[Grem] Szeretetláng, Kindelmanné

[Gy Greschik]

Kedves Mind!

A Szeretetláng vita során szemet szúrt annak néhány érdekesség:

1.

ok hozzászóló mintha nem olvasta volna el figyelmesen a három írást, mert olyan gondolatokat vetettek föl mintegy új szempontként néha egymás után is (gyümölcsök megítélése, egyházi jóváhagyás, stb.) amiket az irások már eleve körültekintéssel rendeztek.

2.

Úgy tűnik, mintha az írásokat néhányan támadásként értékelték volna, és nem az igazság tisztába tételének kísérletét látták volna bennük.  Pedig közös az ügy, sőt, igazán a Szeretetláng mozgalom tisztelőinek a legfontosabb, hogy Erzsébet asszony látomásait az esetleges szépítő tévedésektől mentesen lássák.  (Sajnos az írások néhol élcelődő hangneme akaratlanul is provokál néhány felületes olvasót arra, hogy „kardot ragadjon.”)

3.

A vita sorai közül néha kibukkant egy sokkal nagyobb kérdés: mit higyjünk és miért?  Hogyan kezeljük az un. „magánkinyilatkoztatásokat?”

Minek alapján győződhet meg valaki arról, hogy Medjugorje, Mijo Barada, Fausztina nővér, Vassula, Natália nővér, Blount atya szavai vagy élményei Istentől vannak?  Egy sok imát generáló és nagy port kavaró jelenségről minek alapján tudjam kétséget kizárólag, hogy az Isten szava?  És ha nem tudom kétséget kizárólag, mekkora bűn azokra rábólintani?

És miként válogassunk az egyházi ítéletek között?  Medjugorje esetében pl. egymásnak ellentmondtő ítéletek vannak.  Vajon bizonyítja-e valaminek az Istentől való voltát, hogy templomban is megtalálható, vagy imakultusz épült rá?

Egy látnok saját értékelése alapján („bemondásra”) el szabad-e hinnie **bárkinek,** hogy tényleg a Szúzanya vagy Jézus jelent meg neki?  És ha egy látnok csodáról számol be, azt „bemondásra” el szabad-e hinni, ha az illető szavahihetősőgét személyesen teljes bizonyossággal nem ismerem?  Ha valaki hitre buzdító dolgokat mond, az bizonyíték arra, hogy szavahihető?  És ha a „bemondott” látomások után vagy közben nagy élmény együtt imádkozni, vagy egy új imarecept jelenik meg és az aszerint imádkozók szervezetbe tömörulnek, az garancia arra, hogy Isten szándéka van a dolog mögött?

És ha megtérések történnek (amik természetes velejárói a mély imáknak, bárhol is gyűljenek össze ketten-hárman), az bizonyítja-e azt, hogy a hely ahol imádkoznak Isten által megszentelt hely?

Az biztos, hogy „élményre” nem szabad alapoznia senkinek, mert (Ripperger atyát idézve) az érzelem hullámhosszon nem csak Isten rádidóadóját lehet venni.  Isten az értelem megvilágosításával szól, amiközben lehetnek akármilyen érzelmeink.

Gyuszi


On Thu, 4 Jul 2024, Emoke Greschik wrote:

> Date: Thu, 4 Jul 2024 10:54:12 +0200
> From: Emoke Greschik <greschem at gmail.com>
> Reply-To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> Subject: Re: [Grem] Szeretetláng, Kindelmanné
> 
> Kedves Rita!
> Nem értem a megjegyzésedet.
> Kedves Lista!
> A fenti cikkekben, levelekben az igazság melletti kiállást és a hamisság elutasításának szándékát látom
> és semmilyen """""projekciós teszt"""" et sem. 
> Helyesnek tartom, amire Baron püspök éppen a tegnapi evangéliumi elmélkedésében, Szt. Tamás apostol
> ünnepén, felhívta a figyelmet, semmilyen projekciós tesztet nem, csak a katolikus gondolkodást,
> hagyományt említve: "... a good amount of skepticism and “show-me” empiricism is called for in many
> situations and contexts. We shouldn’t be credulous, gullible, or naïve. Sometimes it is indeed good to
> wipe the slate clean, to clear out old cobwebs and intellectual humbugs, perhaps especially in the area
> of religion. Indeed, Catholicism has a very rich intellectual tradition, a tradition of questioning,
> wondering, and seeking understanding.
> Magyarul gyors, megközelítő fordításban:  "...jelentős szkepticizmusra és "mutass-rá" empiricizmusra
> van szükség sok helyzetben, közegben.. Nem szabad hiszékenynek vagy naívnak lennünk. Igenis fontos
> lehet kitakarítani a pókhálókat, a szélhámosságokat, talán különösen is a vallás területén. A
> katolicizmus a kérdezés, töprengés és megérteni akarás gazdag hagyományával rendelkezik.
> 
> Szeretettel,
> Emőke
> 
> 
>