[Grem] Bár örömre még nincs ok, a magyar már inkább vállal gyereket, mint a svéd ....! / Francesca Rivafinoli

[Emoke Greschik]

Európa demográfiai mélyrepülése közepette 2022-ben arányaiban
Magyarországon született a hatodik legtöbb gyermek az Európai Unióban.
2024. március 08. 05:55
Francesca Rivafinoli

Azon nem feltétlenül kell fennakadni, amikor Dobrev Klára az Európai
Szocialisták Pártjának római kongresszusán tájékoztatja
<https://www.facebook.com/dobrevklara/videos/innen-tudod-hogy-populista-korm%C3%A1nyod-van/978399780955979/>
a világ közvéleményét, hogy bezzeg egykor „*a Baltikumtól a román és a
bolgár tengerpartig, Lengyelországban, Szlovákiában és Csehországban
mindenki úgy nézett ránk, magyarokra, hogy olyan életmódot és
életszínvonalat akartak, mint amilyen nekünk volt*”, csak aztán – „*több
mint tíz éve*” –

jött egy „*szélsőjobboldali populista*” és a legutolsó helyre taszította
vissza ezt a 2010-ig látványosan prosperáló országot.

Akadjanak fenn az ilyesmin a vélt vagy valós múltszépítésre oly kényes
történészek, ha van idejük egy-egy családi legendárium gondos és szigorú
fektcsekkelése között.

Arra azonban azért érdemes rácsodálkozni, amikor az Európai Unió
statisztikai hivatala azt mutatja: nem várt területen sikerült az utóbbi
években megelőzni még a skandináv bezzegországokat is.

Mégpedig a termékenységi rátában
<https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/DEMO_FIND__custom_10269219/default/table?lang=en>.
Amelynek tekintetében leszögezendő ugyan, hogy örömködésre és pláne
elégedettségre (különösen a legfrissebb KSH-számok
<https://www.ksh.hu/stadat_files/nep/hu/nep0064.html> fényében) semmiféle
ok nincs, de mégiscsak tény, hogy

Európa demográfiai mélyrepülése közepette 2022-ben arányaiban
Magyarországon született a hatodik legtöbb gyerek az Európai Unióban.

Jó, jó, csak a hatodik legtöbb – de ahhoz képest, hogy 2009-2011 tájékán
még fixen a legutolsó helyen állt az ország, nem tekinthető eleve
elrendeltnek ez a mostani helyezés. Igaz továbbá, hogy Románia és
Csehország bezzeg még termékenyebb – csakhogy esetükben eleve magasabb volt
a bázis.

Amint azt a Telegraph
<https://www.telegraph.co.uk/world-news/2024/03/07/irish-births-drop-13-per-cent-in-a-year-as-eu-at-record-low/>
kiemeli, 2011-hez képest EU-szerte Magyarország tudta a leginkább
feltornázni a vonatkozó mutatóját, méghozzá 27 százalékkal;

tényleg sok sikert minden dékásnak ahhoz, hogy erre a jelenségre találjon
egy racionális Orbán-ellenes magyarázatot.

Mindeközben ugyanis a hagyományosan gyerekbarátnak ismert és kiszámítható
körülményeket biztosító Svédország termékenységi rátája
<https://www.statista.com/statistics/525511/sweden-fertility-rate/> a
2010-es 1,98-ról fokozatosan 1,53-ra esett vissza (mínusz 29 százalék);
Norvégiában 1,95-ről 1,41-re romlott az arány, a 2010-ig legtermékenyebb
uniós tagállam, Írország pedig az Eurostat szerint 2,05-ről progresszíve
1,54-re tornázta le magát. Ausztria ezzel szemben lassan harminc éve
stabilan beállt az 1,4 és 1,5 közötti tartományba; az érdemi változás csak
annyi, hogy ezen belül az osztrák anyától születő gyerekek aránya 79
százalékra csökkent. Egyedül a franciák tartják magukat továbbra is derék
gallként, 1,79-cel tündökölve a 2022-es európai rangsor elején – csakhogy a
nemrégiben közreadott friss adataik
<https://www.insee.fr/fr/statistiques/2381382#tableau-figure1_radio1>
szerint 2023-ban már ott is „csupán” 1,68 lett a termékenységi ráta, amely

egyetlen népességcsoportban mutat némi emelkedést: az „egyik szülő sem
francia, és legalább az egyik szülő nem uniós állampolgár” kategóriában.

Mindez azonban akkor tanulságos igazán, ha körbenézünk, hol mivel
indokolják ezt a gyászos folyamatot. Hiszen mondhatjuk, hogy nagyvonalúbb
ellátórendszer kell, megnyerő szociáldemokrata kormány és sok-sok
csillogó-villogó szülészet, attól majd megnő a gyermekvállalási kedv, de
akkor mitől mutatkozik mégis ilyen mértékű visszaesés a bezzegországokban?

Svájcban
<https://www.swissinfo.ch/ger/leben-und-altern/die-fertilit%C3%A4t-bricht-in-der-schweiz-ein-wie-fast-%C3%BCberall-auf-der-welt/72927926>
(1,39-es termékenységi ráta) az egyik magyarázat épp az, hogy mivel
időskorban az öregeknek segítségére siet a szociális állam, már nem
szükséges lemenőkkel gondoskodni az ellátásról; de az okok között szerepel
az is, hogy csökkent a társadalmi nyomás az „ideális” családra vonatkozóan
– a család az család, akkor is, ha azt a papa és a mama mellett esetleg két
cuki öleb alkotja.

(Finnországban
<https://www.helsinkitimes.fi/finland/news-in-brief/18742-finland-registered-more-dogs-than-children-last-year.html>
(1,32-es ráta) 2020 volt az első év, amikor több ebet vettek
nyilvántartásba, mint ahány újszülöttet anyakönyveztek,

pedig a nagy kereslet miatt a kutyákra is minimum hat hónapot kellett
várni.)

Skandináv magyarázatok
<https://newlinesmag.com/reportage/the-birthrate-is-leveling-off-in-europes-most-fertile-region/>
szerint az ottani családbarát politikák nélkül a jelenleginél is kevesebb
gyerek születne (na, ugye), tekintettel például az egymással együtt élő
párok szándékos gyermektelenségének új jelenségére, valamint a globális
válságok miatti kollektív szorongásra (jaj, jaj, nehogy terheljem a bolygót
egy kis Nobellel vagy Wallenberggel); de az Arte német-francia televízió
<https://www.youtube.com/watch?v=hz29rG56r98> is egy 28 évesen a
sterilizációjára készülő francia nővel szemlélteti, hogy miért is csökken
Európában a gyerekszám.

*Leszívná az időmet*”, nem érnék rá írni és festeni – hangzik az indok, egy
magánklinika orvosa pedig elmondja: egyre többen fordulnak hozzájuk,
akik „*személyes
vagy politikai okokból*” nem akarnak szülővé válni.

És valóban: egy harmincéves francia Pénélope például attól tart, hogy a mai
világban már a megfelelő lélegzés és étkezés lehetősége is kérdéses.
Persze, összetehetjük erre a kezünket, hogy hála Istennek, „az ilyen ne is
szüljön” – de mégis hatékonyabb megoldás lenne útját állni az „ilyen”-ség
terjedésének.

Amint azt az Arte által megkérdezett finn demográfus elmondja: a
hagyományos családpolitikák már nem elegendőek, hanem fel kell tenni a
kérdést, miért építettünk fel egy olyan társadalmat, ahol annyi mindent meg
„kell” tenni 45 éves kor előtt, hogy abba egy gyerek már nem fér bele.
Hiszen maratont lefutni és doktorit írni például simán lehetne 56 évesen is.

Ja, hogy nagyjából ugyanezt mondta néhány éve Novák Katalin is, csak akkor
sikítozni kellett amiatt, hogy óva int a „rosszul értelmezett emancipációs”
küzdelemtől.

Ahelyett, hogy gondosan őrizte volna utolsó helyünket az eleve igen szerény
európai demográfiai rangsorban.


<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Vírusmentes.www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20240308/90df24fd/attachment.html>