő népeden.
Krisztus, a mi Urunk által.*
Hívek: Ámen.

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Vírusmentes.www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20240318/ebd93d47/attachment.html>