[Grem] Aug..18. Szt. Ilona (3-4.sz.), Nagy Konstantin császár édesanyja ünnepe

[Emoke Greschik]

 Szent Ilona
Kultúra <https://www.magyarkurir.hu/kultura> – 2024. augusztus 18.,
vasárnap | 6:00
https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-ilona

Szent Ilonára, Nagy Konstantin édesanyjára, a Szent Kereszt megtalálójára
emlékezünk liturgikus emléknapján, augusztus 18-án.

*Ilona 250 körül születhetett, valószínűleg a bithiniai Drepanum városban*.
Erre biztos adatunk nincs, de történészek ezzel magyarázzák, hogy *Nagy
Konstantin a várost Helenopolisznak (vagyis Ilonavárosnak) nevezte el,
feltehetően azért, hogy megtisztelje anyja születési helyét.*

*Ilona egyszerű családból származott,* Szent Ambrus úgy tudja, hogy *apjának
vendéglője volt,* s* Ilona* *is ott dolgozott. Itt ismerte meg és vette
feleségül Constantius Clorus, aki aztán 293-ban császár lett*.* A
császárhoz azonban már nem illett a vendéglős lánya*,* ezért elbocsátotta*
*Ilonát*, *és új házasságot kötött. 306-ban Ilona fia lépett a trónra Nagy
Konstantin néven. A császár maga mellé vette anyját,* *s megajándékozta a
császárné címmel*: Ilonát ettől kezdve Flavia Julia Helena Augustának
hívták. *Konstantin* *szabad kezet adott Ilonának* *a birodalmi kincstár
felett, nevét és képét ráverette pénzekre*. *Ő pedig jóra használta
mindezt: utazásai során mindenütt törődött a szegényekkel, sokakat
kiszabadított a börtönből és a bányából,* *másokat visszahívatott a *
*számkivetés**ből.*

*Nem tudjuk, mikor tért meg*. Caesareai Euszébiosz szerint a fia térítette
meg, ezzel szemben Szent Ambrus Konstantin megtérítését tulajdonítja
anyjának*. Egy bizonyos: Ilona példaszerű keresztény életet élt az erények
és az irgalmasság cselekedeteinek gyakorlásával. Sokszor egyszerű ruhában
vegyült el a hívők között, így vett részt a liturgián, máskor szegényeket
hívott meg asztalához, és saját kezével szolgált föl nekik. Rendkívül okos
asszony volt.*

*326-ban szentföldi zarándokútra indult. Végiglátogatta **Palesztina szent
helyeit, és templomokat építtetett Betlehemben, az Úr születésének helye
fölé és az Olajfák hegyén, a mennybemenetel helyén. A hagyomány szerint
Jeruzsálemben, a Golgotán megtalálta a Szent Keresztet és a szenvedés más
eszközeit is. * .....

*Történt, hogy a város egyik előkelő asszonya megbetegedett és már a
halálán volt. Makariosz jeruzsálemi püspök, amikor látta, hogy Ilona és a
vele lévők nem tudják eldönteni, hogy a három közül melyik Krisztus
keresztje*, *így szólt: »Hozzátok ide a talált kereszteket és Isten mutassa
meg nekünk, melyik volt az Úré!« *Ezután a királynéval és kíséretével
együtt bement a beteghez és térdre borulva így imádkozott: »Uram, ki arra
méltattál minket, hogy az emberi nem üdvösségét egyszülött Fiad a kereszt
elszenvedésével hozza meg, és most szolgálód szívébe sugalltad, hogy
megkeresse azt a boldog fát, amelyen üdvösségünk függött, *mutasd meg a
három kereszt közül azt, amely az Úr dicsőségét szolgálta, vagy azt mutasd
meg, mely kereszteken haltak meg a latrok. Mutasd meg azzal, hogy ez a
félholt asszony, ha az üdvözítő keresztje érinti, térjen vissza a halálból
az életre*!« *Ezek után hozzáérintették az asszonyhoz az egyik keresztet,
de nem történt semmi. Hozták a másikat is, de akkor sem történt meg a kért
gyógyulás. Amikor azonban odahozták a harmadik keresztet is, az asszony
kinyitotta a szemét, fölkelt és sokkal fürgébben, mint betegsége előtt,
járni kezdett. Visszanyerte egészségét és magasztalta Isten hatalmát.*

*A császárné e jel láttán fogadalmának megfelelően azon a helyen, ahol az
Úr keresztjét megtalálta, királyi pompával ragyogó templomot építtetett. A
szegeket, melyekkel az Úr testét a fára szegezték, elvitte a fiának.
Ezekből  zablát és sisakot csináltatott, melyeket hadviselés közben
használt. A császárné az üdvöt hozó fa egy részét elvitte fiának, a másik
részét ezüst tokba foglaltatta és ott hagyta Jeruzsálemben. Ezt ma is nagy
tisztelettel őrzik*. Jámborságának egy másik jelét is a városban hagyta:
meghívta ebédre az Istennek szentelt szüzeket, s azt mondják, olyan
tisztelettel fogadta őket, hogy szolgálóruhát öltött és maga szolgálta föl
a mosdóvizet, az ételt és az italt. A földkerekség parancsoló urának
édesanyja Krisztus szolgálóinak szolgálója lett.”

E legendáról sem a palesztinai történelmet jól ismerő Caesareai Euszébiosz,
sem Jeruzsálemi Szent Cirill nem szólnak.

*A Szent Ambrus által szent emlékezetű nagyasszonynak nevezett Ilona 330
körül halt meg ismeretlen helyen. Testét Rómába vitték és a Via Labicana
mentén egy kör alaprajzú mauzóleumban temették el. A római zarándokok az ő
sírját is fölkeresték*......

*Cima da Conegliano: Szent Ilona (1495 körül)*

*Ilonát a keleti egyházban május 21-én, nyugaton augusztus 18-án ünneplik*.
Az építészek védőszentje, földrengés, tűzvész ellen is kérik oltalmát.
Ábrázolásai a Szent Kereszthez kapcsolódnak: pénzeken, ikonokon és
ereklyetartókon Nagy Konstantinnal együtt a kereszt mellett áll. Ha egyedül
ábrázolják, császárnői ruhában van. *Attribútuma a kereszt.* A Szent
Kereszt megtalálásának képein a 13. századtól fordul elő.

*Forrás*
*Diós István: A szentek élete*
*Magyar katolikus lexikon*

*Magyar Kurír*
*(bh)*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20240819/f54f5e06/attachment.html>