[Grem] Az Ursula von der Leyen-i... - adalék 5.
KEA
kea at turul.banki.hu
2024. Feb. 3., Szo, 13:52:36 CET
> Azért remélhetőleg nem durvul el ennyire a helyzet Nyugat-Európában. Bár ki
> tudja? Kérdés az hogy ez most valójában mekkora probléma, mert tartok töle hogy
> a mi köztévés híradásaink ezt jelentősen felnagyitják, mint ahogy a migrációs
> kérdést is?
*** *** ***
Viszlát, tudomány!
Kuruc, 2024.01.21. -- Király József okl. vegyészmérnök
https://kuruc.info/r/7/269482/
Jelen bejegyzés csak áttételesen kapcsolódik az éghajlatvédelemhez, az "ember
okozta globális felmelegedés" nevű fikcióhoz. Viszont rámutat, milyen világban
élünk, hova jutott Amerika alig 50 év alatt, milyen mértékű a tudomány
meghátrálása az ideológiai nyomulás előtt, milyen könnyen adnak fel a tudósok
magától értetődő, kétszerkettő egyszerűségű pozíciókat. Nyugat-Európa buzgón
követi Amerikát, és csak idő kérdése, hogy nálunk is szárba szökkenjen a vetés.
E sorok írójának volt alkalma fiatalemberként beszélni egy USA-egyetemet megjárt
magyar oktatóval. Akkoriban ez még nagy ritkaságnak számított. Az illető
elmondása szerint a tankönyvi anyag tudása magától értetődő és általános, a
diákok motiváltak, a professzorok pedig igyekeznek a kötelező anyag fölött
mindig valami pluszt is átadni a diákoknak. Az is köztudott, hogy a Harvard a
világ legrangosabb egyetemei közé tartozik.
Nézzük meg tehát, hol tartunk 2024-ben.
Carole Hooven evolúcióbiológiát oktatott a Harvard-Egyetemen. Szakterülete ezen
belül a viselkedési endokrionológia volt, azaz, hogyan befolyásolják a hormonok
a viselkedést. Hormonok és viselkedés c. kurzusát az egyetem lapja, a Harvard
Crimson a „tíz legjobb, kipróbált és igaz” közé sorolta.
Fotó: klimarealista.hu
Hooven 2021-ben szerepelt a Fox TV egyik műsorában, melyben helytelenítette,
hogy egyetemi professzorok visszakoznak az olyan egyértelmű tudományos
kifejezések használatától, mint férfi, nő és terhes nő.
Elmondta, hogyan határozzák meg a biológusok a férfit és a nőt, és amellett
érvelt, hogy ezek felbecsülhetetlen értékű kifejezések, amelyekről különösen a
természettudományos oktatóknak nem szabad lemondaniuk az ideológusok nyomására
válaszul. Hangsúlyozta, hogy „a biológiával kapcsolatos tények megértése nem
akadályozhat bennünket abban, hogy tisztelettel bánjunk az emberekkel,
elfogadhatjuk nemi identitásukat, és használhatjuk az általuk preferált névmásokat”.
Rámutatott, hogy a pedagógusok egyre inkább cenzúrázzák magukat, attól tartva,
hogy a „rossz” nyelvezet használata miatt megbélyegzik vagy akár ki is rúghatják
őket.
A cenzúra részben a növekvő DEI komplexum eredménye, amely számos intézményben
erősen megvetette lábát.
Itt az ideje, hogy megismerjük, mit is takar ez a bűvös szó.
DEI a diversity, equity & inclusion mozaikszava, amit a sokszínűség,
méltányosság és befogadás szavakkal lehet fordítani. Mindezek csak a fehér
társadalomra kötelezők, tehát csak a fehéreknek kell a nemfehérek térhódítását
tűrni a sokszínűség jegyében, csak nekik kell a méltányosság címe alatt mindent
elviselni a színesektől, és csak nekik kell a színeseket befogadni. Illetve csak
a fehér társadalmaknak kell jó képet vágni minden ostobasághoz, elsősorban nekik
kell piedesztálra emelni az áltudományt és a destruktív viselkedést.
A normák betartását a DEI bizottságok felügyelik, melyek ott vannak minden
egyetemen, minden tanszéken.
A Harvardon vannak központi DEI irodák, amelyeket professzionális személyzet
vezet, élükön a sokszínűségért és befogadásért felelős főtisztviselővel (CDIO),
amelynek küldetése, hogy „olyan egyetemi légkört teremtsen, amely barátságos,
befogadó, tiszteletteljes, elfogultságtól és zaklatástól mentes”. Számos
tanszéki DEI-bizottság vagy „munkacsoport” is létezik, amelyek jellemzően
oktatókból, személyzetből és végzős hallgatókból állnak.
Innen, Kelet-Európából nézve mindez szürreális, és emlékeztet Mao Vörös
Gárdájára. Mao Ce Tung üdvözletét küldi a pokolból c. írásunkban utaltunk rá, a
Mao-féle kulturális forradalom idején hogyan gyötörték a diktátor fiatal
kegyeltjei az egyetemi oktatókat. Idéztünk egy Tutiblog bejegyzésből, amely
többek között így ír: „Kb. másfél-kétmillió embert öltek meg ezek a gyerekek,
hogy megszabadítsák Kínát a reakciós és burzsoá elemektől, akik nem akarták
folytatni a 30-40 millió halottal járó gazdasági csodát, a Nagy Ugrást.” A
forrás ma csak az archive.org-on érhető el.
A lavina elindul
A tanszéki DEI-bizottságot egy színes hölgy, bizonyos Laura Simone Lewis, utolsó
éves hallgató vezette, aki Hooven tárgyszerű és szakmai megállapításait a
Twitteren károsnak és transzfóbnak nevezte. Hooven a kérdés tisztázását és
párbeszédet ajánlott fel Lewisnek – ugyancsak a Twitteren.
Erre lettek figyelmesek úgy a nagyobb médiatermékek, mint a kattintásvadász blogok:
A Harvard professzorát, aki nem hajlandó használni a „terhes emberek”
kifejezést, és ragaszkodik a „nőhöz”, woke kollégája transzfóbiával vádolja.
Tanszéki kollégái megvádolták Hoovent, hogy szándékosan bántotta Laurát,
„leütötte” és veszélyeztette a „közösség”, különösen az egyetemisták
biztonságát. Hooven állhatatos maradt:
„Lehetünk tekintettel mindenki igényeire és identitására, tanúsíthatunk
velük szemben érzékenységet, miközben ragaszkodunk a biológiai valósághoz is.”
Eközben megszólalt a a Harvardon végzett öregdiákok szövetsége is, azt állítva,
hogy Laura „több napos személyes zaklatást, rasszista bántalmazást és fizikai
bántalmazással való fenyegetést szenvedett el, miután [Hooven] felerősítette
válaszát”. Hooven főnökei viszont bölcsebbnek látták a hallgatást, mert a
helyzet „optikája” megakadályozza a vele való szolidaritást.
Ezután egy Hooven számára idegőrlő vádaskodás-védekezés periódus következett,
aminek végére azt kellett látnia, hogy kurzusára immár egy doktorandusz sem mer
jelentkezni tanársegédként. Ezt depresszió, gyógyszeres kezelések követték, majd
Hooven, aki avval számolt, hogy még nagyon sokáig folytatja oktatói
tevékenységét, kénytelen volt 57 évesen nyugdíjba menni. A csőcselék elintézte,
és senki nem mert mellette kiállni.
Hooven itt számol be részletesen a történtekről:
Carole Hooven: Miért hagytam el a Harvardot?
Záró megjegyzése az általa a középiskolában ötven évvel ezelőtt tanultak alapján:
Egy felnőtt ember 3 720 000 000 000 (3,72*10^12, avagy háromezer-hétszáz
milliárd) sejttel rendelkezik. Ezek mindegyikében van 22 pár testi kromoszóma
(autoszóma) és két nemi kromoszóma (gonoszóma): nőknél XX, férfiaknál XY
kromoszómák. Akármilyen csonkításnak, herélésnek veti alá magát egy férfi,
akármilyen hormonkezelést, hormonelfojtást kapnak ezek a nők és férfiak,
kromoszómakészletük nem változik. Életük végéig.
Honlapunkon föltettük már a kérdést, Quo vadis Germania. Most megkérdezzük: Quo
vadis Amerika?
2024. január
Király József
okl. vegyészmérnök
(klimarealista.hu)
[Linkek az eredeti szövegben]
--
Üdvrivalgással:
KEA.
További információk a(z) Grem levelezőlistáról