[Grem] Bábel Balázs: Dehogy fogadjuk el a nemváltást!

[KEA]

Bábel Balázs: Dehogy fogadjuk el a nemváltást!

Index, 2024.08.20. -- Péter Alvarez
https://index.hu/kultur/2024/08/20/babel-balazs-kalocsa-kecskemeti-ersek-orban-viktor-augusztus-20-nemvaltas-katolikus-egyhaz-nagyinterju/


Dehogy fogadjuk el – mondta Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek az 
Indexnek adott interjújában arról, hogy a katolikus egyház 
elfogadhatja-e a nemváltást. A Szent Istvánnak Rómából koronát hozó 
Szent Asztrik utódja többek között arról is megosztotta gondolatait: 
miért csökken a katolikusok száma Magyarországon, szabad-e misét tartani 
Orbán Viktor sikeréért, miben tévedett Tamás Gáspár Miklós.

Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek az Indexnek adott ünnepi 
nagyinterjújában többek között arról is beszélt, hogy

     mit gondol a párizsi olimpia megnyitójáról,
     mivel magyarázza a hívek számának csökkenését,
     mi az egyház álláspontja a másság, a nemváltás kérdéséről,
     megbocsátott-e azoknak a társainak, akik jelentettek róla a 
rendszerváltás előtt,
     mi az álláspontja Tamás Gáspár Miklós Jézusról alkotott 
elképzeléseiről,
     szabad-e misét tartani Orbán Viktorért,
     hogyan tanult meg cigány nyelven,
     mi a véleménye arról, hogy kereszt kerül a Szabadság-szobor 
talapzatára.

QP | Quality Placement
„Nem tudják, hogy miről van szó”

Hatalmas sajtóvisszhangja volt annak, amit az olimpia máig vitatott 
megnyitójáról mondott. Érsek úr az eucharisztia szörnyű meggyalázásának 
nevezte a történteket. De ugye a szervezők, a performansz rendezője és 
többek szerint is egy pogány lakomát, egy dionüsziát láthattunk, nem az 
Utolsó vacsorát akarták felidézni.

Ez tény, mert Jan van Bijlert Isteni lakomájáról van szó. A holland 
művész Leonardo da Vincinél 150 évvel későbbi festő volt, aki Caravaggio 
nyomában indult el Rómába, ahol négy évet élt. Csak mellesleg szeretném 
megjegyezni önnek, hogy tanítottam művészettörténetet a 
papnövendékeknek, valamint a püspöki karban az egyházművészeti bizottság 
elnöke vagyok, véletlenül sem hencegni szeretnék a tudásommal, csak 
jelezni, hogy van egy kis közöm a művészettörténethez. Tehát van Biljert 
elment Rómába, ahol illuminátus lett, így nevezték régen a 
szabadkőműveseket. A mai napig kevesen tudják, de nem szabad 
elfelejteni, hogy a szabadkőművesség kifejezetten egyházellenes volt. 
Szabadkőművesnek lenni pedig magától értetődő kiközösítéssel jár. 
Bijlert a festményével a Leonardo-féle Utolsó vacsorát parodizálta, 
kísértetiesen hasonlít da Vinci művére,

éppen ezért mégsem hivatkozhatunk arra, hogy csak egy pogány lakoma 
megidézését láthatta az egész világ.

Bábel Balázs érsek
otó: Tövissi Bence / Index

Mások azt mondják, hogy ennél sokkal egyértelműbb az ügy, mert az 
olimpia végül mégiscsak az ókori görög hagyományra vezethető vissza.

Nem tudják, hogy miről van szó. A franciáknak mindig is volt egy 
keresztény, katolikus elköteleződése, de a francia forradalomtól 
kezdődően csak részben. Franciaországot az anyaszentegyház legidősebb 
leányának is nevezték, nagyon sok szentet, vértanút adott a francia 
egyház. Viszont látnunk kell, hogy a jakobinus örökség által, a francia 
forradalomtól kezdődően hatalmassá duzzadt az egyházellenség. A 
jakobinusok szellemi öröksége megmutatkozott a párizsi kommünben, de a 
mai szélsőséges, balos irányzatokban is felfedezhető.

Vélhetően nem véletlenül, de amit most mond, nagyon rímel korábbi 
szavaira. Úgy fogalmazott, hogy „nagy ellenszélben vagyunk, nagy a 
keresztényellenesség szerte a világban, vagy a közömbösség – 
Magyarországon is –; tehát megmaradni a hitben és a keresztény 
életformában feladatot jelent, és küzdelmet”. Érsek úr életútjának 
ismeretében érthetővé válik, hogy küzdelemről beszélt, főleg, ha a 
rendszerváltás előtti időszakra gondolunk. Nem lehet, hogy elemi 
tapasztalatai miatt utal az olimpiai megnyitó esetében is újra a 
keresztényellenességre?

Nem. Természetesen olyan hatalmas üldöztetésben nem volt részem, mint 
azoknak, akik az 50-es évek üldözöttjei voltak, de végigkísérte az 
életem. Látnunk kell, hogy Magyarországon is van egyfajta 
egyházellenesség. Nem is szeretnék olyan pártokat nevesíteni, amelyek 
kifejezetten egyházellenesek, ellenben könnyedén megfigyelhető, hogy 
amikor egyházellenességről beszélünk, akkor a zászlóshajó mindig a 
katolikus egyház. A katolikus főpapokat, szerzeteseket tűzték a céltáblára.
Némi ellenszélben

Jelen pillanatban is úgy látja, hogy hatalmas ellenszélben kell 
munkálkodnia Magyarországon, amikor épp a regnáló kormány is kiemelten 
támogatja az egyházakat?

Hatalmas ellenszél nincsen, de maradt némi, hiszen azok az erők, amelyek 
korábban is egyházellenesek voltak, nem változtak meg, legfeljebb 
közömbössé váltak.

Mivel magyarázná, hogy 2001-ben még 5,3 millióan vallották magukat római 
katolikusnak, 2011-ben már csak 3,7 millióan, és a friss népszámlálási 
adatok szerint már csak 2,6 millióan vallják magukat annak.

Számomra kérdéses, hogy jól tették-e föl a kérdést. A megtévesztő adatok 
és kérdések elbizonytalanodást okoztak. Másrészt vannak, akik 
személyiségi jogaik megsértését látják abban, hogyha a vallásuk felől 
érdeklődnek. Erről konkrét tapasztalataim is vannak. Számos olyan 
emberrel beszélgettem, akik rendszeresen járnak templomba, a 
népszámlálási kérdésben mégis személyiségi jogaik megsértését látják, 
miközben mindenki arról beszél, hogy a vallás magánügy. Ezután joggal 
teszik fel a kérdést a templomba járó emberek is: „miért kérdezik meg 
tőlem, hogy milyen vallású vagyok?” Másrészt kétségtelen, nem szabad 
letagadnunk, hogy az ifjúság egy részét teljesen át tudták alakítani az 
abszolút liberális, LMBTQ-szellemben.

Bábel Balázs érsek
Fotó: Tövissi Bence / Index

  Ezzel magyarázza a hívek számának csökkenését?

Ezzel is, ugyanakkor a félelem is szerepet játszott, mert azt 
gondolhatták a válaszadók, hogy nem jó, ha tudják, milyen vallásúak.

De a válasz nem nyilvános adat.

Manapság mindenkiről mindent meg lehet tudni, kezdve az egészségügyi 
adatokkal. Ha például valaki felmegy a felhőtárhelybe, akkor tudni 
fogja, hogy mikor és mi történt, vagy mi nem történt a vesémmel. 
Biztosan találkozott már ön is olyan emberrel, aki egy bensőséges 
beszélgetés esetében nem tartja magánál a mobiltelefonját. Az enyémet 
most csak lehalkítottam, de tudom, hogy ha akarják, akkor hallgatják, 
amiről beszélgetünk. George Orwell 1984-e már rég valóra vált, ami 
irgalmatlan nagy probléma, mert teljesen megszűnt az intimitás. Amikor 
majd bevezetik a kizárólagos kártyás fizetést, akkor már jót sem 
tehetünk majd anélkül, hogy ne értesülne róla más. Még mindig vannak 
olyanok, akik anonim módon, hivalkodás nélkül szeretnének segíteni 
másokon – ha megszűnik a készpénzhasználat, akkor elvész ennek a 
névtelenségnek a lehetősége. Világunk az intimitás ellen van, mindent a 
nyilvánosság elé akar tárni, ami egyáltalán nem üdvös.
„Dehogy fogadjuk el”

Egy korábbi interjújában arról is beszélt, hogy a világban nincs 
bűntudat, mert nincs istenhit, csupán a korrupció, a pedofília maradt 
meg bűnnek, az általános iskolásokat pedig nemváltásra akarják rávenni. 
Pontosan kikre gondolt, kik akarják őket rávenni a nemváltásra?

A világ. A mai világ akarja őket erre rávenni. Az olimpiai botrány után 
az irodám igazgatója mutatott egy képet egy fiúról, mondván, hogy a 
legszebb hittanra járó lányok egyike volt. Nem tudom, mit tett magával 
az említett fiú.

Az egyháznak ezt el kell fogadnia, vagy tiltania kell?

Dehogy fogadjuk el.

Engedje meg excellenciád, hogy Ferenc pápát idézzem: „amikor először 
találkoztam a Vatikánban egy csoport transzszexuálissal, sírva távoztak, 
mert kezet nyújtottam, csókot adtam nekik, mintha valami különlegeset 
tettem volna, de ők Isten lányai”.

Remélem, jól értem, amire Őszentsége gondol. Ő nem a nemváltásra utalt, 
hanem arra, hogy valamilyen természeti deformáltság folytán ilyenek, és 
elfogadja őket.

Akkor nincs ellentmondás?

Nincs. Ha egy homoszexuális ember azt mondja, hogy ő gyerekkorától fogva 
a saját neme iránt vonzódik, de megtartja az egyház törvényét, akkor én 
azt válaszolom, hogy te ilyen vagy és megpróbállak elfogadni téged. De 
nem állítjuk, hogy ez így jó, vagy azt, hogy az egyház törvénye 
ellenében éljen valaki szexuális életet.

Bábel Balázs érsek
Fotó: Tövissi Bence / Index

Ha jól értem, ön szerint a pápa szavai csak az elfogadásról szóltak.

Abszolút. Amikor gyónni jön hozzám valaki, akkor sem mondom neki, hogy 
tűnj el innen bűnös ember, hiszen pont azért jött, hogy megbánhassa bűneit.

A katolikus egyházon belül nincs egységes vélemény a másság kérdéséről?

Van, egységes véleményt pedig a katolikus egyház katekizmusa, hivatalos 
tanítása ad nekünk, amit elfogadtak. Önnek van otthon?

A katekizmusból egy példány?

Igen.

  Sajnos nincs.

A beszélgetés végén adok önnek egyet.

Köszönöm. A katolikusok számának hazai fogyatkozása nem magyarázható 
azzal, hogy az említett elfogadást nem kellőképpen közvetítik, mutatják 
fel az embereknek?

Nem.

Létezik egyensúly a hagyományok őrzése és a nyitottság, elfogadás között?

A mi világunk minden vonatkozásában leveti a hagyományos értékeket, 
miközben sokakat a hagyomány őrzött meg a hitben. Az egyházban való 
megélt hit már nem magától értetődő, kiállást kíván.

Tudomásul kell vennünk, hogy amíg világ a világ, mindig többen lesznek a 
szórakozóhelyeken, mint ott, ahol erkölcsi elvárással is találkoznak, 
vagy szellemi erőfeszítést kell tenni.

Nem biztos, hogy mindenkinek megfelelő egy olyan egyházban lenni, ahol 
vannak elvárások, kötöttségek, egyfajta igényesség. Annak, akinek nincs 
igazi meggyőződése, sokkal könnyebb vasárnap szórakoznia, hemperegnie az 
ágyban, mint misére menni. És arról még nem is beszéltünk, hogy mit 
jelent kiállni a hitünkért, ahogy a vértanú egyház kiáll a világ számos 
pontján.

Bábel Balázs érsek
Fotó: Tövissi Bence / Index

Hogyan élte meg a rendszerváltás után, amikor a tudomására jutott, hogy 
paptársai jelentettek önről?

Erről már a rendszerváltás előtt is voltak sejtéseink, a békepapi 
rendszer létezett. Nem jelentett különösebb újdonságot. A katonaságom 
idején engem is felkeresett civilben egy ember, akitől még a magas rangú 
tisztek is tartottak, hogy jelentsek a bajtársaimról, de mondtam neki, 
hogy nem azért vagyok itt, hiszen katonának küldtek Bajára, csak a 
dolgomat szeretném végezni. Az utolsó időkben a rendszer gondosan 
megsemmisített mindent önmagáról, csak azt hagyták meg, ami terhelő 
lehet valaki másra. Nem tudjuk, hogy mivel fogták a besúgókat, de most 
nagy divat nyilvánosságra hozni, hogy ki jelentett kiről. De a gépezetet 
kellene feltárni, azokat keresni, akik beszervezték a besúgókat. Nem 
mondok nevet, de ezért is vagyok mérges egyes történészekre.

Ha jól értem, Ungváry Krisztiánra gondol.

Például, mert azt tartom feltárásra érdemesnek, hogy kik és milyen 
eszközökkel kényszerítették ki a besúgást.

Megbocsátott azoknak a társainak, akik jelentettek önről?

Persze, nem vagyok haragvó természetű.
Jézus kommunista volt?

Egy fél pillanatra maradva a kommunizmus, szocializmus kérdéskörénél, 
nagyon érdekel a véleménye Tamás Gáspár Miklós előadásáról, amit 
2007-ben a református fiatalság sárospataki találkozóján tartott. A 
következőket mondta Jézusról a fiataloknak: „Önök valamennyien tudják, 
hogy az evangyéliom szociális tanítása kommunista jellegű. Jézus nem 
»családi értékeket« képviselt, hanem arra szólította föl tanítványait, 
hogy hagyják ott családtagjaikat, osszák szét vagyonukat, és kövessék. 
Asszony, nem ismerlek – mondta az édesanyjának. Elvetett minden világi, 
állami és társadalmi, ergo egyházi tekintélyt, minden törzsi, nemzetségi 
különállást. Elvetett minden hagyományos morált. Elvetette a hagyományos 
társadalmak legfőbb magatartási értékeit: a fegyverviselését, a fölkent 
királyi hatalomét, a vérségi leszármazáson alapuló rendi előkelőségét, 
az elkülönült papságét. Negatív értelemben tehát csakugyan kommunista 
volt – s aki ezt merte aztán követni kései tanítványai között, azt, mint 
tudják, máglyán szokták megégetni, mint eretneket.”

Nem ismertem Tamás Gáspár Miklós imént idézett álláspontját. Önmagában 
már az is érdekes számomra, hogy Erdélyből érkezett, és folyton 
váltogatta a politikai nézeteit – a latin azt mondja erre, hogy 
„sapienti sat”, a bölcsnek ennyi is elég. Ha jól emlékszem, a Szabad 
Európánál is dolgozott.

De Jézus nem volt felforgató, nem vetett el mindent, mert azt mondta a 
gazdag ifjúnak, hogy tartsa meg a parancsokat, illetve arról is beszélt, 
hogy adjátok meg a császárnak, ami a császáré. A kommunisták 
istentagadók voltak, pedig Jézus Krisztus mindennél előrébb helyezte a 
mennyei atyát.

Nem akart forradalmat, mint a zelóták, hanem a megtérést hirdette. A 
tanítást is azzal kezdte, hogy „térjetek meg”! De mihez? A mai ember azt 
mondaná, hogy önmagamhoz, de ő arról beszélt, hogy az Istenhez. 
Beteljesíteni és nem eltörölni akarta az Ószövetséget. Nem akarta 
felforgatni a világot, eltörölni a múltat, mint a kommunisták, hanem 
szüntelenül utalt rá. Csak azt tagadta meg a múltból, ami 
eldeformálódott. Én is megtagadom, amivel nem tudok azonosulni és 
valóságos emberi bűnök.

Bábel Balázs érsek
Fotó: Tövissi Bence / Index

Örökké visszatérő kérdésnek bizonyul a katolikus papság esetében a 
cölibátus eltörlésének vagy megtartásának kérdése. Van-e értelme 
egyáltalán ennek a kérdésfelvetésnek?

Azt is fel fogják vetni, amíg világ a világ, hogy két embernek 
lehetséges-e örökre, vagy egy földi életen keresztül egymás mellett 
kitartania, mert ma nem azt mondják, hogy holtomiglan, hanem untomiglan. 
Hát nem a válás lehetőségéért küzdött az úgynevezett újkor? Ha a 
cölibátus olyan volna, mint hogy csak kifújom az orrom, akkor nem is 
lenne érdemes vele foglalkozni. Ez egy jel, amit Jézus kreált, hiszen ő 
sem élt házasságban, azt mondta, hogy próbáljátok meg ti is: Isten 
országáért. Semmi másért. Majd olvassa el a Háborúval álmodám című 
Petőfi-verset. Nem biztos, hogy szó szerint vissza tudom adni, de 
próbáljuk meg:

Háborúval álmodám az éjjel,
Háborúba hítták a magyart;
Fölhivó jelül, mint hajdanában,
Országszerte járt a véres kard.

S fölriadt a véres kard láttára,
Akinek csak egy csepp vére volt.
A szabadság drága koszorúja,
Nem hitvány pénz volt a harci zsold.

Épen e nap volt menyegzőnk napja,
Az enyém, leányka, s a tiéd;
S én, hogy haljak a honért, elhagytam
Házasságunk első éjjelét.

Úgye, lyányka, a menyegző napján
Menni és meghalni, szörnyü vég?
És mégis, ha rákerülne a sor,
Ugy tennék, mint álmomban tevék.

Mi nem meghalni, hanem élni szeretnénk Isten országáért, ami már eleve 
benne van a világban.

A cölibátus egy spirituális gyakorlat is.

Természetesen. Sohasem mondtam, hogy a cölibátus könnyű, hanem arról 
beszéltem, hogy eszményről van szó, Isten országáért. Látjuk a 
protestáns egyházakat, ahol házasodhatnak, tudjuk, hogy a protestáns 
püspökök közül is többen újraházasodtak, tehát azt a házasságot sem 
tartották meg, amiben örök hűséget ígértek. Jól tudom, hogy a kérdés a 
görögkatolikusoknál is probléma.

Az imént Petőfitől idézett, de kedveli a kortárs irodalmat is. Még 
mindig kitüntetett figyelemmel kíséri?

Amennyire lehetséges.

Vannak új kedvencei?

Kevésbé figyelem, mert sokkal nehezebben érthető számomra. Ma már a 
legújabb Nobel-díjasok sem mindig értékmérők, mert azt vettem észre, 
hogy politikai szempontok, divatos eszmék alapján adják oda a kitüntetést.

A tavalyi Nobel-díjas író, Jon Fosse hívő katolikus ember. Megtért.

Igen. Tisztán emlékszem, hogy amikor Kertész Imre kapta meg, akkor éppen 
bibliaóra volt, és mennyire örültem neki. De Kertész nekem nem akkor 
esett le a polcról, ismertem a Gályanaplót és más műveit is, mégis meg 
mertem jegyezni, hogy a témaválasztása nagyban hozzájárult az elismeréséhez.

A témaválasztás nélkül nem kapta volna meg, mondjuk írói képességeiért?

Csak annyit állítok, hogy a témaválasztás is benne volt, de már korábban 
is megkaphatta volna több magyar író is, például Kosztolányi Dezső vagy 
Márai Sándor, mégsem lettek Nobel-díjasok.

Bábel Balázs érsek
Fotó: Tövissi Bence / Index

Ha jól tudom, beszél lováriul, cigány nyelven. Hogyan tanulta meg?

Cigány gyerekek között, amikor Valkón voltam. Nem tudták fegyelmezni, 
ezért mindig kiküldték őket az órákról. De vissza is kellett menniük a 
következő órára, nekem pedig mindig ott kellett lennem az iskolában a 
hittanóra előtt, álltam velük együtt a folyosón, mert különben 
hazaküldték volna a gyerekeket. Tudniillik, még egy hagyományos 
vallásosságú faluban is bejött az igazgató a hittanórára és felolvasta a 
hittanosok nevét, s ha valaki nem volt előzetesen beíratva, akkor nem 
vehetett részt az órámon. A beiratkozásra csak két és fél napot adtak. 
Ha olyan gyereket engedtem volna be, akiket nem írattak be korábban, 
akkor elvették volna az engedélyemet is. Mindig hamarabb mentem az 
órára, hogy a tanárok még véletlenül se küldjék haza a hittanosokat, a 
cigány gyerekek pedig ott rendetlenkedtek a folyosón, és rájöttem, hogy 
tanulnom kell tőlük.

Augusztus 20. az államalapítás ünnepe. Az ön elődje, az első kalocsai 
érsek, Szent Asztrik hozta el Rómából Szent István királynak a koronát. 
Hogyan látja, kiüresedett az ünnep? A széles tömeg a tűzijátékkal, az 
ország tortájával van elfoglalva. Hogyan lehetne egyáltalán életben 
tartani a hagyományt?

Semmi gond, ilyen a hatástörténete Szent István ünnepének, minden arra 
mutat, hogy milyen jelentős számunkra. Szent Miklós is egyszerű ember 
volt, aki jót cselekedett, de a hatástörténet miatt még mindig van 
Mikulás, krampusz és miegymás.

Jónak tartom, hogy nem önmagában álló ünnepekről beszélünk, hanem ahogy 
egy alapítóhoz illik, műve az egész országra kisugárzik, ezáltal csak 
teljesebbé válik az ünnep.

A karácsonynak is van hatástörténete, gondoljon bele, Jézus szegény 
körülmények között megszületik, az emberek pedig ajándékozzák egymást.
Imádkozni az elöljárókért

Érsek úr, ön arról ismert, hogy közéleti kérdésekben is megszólal, ha 
szükségét érzi. „Sajnálatosnak tartom, hogy a választásokat mérhetetlen 
gyűlöletkampány előzte meg országosan és helyi szinten egyaránt” – 
mondta például a választások után. Kifejtené, hogy mit értett 
gyűlölködés alatt? Kik gyűlölködtek?

Tanúja voltam itt, Kalocsán is a gyűlöletkampánynak. Nyolcan indultak, 
kimondottan hátraléptem, de az interneten még mindig fent van, hogy 
miket mondtak egymásról: szélhámos, bűnöző.

Természetes, hogy hátralépett, nem szólt bele.

Igen, de az előző polgármester mellé is csak úgy álltam, hogy meghívtam 
rendezvényekre. Például a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének 
találkozójára. Most teljesen hátraléptem, mert a legdurvább 
vádaskodásoktól sem riadtak vissza.

Országos szinten hogyan látta ezt a kérdést?

Mind a két oldalon ment a sárdobálás.

Mennyire tartja helyénvalónak, hogy például Osztie Zoltán atya miséket 
tart a miniszterelnökért vagy a miniszterelnök győzelméért, sikeréért?

Nekünk megengedett az elöljárókért való imádság, sőt, a Bibliában is 
benne van. Imádkozhatunk, hogy jó úton járjanak.

Legalább ilyen vitás kérdés most, hogy keresztet állítanak a 
Szabadság-szobor talapzatára, erről mi a véleménye?

Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy ismertem Káldor Aurél 
szobrászművészt, aki tanítványa volt Kisfaludi Strobl Zsigmondnak. Ő ott 
volt a szoborcsoport kialakításánál, először Horthy Miklós 
megrendelésére készült volna egy szobor, ami át lett alakítva. Egy 
nagyon szép nőt választottak ki modellnek, és hát az idők folyamán 
változott a jelentése, mert még az 1942-es évben lett megkeresve a 
művész, és amikor bejöttek az oroszok, ők kinézték maguknak a 
Gellért-hegyet, mondván, ott jó lesz megörökíteni az emléküket. Érdekes 
módon a szovjet katona ottléte ellen sosem volt kifogás, amely hát 
nemcsak a fölszabadítást jelképezte, hanem a zsarnokságot is, mert akkor 
szabadítottak volna föl minket, ha a németek kiverése után hazamennek. 
Nincs kifogásom az ellen, ha most odateszik a keresztet, amely végül is 
ezer év óta a magyarság egyik legszebb szimbóluma, még úgy sem, hogy nem 
mindenki keresztény vagy vallásos ebben az országban.

Mit gondol Hofher József jezsuita szerzetes álláspontjáról, miszerint ne 
legyen kereszt a Szabadság-szobor talpazatán?

Az egyházban csak a lényeges dolgokban van egység, ilyen a 
szentháromság, tehát a hittitkok, a hitletétemény. Emellett mindenkinek 
lehetősége van a szabad véleménynyilvánításra.

(Borítókép: Bábel Balázs kalocsai érsek. Fotó: Tövissi Bence / Index)

-- 

Üdvrivalgással:
KEA.