[Grem] Gellért-hegy

2024. Aug. 21., Sze, 13:39:28 CEST

Kedves Egon! Szerintem örülni kellene, hogy Kisfaludi Strobl olyan
jelképeket használt a szovjet hősi emlékműhöz, amelyek lehetővé teszik az
emlékmű visszaalakítását egy vállalható magyar emlékművé. Kő és a bronz sem
felelős azért, hogy egyesek korábban mit gondoltak róla. Egyébként is
kommunista szokás a múltat végképp eltörölni. A tisztes konzervativ és
keresztény felfogás mindent igyekszik megtartani ami a múltból érték. A
boldogasszony kultuszt is megtartották őseink, csak éppen a pogány
boldogasszonyt azonosították Szűz Máriával.stb

Emoke Greschik <greschem at gmail.com> ezt írta (időpont: 2024. aug. 21., Sze,
10:08):

> REINISCH EGON alábbi levele nálam spam-be került, így kikerült nálam a
> levélfolyamból, idemásolom.
>
> Reinisch Egon:
> Teljes mértékben egyetértek Zoltánnal pontosan ezt fogalmaztam meg hosszan
> .
> Az emlékmű egész pontosan a bolsevik ,kommunista  Szovjet Vörös Hadsereg
> emlékműve így tehát a két meztelen alak fizikailag szovjet katona és
> gyalázat hogy a pálmaágat amelynek Baják Laci is elmondta a keresztény
> vonatkozását így szovjetizálta Kisfaludi  és az ő művét szorosan
> figyelemmel követő (esetenként beavatkozó )szovjet tanácsadók sőt maga
> Vorosilov marsall akiről aztán Kisfaludi egy GYÖNYÖRŰ mellszobrot is
> készített hálából azért mert a FELSZABADÍTÁS emlékművel megbízta őt
> Kisfaludit Vorosilov .Így Kisfaludi újra elfogadott művész lett jó kis
> gázsit kapott ínséges időben hiszen ha ez nem történik meg akkor simán
> minősíthették volna Horthy fasiszta szobrásznak és mehetett volna internáló
> táborba .
>
> Ez nem a magyar szabadság szobra hanem a mindenkori Szovjet Vörös Hadsereg
> FELSZABADÍTÓI tevékenységének szobra .Amelynek az eredménye pl. Katyn és az
> hogy százezres nagyságrendű magyar tűnt el a gulágon a szovjet
> FELSZABADÍTÁS eredményeként valamint sikerült létrehozni egy rendszert
> Magyarországon amelynek a hatását ma sem hevertük ki .
> E.
>
> On Tue, Aug 20, 2024 at 2:52 PM Emoke Greschik <greschem at gmail.com> wrote:
>
>> Baják Laci válasza Nyikos Zoli levelére fent.
>>
>> Alább pedig a KEA által kiküldött Bábel Balázs interjúból az idevágó
>> részlet:
>> https://index.hu/kultur/2024/08/20/babel-balazs-kalocsa-kecskemeti-ersek-orban-viktor-augusztus-20-nemvaltas-katolikus-egyhaz-nagyinterju/
>>
>> Legalább ilyen vitás kérdés most, hogy keresztet állítanak a
>> Szabadság-szobor talapzatára, erről mi a véleménye?
>>
>> Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy ismertem Káldor Aurél
>> szobrászművészt, aki tanítványa volt Kisfaludi Strobl Zsigmondnak. Ő ott
>> volt a szoborcsoport kialakításánál, először Horthy Miklós megrendelésére
>> készült volna egy szobor, ami át lett alakítva. Egy  nagyon szép nőt
>> választottak ki modellnek, és hát az idők folyamán
>> változott a jelentése, mert még az 1942-es évben lett megkeresve a
>> művész, és amikor bejöttek az oroszok, ők kinézték maguknak a
>> Gellért-hegyet, mondván, ott jó lesz megörökíteni az emléküket. Érdekes
>> módon a szovjet katona ottléte ellen sosem volt kifogás, amely hát  nemcsak
>> a fölszabadítást jelképezte, hanem a zsarnokságot is, mert akkor
>> szabadítottak volna föl minket, ha a németek kiverése után hazamennek.
>> Nincs kifogásom az ellen, ha most odateszik a keresztet, amely végül is
>> ezer év óta a magyarság egyik legszebb szimbóluma, még úgy sem, hogy nem
>> mindenki keresztény vagy vallásos ebben az országban.
>>
>> Mit gondol Hofher József jezsuita szerzetes álláspontjáról, miszerint ne
>> legyen kereszt a Szabadság-szobor talpazatán?
>>
>> Az egyházban csak a lényeges dolgokban van egység, ilyen a
>> szentháromság, tehát a hittitkok, a hitletétemény. Emellett mindenkinek
>> lehetősége van a szabad véleménynyilvánításra.
>>
>> (Borítókép: Bábel Balázs kalocsai érsek. Fotó: Tövissi Bence / Index)
>>
>>
>>
>>
>>
>> On Tue, Aug 20, 2024 at 12:16 PM László Baják <laszlo.bajak at gmail.com>
>> wrote:
>>
>>> Kedves Zoltán! Elsősorban szovjet háborús hősi és egyben győzelmi emlék
>>> volt, amit nem lehet összemosni a kommunizmus emlékével. A szovjet
>>> rekvizitumok eltávolítása után egy béke és szabadság emlékmű maradt vissza.
>>> A pálmaágat tartó nőalak eszmeileg semmiféle kifogás alá nem eshet. A
>>> pálmaágnak egyébként jelentős bibliai jelentéstartalma is van. A pálmaág
>>> szimbolizálja Krisztus és a vértanúk végső győzelmét a halál felett. A
>>> vértanúk pálmaágat tartanak a kezükben (Jelenések 7), Jézus leterített
>>> pálmaágakon vonul be Jeruzsálembe virágvasárnap, stb, stb
>>>
>>> Zoltán Nyíkos <zoltan.nyikos at gmail.com> ezt írta (időpont: 2024. aug.
>>> 19., H, 23:37):
>>>
>>>> Kedves Lista!
>>>>
>>>> Azért ez egy kommunista emlékmű volt, erre azért még sem raknék
>>>> keresztet!
>>>> Az eltávolítása esetén, egy másik szoborra - kompozícióra igen.
>>>>
>>>> Tisztelettel! Ny. Zoltán
>>>>
>>>>
>>>>
>>>> Emoke Greschik <greschem at gmail.com> ezt írta (időpont: 2024. aug. 19.,
>>>> H, 18:37):
>>>>
>>>>> Válasz egy jezsuitának: igen, a kereszt megosztó jelkép, és ettől nem
>>>>> kell félni
>>>>>
>>>>> A kereszt megosztó jelkép, Jézus kardot hozott, így nem kell félni a
>>>>> társadalmi polarizációtól. Az egység nagy érték, de vannak nagyobb értékek.
>>>>> Válasz Hofher József jezsuitának.
>>>>>
>>>>> https://mandiner.hu/belfold/2024/08/valasz-egy-jezsuitanak-igen-a-kereszt-megoszto-jelkep-es-ettol-nem-kell-felni
>>>>> Szilvay Gergely <https://mandiner.hu/szerzo/szilvay-gergely>
>>>>> Nekiment a Szemléleken
>>>>> <https://szemlelek.net/a-szabadsag-szobor-keresztje-egy-jezsuita-szerzetes-gondolatai/>
>>>>> a gellérthegyi Szabadság-szoborra helyezett keresztnek Hofher József
>>>>> jezsuita atya. Ő, mint  *katolikus, jezsuita szerzetes, értetlenül
>>>>> áll a bejelentés előtt”.*
>>>>>
>>>>> Hofhernek alapvetően két kifogása van a kereszttel kapcsolatban. Az
>>>>> egyik, hogy szerinte *„a jelenlegi Kármelita Államegyházi Vezetés a
>>>>> keresztény felekezetek meghallgatása nélkül akar keresztet emelni egy olyan
>>>>> helyen, mely eddig, évtizedeken keresztül kereszt nélkül is a szabadság
>>>>> szimbóluma volt. Ez a megvalósuló terv rombolni fogja a keresztény
>>>>> felekezetek presztízsét, mivel a Kármelita Államegyházi Kormányzat a
>>>>> katolikus egyházhoz kapcsolódó szimbólumot állít a vita középpontjába – sok
>>>>> református, evangélikus és zsidó barátom is értetlenül nézi az
>>>>> eseményeket.”*
>>>>>
>>>>> Emellett, bár értékeli a *„nemes szándékot és buzgalmat”* az
>>>>> ötletgazda részéről, de *„szerény véleménye szerint*
>>>>>
>>>>> *ez az elképzelés tovább mélyíti majd a társadalomban lévő
>>>>> feszültségeket és ellentéteket a konzervatív és a liberális gondolkodású
>>>>> állampolgárok között.”*
>>>>>
>>>>> Pár további, mellékes és infantilis módon csipkelődő megjegyzés után
>>>>> olyasfajta kérésekkel él jezsuitánk, hogy *„a békepárti Karmelita
>>>>> Államegyház ne generáljon vallásháborút!”* Sőt: *„Adjunk hálát, hogy
>>>>> ez a szobor végül is megmaradhatott, és ne vonjunk be újabb vallási
>>>>> szimbólumokat a szoboregyüttes restaurálásába. Legyen Béke már! Legyen vége
>>>>> már!”*
>>>>>
>>>>> Hofher József, „Hofi atya” sok mindent letett az asztalra, leginkább
>>>>> egy kiváló cigánymissziót, amiért nagyon nagy elismerés jár. És persze nagy
>>>>> tudású szerzetes, aki sokak lelkét gyógyította lelkigyakorlataival,
>>>>> Biblia-magyarázataival.
>>>>>
>>>>> Emellett Vértesaljai atyával együtt éhségsztrájkolt Gyurcsányék ellen
>>>>> 2007-ben.
>>>>>
>>>>> Nem lájkolgatott, hanem éhségsztrájkolt.
>>>>>
>>>>> Újabban valami számomra ismeretlen okból az a hobbija, hogy
>>>>> kormányellenes. Mindenesetre azért olvastam szomorúan Hofher atya
>>>>> gondolatmenetét, mert az nem túl mély, és nem túl szofisztikált, valóban
>>>>> inkább csak szerzője indulatait hivatott kifejezni. Ennél ő, a művelt
>>>>> teológus, tud sokkal jobbat, sokkal mélyebbet. De vegyük egy pillanatra
>>>>> komolyan Hofher atya rövid eszmefuttatását, és elemezzük ki!
>>>>> *Proxy-kifogások: a fókusz elterelése a lényegről*
>>>>>
>>>>> Ha a baloldal konzisztens lenne az egyházkritikájában, akkor most
>>>>> tiltakoznának, mondván, Hofher atya csak ne politizáljon! A kereszt
>>>>> ugyanis, tetszik vagy sem, politika is.
>>>>>
>>>>> A Szabadság-szoborra helyezendő kereszt ellen többféle kifogás
>>>>> született már. Például hogy ideologikusan túltelített lesz a szobor, meg az
>>>>> egész Gellért-hegy, hiszen ott van Gellért püspök szobra, melynek
>>>>> felújítására Hofher atya javaslatot is tesz. Az ötletet támogatom. Eme
>>>>> javaslatát azonban komolyanvehetőségben rögtön agyonüti a viccesnek szánt,
>>>>> ám inkább saját magára nézve dehonesztáló, infantilis megjegyzéssel, hogy *„ha
>>>>> mégis lesz talapzat, úgy a Kármelita Államegyházi Vezetés – feszület
>>>>> helyett – helyezzen el egy kiskakast gyémánt félkrajcárral a talapzaton.”*
>>>>>
>>>>> Azt sem értem, mióta kizárólag a katolikusok szimbóluma a kereszt;
>>>>>
>>>>> tudtommal az minden keresztény felekezet alapvető jelképe. Ahogy az
>>>>> sem világos, mikor is „deklarálta” volna a Miniszterelnökség, hogy az
>>>>> Eucharisztia „kárhozatos bálványimádás”; nem emlékszem egyetlen egy olyan
>>>>> megnyilatkozásra sem, ami távolról is így lehetett volna értékelhető.
>>>>> Hacsaknem félresikerült viccelődésről van szó Hofher atya részéről. Persze
>>>>> protestáns zsinatok deklaráltak ilyesmit a múltban, s a miniszterelnök
>>>>> református, ez kétségtelen, ha rorátéra jár is.
>>>>>
>>>>> Azt gondolom, hogy az egész keresztállítás körüli hacacáré legtöbb
>>>>> meglátása mellékes. Lehet esztétikai, ideológiai, világnézeti vagy
>>>>> kormánykritikus kifogásokkal élni, de azt kell látni, hogy valójában ezek
>>>>> másodlagosak, ugyanis nem élnének eme úgyszintén proxykifogásokkal oly
>>>>> sokan, ha nem egy keresztről lenne szó.
>>>>>
>>>>> Ennyi sok kifogás bizony nem az esztétikának, nem az ideológiai
>>>>> túlterhetségnek, nem a túl sok szobornak, meg a nem „Kármelita
>>>>> Államegyháznak” szól, hanem a keresztnek.
>>>>>
>>>>> Ha nem lenne a Gellért-hegy tetején semmi, és most egy frissen
>>>>> megválasztott, még semmiféle kifogással nem támadható kormány kitalálná,
>>>>> hogy állít egy keresztet a Gellért-hegy tetejére,
>>>>>
>>>>> az egyházellenes baloldal, meg a ballib média, élén a 444-gyel akkor
>>>>> is elhányná magát, és kifogásokat keresne.
>>>>>
>>>>> Ha viszont mondjuk egy szivárványos zászló kitűzéséről lenne szó a
>>>>> Gellért-hegyre, akkor azt mindezek az aktorok feltehetően ujjongás
>>>>> közepette mélyen üdvözölnék.
>>>>>
>>>>> De Hofher atya besétál a csapdába, és muníciót szolgáltat annak a
>>>>> baloldalnak, ami a „jezsuita” szó hallatán már öklendezni kezd. Sebaj,
>>>>> tapasztalom, hogy a legtöbb egyházi személynek nincs politikai érzéke – van
>>>>> ez így, más a feladatuk.
>>>>> *Kármelita Államegyház?*
>>>>>
>>>>> Továbbá itt van a „Kármelita Államegyház” emlegetése, amit ha komolyan
>>>>> vennénk, egy értelmetlen kifejezésnek tartanánk, de hát értjük a
>>>>> félresikerült viccelődést. Ezzel együtt jelezném, hogy hazánkban sosem volt
>>>>> államegyház, az államegyház ugyanis az az egyház, ami konkrétan az állam
>>>>> egy szerve – például a briteknél az anglikán egyház, és a skandináv
>>>>> országokban a lutheránus egyház (a svédeknél nemrég megszűnt ez a
>>>>> státusza). Finnországban két államegyház van, a lutheránus és az ortodox.
>>>>> Csak jelzem, hogy
>>>>>
>>>>> ezek az országok (Egyesült Királyság, Dánia, Finnország, Norvégia,
>>>>> Svédország) mind mintademokráciáknak vannak beállítva – és, még egyszer, a
>>>>> svéd lutheránus egyház nemrég megszűnt államegyházi státuszát leszámítva
>>>>> mindegyikben szó szerinti államegyház van.
>>>>>
>>>>> Nálunk nincs államegyház. Azt, hogy a kormányzat felvállalja a
>>>>> kereszténységet és – nyilván nem súrlódások nélkül, de – együttműködik az
>>>>> egyházakkal, és nem hajlandó engedni a francia modellnek, azt a keresztény
>>>>> híveknek és egyházi személyeknek pozitívumként kellene értékelniük. Majd
>>>>> aztán ha egyszer máshogy lesz, menni fog a sírás-rívás, és vissza lesznek
>>>>> sírva a boldog békeidők.
>>>>>
>>>>> Nem mellesleg
>>>>>
>>>>> az egyház és állam szoros összefonódása Szent Istvánnal kezdődött – az
>>>>> összefonódás sokkal szorosabb volt, mint ma.
>>>>>
>>>>> Csak azért nem nevezhetjük államegyháznak a vele kezdődő helyzetet,
>>>>> mert a katolikus egyháznak államokon felül álló vezetése volt már akkor is
>>>>> majd’ ezer éve. Most akkor a Szent Istvántól a dualizmusig tartó helyzetre
>>>>> fokozottan értendő Hofher atya megjegyzése, és a röpke 900 év alatt végig
>>>>> „Kármelita Államegyház” volt hazánkban?
>>>>>
>>>>> Mindemellett mellékes, hogy Hofher atya nem bír el a saját nyelvi
>>>>> leleményeivel, magyarán a „Kármelita Államegyház” kissé döcögős
>>>>> szófordulat, nem adja át, amit kiötlője szánt neki, sőt nem is azt jelenti
>>>>> – valójában értelmetlenség;
>>>>>
>>>>> ami azt illeti, még a kármelita rendfőnök is tanácstalan lehet ezt
>>>>> olvasván.
>>>>>
>>>>> Ahogy egy kollégám fogalmazott: nincs megoldva a nyelvi kép rendesen.
>>>>> *A kereszténység és a demokrácia bizony megosztó*
>>>>>
>>>>> Aztán itt vannak Hofher atya társadalmi megosztottságra vonatkozó
>>>>> megjegyzései is.
>>>>>
>>>>> Nyilván ő is tisztában van Jézus vonatkozó szavaival
>>>>> <https://szentiras.hu/SZIT/Mt10,34-11,1>: *„Ne gondoljátok, hogy
>>>>> békét jöttem hozni a földre. Nem békét jöttem hozni, hanem kardot. Azért
>>>>> jöttem, hogy szembeállítsam az embert apjával, a leányt anyjával, a menyet
>>>>> anyósával. Az embernek a tulajdon családja lesz az ellensége. Aki apját
>>>>> vagy anyját jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám, aki fiát vagy
>>>>> lányát jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám.”* (Mt 10, 34-37).
>>>>>
>>>>> Azaz a kereszténység megosztottságot hoz a világba, konkrétan
>>>>> társadalmi és családi megosztottságot is. Ebből következik, hogy a
>>>>> társadalmi-nemzeti egység, bár jó dolog, nem a legfőbb érték. Vannak
>>>>> fontosabb dolgok, például a kinyilatkoztatott igazság.
>>>>>
>>>>> A demokrácia pedig eleve megosztottságot szül, hiszen abban politikai
>>>>> alternatívák versenyeznek egymással, a viták-párbeszédek úgyszintén
>>>>> polarizálnak a gyakorlatban. Vannak persze a megosztottságnak fokozatai, de
>>>>> azért azt, hogy a demokrácia megoszt, el kell fogadnunk. Engem speciel nem
>>>>> nagyon izgat az értelmiség által 1990 óta annyit kifogásolt magyar
>>>>> megosztottság, és jelzem, hogy a brit, az amerikai, a spanyol és még sok
>>>>> más társadalom is erősen megosztott politikailag.
>>>>>
>>>>> Balogh László Levente a Pannonhalmi Szemle egyik 2022-es számában írt
>>>>> *„**a politikai polarizáltság hasznáról és káráról*
>>>>> <https://epa.oszk.hu/03100/03136/00021/pdf/EPA03136_pannonhalmi_szemle_2022_3_061-071.pdf>*”
>>>>> *egy igen kiváló tanulmányt. Balogh a szakirodalom nyomán
>>>>> megkülönbözteti a társadalmi megosztottságot és a politikai
>>>>> polarizáltságot, valamint az egészséges és mérgező polarizáltságot. Az
>>>>> egészséges megosztottság alatt azt érti, hogy pártok ideológiák és
>>>>> programok mentén részérdekeket képviselnek, s így aztán óhatatlanul
>>>>> valamilyen mértékben polarizált lesz a társadalom. Mint írja: *„A
>>>>> politikai polarizáció mindaddig összeegyeztethető a demokráciával, amíg az
>>>>> a különböző érdekek képviseletéről, valamint a gazdasági és társadalmi
>>>>> pozíciók értelmezéséről szól, azaz mindkét oldal messzemenően elfogadja a
>>>>> játékszabályokat, a másik oldalt partnernek ismeri el, és a választások,
>>>>> illetve többségi döntések végeredményét tiszteletben tartja.”*
>>>>>
>>>>> A mérgező polarizáltságot az identitáspolitikák megjelenéséhez köti,
>>>>> amelyek miatt „szélsőséges nézetek” „osztják ketté” a társadalmat,
>>>>>
>>>>> csökken a politikusok kompromisszumkészsége, meg annak a lehetősége.
>>>>> Ilyenkor *„a szociális kérdések helyébe identitáskérdések léptek, és
>>>>> a konkrét társadalmi és gazdasági érdekek helyett az etnikai, vallási és
>>>>> kulturális dimenziók kerültek előtérbe. Ez természetesen nem azt
>>>>> jelentette, hogy a szociális kérdések végleg eltűntek, vagy hogy az
>>>>> identitás problémái korábban ne léteztek volna, de utóbbiak jelentősége a
>>>>> politikai polarizáltság hasznáról és káráról hirtelen megnőtt, amint a
>>>>> hagyományos pártok konkurenciát láttak az ezeket megjelenítő és váratlanul
>>>>> sikeres politikai csoportosulásokban. Ez volt az identitáspolitikák
>>>>> születésének pillanata, ami alaposan átalakította mindazt, amit a
>>>>> politizálásról és a politika értelméről gondoltunk.” *Ezután eme
>>>>> identitáspolitizáláshoz mindenféle rossz dolgokat köt a szerző.
>>>>>
>>>>> Sajnos a mérgező polarizáltság meghatározása kissé általános és
>>>>> elnagyolt: mi a szélsőségesség? A vallási megosztottság előtérbe lépése már
>>>>> szélsőség? Mi az, hogy kulturális dimenzió? Aztán: Miért csak szociális
>>>>> kérdésekről szólhat a normális politika? Továbbá: ilyen
>>>>> identitásmegosztottságok esetén is miért ne lehetne elfogadni a
>>>>> parlamentáris demokrácia játékszabályait?
>>>>>
>>>>> Az biztos, hogy ha az alapvető dolgokról egyetért egy egész
>>>>> társadalom, politikai közösség, akkor könnyebb megoldani a kisebb mélységű
>>>>> konfliktusokat, és érvényesíteni a „procedurális értékeket” (demokrácia,
>>>>> elfogadás, tolerancia, stb.), avagy John Rawls „semleges értékeit”. Azt
>>>>> viszont azért jelezném, hogy szerintem teljesen érthető, hogy a legmélyebb
>>>>> meggyőződéseinket tekintve nem értenek egyet egy társadalom különféle
>>>>> csoportjai, legyen az vallás, nemzeti történelem, szóval mindaz, amit
>>>>> Balogh *„etnikai, vallási és kulturális dimenzióknak”* nevez. Oda
>>>>> akarok kilyukadni, hogy
>>>>>
>>>>> csak abban a társadalomban lesznek ezek mellékesek, amely egységes
>>>>> vallásilag, etnikailag és kulturálisan.
>>>>>
>>>>> Ha nem az, azaz ilyen dimenziók mentén megosztott, akkor teljesen
>>>>> érthető és nem is patologikus, hogy ezek a dimenziók is erősen meg fogják
>>>>> határozni a politikát. És nem, ez önmagában nem mérgező.
>>>>>
>>>>> Ez csak azok számára mérgező és patologikus, akik szerint a tolerancia
>>>>> meg a kompromisszum és más procedurális értékek (John Rawls „semleges
>>>>> értékeknek” nevezi őket) fontosabbak kellene hogy legyenek, mint a
>>>>> szubsztanciális értékek, azaz az életünk értelmét meghatározó dolgok.
>>>>> Félreértés ne essék, eme procedurális értékek fontosak a modus vivendi
>>>>> miatt, de nekem senki ne mondja, hogy a határon túli magyarok
>>>>> identitásharca a közel-keleti keresztények identitásharca vagy a
>>>>> kommunizmus elleni akár nemzeti, akár keresztény küzdelem mérgezően
>>>>> polarizál. Márpedig ezek identitáspolitizálások is.
>>>>>
>>>>> Emellett a politikai ideológiák és világnézetek, mint a
>>>>> konzervativizmus, liberalizmus, szocializmus, nacionalizmus, feminizmus és
>>>>> mások, sosem csak szociális kérdésekről szóltak, hanem valóban külön
>>>>> világlátást jelentettek és jelentenek ma is, azaz érintik az ember életének
>>>>> értelmét, és így identitását is. A modern politika sosem kizárólag
>>>>> szociális kérdésekről szólt, mindig is érintette az élet értelmét és
>>>>> legmélyebb meggyőződéseinket.
>>>>>
>>>>> Mindezzel együtt szerintem a magyarországi helyzet a Balogh-féle első
>>>>> esettel jellemezhető. (Minden plusz megjegyzésem mellett a tanulmány igen
>>>>> kiváló és informatív, örülök, hogy megszületett.)
>>>>>
>>>>> Az a helyzet, hogy a kereszt, mint jelkép, egyszerre vallási és
>>>>> identitásjelkép. Nem kell attól keresztényként félni, hogy megoszt.
>>>>>
>>>>> És ebből következően a politikailag infantilis és traumatizált
>>>>> Szemlélekre is felesleges cikkeket írogatni a gellérthegyi
>>>>> Szabadság-szoborra szánt kereszt ellen.
>>>>> _______________________________________________
>>>>> Grem mailing list
>>>>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>>>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>>>
>>>> _______________________________________________
>>>> Grem mailing list
>>>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>>
>>> _______________________________________________
>>> Grem mailing list
>>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>
>> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20240821/2c375efd/attachment.html>