[Grem] Fwd: *****SPAM(6.9)***** Re: 925 éve 1099. júl.15.- én ért véget Jeruzsálem ostroma. A püspök, ha nem hal meg, megakadályozhatta volna a keresztes seregek általi vérengzést

[Reinisch Egon]

Igen fontos pénzügyi hivatalokat is betölthettek,  egészen az Aranybulla kiadásáig .

From: László Baják 
Sent: Tuesday, July 16, 2024 5:57 PM
To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu 
Subject: Re: [Grem] Fwd: *****SPAM(6.9)***** Re: 925 éve 1099. júl.15.- én ért véget Jeruzsálem ostroma. A püspök, ha nem hal meg, megakadályozhatta volna a keresztes seregek általi vérengzést

(A vallási tolerancia) "a keresztény Európában ekkor még ismeretlen volt  ".  Az állítás annyiban kiegészítendő, hogy a XII. századi magyar királyság kivétel volt ebből a szempontból. A muszlimok és a zsidók nemcsak háborítatlanul éltek  az országban, de fontos pénzügyi hivatalokat is betöltöttek, amit arab és zsidó utazók tudósításai erősítenek meg. Abu Hamid al Garnati szerint a király (II. Géza) kifejezetten becsüli a muszlimokat, de a népes muszlim közösség tagjai is szívesen szolgálnak a királynak. Ellentétben pl. Bizánccal.ahol kikeresztelkedésre kényszeríti őket a császár. stb  

Emoke Greschik <greschem at gmail.com> ezt írta (időpont: 2024. júl. 15., H, 21:17):

  Egon levele nálam spam-be ment, ezért továbbítom a listára.

  ---------- Forwarded message ---------

  Kedves Lista !
  Gondolom az élet zajló forgatagában nem igazán emlékeztek arra hogy többször írtam arról hogy sikerült nekünk európaiaknak összehozni némi kíméletet a háború áldozataival szemben .

  Jeruzsálem elfoglalásának története azért is kiemelten szörnyű mert javarész megkeresztelt emberek hajtották végre akik az üdvözülés reményben mentek a szent földre .
  Azonban a Kovács Örs néhány fontos tényt kihagyott nyilván nem könnyű nyilatkozni egy riportban ezt tapasztalatból tudom .


  -a vérengzést valószínűleg Adhemár püspök sem tudta volna megállítani ha csak nem rendelkezett valami különleges karizmával mert a csatlósok rablási vágyát a saját parancsnokaik sem tudták megfékezni a vérfürdő nem vallási düh miatt tört ki elsősorban hanem a rablás és a nők elleni erőszak velejárója volt .(Amikor V. Károly keresztény csapatai elfoglalták a latin  kereszténység központját Rómát ahol szintén keresztények éltek 20 000 római lakost öltek meg rablás és erőszak közben Sacco di Roma 1527 május 6 . )
  - a vérengzést nem a keresztény sereg parancsnoksága rendelte sőt azt kifejezetten megtiltotta ,a csatlósok azonban feltartoztathatatlanok   voltak a rablásban és a nők elleni (általában halálos ) erőszakban sőt elterjedt az szerencsétlen pletyka hogy a muszlimok és a zsidók elfogásukkor lenyelik ékszereiket így sok jeruzsálemi lakost has felmetszéssel öltek meg .
  -az elit lovagok több helyen megpróbálták a templomokba menekült lakosságot megvédeni de gyakran saját csatlósaik tömege félrelökte őket az elképesztő rablási vágyukban .
  -végül a fellegvárba menekült moszlim  parancsnokot a bemenekült védőket és nem ismert számú lakost sikerült megkímélni őket a lovagoknak aztán sikerült kikísérni Jaffába a kikötőbe ekkor már megtudták fegyelmezni saját katonáikat .
  - Valóban igaz hogy a Jeruzsálemi Királyság és többi megalakult Szent –Föld keresztény államai teljes vallási toleranciát vezetett be a Szent _Földön (ami a Keresztény Európában ekkor még ismeretlen volt ) és viszonylag elfogadhatóan viselkedtek az ottani zsidó és moszlim lakossággal .
  -ekkor már látszódtak az európai törvényesség kezdetei a moszlim lakosság nagy meglepetésére az Keresztény királyok pontosan annyi adót szedtek mint amennyit a törvényben megállapítottak .Ezt a moszlim urak sem így tették mindig .

  Ezt a történetet egyszer az Atlasz hegységben kellett elmondanom egy művelt muszlimnak aki kérdőre vont minket (engem és a munkatársaimat ) hogy keresztény elődeink milyen brutálisan viselkedtek Jeruzsálem elfoglalásakor az egy kicsit izgalmasobb volt mint itt az interneten írni de meglepődött a válaszomon akkor még többre emlékeztem ebből a történetből .

  Mindenkinek ajánlom a Ridly Scott “Mennyei királyság “ című filmjét ami a konkrét események és szereplők tekintetében pontatlan szokás szerint de  ugyan akkor  viszont nagyon jó korrajz jól látszik a filmben muszlimok és keresztények egymás iránti vallási toleranciáját  (ami napjainkban szinte ki ment a divatból főleg muszlim oldalról ) és a bizonyos kíméletet a harcok közepette .(a keresztes háborúk nem minden szereplője volt kíméletes az ellenféllel ).

  Egyenlőre ennyit ha lesz idő még ---folyt köv .---:

  Üdv. Egon




  From: Emoke Greschik 
  Sent: Monday, July 15, 2024 7:31 PM
  To: grem at turul banki. hu 
  Subject: [Grem] 925 éve 1099. júl.15.- én ért véget Jeruzsálem ostroma. A püspök, ha nem hal meg, megakadályozhatta volna a keresztes seregek általi vérengzést

  A püspök, aki megakadályozhatta volna a jeruzsálemi vérengzést, de túl korán meghalt
  Kilencszázhuszonöt éve, 1099. július 15-én ért véget Jeruzsálem ostroma. Hogyan zajlott le a történelem egyik legmeghatározóbb csatája? – erről mesélt nekünk Kovács Örs történészt. A Rubicon Intézet tudományos munkatársa szerint a keresztesek által rendezett vérfürdő megelőzhető lett volna.

  Vizvári Soma

  https://mandiner.hu/belfold/2024/07/a-puspok-aki-megakadalyozhatta-volna-a-jeruzsalemi-verengzest-de-tul-koran-meghalt 


  Jeruzsálem 1099-es ostromával kapcsolatban a legtöbbet emlegetett történet az, amikor a keresztesek a győztes roham után vérfürdőt rendeztek. Ezt a történészek tényként kezelik, viszont azzal kapcsolatban már viták vannak, hogy hányan estek áldozatul a mészárlásnak.

  Erre pontos választ nem tudunk adni, még azt se tudjuk biztosan, hányan lakták akkoriban a várost, vagy hogy az ostromló keresztesek hányan voltak. Röpködnek számok, de óriási különbség van a legkisebb és a legnagyobb becslés között.

  Mi a két véglet?

  Az első keresztes hadjárat résztvevőit negyvenezertől százezerig becsülik. Az új területek elfoglalásával és a folyamatos csaták során a sereg a hadjárat három éve alatt folyamatosan fogyatkozott. Jeruzsálem ostromához körülbelül 15 000 keresztes kezdett hozzá. Jeruzsálem lakosságát 20 000 főre szokták becsülni. A város lakosságát az ostrom ideje alatt neház megbecsülni. A muszlim védők attól tartottak, hogy a keresztény lakosok elárulják őket, inkább száműzték őket, nem a halomra ölésüket választották. Így jelentősen csökkenhetett a lakosok száma, hiszen a három monoteista vallás hívei nagyjából arányosan élhettek Jeruzsálemben. Más történészek arról beszélnek, hogy a környék lakossága is a Szent Városba menekült, így több tízezer fővel nőhetett Jeruzsálem lakossága, akár 70 000 fő is lehetett. Egy korabeli arab forrás, Ibn al’Arabi háromezer halottat említ. Azaz a 3 000-től 70 000-ig bármi elképzelhető az áldozatok számát illetően. Valójában nem tudjuk a város lakosságát az ostrom pillanatában megbecsülni.

  Az érthető, hogy a történészek „számháborúznak”, de valójában az a fontos, hogy a mészárlás sajnos megtörtént. 

  Azt is tudjuk, hogy a keresztes hadjáratok 200 éve alatt azért mindkét fél követett el a másikkal szemben merényleteket, gyilkosságokat, mészárlásokat. 

  A korábbi évszázadok muszlim hódításai sem múltak el nyomtalanul, a közél-keleti zsidó közösségeket olykor igencsak megtizedelték, például Alexandriában 629-ben, vagy Jeruzsálem arab kézre kerülésekor 638-ban. 

  A 11. században is történtek hasonló esetek, amikor a zsidók és keresztények elleni muszlim pogromok indultak, 

  például Kordova környékén, Fezben vagy Egyiptomban. Ezt figyelembe véve sajnálatos módon nem volt teljesen egyedülálló az 1099-es jeruzsálemi mészárlás.

  Van olyan forrás, amely szerint a keresztesek szabad elvonulást engedtek a végső roham előtt.

  Azt azért tudjuk, hogy rengeteg nő, gyerek és sebesült maradt a városban. A zsidó lakosság többsége is ottmaradt, nagy részük az egyik zsinagógában gyűlt össze, melyet a keresztesek rájuk gyújtottak. Lehet, hogy az ostromlók minden támadás előtt szabad elvonulást ígértek, de azt senki se tudhatta előre, hogy melyik lesz a végső roham. Az sem volt biztos, hogy egyáltalán sikerül a kereszteseknek bevennie Jeruzsálemet. Akkori mércével rendkívül nagyszabású csatáról beszélünk, amely mindkét részről elképesztő erőfeszítéseket igényelt és nagyjából ötven-ötven százalék esélye volt a győzelemre a védőknek és a támadóknak egyaránt.

  Ennyire jó esélyeik voltak a védőknek?

  Volt okuk reménykedni, ha azt nézzük, milyen iszonyatos nehézségekkel küzdött az ostromló sereg. Június 7-én érték el Jeruzsálem térségét, addigra a védelem az összes környező kutat megmérgezte. Ismert, mennyire vízhiányos területről van szó. Ez már önmagában óriási csapás volt a keresztesek számára, és még ehhez jött, hogy  a környéken a muszlimok mindent elégettek, így nem volt miből ostromgépeket építeni. A megérkezés utáni hatodik napon a keresztesek ostromot indítottak. Úgy, ahogy voltak, neki a falaknak. Ez nem volt sikeres. Kiderült, hogy így nem fogják bevenni a várost, muszáj rendes stratégiát kidolgozni, körbevenni a várost és kiéheztetni, valamint meg kellett építeni az ostromtornyokat. Ehhez csak elképesztően nagy távolságból tudtak faanyagot hozni. 

  Szerencséjükre megérkezett hat hajó Itáliából, amelyek rakományát, szerszámait és a legénységét mind fel tudták használni az ostromhoz. Onnan lett szeg és kampó, eszközök az ostromtornyok építéséhez, és valamennyi utánpótlás is érkezett. 

  A védőknek voltak felhalmozott tartalékaik, és várták a felmentő sereget Egyiptomból.

  Hogy nézett ki a döntő csata?

  Csak július 13-ára lettek készen nagyjából a tornyok. Július 14-én indították a támadást a Sion-hegy felőli, keleti falra. 

  Egész éjjel tartó, pokoli küzdelmek árán tudták eljuttatni a falig a tornyokat. Ne felejtsük el, hogy előtte fel kellett tölteni a várárkot is, hogy egyáltalán a torony el tudjon gurulni a falig. Gondolhatjuk, hogy a középkorban ezek mekkora közös erőfeszítéseket igényeltek. 

  Azt írják a krónikák, hogy egy nagyjából 12 ezres sereg indítja el ezt a támadást a keleti fal ellen. 

  A védők se tétlenkedtek, mindenféle kőhajítógéppel lőtték őket, próbálták görög tűzzel fölgyújtani a tornyokat. Ez ellen meg az ostromlók védekeztek, vizes bőrökkel fedték el az ostromtornyokat. 

  Másnap reggelre sikerült egyáltalán a falig eljutniuk a kereszteseknek a tornyokkal, akkor kezdődött meg az átkelés a falra. Ezt úgy kell elképzelni, mintha egy flotta megpróbálna kikötni valahol és ott egy hídfőállást kiépíteni. 

  A védőknek addig volt esélyük, míg meg tudták akadályozni, hogy az ostromlók egy falszakaszt elfoglaljanak. 

  Attóla pillanattól kezdve ugyanis, hogy egy falszakaszt sikerül elfoglalni, a támadó sereg be tud özönleni a létrákon, utána ahogy nő az ostromlók létszáma a váron belül, egyre nagyobb az esély rá, hogy valamelyik kaput ki tudják nyitni. Nagyjából dél körül sikerült a kereszteseknek hidat húzni a torony és a fal teteje között és bemászni. A falszakaszt megtartották, utána pedig igyekeztek kinyitni a Heródes-kaput a fősereg számára. Ekkor jött el az a pillanat, hogy a védőknek nem maradt esélye a támadókkal szemben.  

  Említette, hogy a zsinagógát rágyújtották az oda menekülő zsidókra. Egy korabeli krónikás azt is írja, hogy a keresztesek Salamon templomába is betörtek, ahol szintén mészárlást rendeztek és „kantárig érő vérben gázoltak”.  

  A mészárlás valóban óriási volt, de a „kantárig érő vér” túlzás, ez egy jellemző középkori kép, nem kell szó szerint venni.  

  A vérontás után a keresztesek aztán elérzékenyülve vonultak át az Úr sírjához imádkozni. Ez a kronológia igen furcsán hangzik. Mondhati, groteszk.

  Ez a történet a középkori vallásosság talán legszélsőségesebb megnyilvánulása. 

  Nyilvánvalóan sosem lett volna keresztes hadjárat, ha nincsen meg az a vallásos lelkület, amely ilyen mértékű lelkesedéssé tud válni. A harcosok, akik elindultak a Szentföldre, hittek abban, amit csináltak. Ismerjük azt a keresztes jelmondatot, hogy „Deus lo vult!”, ami annyit tesz ófranciául, hogy „Isten így akarja”, vagy „Isten akarata”. A hadjáratokat elsősorban a vallási, a hitéleti motiváció indította el és ez a vallási motiváció tartotta életben. Ez a fanatizmus mindkét fél körében jellemző volt. Ugyanakkor mindkét oldalon megtaláljuk azokat is, akik jóval toleránsabbak voltak. Nem igaz az, hogy minden keresztes vagy muszlim vérszomjas fenevad lett volna. 

  A vallási fanatizmus viszont egyértelműen az egyik a mozgatórugó volt, ez mutatkozott meg abban, hogy a vérfürdő után a katonák rögtön imádkoztak, és imáikban még akár Isten bocsánatát is kérték.

  Ezek szerint az nem teljesen igaz, hogy ezt a mészárlást utólag mindenki helyeselte, beleértve az elkövetőket is. Az Egyház hogyan állt hozzá?

  Két fontos egyházi szereplő nem élte meg Jeruzsálem bevételét. II. Orbán pápa ugyan még élt a város bevétele napján, de mire a hír Rómába eljutott, már elhunyt. Ő volt az a pápa, aki az első keresztes hadjáratot meghirdette. A másik pedig, akit Jeruzsálem pátriárkájának szánt a nyugati egyház, ő Monteil-i Adhemar, Le Puy püspöke. 

  A pápa őt bízta meg a keresztes hadjárat szervezésével, koordinálásával. A keresztes hadjárat ugyanis nemcsak katonai offenzíva volt, hanem társadalmi és vallási mozgalom is, amelyhez Adhemar biztosította a pápai jelenlétet. 

  A püspök kiváló szervezői képességekkel bírt és hatalmas népszerűségnek örvendett a seregben. Becsületes, imádságos életet élő ember volt. Sajnos út közben, 1098-ban tífuszjárvány következtében meghalt. Könnyen lehet, ha Adhemar jelen van a jeruzsálemi ostromnál, akkor ez a mészárlás nem történik meg. Ezt abból lehet sejteni, hogy a püspök egészen a haláláig nagyon ügyesen bánt a kardforgatókkal és adott esetben képes volt arra is, hogy megfékezze őket. Személy szerint úgy hiszem, Adhemar megakadályozta volna az 1099-es vérfürdőt. 

  Így viszont az ostrom csúfos történetként vonult be a történelembe. 

  Az igazság kedvéért azt is meg kell említeni, hogy a hadjárat következtében létrejövő keresztes államokban a korhoz képest nagyfokú vallási tolerancia volt jellemző. 

  A muszlimok és a zsidók szabadon gyakorolhatták a vallásukat, meggazdagodhattak és akár alacsonyabb szintű hivatalokhoz is hozzájutottak. A korban szokatlanul igazságos ítélkezés zajlott a jeruzsálemi udvarban. Ha kellett, templomos lovagokat is felkötöttek, ha megszegték a törvényeket. A keresztény bíróságok minden további nélkül ítélkeztek muszlimok vagy zsidók javára keresztényekkel szemben. 

  Névjegy
  Kovács Örs történész, történelem tanár, a Rubicon Intézet tudományos munkatársa. A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium történelem–francia szakos tanára, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megbízásából készített középiskolai történelemtankönyv-sorozat főszerkesztője és egyik szerzője, több szakmai bizottság tagja. Fő kutatási területe a magyar–francia kapcsolatok alakulása a XX. században.


       Vírusmentes.www.avg.com 


------------------------------------------------------------------------------
  _______________________________________________
  Grem mailing list
  Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
  http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem

  _______________________________________________
  Grem mailing list
  Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
  http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem

  _______________________________________________
  Grem mailing list
  Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
  http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem



--------------------------------------------------------------------------------
_______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem


-- 
Ezt az e-mailt átvizsgálta az Avast AntiVirus szoftver.
www.avast.com
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20240716/dfa345fa/attachment.html>