[Grem] Gellért-hegy

2024. Aug. 21., Sze, 12:54:29 CEST

Reinisch Egon levelet spam-ből továbbítva ide:

...........   a teljes cikk ha valakit érdekel :
https://falanszter.blog.hu/2010/10/23/doberdo_es_przemy_l_dicsosegere_milyen_lett_volna_a_lagymanyosi_vitezek_tere_es_szent_korona_utja

On Wed, Aug 21, 2024 at 10:35 AM Emoke Greschik <greschem at gmail.com> wrote:

> Bábel Balázs a következőket mondta a szoborcsoport kialakításáról - ez
> MINTHA némileg ellentmondana Egon szavainak:
> Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek:
> "Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy ismertem Káldor Aurél
> szobrászművészt, aki tanítványa volt Kisfaludi Strobl Zsigmondnak. Ő ott
> volt a szoborcsoport kialakításánál, először Horthy Miklós megrendelésére
> készült volna egy szobor, ami át lett alakítva. Egy  nagyon szép nőt
> választottak ki modellnek, és hát az idők folyamán"
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
> On Wed, Aug 21, 2024 at 10:08 AM Emoke Greschik <greschem at gmail.com>
> wrote:
>
>> REINISCH EGON alábbi levele nálam spam-be került, így kikerült nálam a
>> levélfolyamból, idemásolom.
>>
>> Reinisch Egon:
>> Teljes mértékben egyetértek Zoltánnal pontosan ezt fogalmaztam meg
>> hosszan .
>> Az emlékmű egész pontosan a bolsevik ,kommunista  Szovjet Vörös Hadsereg
>> emlékműve így tehát a két meztelen alak fizikailag szovjet katona és
>> gyalázat hogy a pálmaágat amelynek Baják Laci is elmondta a keresztény
>> vonatkozását így szovjetizálta Kisfaludi  és az ő művét szorosan
>> figyelemmel követő (esetenként beavatkozó )szovjet tanácsadók sőt maga
>> Vorosilov marsall akiről aztán Kisfaludi egy GYÖNYÖRŰ mellszobrot is
>> készített hálából azért mert a FELSZABADÍTÁS emlékművel megbízta őt
>> Kisfaludit Vorosilov .Így Kisfaludi újra elfogadott művész lett jó kis
>> gázsit kapott ínséges időben hiszen ha ez nem történik meg akkor simán
>> minősíthették volna Horthy fasiszta szobrásznak és mehetett volna internáló
>> táborba .
>>
>> Ez nem a magyar szabadság szobra hanem a mindenkori Szovjet Vörös
>> Hadsereg FELSZABADÍTÓI tevékenységének szobra .Amelynek az eredménye pl.
>> Katyn és az hogy százezres nagyságrendű magyar tűnt el a gulágon a szovjet
>> FELSZABADÍTÁS eredményeként valamint sikerült létrehozni egy rendszert
>> Magyarországon amelynek a hatását ma sem hevertük ki .
>> E.
>>
>> On Tue, Aug 20, 2024 at 2:52 PM Emoke Greschik <greschem at gmail.com>
>> wrote:
>>
>>> Baják Laci válasza Nyikos Zoli levelére fent.
>>>
>>> Alább pedig a KEA által kiküldött Bábel Balázs interjúból az idevágó
>>> részlet:
>>> https://index.hu/kultur/2024/08/20/babel-balazs-kalocsa-kecskemeti-ersek-orban-viktor-augusztus-20-nemvaltas-katolikus-egyhaz-nagyinterju/
>>>
>>> Legalább ilyen vitás kérdés most, hogy keresztet állítanak a
>>> Szabadság-szobor talapzatára, erről mi a véleménye?
>>>
>>> Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy ismertem Káldor Aurél
>>> szobrászművészt, aki tanítványa volt Kisfaludi Strobl Zsigmondnak. Ő ott
>>> volt a szoborcsoport kialakításánál, először Horthy Miklós megrendelésére
>>> készült volna egy szobor, ami át lett alakítva. Egy  nagyon szép nőt
>>> választottak ki modellnek, és hát az idők folyamán
>>> változott a jelentése, mert még az 1942-es évben lett megkeresve a
>>> művész, és amikor bejöttek az oroszok, ők kinézték maguknak a
>>> Gellért-hegyet, mondván, ott jó lesz megörökíteni az emléküket. Érdekes
>>> módon a szovjet katona ottléte ellen sosem volt kifogás, amely hát  nemcsak
>>> a fölszabadítást jelképezte, hanem a zsarnokságot is, mert akkor
>>> szabadítottak volna föl minket, ha a németek kiverése után hazamennek.
>>> Nincs kifogásom az ellen, ha most odateszik a keresztet, amely végül is
>>> ezer év óta a magyarság egyik legszebb szimbóluma, még úgy sem, hogy nem
>>> mindenki keresztény vagy vallásos ebben az országban.
>>>
>>> Mit gondol Hofher József jezsuita szerzetes álláspontjáról, miszerint ne
>>> legyen kereszt a Szabadság-szobor talpazatán?
>>>
>>> Az egyházban csak a lényeges dolgokban van egység, ilyen a
>>> szentháromság, tehát a hittitkok, a hitletétemény. Emellett mindenkinek
>>> lehetősége van a szabad véleménynyilvánításra.
>>>
>>> (Borítókép: Bábel Balázs kalocsai érsek. Fotó: Tövissi Bence / Index)
>>>
>>>
>>>
>>>
>>>
>>> On Tue, Aug 20, 2024 at 12:16 PM László Baják <laszlo.bajak at gmail.com>
>>> wrote:
>>>
>>>> Kedves Zoltán! Elsősorban szovjet háborús hősi és egyben győzelmi emlék
>>>> volt, amit nem lehet összemosni a kommunizmus emlékével. A szovjet
>>>> rekvizitumok eltávolítása után egy béke és szabadság emlékmű maradt vissza.
>>>> A pálmaágat tartó nőalak eszmeileg semmiféle kifogás alá nem eshet. A
>>>> pálmaágnak egyébként jelentős bibliai jelentéstartalma is van. A pálmaág
>>>> szimbolizálja Krisztus és a vértanúk végső győzelmét a halál felett. A
>>>> vértanúk pálmaágat tartanak a kezükben (Jelenések 7), Jézus leterített
>>>> pálmaágakon vonul be Jeruzsálembe virágvasárnap, stb, stb
>>>>
>>>> Zoltán Nyíkos <zoltan.nyikos at gmail.com> ezt írta (időpont: 2024. aug.
>>>> 19., H, 23:37):
>>>>
>>>>> Kedves Lista!
>>>>>
>>>>> Azért ez egy kommunista emlékmű volt, erre azért még sem raknék
>>>>> keresztet!
>>>>> Az eltávolítása esetén, egy másik szoborra - kompozícióra igen.
>>>>>
>>>>> Tisztelettel! Ny. Zoltán
>>>>>
>>>>>
>>>>>
>>>>> Emoke Greschik <greschem at gmail.com> ezt írta (időpont: 2024. aug.
>>>>> 19., H, 18:37):
>>>>>
>>>>>> Válasz egy jezsuitának: igen, a kereszt megosztó jelkép, és ettől nem
>>>>>> kell félni
>>>>>>
>>>>>> A kereszt megosztó jelkép, Jézus kardot hozott, így nem kell félni a
>>>>>> társadalmi polarizációtól. Az egység nagy érték, de vannak nagyobb értékek.
>>>>>> Válasz Hofher József jezsuitának.
>>>>>>
>>>>>> https://mandiner.hu/belfold/2024/08/valasz-egy-jezsuitanak-igen-a-kereszt-megoszto-jelkep-es-ettol-nem-kell-felni
>>>>>> Szilvay Gergely <https://mandiner.hu/szerzo/szilvay-gergely>
>>>>>> Nekiment a Szemléleken
>>>>>> <https://szemlelek.net/a-szabadsag-szobor-keresztje-egy-jezsuita-szerzetes-gondolatai/>
>>>>>> a gellérthegyi Szabadság-szoborra helyezett keresztnek Hofher József
>>>>>> jezsuita atya. Ő, mint  *katolikus, jezsuita szerzetes, értetlenül
>>>>>> áll a bejelentés előtt”.*
>>>>>>
>>>>>> Hofhernek alapvetően két kifogása van a kereszttel kapcsolatban. Az
>>>>>> egyik, hogy szerinte *„a jelenlegi Kármelita Államegyházi Vezetés a
>>>>>> keresztény felekezetek meghallgatása nélkül akar keresztet emelni egy olyan
>>>>>> helyen, mely eddig, évtizedeken keresztül kereszt nélkül is a szabadság
>>>>>> szimbóluma volt. Ez a megvalósuló terv rombolni fogja a keresztény
>>>>>> felekezetek presztízsét, mivel a Kármelita Államegyházi Kormányzat a
>>>>>> katolikus egyházhoz kapcsolódó szimbólumot állít a vita középpontjába – sok
>>>>>> református, evangélikus és zsidó barátom is értetlenül nézi az
>>>>>> eseményeket.”*
>>>>>>
>>>>>> Emellett, bár értékeli a *„nemes szándékot és buzgalmat”* az
>>>>>> ötletgazda részéről, de *„szerény véleménye szerint*
>>>>>>
>>>>>> *ez az elképzelés tovább mélyíti majd a társadalomban lévő
>>>>>> feszültségeket és ellentéteket a konzervatív és a liberális gondolkodású
>>>>>> állampolgárok között.”*
>>>>>>
>>>>>> Pár további, mellékes és infantilis módon csipkelődő megjegyzés után
>>>>>> olyasfajta kérésekkel él jezsuitánk, hogy *„a békepárti Karmelita
>>>>>> Államegyház ne generáljon vallásháborút!”* Sőt: *„Adjunk hálát, hogy
>>>>>> ez a szobor végül is megmaradhatott, és ne vonjunk be újabb vallási
>>>>>> szimbólumokat a szoboregyüttes restaurálásába. Legyen Béke már! Legyen vége
>>>>>> már!”*
>>>>>>
>>>>>> Hofher József, „Hofi atya” sok mindent letett az asztalra, leginkább
>>>>>> egy kiváló cigánymissziót, amiért nagyon nagy elismerés jár. És persze nagy
>>>>>> tudású szerzetes, aki sokak lelkét gyógyította lelkigyakorlataival,
>>>>>> Biblia-magyarázataival.
>>>>>>
>>>>>> Emellett Vértesaljai atyával együtt éhségsztrájkolt Gyurcsányék ellen
>>>>>> 2007-ben.
>>>>>>
>>>>>> Nem lájkolgatott, hanem éhségsztrájkolt.
>>>>>>
>>>>>> Újabban valami számomra ismeretlen okból az a hobbija, hogy
>>>>>> kormányellenes. Mindenesetre azért olvastam szomorúan Hofher atya
>>>>>> gondolatmenetét, mert az nem túl mély, és nem túl szofisztikált, valóban
>>>>>> inkább csak szerzője indulatait hivatott kifejezni. Ennél ő, a művelt
>>>>>> teológus, tud sokkal jobbat, sokkal mélyebbet. De vegyük egy pillanatra
>>>>>> komolyan Hofher atya rövid eszmefuttatását, és elemezzük ki!
>>>>>> *Proxy-kifogások: a fókusz elterelése a lényegről*
>>>>>>
>>>>>> Ha a baloldal konzisztens lenne az egyházkritikájában, akkor most
>>>>>> tiltakoznának, mondván, Hofher atya csak ne politizáljon! A kereszt
>>>>>> ugyanis, tetszik vagy sem, politika is.
>>>>>>
>>>>>> A Szabadság-szoborra helyezendő kereszt ellen többféle kifogás
>>>>>> született már. Például hogy ideologikusan túltelített lesz a szobor, meg az
>>>>>> egész Gellért-hegy, hiszen ott van Gellért püspök szobra, melynek
>>>>>> felújítására Hofher atya javaslatot is tesz. Az ötletet támogatom. Eme
>>>>>> javaslatát azonban komolyanvehetőségben rögtön agyonüti a viccesnek szánt,
>>>>>> ám inkább saját magára nézve dehonesztáló, infantilis megjegyzéssel, hogy *„ha
>>>>>> mégis lesz talapzat, úgy a Kármelita Államegyházi Vezetés – feszület
>>>>>> helyett – helyezzen el egy kiskakast gyémánt félkrajcárral a talapzaton.”*
>>>>>>
>>>>>> Azt sem értem, mióta kizárólag a katolikusok szimbóluma a kereszt;
>>>>>>
>>>>>> tudtommal az minden keresztény felekezet alapvető jelképe. Ahogy az
>>>>>> sem világos, mikor is „deklarálta” volna a Miniszterelnökség, hogy az
>>>>>> Eucharisztia „kárhozatos bálványimádás”; nem emlékszem egyetlen egy olyan
>>>>>> megnyilatkozásra sem, ami távolról is így lehetett volna értékelhető.
>>>>>> Hacsaknem félresikerült viccelődésről van szó Hofher atya részéről. Persze
>>>>>> protestáns zsinatok deklaráltak ilyesmit a múltban, s a miniszterelnök
>>>>>> református, ez kétségtelen, ha rorátéra jár is.
>>>>>>
>>>>>> Azt gondolom, hogy az egész keresztállítás körüli hacacáré legtöbb
>>>>>> meglátása mellékes. Lehet esztétikai, ideológiai, világnézeti vagy
>>>>>> kormánykritikus kifogásokkal élni, de azt kell látni, hogy valójában ezek
>>>>>> másodlagosak, ugyanis nem élnének eme úgyszintén proxykifogásokkal oly
>>>>>> sokan, ha nem egy keresztről lenne szó.
>>>>>>
>>>>>> Ennyi sok kifogás bizony nem az esztétikának, nem az ideológiai
>>>>>> túlterhetségnek, nem a túl sok szobornak, meg a nem „Kármelita
>>>>>> Államegyháznak” szól, hanem a keresztnek.
>>>>>>
>>>>>> Ha nem lenne a Gellért-hegy tetején semmi, és most egy frissen
>>>>>> megválasztott, még semmiféle kifogással nem támadható kormány kitalálná,
>>>>>> hogy állít egy keresztet a Gellért-hegy tetejére,
>>>>>>
>>>>>> az egyházellenes baloldal, meg a ballib média, élén a 444-gyel akkor
>>>>>> is elhányná magát, és kifogásokat keresne.
>>>>>>
>>>>>> Ha viszont mondjuk egy szivárványos zászló kitűzéséről lenne szó a
>>>>>> Gellért-hegyre, akkor azt mindezek az aktorok feltehetően ujjongás
>>>>>> közepette mélyen üdvözölnék.
>>>>>>
>>>>>> De Hofher atya besétál a csapdába, és muníciót szolgáltat annak a
>>>>>> baloldalnak, ami a „jezsuita” szó hallatán már öklendezni kezd. Sebaj,
>>>>>> tapasztalom, hogy a legtöbb egyházi személynek nincs politikai érzéke – van
>>>>>> ez így, más a feladatuk.
>>>>>> *Kármelita Államegyház?*
>>>>>>
>>>>>> Továbbá itt van a „Kármelita Államegyház” emlegetése, amit ha
>>>>>> komolyan vennénk, egy értelmetlen kifejezésnek tartanánk, de hát értjük a
>>>>>> félresikerült viccelődést. Ezzel együtt jelezném, hogy hazánkban sosem volt
>>>>>> államegyház, az államegyház ugyanis az az egyház, ami konkrétan az állam
>>>>>> egy szerve – például a briteknél az anglikán egyház, és a skandináv
>>>>>> országokban a lutheránus egyház (a svédeknél nemrég megszűnt ez a
>>>>>> státusza). Finnországban két államegyház van, a lutheránus és az ortodox.
>>>>>> Csak jelzem, hogy
>>>>>>
>>>>>> ezek az országok (Egyesült Királyság, Dánia, Finnország, Norvégia,
>>>>>> Svédország) mind mintademokráciáknak vannak beállítva – és, még egyszer, a
>>>>>> svéd lutheránus egyház nemrég megszűnt államegyházi státuszát leszámítva
>>>>>> mindegyikben szó szerinti államegyház van.
>>>>>>
>>>>>> Nálunk nincs államegyház. Azt, hogy a kormányzat felvállalja a
>>>>>> kereszténységet és – nyilván nem súrlódások nélkül, de – együttműködik az
>>>>>> egyházakkal, és nem hajlandó engedni a francia modellnek, azt a keresztény
>>>>>> híveknek és egyházi személyeknek pozitívumként kellene értékelniük. Majd
>>>>>> aztán ha egyszer máshogy lesz, menni fog a sírás-rívás, és vissza lesznek
>>>>>> sírva a boldog békeidők.
>>>>>>
>>>>>> Nem mellesleg
>>>>>>
>>>>>> az egyház és állam szoros összefonódása Szent Istvánnal kezdődött –
>>>>>> az összefonódás sokkal szorosabb volt, mint ma.
>>>>>>
>>>>>> Csak azért nem nevezhetjük államegyháznak a vele kezdődő helyzetet,
>>>>>> mert a katolikus egyháznak államokon felül álló vezetése volt már akkor is
>>>>>> majd’ ezer éve. Most akkor a Szent Istvántól a dualizmusig tartó helyzetre
>>>>>> fokozottan értendő Hofher atya megjegyzése, és a röpke 900 év alatt végig
>>>>>> „Kármelita Államegyház” volt hazánkban?
>>>>>>
>>>>>> Mindemellett mellékes, hogy Hofher atya nem bír el a saját nyelvi
>>>>>> leleményeivel, magyarán a „Kármelita Államegyház” kissé döcögős
>>>>>> szófordulat, nem adja át, amit kiötlője szánt neki, sőt nem is azt jelenti
>>>>>> – valójában értelmetlenség;
>>>>>>
>>>>>> ami azt illeti, még a kármelita rendfőnök is tanácstalan lehet ezt
>>>>>> olvasván.
>>>>>>
>>>>>> Ahogy egy kollégám fogalmazott: nincs megoldva a nyelvi kép rendesen.
>>>>>> *A kereszténység és a demokrácia bizony megosztó*
>>>>>>
>>>>>> Aztán itt vannak Hofher atya társadalmi megosztottságra vonatkozó
>>>>>> megjegyzései is.
>>>>>>
>>>>>> Nyilván ő is tisztában van Jézus vonatkozó szavaival
>>>>>> <https://szentiras.hu/SZIT/Mt10,34-11,1>: *„Ne gondoljátok, hogy
>>>>>> békét jöttem hozni a földre. Nem békét jöttem hozni, hanem kardot. Azért
>>>>>> jöttem, hogy szembeállítsam az embert apjával, a leányt anyjával, a menyet
>>>>>> anyósával. Az embernek a tulajdon családja lesz az ellensége. Aki apját
>>>>>> vagy anyját jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám, aki fiát vagy
>>>>>> lányát jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám.”* (Mt 10,
>>>>>> 34-37).
>>>>>>
>>>>>> Azaz a kereszténység megosztottságot hoz a világba, konkrétan
>>>>>> társadalmi és családi megosztottságot is. Ebből következik, hogy a
>>>>>> társadalmi-nemzeti egység, bár jó dolog, nem a legfőbb érték. Vannak
>>>>>> fontosabb dolgok, például a kinyilatkoztatott igazság.
>>>>>>
>>>>>> A demokrácia pedig eleve megosztottságot szül, hiszen abban politikai
>>>>>> alternatívák versenyeznek egymással, a viták-párbeszédek úgyszintén
>>>>>> polarizálnak a gyakorlatban. Vannak persze a megosztottságnak fokozatai, de
>>>>>> azért azt, hogy a demokrácia megoszt, el kell fogadnunk. Engem speciel nem
>>>>>> nagyon izgat az értelmiség által 1990 óta annyit kifogásolt magyar
>>>>>> megosztottság, és jelzem, hogy a brit, az amerikai, a spanyol és még sok
>>>>>> más társadalom is erősen megosztott politikailag.
>>>>>>
>>>>>> Balogh László Levente a Pannonhalmi Szemle egyik 2022-es számában írt
>>>>>> *„**a politikai polarizáltság hasznáról és káráról*
>>>>>> <https://epa.oszk.hu/03100/03136/00021/pdf/EPA03136_pannonhalmi_szemle_2022_3_061-071.pdf>*”
>>>>>> *egy igen kiváló tanulmányt. Balogh a szakirodalom nyomán
>>>>>> megkülönbözteti a társadalmi megosztottságot és a politikai
>>>>>> polarizáltságot, valamint az egészséges és mérgező polarizáltságot. Az
>>>>>> egészséges megosztottság alatt azt érti, hogy pártok ideológiák és
>>>>>> programok mentén részérdekeket képviselnek, s így aztán óhatatlanul
>>>>>> valamilyen mértékben polarizált lesz a társadalom. Mint írja: *„A
>>>>>> politikai polarizáció mindaddig összeegyeztethető a demokráciával, amíg az
>>>>>> a különböző érdekek képviseletéről, valamint a gazdasági és társadalmi
>>>>>> pozíciók értelmezéséről szól, azaz mindkét oldal messzemenően elfogadja a
>>>>>> játékszabályokat, a másik oldalt partnernek ismeri el, és a választások,
>>>>>> illetve többségi döntések végeredményét tiszteletben tartja.”*
>>>>>>
>>>>>> A mérgező polarizáltságot az identitáspolitikák megjelenéséhez köti,
>>>>>> amelyek miatt „szélsőséges nézetek” „osztják ketté” a társadalmat,
>>>>>>
>>>>>> csökken a politikusok kompromisszumkészsége, meg annak a lehetősége.
>>>>>> Ilyenkor *„a szociális kérdések helyébe identitáskérdések léptek, és
>>>>>> a konkrét társadalmi és gazdasági érdekek helyett az etnikai, vallási és
>>>>>> kulturális dimenziók kerültek előtérbe. Ez természetesen nem azt
>>>>>> jelentette, hogy a szociális kérdések végleg eltűntek, vagy hogy az
>>>>>> identitás problémái korábban ne léteztek volna, de utóbbiak jelentősége a
>>>>>> politikai polarizáltság hasznáról és káráról hirtelen megnőtt, amint a
>>>>>> hagyományos pártok konkurenciát láttak az ezeket megjelenítő és váratlanul
>>>>>> sikeres politikai csoportosulásokban. Ez volt az identitáspolitikák
>>>>>> születésének pillanata, ami alaposan átalakította mindazt, amit a
>>>>>> politizálásról és a politika értelméről gondoltunk.” *Ezután eme
>>>>>> identitáspolitizáláshoz mindenféle rossz dolgokat köt a szerző.
>>>>>>
>>>>>> Sajnos a mérgező polarizáltság meghatározása kissé általános és
>>>>>> elnagyolt: mi a szélsőségesség? A vallási megosztottság előtérbe lépése már
>>>>>> szélsőség? Mi az, hogy kulturális dimenzió? Aztán: Miért csak szociális
>>>>>> kérdésekről szólhat a normális politika? Továbbá: ilyen
>>>>>> identitásmegosztottságok esetén is miért ne lehetne elfogadni a
>>>>>> parlamentáris demokrácia játékszabályait?
>>>>>>
>>>>>> Az biztos, hogy ha az alapvető dolgokról egyetért egy egész
>>>>>> társadalom, politikai közösség, akkor könnyebb megoldani a kisebb mélységű
>>>>>> konfliktusokat, és érvényesíteni a „procedurális értékeket” (demokrácia,
>>>>>> elfogadás, tolerancia, stb.), avagy John Rawls „semleges értékeit”. Azt
>>>>>> viszont azért jelezném, hogy szerintem teljesen érthető, hogy a legmélyebb
>>>>>> meggyőződéseinket tekintve nem értenek egyet egy társadalom különféle
>>>>>> csoportjai, legyen az vallás, nemzeti történelem, szóval mindaz, amit
>>>>>> Balogh *„etnikai, vallási és kulturális dimenzióknak”* nevez. Oda
>>>>>> akarok kilyukadni, hogy
>>>>>>
>>>>>> csak abban a társadalomban lesznek ezek mellékesek, amely egységes
>>>>>> vallásilag, etnikailag és kulturálisan.
>>>>>>
>>>>>> Ha nem az, azaz ilyen dimenziók mentén megosztott, akkor teljesen
>>>>>> érthető és nem is patologikus, hogy ezek a dimenziók is erősen meg fogják
>>>>>> határozni a politikát. És nem, ez önmagában nem mérgező.
>>>>>>
>>>>>> Ez csak azok számára mérgező és patologikus, akik szerint a
>>>>>> tolerancia meg a kompromisszum és más procedurális értékek (John Rawls
>>>>>> „semleges értékeknek” nevezi őket) fontosabbak kellene hogy legyenek, mint
>>>>>> a szubsztanciális értékek, azaz az életünk értelmét meghatározó dolgok.
>>>>>> Félreértés ne essék, eme procedurális értékek fontosak a modus vivendi
>>>>>> miatt, de nekem senki ne mondja, hogy a határon túli magyarok
>>>>>> identitásharca a közel-keleti keresztények identitásharca vagy a
>>>>>> kommunizmus elleni akár nemzeti, akár keresztény küzdelem mérgezően
>>>>>> polarizál. Márpedig ezek identitáspolitizálások is.
>>>>>>
>>>>>> Emellett a politikai ideológiák és világnézetek, mint a
>>>>>> konzervativizmus, liberalizmus, szocializmus, nacionalizmus, feminizmus és
>>>>>> mások, sosem csak szociális kérdésekről szóltak, hanem valóban külön
>>>>>> világlátást jelentettek és jelentenek ma is, azaz érintik az ember életének
>>>>>> értelmét, és így identitását is. A modern politika sosem kizárólag
>>>>>> szociális kérdésekről szólt, mindig is érintette az élet értelmét és
>>>>>> legmélyebb meggyőződéseinket.
>>>>>>
>>>>>> Mindezzel együtt szerintem a magyarországi helyzet a Balogh-féle első
>>>>>> esettel jellemezhető. (Minden plusz megjegyzésem mellett a tanulmány igen
>>>>>> kiváló és informatív, örülök, hogy megszületett.)
>>>>>>
>>>>>> Az a helyzet, hogy a kereszt, mint jelkép, egyszerre vallási és
>>>>>> identitásjelkép. Nem kell attól keresztényként félni, hogy megoszt.
>>>>>>
>>>>>> És ebből következően a politikailag infantilis és traumatizált
>>>>>> Szemlélekre is felesleges cikkeket írogatni a gellérthegyi
>>>>>> Szabadság-szoborra szánt kereszt ellen.
>>>>>> _______________________________________________
>>>>>> Grem mailing list
>>>>>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>>>>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>>>>
>>>>> _______________________________________________
>>>>> Grem mailing list
>>>>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>>>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>>>
>>>> _______________________________________________
>>>> Grem mailing list
>>>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>>
>>>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20240821/8cdfc284/attachment.html>