[Grem] Szlovák választás: 'A magyar jobboldal nem imádja Ficót – csak képes elszámolni kettőig.' / Kohán Mátyás

[Emoke Greschik]

 Az a helyzet, hogy Robert Fico nem a magyarok reménysége, hanem a
legkisebb rossz

A magyar jobboldal nem imádja Ficót – csak képes elszámolni kettőig.

https://mandiner.hu/kulfold/2023/10/az-a-helyzet-hogy-robert-fico-nem-a-magyarok-remenysege-hanem-a-legkisebb-rossz
2023. október 01. 18:50
[image: FICO, Robert]
Kohán Mátyás <https://mandiner.hu/szerzo/Koh%C3%A1n%20M%C3%A1ty%C3%A1s>

Vallomás következik.

Mikor tegnap este bezuhant a szlovák – és a helyzetre érthető okokból
rácuppant magyar – közéletbe a TV Markíza és a Focus exit pollja, én bizony
nem éreztem túl jól magam. Nem elég, hogy nem jutott be a pozsonyi
parlamentbe a magyar Szövetség, de az azóta Pulai-díjasnak bizonyult mérés
a liberális Progresszív Szlovákiát hozta ki a választás győzteseként.
Végiggondoltam a perspektívákat, és nagyon nem tetszettek.

Az, ami reggel fogadott – a Szövetségnek tényleg nem jött össze a
parlamenti jelenlét, de meglehetős egyértelműséggel Fico nyert –, az esti
émelygésemet féloptimista közönnyé változtatta. Ennél több nem történt.

Mert félreértés ne essék: nem *mi *nyertünk.

*Mi, *úgymint a Magyarország északi határán túlnyúló magyar nemzet akkor
nyertünk volna, ha a Szövetség tekintélyes delegációt küldött volna a
pozsonyi parlamentbe, melynek erejével bármilyen kormánypártot
letéríthettek volna a magyarok jogfosztásának és a budapesti politika
ócsárlásának útjáról. Egy dolgot sikerült mindössze elérni: egy
Visegrád-ügyben billegő, instabil és ezáltal könnyen befolyásolható
kormányt egy világos közép-európai elkötelezettségű vezetés vált majd.

Vége van tehát annak a kornak, amikor a szlovák nép igényei mellett
elpolitizálhat a szlovák valóságtól teljesen elszakadt bécsi külváros,
Pozsony elitje.

Szlovákia alkatilag alkalmatlan arra, hogy az Oroszország elleni
szélmalomharc woke-föderalista lándzsahegye legyen,

és úgy viselkedjen, mintha egy benelux állam lenne. Márpedig az elmúlt
három év azon periódusaiban, amikor éppen volt cselekvőképes kormány,
nagyjából ez, a teljes és szó szerinti szlovák önfeladás képezte politikája
lényegét. Míg Lengyelországban Ukrajna mindenre kiterjedő, bőkezű
támogatása mindvégig demokratikusan legitim politika volt, Szlovákia népe
soha nem akarta Ukrajnának adni komplett légvédelmét és légierejét. A
lengyel Ukrajna-politika helytelenségében is tiszteletreméltó, míg a
szlovák karikaturisztikusan szánalmas volt. És szerencsére csak a tegnapi
napig volt tartható.

A legnagyobb pofonként a Szlovákia elmúlt három évéért felelős gazemberek
orcáján nem egyszerűen az csattant, hogy Robert Fico – akit a szlovákok
2020-ban teljes joggal kergettek el a Nyári Érseki Palota környékéről –
győzött.

Az óriási saller azok kétharmados győzelme, akik ilyen vagy olyan módon
mást akartak, mint ami eddig volt.

A Szlovákiát az elmúlt három évben kormányzó erők 18,14 százalékot kaptak
összesen; ha nagyvonalúan hozzáadjuk a szlovák politika eddigi irányaival
nagyjában-egészében egyetértő, csak a megvalósításuk minőségével szemben
kritikus Progresszív Szlovákia szavazatait, 36,1 százalékot kapunk.
Szlovákia bő hatvan százaléka pedig – ha eltérő hangsúlyokkal is, de –
valami egészen mást akar, és kormányképes többséget is csak ebből az
irányból lehet szervezni.

Ez a kormányképes többség nem lesz magyarbarát, mert nem fogja magyar
parlamenti jelenlét arra kényszeríteni, hogy az legyen. De mivel a magyar
kisebbségi jogok semmibevétele ma Szlovákiában oldalakon átívelő politikai
konszenzus tárgyát képezi – az országnak az elmúlt három évben liberális
államfő és kormány alatt összesen egy Csemadok-törvényre futotta
magyarpárti gesztusként, maradt a helyén a kettős állampolgárság középkori
színvonalú szabályozása, és sikerült még egy olyan közigazgatási reformot
is beterjeszteni, ami nagy szlovák tömbökbe olvasztaná be a magyar
járásokat –, ettől a magyaroknak semmivel nem lesz rosszabb.

Kisebbségi jogok ügyében Szlovákiában jobbos, balos, liberális egy kutya;
Ficóék magyarpolitikája legfeljebb gusztustalanabb volt az őt követőkénél,
de rosszabb semmiképp.

S miután felvidéki magyar testvéreink úgy döntöttek: bár megtehették volna,
nem kívánják parlamentbe juttatni a Szövetséget, ezt a szempontot fájó
szívvel ad acta tehetjük. Magyarellenes rosszak közül kell tehát
kimazsoláznunk a hazánk számára legkisebbet.

Az pedig Robert Fico, és egy Smer-Hlas-SNS kormány. Amely a magyarokat nem
szereti ugyan, de legalább a szlovákokat igen. Bolond új világunkban már az
is eredmény, ha egy szomszédos ország kormánya hajlandó figyelembe venni
saját hazája érdekét. Robert Fico alatt Szlovákia a V4-ből nem kifelé
kacsingat majd, hanem beleáll kötésig; s a kóros orbanofóbia jelentette
akadály nélkül lehet majd vele együtt mozogni mindazon Európa-politikai
ügyekben, melyekben a szuverén Magyarország és a szuverén Szlovákia érdeke
megegyezik. Szlovákia álláspontját ismét Pozsonyban írják majd, nem pedig
Washingtonban és Brüsszelben; az alternatíva ennek ellenkezője lett volna,
azonos mértékű magyarellenesség mellett. Ez jó. És ennyi a biztos. Minden
más bizonytalan.

Bizonytalan azért, mert Fico az őt körberettegő európai, benne magyar
progresszív sajtó lázálmaival ellentétben nem *„oroszbarát” *vagy
bármimás-barát, hanem elvtelen és pragmatikus. Nem a magyar uniós pénzek
felszabadításának és a béke megteremtésének ígéretével nyert, hanem szlovák
füleknek jól csengő szavakkal, ráadásul ugyanúgy Brüsszel késével a torkán
fog dolgozni, ahogyan azt a magyar kormány teszi.

Hogy a megfelelő politikai helyzetben az anyját eladná-e, nem tudom; hogy
minket igen, arra viszont mérget vehetünk.

Kötni fogja viszont az új szlovák politikai realitás: egy békepárti,
szuverenista, értékkonzervatív parlamenti és társadalmi többség, mely
átível a gazdasági jobb- és baloldalon, s véget vet annak a lecsúszásnak,
amit Szlovákia az elmúlt ciklusban produkált. Robert Fico nem a magyarok
reménysége, hanem a legkisebb rossz. Magyarországnak nem az ő győzelme a
jó, hanem a brutálisan átrendeződött – mondhatni, helyére került – szlovák
politikai térkép. A szlovák választók megmutatták magukat annak, amik:
közép-európainak, szuverenistának és szlováknak. Aki ennek legalább egy
kicsit örül, az nem Robert Ficot imádja, nem szórta be sóval a Malina- és
Kuciak-ügyek emlékét, hanem el tud számolni kettőig a realpolitik nagy
abakuszán. S a magyar jobboldal erre képes. Végre.

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Vírusmentes.www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20231002/a5cf920e/attachment.html>