[Grem] A gyűlölt és csodált Metternich herceg - a diplomata, aki rettegett Széchenyitől

[Emoke Greschik]

 A diplomata, aki rettegett Széchenyitől, és elcsábította Napóleon húgát –
A gyűlölt és csodált Metternich herceg
Mártonffy András <https://kepmas.hu/hu/martonffy-andras-0>
2024. 02. 09.
<https://kepmas.hu/#copy_link>
https://kepmas.hu/hu/diplomata-aki-rettegett-szechenyitol-es-elcsabitotta-napoleon-hugat-gyulolt-es-csodalt-metternich?utm_source=52968-H%C3%ADrlev%C3%A9l%20lista%20%28K%C3%A9pm%C3%A1s%29&utm_campaign=1211467-H%C3%ADrlev%C3%A9l%2002.16.%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20-%201&utm_medium=17665-email&utm_content=H%C3%ADrlev%C3%A9l%2002.16.%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20

*Nem sok olyan politikus élt a középkor után, aki **Klemens von Metternich*
*hez hasonló mértékben befolyásolta az európai történelem alakulását. Hol
rafinált tárgyalásokkal, hol szerelmi kalandokkal, hol durva cenzúrával, de
majdnem mindig elérte, amit akart. Negyven évig uralta a Habsburg Birodalom
és abban Magyarország életét is.  *
[image: metternich_2.jpg]
Klemens von Metternich egy Thomas Lawrence által készített festményen –
Forrás: Wikipédia
Előkelő neveltetés és franciás műveltség

Amikor Metternich megszületett 1773-ban, Európa berendezkedése még sok
mindenben emlékeztetett a középkori állapotára, még mindig létezett a
Német-római Császárság. A kontinensen háborúkon, polgárháborúkon,
felkeléseken túl – ha viharvert állapotban is – a tömérdek német hercegség,
grófság, királyság, püspökség, fejedelemség és még ki tudja hány államforma
makacsul tartotta magát. A valóságban azonban már csak a két fő rivális, a
Habsburg Birodalom és a Porosz Királyság rendelkezett komoly politikai és
katonai hatalommal, ők pedig a 18. század során két pusztító háborút is
vívtak egymással.

Ebben a bizonytalan világban élt a Rajna-vidék délnyugati részén a
dicsőséges múltjára büszke Metternich család. A régi világ fénye ugyan már
megkopott, de ők még gazdagnak és befolyásosnak számítottak. Volt egy váruk
és egy romos őrtornyuk, birtokokkal rendelkeztek a Rajna-vidéken és
Csehországban. Ráadásul a családapa, *Franz Georg Karl Metternich*
tökéletes hűségével elnyerte a Habsburg-ház teljes bizalmát. Ő töltötte be
az állam követi pozícióját a hétből három német-római választófejedelem, a
mainzi, a trieri és a kölni érsek udvarában. Amikor a fia megszületett,
rangjukhoz méltóan impozáns nevet kapott a keresztségben: *Klemens Wenzel
Nepomuk Lothar.*
Kép
[image: Franz Georg Karl Metternich]
Franz Georg Karl Metternich, az édesapa – Forrás: Wikipedia

A császárság idejétmúlt állapotát az is jól mutatja, hogy a Metternich
család a saját, német identitása helyett inkább a közeli Franciaország
kultúrájához vonzódott. Idejük jelentős részét a határ túloldalán
töltötték, Klemens jobban beszélt franciául, mint németül. Amikor tizenöt
éves lett, a strasbourgi egyetemre íratták be jogot tanulni. Tanárai
szerint elégedett, jóképű és szeretetre méltó gyerek volt, bár néhányan úgy
vélték, átlátnak rajta, szerintük éppen olyan hazudozó és pöffeszkedő alak
volt, mint amilyennek az apját tartották.

A neveltetése mindenesetre makulátlan volt, bevezették a társadalom
legfelsőbb rétegeibe, az apja még a későbbi *II. Ferenc* császárnak is
bemutatta.

Klemens könnyedén beilleszkedett ebbe a világba, és sikeresen mozgott az
uralkodók között. Tökéletes modorral, lehengerlő kedvességgel és rohamosan
fejlődő taktikai érzékkel csavarta az ujja köré a politikai élet vezetőit.

Apja közben teljes mandátummal rendelkező diplomataként szinte
teljhatalommal irányította a németalföldi osztrák területeket.
A forradalmak forgószelében

 Ennek a szép, nosztalgikus világnak 1789-ben azonban egy csapásra vége
szakadt. Kitört a francia forradalom, és a régi világ hamarosan egész
Európában darabokra hullott. A holland tartományokban felkelés tört ki,
amit ugyan nemsokára levertek a Habsburgok, de a francia előrenyomulást nem
lehetett megállítani. Három év múlva hadat üzentek Ausztriának, aztán
1794-ben bekebelezték a Németalföldet. A Metternich család szinte mindent
elvesztett. A franciaországi és a németalföldi örömök nem léteztek többé,
az imádott Strasbourgot kirabolták és feldúlták a forradalmárok, a
Rajna-vidék területei pedig megteltek az életükért rettegő, menekülő
francia arisztokratákkal. Otthonuk hadszíntér lett: először megszállta a
porosz sereg, majd elérkezett az első vereség *Napóleon*tól. *XVI. Lajos*t
és *Mária Antóniá*t
<https://kepmas.hu/hu/marie-antoinette-es-axel-egy-fonemes-akit-elsodort-tortenelem>
lefejezték, a terror uralkodott a franciákon. Az ifjú Metternichnek a
húszas évei elejére meg kellett tapasztalnia, hogy a család birtokait
elfoglalják a franciák, és az egykor megingathatatlannak hitt régi világon
eluralkodik a káosz. *„Ahogy én látom a helyzetet, minden a pokolra szállt,
és eljött az idő, hogy mindenki mentse a menthetőt a romok közül”*– írta
egy helyen.

Ezek voltak azok az élmények, amelyek megalapozták és végleg
megszilárdították a fiatalember politikai nézeteit. Arra a következtetésre
jutott, hogy a reformok és a nemzeti mozgalmak kéz a kézben járnak
az erőszakkal, a forradalmakkal. Amint megszűnik a konzervatív törvények
uralma, véletlenszerű események veszik át az irányítást. A rend felbomlik,
az országok egymás ellen fordulnak, háborúk törnek ki, és milliók halnak
meg.
Kép
[image: Metternich]
Metternich herceg egy korabeli festményen

Metternich Bécsbe tette át a székhelyét, és az apja hathatós segítségével
építeni kezdte diplomáciai karrierjét. Édesanyja megfelelő feleséget is
szerzett neki *Eleonore von Kaunitz-Rietberg* grófnő személyében. A grófnő
kiváló választásnak bizonyult, mivel a kapcsolatai révén Metternich
bekerülhetett a bécsi elit soraiba. Amint a napóleoni háborúk feldúlták
Európa vezető országait, a megnyerő, kék szemű fiatal politikus fokozatosan
növelte hírnevét és befolyását. Egyre fontosabb kinevezéseket kapott, és
döntő jelentőségű küldetéseket hajtott végre.

Berlini nagykövetként tevékenykedett, és olyan sikeresen vetette be
tökélyre fejlesztett kommunikációs képességét, hogy a francia nagykövet
beprotezsálta magához Bonaparte Napóleonhoz.

Így 1806-tól Párizsban volt osztrák nagykövet. Személyesen a francia
császárral tárgyalva igyekezett érvényesíteni a Habsburg érdekeket
<https://kepmas.hu/hu/habsburg-all-atka-hogyan-sodort-haboruba-egy-birodalmat-rokonhazassag-es-genetika>,
és befolyása egyre csak gyarapodott. Bár három évvel később, a
francia–osztrák háború kirobbanásakor rövid időre letartóztatták, nemsokára
már államminiszter lett. Mindössze három hónappal később beiktatták abba a
külügyminiszteri hivatalba, amit aztán majdnem negyven évig ő töltött be.
Kép
[image: Metternich irodája egy festményen]
Metternich irodája egy festményen – Forrás: Wikipedia

Ebben a minőségében azt is elérte, hogy a háborúskodás ellenére ő szervezte
meg Napóleon újabb házasságát, miután elvált a terméketlensége miatt
feleslegessé vált Josephine-től. Személyesen ugyan nem kísérte Párizsba II.
Ferenc császár lányát, *Mária Lujzá*t, de egy másik útvonalon utánament, és
fél évig maradt a francia fővárosban, mert hűségesen jelentett az
uralkodónak a lánya hogylétéről.

A napóleoni háborúk során sikerek és kudarcok egyaránt érték, ő viszont
soha nem tévesztette szem elől a legfőbb célját: létrehozni egy tartós
erőegyensúlyt Európában, amelynek révén a jövőben elkerülhetők a háborúk és
a rettegett forradalmak. Ügyesen balanszírozott az orosz cár, az osztrák
császár, a porosz király és Napóleon között, miközben a magánéletében
bekövetkező tragédiákat is igyekezett méltósággal elviselni. A felesége
összesen nyolc gyermeket szült a házasságuk alatt, akik közül az első kettő
még csecsemőkorában meghalt, és a többi hat közül is négyet fiatalon
elveszítettek. Csak ketten élték túl az apjukat.

Metternich – bár gondos családfőnek és jó apának tartották – nem volt a
házastársi hűség mintaképe. Abban a korban, az ő pozíciójában ez nem is
volt elvárás. Nagykanállal habzsolta az életet, számos szeretőt tartott,
akik közül néhányan a lehető legmagasabb rangú hölgyek közül kerültek ki.

Elcsábította többek közt Napóleon húgát, *Caroline*-t, aki kifejezetten
veszélyes trófeának számított, mivel a francia forradalom harcias
hősének, *Murat
*tábornoknak, a nápolyi királynak volt a felesége.

Szintén viszonya volt *Laure Junot*-val, Napóleon egyik szárnysegédjének
feleségével. Mindkét hölgy komoly befolyással rendelkezett a francia
politikai életben, így sokakban felmerült a gyanú, hogy Metternich nem
kizárólag a saját szórakoztatására bonyolódott velük kapcsolatba. A
tekintélye és a hatalma ezekben az években a csúcson volt. Ausztria hercegi
címmel jutalmazta a fáradozását, családja elveszett birtokai helyett újakat
adományoztak neki.
Kép
[image: Laure Junot és Caroline Bonaparte]
Laure Junot és Caroline Bonaparte – Forrás: Wikipedia
A világ legsikeresebb diplomatája

Amikor 1814-ben Napóleon vereséget szenvedett, a negyvenegy éves Metternich
elérkezettnek látta az időt, hogy átültesse a gyakorlatba saját
elképzeléseit és álmait Európa jövőjét illetően. A nagyhatalmak által
rendezett bécsi kongresszuson minden személyes meggyőzőképességét,
szervezőtehetségét és ravaszságát bevetette. A résztvevőknek a hosszas és
kimerítő tárgyalások kipihenésére változatos szórakozási lehetőségeket
szervezett: véget nem érő lakomák, luxusszalonok, fényűző bálok és előkelő
bordélyházak biztosították a politikacsinálók és persze Metternich herceg
kényelmét.

A háttérben pedig mindent elkövetett, hogy ne engedje Franciaországot az
európai bosszú áldozataként végzetesen legyengíteni, az orosz és a porosz
hatalmi törekvéseket elhatalmasodni, a Habsburg Birodalmat pedig másodrangú
erővé degradálni. Egész életében erre a lehetőségre várt: most végre
asszisztálhatott egy olyan rendszer kialakításában, amely majd
megakadályozza a magyarországi nemzeti törekvések megerősödését, a korai
liberális eszmék szárba szökkenését, elejét veszi a forradalmaknak, és nem
engedi, hogy a kényes egyensúly felborulásával elszabaduljon a káosz.

A háborúk utáni béke megteremtésén kívül egy sor más, égetően fontos
kérdést is napirendre tűzetett az itáliai zavargásoktól kezdve az Oszmán
Birodalom kordában tartásáig. Az általa dominált kongresszus létrehozta
Európa alapvető erővonalait a következő száz évre: rendszere csak az I.
világháború kitörésével omlott össze.

Metternich megdicsőült, a világ egyik legsikeresebb diplomatája lett. A
felesége halála után újra megnősült, megszületett a kilencedik gyereke,
majd miután a második feleségét is elveszítette, 58 évesen feleségül vette
a magyar származású *Melanie Zichy-Ferraris*-t, aki 32 évvvel volt
fiatalabb nála, és további öt gyermekkel ajándékozta meg. Hozzájuk
csatlakozott még az a házasságon kívül született kislány, akit a szintén
házas *Jekatyerina Pavlovna Szkavronszkaja* orosz hercegnő szült neki.
Kép
[image: Mélanie Zichy-Ferraris, Metternich felesége]
Mélanie Zichy-Ferraris, Metternich harmadik felesége

A következő évtizedekben rendületlenül építette a saját rendszerét, de
közben belefáradt a saját nagyságába. A maradiságig konzervatív nézeteihez
foggal-körömmel ragaszkodott.

Szembeszállt az alávetett nemzetek minden függetlenségi törekvésével,
*Széchenyi
István*nal szinte külön ideológiai háborút vívott.

Eközben hatalmas kémhálózatot működtetett, és persze szigorú cenzúrát
tartott fenn. A döntéshozatalra teljesen alkalmatlan *I. Ferdinánd* császár
– Magyarországon *V. Ferdinánd* király – helyett gyakorlatilag ő
kormányozta a birodalmat, de képtelen volt a legkisebb mértékben is
alkalmazkodni a változó politikai klímához.
Az új korszak régi embere

Európa békéje ugyan többé-kevésbé fennmaradt, de a bécsi kongresszus
rendszere nem tudott gátat szabni a nemzeti mozgalmaknak. Az 1848-as
forradalmak kitörése már egy idős, tekintélyét vesztett Metternich uralma
alatt történt. Az egykor szinte mindenható külügyminiszternek egyik napról
a másikra kicsúszott a lába alól a talaj, és gyakorlatilag menekülnie
kellett Bécsből. Sikkasztással, vesztegetéssel vádolták, bár ezeket a
vádakat soha senki nem tudta bebizonyítani. Londonban telepedett le, ahol
rendkívül aktív társadalmi életet élt. Bár *Viktória *királynő tudomást sem
vett a jelenlétéről, gyakori vendég volt hotelszobájában a waterlooi
győztes *Wellington *herceg, *Benjamin Disraeli* miniszterelnök és *Johann
Strauss* is. Hiába volt azonban egyfajta helyi sztár, Ausztriában megvonták
a nyugdíját, és kénytelen-kelletlen hitelekből élt.

A forradalmak lecsitulása után Ferenc József végül kegyesen visszarendelte
Bécsbe, ahol udvariasan kikérte a véleményét néhány kérdésben, de a
politikai életbe már nem kerülhetett vissza. Miután a harmadik felesége
halálát is át kellett élnie, végleg elfogyott az életereje. Egy általa már
nem értett új korszakban, 1859-ben nyolcvanhat évesen hunyt el.

*Ez az írás eredetileg a Képmás magazinban jelent meg. A Képmás magazinra
előfizethet **itt* <https://kepmas.hu/hu/elofizetes>*.*

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Vírusmentes.www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20240218/bee8138c/attachment.html>
--------- következő rész ---------
A non-text attachment was scrubbed...
Name: metternich_2.jpg
Type: image/jpeg
Size: 87365 bytes
Desc: nem elérhető
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20240218/bee8138c/attachment.jpg>